Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

Sertéskombinát Fenyőharaszton Naponta hatféléből kilencven mázsa Kongresszusi vállalásukat túlteljesítették Egy gyakorló háziasszony bizony nem tudná kiszámol­ni, hogy nyolcezer disznó combjából hány rántott sze­letet süthet. Ilyen nagy tétel­lel látja el évente a Gödöllői Tangazdaság fenyőharaszti iparszerű sertéskombinátja a Budapesti Húsipari Vállalatot. Látogatásomkor a telepen 6342 sertés volt, de nem tudtam közöttük sétálná, hogy ..szem­mel hizlaljam a jószágot”, mert szigorú zár alatt tartják az állatokat. Az erős vaskerí­tés be volt zárva, idegen nem léphetett be a kapun. Barabás Gyulát, a telep sertéstenyész­tési mérnökét is csak rövid várakozás után kérdezhettem ki a telep munkájáról. Ér­kezésünkkor bent volt az ál­latoknál, rá is vonatkozik a szabály: fekete-fehér öltözőn keresztül zuhanyozással és teljes ruhacserével jött ki a sertések közül.’ Néha egy-egy fehér ruhás gondozó sietett végig az épü­letek között, de a kerítést meg sem közelítette. A telepen 18 serléstenyésztési szakmunkás dolgozik, a szakmunkástanfo- lyamot az idén májusban fe­jezték be. Képzetlen dolgozó­juk egy sincs. Az üzemben folyamatos a munka, éjjel is van felügyelet, de a nyolc nő­gondozó közül senki sem kap éjszalzai beosztást. A fenyőharaszti telep 480 kocatérőlielyes és 4120 hízó- férőhelyük van, amit száz­százalékosan kihasználnak. A húsipari vállalattal évi nyolc­ezer darabra van szerződé­sük, körülbelül 350 az úgyne­vezett technikai selejt, amit a tangazdaság üzemi kony­hái kapnak meg. Különböző okok miatt wen te 600 sertés kerül kényszervágásra. Huszonhárom újszülött A telepen egy koca évente huszonhárom malacot fial. A kis állatokat 30 napig szoptat­ja, majd ezután 30 nap utóne­velés következik. — Milyen időközönként szál­lítják el a hízott állatokat? — kérdeztem Barabás Gyu­lát. — Két IFA pótkocsis, 50 fé­rőhelyes teherautóval napon­ta 100—150 darabot viszünk ki. A hízók korától és súlyá­tól függően változik a havi értékesítésünk. Körülbelül minden harmadik hónapban 1000 sertést adunk el, de ál­talában mindig megvan a ha­vi 600. Az első félévben az ágazat bevételi terve három­millió 638 ezer forint volt, ami egy kocára vetítve 5350 forin­tot jelent. Telepünk kongresz- szusi felajánlása volt, hogy a vállalati eredményt 1 millió 200 ezer forinttal növeljük, ami nálunk azt jelenti, hogy hízón­ként 20 dekával több súlyt érünk el. — Ügy sikerült a kongresz- szusi vállalásunk, hogy már most félévben 22 dekával nőtt a súly. A telepen a tervezetten felül 280 mázsa súlygyarapo­dást értünk el, ami a féléves programunk közel 15 száza­lékos túlteljesítését jelenti. Nézve a féléves eredményeket, már csak 20 mázsa hiányzik az egész évi kongresszusi vál­lalási teljesítéséhez. Kényszerű „fogyókúra" Az iparszerű sertéstenyész­tés lényege, hogy az állatok azonos körülmények között híznak, növekednek. Egy hí­zó 180—200 napot tölt a te­lepen, és bizony nem sokat sétálgathat. Az iparszerű te­nyésztés másik fontos előírása, hogy kis területen nagy lét­számú állatot hizlaljanak föl. Egy hízó mozgási területe mindössze 0.6 négyzetméter. E tartási körülmények után sok á súlyveszteség egy-egy szál­lításnál. Az állatokat az épü­letekből ketrecekbe (kutricák- ba), targoncával hozzák ki. így aztán egy-két métert kell csak gyalogolniuk. Mégis, amíg beérnek a vágóhídra. négy kilót lefogynak. Igen ügyel­nek a telepen minden egyes dekára, ezért fontos a jó ta­karmány-kihasználás. — Mennyi takarmány fogy e) egy kiló súlygyarapodás­hoz? — Itt látszik meg legjobban A zárt, hosszú épületek tövében takarmány a da^ol-ók magasodnak. Kovács László felvétele a hagyományos rendszerű te­lepekkel szemben az iparsze­rű tenyésztés előnye. Ugyanis míg a hagyományos kisgorn- bosi telepünkön egy kiló súly­gyarapodáshoz négy kiló 59 deka takarmányt esznek meg az állatok, addig itt nálunk 3 kiló 58 dekát. Ezen a téren is többet tettünk a tervnél, ami 3,8 kiló volt. Három mázsa fö'ött már nem kell az apa — Hány apaállatjuk van? — Huszonhárom. Körülbelül három és fél éves korukban selejtezzük ki őket, ugyanis addigra már megközelítik a négy mázsát. Az anyadisznók viszont 200 kiló körüliek. A megtermékenyítést akadályoz­za a nagy súlykülönbség. A kocák mozgásterülete nagyobb a hízókénál, általában két négyzetméter. Egy-egy koca hatszor-hétszer fial, utána hu­szonegy nyolcvanért adjuk el kilóját. A hízók ára élősúly­ban 26—28 forint között mo­zog. — Mennyit, és mit esznek az állatok? — Naponta 90 mázsa ta­karmányt etetünk meg. Hat­féle keverékünk van. Mind­egyik receptje titkos, mert egy-egy sertéstelep tenyész­tési eredményeit ez határoz­za meg. Hogy mit haszná­lunk mégis? Ugyanazt, amit másutt: kukoricát, búzát, ár­pát, szójadarát. lucemalisz- tet, borsót. — És mennyit isznak? — A telep napi vízfogyasz­tása 110 köbméter, de ebből öntözésre, mosdásra is jut. A fenyőharaszti iparszerű sertéskombinátban kétfajta sertés keresztezése történik. Az anyaállat magyar nagyfe­hér, az apaállat pedig holland lapály fajtájú. Az állatokat ugyan nem si­került megnézni, nem láttam körülményeiket, csak a zárt, hosszú épületeket és a fölé­jük magasodó takarmányada­golókat. A telep dolgozóinak jó körülményeiről viszont meg­győződhettem. Tiszta, korsze­rű étkezőjükben virág volt az asztalon, és néhányon ép­pen ebédeltek. örszigethy Erzsébet Jutalmazás az egyetemen A közelmúltban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági karán ünnepé­lyes keretek között jutalmaz­ták meg a nehéz fizikai mun­kát végző mezőgazdasági dol­gozókat. Dr. Tőzsér János egyetemi docens ünnepi beszé­dében méltatta a fizikai dol­gozók munkáját, akiknek tevé­kenysége nélkül elképzelhetet­len lenne a kenyérgabona be­takarítása is. Elmondta, hogy a mezőgazdasági kar sokat tesz a dolgozók munkájának elismeréséért; béremeléssel, ju­talmakkal. Az ünnepség végén számos dolgozónak 500—1500 forint közötti pénzjutalmat osztott ki. Jutalmat kapott többek között Bojsza József, Jenei Jánosné, Pászti Mihály- né és Pintér Ilona. Kelemen János Gödöllő Továbbképzés A gödöllői járás és a város magyar-történelem, matema­tika-fizika, biológia-földrajz, az orosz szakos és az alsóta­gozatos nevelők számára ma és holnap szakmai továbbkép­zést rendeznék a Munkácsy úti általános iskolában. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 74. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 27., KEDD Közös munkát, közös összefogást! Aratás* után a Petőfi Tsz A bagi Vöröscsillag Tsz-böl és a héoizgyörki Dózsa TsZ-ből 1914. januar 1-en alakúit meg az egyesült hévizgyórki Petóji ász. Az idén, augusztus 6-án fejeztéít be az else közös ara­tást, amelynek, sajnos, gyen­ge oo lett az eredmenye a ta­valyinál. Az 1973-as év 37, 2 mázsás átlagával szemben az idén hektáronként 35,6 mázsa búzát arat-ak le 487 hektárról. 120 hektáron árpát vetettek: az őszi árpa hektáronkénti át­lagtermése 25, a tavaszi árpa' pedig hektáronként 34 mázsa volt. Az aratás után a terme- lőszöve.kezet földjein elvé­gezték a szalmabetakarítást és a kazlazást, Jelenleg folya­matosan végzik a taiajmun- kákat: a dixtillerrel végzett tarlóhániást. Folyik az 1975-ös év vetés­tervének elkészítése. A kétna­pos ünnep után kezdték el a silóbetakarítást 50 hektárról két KSZ—1,8-as silózó-kom- bájnnal és 10 szállítójárművel. Mint Tusor Mihály, a Petőfi Tsz elnökhelyettese elmondta, ha az időjárás nem szól köz­be, 10—12 ftap alatt befejezik a munkálatokat. A téeszben a legfontosabb időszaki munka az uborka és a paradicsom betakarítása. A Szüreten 150 ember dolgozik, egy héten kétszer szedik le a termést. Látogatásunkkor a tervezett mennyiségnek több mint egyharmadát már elszál­lították a Nagykőrösi Konzerv­gyárba. A termelőszövetkezet 30 hektáron termel uborkát és 20 hektáron paradicsomot. A konzervgyárral kötött szerző­désük alapján idén paradi­csomból 40, uborkából 50 va­gont szállítanak le. Hévízgyörkön a közelmúlt­ban nyílt zöldségboltot három család látja el, akik 10 hek­tárnyi területen részes műve­lésben dolgoznak. A tsz-szer- ződés alapján vegyes zöldsé­get, paradicsomot, paprikát, uborkát és dinnyét termeszte­nek. Az egyesült téesznek 430 tagja van, teljes területe 2553 hektár: ebből 1827 hektár a szántó. Közös állattenyészté­sük is jelentős. 160 szarvas- marhájuk van, 50 ló és 50 anyakocájuk. Tusor Mihály el­nökhelyettes elmondta, hogy a téesz legnagyobb árbevételét a növénytermesztésből nyeri. Sajnos, a féléves számvetés Után a Petőfi Tsz gondjai je­lentősek. Az év elején a terv- készítésnél nem vették kellően figyelembe a lehetőségeket és a felvett állami hitelt eddig még nem tudták visszafizetni. Több területen volt problémá­juk. A termelést akadályozta a műtrágyahiány, melynek oka a késői megrendelés volt. Kisebb volt a vártnál a borsó­ból származó árbevétel Is, mert a szabadpiaci értékesí­tésre alapoztak. Rontotta az eredményüket és nehezítette a helyzetet az is, hogy a bagi és a hévizgyórki részleg külön aratott. Az eddig elkövetett hibák kijavításáért sokat kell tenni a közös gazdaságnak: átgondolt, alapos szervező munka szükséges ahhoz, hogy éves tervüket teljesíteni tud­ják. O. E. Munkában az ácsok Néhány nap múlva átadják a felújított, kibővített kar- tali óvodát. Az óvoda kor­szerűsítésével egy időben dolgoznak az épülő posta épületén is. A posta tetőszerkezetén mun­kálkodik Cséré Gábor ács is. (A kép jobb oldalán látható.) Kovács László felvétele Versenyek előadások Ikladon Nyelvtanfolyam — haladóknak Hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tisz­teletére fénykép- és képző- művészeti kiállítással, vala­mint szavalóversennyel egy­bekötött irodalmi vetélkedő­vel készülnek Ikladon, az Ipa­ri Műszergyár KISZ-esei. Másfél évvel ezelőtt meg­nyílt és azóta is pezsgő élet­tel teli KISZ-klubjuk jó le­hetőséget kínál e tervek va­lóra váltására. A gyári párt- és szakszervezeti bizottsággal karöltve — bevonvá a mun­kába a vállalatnál működő Ládákban a szapora csemege Esti szüret a pincében AMIRE A TRAKTOR ALKALMATLAN /■ Gödöllőn, a volt korona­uradalmi présház hatalmas pincéjében hosszú évek óta kísérletezik egy vállalkozó kedvű csoport a gomba- termesztéssel. Akik ma bir­tokolják a pincét, hat éve próbálkoznak már a szeren­csével — és sikerrel. Gyári dolgozók, kisfizetésű tiszt­viselők, összesen tíz olyan család, akiknek nincs föld­jük, vagy kertjük, és akik hobbyból, szórakozásból és nem is haszon nélkül fog­lalkoznak itt a gomba ter­mesztésével. Messze állnak még a nagyüzemi termesztéstől, mert ott a legnehezebb munkát: a trágya komposztálását ”én- pel végzik és a termesz­tés temperált helyiségekben, felszíni gombaházakban tör­ténik. Ilyen Pest megyében a Duna Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetben van. ahol a szövetkezet saját labo­ratóriumában állítják elő a termesztéshez szükséges gom­baszaporító anyagot, amit a gödöllőiek is onnan vásá­rolnak. A termesztéshez szükséges ágyakat lótrágyá­ból alakítják ki. Ennek be­szerzése ma már eléggé ne­hézkes ügy, a lovak fogy­tán, és a traktorok ugye­bár alkalmatlanok erre a célra. A gombaszüretet fáradságos munka előzi meg. A pa­rányi kis gomba reggeltől estig nő szüreteiésre al­mas méretűvé. Állandó fi­gyelmet kíván a megfelelő hőfok és páratartalom biz­tosítása. Enélkül ugyanis el­pusztulnak a zsenge növé­nyek. A szüretidőszak éven­te kétszer hat hétig tart. Kellemes érzés ilyenkor a gombaágyak között járni, ahol ezer és ezer fehér gombafej emelkedik ki az altalajból. A szüret este kezdődik. Ládákba szedik a gombát, amit azután a tisztítóhelyre visznek és ott megszabadít­ják a tövétől. Ezután a csomagolás és a mérés kö­vetkezik, amivel tulajdonkép­pen már be is fejeződött a munka. Ládákban Rihen és szállításra vár a napi ter­més. A kis csoport a gödöllői ÁFÉSZ-szel áll szerződésben és a felvevőhely Gödöllő és környéke lakossága, amely nagyon megszerette a ter­mesztett csiperkét. Ez a gombafajta ízletes, tápláló és nagyon finom húspótló csemege. A gödöllői gombá­sok munkája és maga a vállalkozás kettős hasznot jelent. Az egyik az, hogy a lakosság számára évente két szezonban folyamatossá tették a gombaellátást. a másik előnye pedig az, hogy az ezer négyzetméteres pin­ce állagának megóvása ér­dekében külső és belső te­reprendezést végeztek. Meg­szüntették ezzel a vízbetö­réseket és egyúttal biztosí­tották a történelmi pince szel­lőztetését, aminek nemcsak a gombatermesztésben van jelentősége, hanem a műem­lékvédelemben is. Csiba József MSZBT-tagcsoportot is —már eddig is több sikeres rendez­vény, sok fiatalt megmozga­tó kezdeményezés színhelye volt a klub. Tavasszal itt ren­dezték meg például a „Mi hoz­tuk az időt” című vándor- kiállítást. A szakszervezeti és KISZ-. bizottság közös megállapodá­sa alapján a klub ad otthont a legkülönfélébb témájú — politikai és természettudomá­nyos tárgykört felölelő — TIT- előadásoknak. Ugyancsak a TIT szervezésében működött tavaly a klubban egy alap­fokú német nyelvtanfolyam, amelynek sikerén felbuzdul­va, szeptembertől egy haladó­szintű kurzus kezdi meg ta­nulmányait. Az IMI-ben dolgozó fiata­lok kulturális igényeinek ki­elégítését szolgálja majd az a nemrég megvásárolt IKA- RUS-autóbusz is, amellyel a jövőben színházba és ország­járó kirándulásokra indulhat­nak majd. A gyári K1SZ- szervezet kulturális és nevelő­munkájával, a helyi adott­ságok, lehetőségek és felada­tok vizsgálatával nemrég vég­rehajtó-bizottsági ülésen fog­lalkozott a KISZ gödöllői já­rási bizottsága. Az ülésen ho­zott határozat külön pontban is kitér annak a mintegy hét­száz vállalati dolgozónak a tá­mogatásával kapcsolatos fel­adatokra, akik eddig még nem végezték el az általános iskola osztályait. Ezt a célt szolgálják egyébként a már hosszabb ideje folyó népsze­rű tudományos és ismeretter­jesztő előadások. A vállalatnál dolgozó fiatal szakmunkások szakmai kép­zését segítve és az önképzés­re való nevelés érdekében szeptemberben az IMI KISZ- szervezete újból megszervezi! a már hagyományosnak szá­mító „Kiváló Ifjú Szakmun- kás”-versenyt. Az idei év so­rán az elektrolakatos-szak- munkások mérik majd osszt tudásukat. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom