Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-25 / 198. szám
Felfedező úton Isaszeg emlékei — Mint apró gyerekek, nyáron a malomtóra jártunk fürödni. Innen messzi be lehetett látni a határt. Egyszer azt mondja a Szombat Lajcsi a ködös Isaszeg felé mutatva: „Erre vitte a dédapám Sándor úrfit”. Hát én csak néztem rá, mert úgy mondta, ezt az úrfit, mintha arról mindenkinek tudnia kéne. Később a többi fiútól kérdeztem meg, gondoltam, ők talán okosabbak. De azok sem tudták. Aztán felnőttek mondták el nekem, hogy az a bizonyos úrfi nem volt más, mint Petőfi Sándor. Még alig látszottam ki a földből és már tudtam, hogy Isa- szegen is járt nagy költőnk — mesélte Szatmári Zoltán, az isaszegi falumúzeum vezetője. — Gödöllőn születtem 1901. ben. Ahogy emlékszem, érdeklődő gyerek voltam. A család úgy akarta, hogy orvos legyek. Aztán jött a tizannégyes háború, és egyszeribe kevés leit otthon a pénz. Mesterségre adtak: hentes- és mészárosnak. Tulajdonképpen mm bántam én, mert tizennyolc táján nem volt sok keletje az értelmiségi foglalkozásnak. — ötven évvel ezelőtt nősültem ide Isaszegre. Üzletet nyitottunk, árultam a húst, a hentesárut, marhavételre, vágóállatért gyakran jártam ki a tanyákra. Sokszor elhúzódott egy-egy alku, s míg az áron egyezkedtünk, megismertem az embereket. — Mikor kezdett el gyűjteni? Honnan és hogyan lett ilyen gazdag a falumúzeum? — kérdeztem. — Sokan jártak be a boltba, és én szerettem szóbaele- gyedni. 1928-ban kezdtem a gyűjtést. Hamar híre ment a faluban, hogy szeretem a régiségeket, hogy szívesen hallgatom az öregek meséit. Bejárt hozzám Linch Herman bácsi, aki a negyvenkilences április 17-i csatában harcolt, mint szanitéc hadnagy. Még százéves korában is élt az öreg. Bejött az üzletbe úgy kilenc óra tájt, mesélt, mesélt, delet harangoztak, amikor jött érte a gyerek: „Édesapám, jöjjön már haza, mert nem lesz mára ebédünk”. — Igen nehezen tudtam kinyomozni, hogy mikor és kinél volt itt Petőfi Sándor. Megkerestem én a papot, a jegyzőt, de mind csak ingatta a fejét: ugyan honnan veszem, hogy volt itt. De nem nyugodtam. Tudtam amit tudtam Szombat Lajcsitől. Végtére a helyi kocsmárosban találtam meg az emberemet. Ö unokája volt Pallovics Ignácnak, aki a szabadságharc idején jegyző volt a faluban. Megtaláltam a kisbíró lányát, a nyolcvanéves Vizner Mariskát, akinek valamikor Petőfi tette a szépet. Azt is sikerült kiderítenem, hogy itt írt a költő verset a pécéli barna menyecskéről. A volt Szemere-ház padlásán találtunk egy tintatartót, amit talán a költő is használt. 1967- ben, a múzeum nyitásakor az első látogatók ebbe a régi kalamárisba mártogatták a faragott lúdtollat, hogy írjanak a vendégkönyvbe. A néma, öreg tárgyak: kar- dok, oklevelek, fényképek, díszes ruhák, zászlók, citerák életre kelve mutogatták magukat szavai nyomán. A múzeum egyik falura zöld rácsos szerkezetet szereltek föl. — Régen ilyen fatákolmány volt a szatócsooilok ablakán. A mai gyerekek már el sem tudják képzelni, milyen lehetett az, amikor a szatócs bárd- dal vágta föl az ezernyi szikrát szóró, gyakran huszonöt kilós süvegcukrot. És nézze ezt a gyufásdobozt, micsoda kincset rejtett magában — mutatja meghatott büszkeséggel az írást, amelyen ez áll: „ezt a falat Dinnyés János és Snei- der Károly szervezett munkások rakták 1904 (11) hó 2-án”. — A tanácsházfal bontásánál találtuk, hinni sem akartam a szememnek, hogy hetven éve *7 szegen már dolgoztak szerve ) it munkások. •«?ivas faághoz hasonló alakzat fekszik az egyik üvegezett tárló alatt és íme a magyarázat: — Egymillió évvel ezelőtt irgalmatlan földrengés mozgatta meg a földet. Aztán mindent elborított a Pannon tenger, a faluban három helyen is megtaláltuk a nyomait. Onnan való ez az ősi cápafog is. ami olyan porhanyós állapotban került ki a földből, hogy A múzeum gyűjti a kallódó lengyel—magyar történelmi emlékeket. I. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1971. AUGUSZTUS 25.. VASÄRNAP A harmadik forduló uián Összefogás Kupa '74 — Szívesen hoztak a gyerekek régiségeiket. Tudták, hogy ezt-azt, egy kis ingyen kolbászt kapnak érte . . . (Földiák András felvételei) Új tanév - iskolaavatóval / Teendők a csengőszó előtt vattában kellett hazavinni. Nemrégiben olvastam, hogy Tatabányán találtak még ilyet, elmentem megnézni. Egy kis dobozkában durva vasreszelékhez hasonló anyag látható. Az ősz hajú, piros arcú bácsi elmondja, hogy ez nem más, mint több ezer éves megkövesedett húzd. — A szakemberektől tudom, hogy az országban másutt nincs ilyen. Sokféle kísérletet végeztek vele, két dekából még lisztet is őröltek; — Egy vasárnap délután 1949-ben három kislány gyöngyvirágozni ment a rétre — szólaltat meg egy öreg isoldosfegyvert Szathmáry Zoltán. — .Az egyiküknek valami vaéféle fölsértette a lábát. Mérgükben, kíváncsiságukban kaparni kezdték a földet, és íme ez a kard került ki belőle. — Közösen ókumláltuk ki, mire használtak sok századdal ezelőtt operálókést Isa'Szegen. A környék erdeiben mindig nagy vadászatokat tartottak, hajtották a vadat. A kifáradt, megkergült állatok nemegyszer az emberbe is belemartak: azért kellett a kirurgus operálókésével, hogy kivágja a mart sebeket. A fegyverek sokaságát gyűjtötte össze a múzeum vezetője. Szinte minden korból akad itt kard, szablya, tőr, puska, fokos, sőt még betyárpisztoly is. — Sokan úgy tudják, hogy vérengző emberek voltak a betyárok. Nézze meg, ezekkel o pisztolyokkal nem lehet embert ölni, csak ijesztésre valók. — Rengeteg a pénzünk. No, nem múzeumbővítésre, hanem nézegetésre. Három hete volt itt Kanadából néhány fiatalember és igen elcsodálkoztak: még Amerikában sem láttak ilyen teljes gyűjteményt. Ezért az 1520-ban kiadott ezüstpénzért akkortájt tizenkét disznót lehetett venni. A falumúzeum vezetője legtöbbet és legszívesebben a szabadságharc eseményeiről mesél és a lengyel—magyar kapcsolatokról. A múzeum gyűjti a kallódó lengyel—magyar történelmi emlékeket. Már felavatták egy lengyel kapitány sírját és az idén a néphadsereg napján Harsányi Bálintról emlékeznek meg, aki a harcban kapott hét lövéstől és a tizenkét kardcsapástól elvérzett a csatatéren. Rogyadozó kis épületben kapott helyet a múzeum hét éve. Az értékes tárgyaknak csaknem 40 évig Szathmáry Zoltán lakása volt az otthonuk. A múzeum falán nagy tábla hirdeti: nyitva tartási idő hétköznapokon 14—16 óra között, ünnepnapokon 14—17 óra között. Orszigethy Erzsébet Huszonegyen... A 20. számú Volán vállalatnál nemrég — a vállalat történetében első ízben — KISZ- alapszervezet kezdte meg működését huszonegy fiatallal. Bár az új KISZ-szervezet még csak néhány napos, a fiatalok máris komoly munkába kezdtek a vasútállomással szemben, a MÁVAUT-pályaudvar szomszédságában álló, volt fodrászüzletben, ahol a tervek szerint egy önálló helyiséget rendeznek be klub céljaira. Megbeszélést tartottak az iskolaigazgatók Tanévnyitó megbeszélésre ültek össze pénteken Gödöllőn az általános iskolák igazgatói, a zene- és kisegítő iskola igazgatója, a művelődési ház és a városi könyvtár vezetője, valamint a város vezető óvónője. A nagy fontosságú értekezleten megjelent Gergely Péter megyei vezető szakfelügyelő, Martinász Ferenc, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának tanfelügyelője, Fodor Antal né, a városi pártbizottság agitációs- és propagandaosí- tályár.ak vezetője, dr. Rozgo- nyi Ernőné, a városi tanács vb-titkára és Bencsik Ernő, a városi úttörőszövetség elnöke. Fábri Mihály, a városi tanács művelődési osztályának vezetője szakmailag és politikailag is mindenre kiterjedő alapossággal összeállított vitaindító előadást tartott. Az előadás kitért a megyei irányelvekre és ismertette a miniszteri határozatokat és kitért az úttörőelnökség levelére is, amelyek mind elengedhetetlen kellékei lesznek majd a tanévnyitó előtti megbeszélésnek. Szeptember másodikán, délelőtt 19 órakor új iskola nyitja meg kapuit Gödöllőn, a JLégszes? utcában. A nyöletantenrseS új „ékszerdoboz” azonban szükségessé teszi az új körzetesítést is. Akadnak szülők, akik idegenkednek az új iskolától és azt szeretnék, ha gyermekük továbbra is a régi helyen tanulna tovább. Ezek a szülők nem, vagy csak nehezen értik meg azt, hogy az új iskola egyúttal azt is jelenti, hogy mintegy 300 tanulónak nem kell ezután egy nagy forgalmú útkereszteződésben átkelnie reggel és délután. Javul a helyzet a Mátyás király utcában, ahol folynak az iskolabővítés munkálatai. Új iskola épül az Illés István úton — remélhetőleg már jövőre meg is nyitja kapuit. Az Imre utcai iskolában — annak sporttelepén — felépült az öltöző és hamarosan elkészül a :en'tés is. Beszélt az előadó a felnőttoktatás helyzetéről, jelentőségéről is, kitérve Gall Imre tagozatvezető áldozatkész munkájára. Értékelte a nyár folyamán végzett munkát is, majd Bencsik Ernő, az úttörőszövetség városi elnöke szólott a mozgalomról és csapatok előtt álló feladatokról. Elmondta, hogy á Légszesz utcában új csapatot hívnak életre és ezzel ötre emelkedik a városban az úttörőcsapatok száma. Az új csapat az 1848-as hős: Török Ignác tábffrnok nevét veszi fel, akinek emlékszobra az iskola közelében áll. Az úttörőcsapatok yezetői novemberben közös megbeszélésre ülnek össze, amelyen értékelik és megvitatják eredményeiket és a jövő feladatait. Szó esett a tanácskozáson a zamárdi táborról is, ahová a fejlesztés érdekében elkelne jó pár óra társadalmi munka. Ehhez kapcsolódva kezdte felszólalását felajánlással Monon Mihály, majd az őt követő hozzászóló — Pál István •— a kisdobos- és úttörővezetőkkel folytatott megbeszélések jelentőségéről szól. Üjvári Ferenc, a városi tanács művelődési osztályának gazda,s4gi ügyintézője köszö- nétetr'féjézté Rf4tátt4snsk a gondoskodásért, elmondva, hogy a fejlesztési alap jelentős részét ma az oktatás- és művelődésügy kapja Gödöllőn. Javasolta az iskoláknak, hogy jobban használják ki az „egy üzem — egy iskola” mozgalomban rejlő lehetőségeket. Dr. Kovács Jánosné vezető óvónő hozzászólásában az óvodák fejlődésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az egykori hárommal szemben ma 16 csoport működik a városban. . Kapuszta Katalin, a műve- I lődési ház vezetője és Nagy 1 Lajosné, a könyvtár vezetője I hozzászólásukban a továbbra | is a jó együttműködésről biztosították az iskolákat, Rónai Árpádné pedig szakmai ismertetőt tartott különféle ismertetőkből és közlönyökből a tanévkezdéssel kapcsolatos soron következő feladatokról, I Az iskolákban a tanévnyitóval kapcsolatos megbeszélésekre augusztus 30-án és 31-én kerül sor. Az ünnepélyes tanévnyitókon adjak át a különféle kitüntetéseket és elismerő okleveleket. ^ Gyémánt diplomat nyújtanak majd at Domonkos Janosne- iulk, és arany diplomával jutalmazzák Tnolwaj Zsigmona- ne munkáját. Miniszteri dicséretben részesítik sok éves munkájuk elismeréseképpen Scheibert Viktornét, Jenei Laszlonét és Lencsés Rezsőt. A nagy érdeklődéssel kísért megoeszélésen sok értékes javaslat is elhangzott. Faórt Mihály zárszavában értékelte a hallottakat és hangsúlyozta azt is, mekkora a jelentősége az új tanulók és a most végzett, szeptemberben munkába álló pedagógusok fogadásának. Az első találkozás hosszú időre szóló Romokat hagy felnőttben és gyerekben egyaránt. Az értekezlet tanulságos és mindenképpen hasznos volt. Tovább erősítette az illetékesekben — de még a kívülállókban is — azt az érzést, hogy a város iskoláinak van kire támaszkodniuk. Jó az összhang a tanácsi szervekkel és a városi pártbizottsággal éppúgy, ahogy a többi társadalmi szervvel is. Az iskolák iránti érdeklődés továbbra is központi kérdés Gödöllőn. Csiba József Fejőgépmustra Szervizhálózatra, módszerre várva A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben tizenöt fejőgéptípus összehasonlítását végezték el a napokban. Az intézet megállapítása szerint a nagy teljesítményű fejőberendezések használata nagymértekben csökkenti a kézi munkaerő felhasználását, de az ilyen eszközök beruházási költsége magas, ezért alkalmazásuk csak a korszerű, nagy létszámú tehenészeti telepeken lehet kifizetődő. Gyakorlati értékű az intézetnek az a megállapítása is, amelyben felhívják a szakemberek figyelmét arra, hogy a vezetékes fejőberendezések mosásához nem állnak rendelkezésre megfelelői hatású tiszti- tószerek. Ezek kikísérletezése mellett a közeljövő feladata s berendezések folyamatos karbantartásához szükséges szer vízhálózat létrehozása is. SPORT -+■ SPORT 4 SPORT 4 SPORT lányok Csehszlovákiából XÄ» S: » verfalvai vannak; örvendetesen szaporodnak a barátságot elmélyítő családok is. A közelmúltban Zsámbokra érkezett három du- naszerdáhelyi kislány: Erika, Elena és Márta. Megismerkedtek a falu életével és a színpompás zsámboki népviselettel. Kalauzuk volt a faluban a népviseletbe öltözött Csáki Margit, Gulyás Amália és Gyuricza Margit. (Czangár Gyula felvétele.) Augusztus húszadikán bo- [ nyolították le Galgamácsán j az Összefogás Kupa 74 har- j madik fordulójának mérkőzé- seit, amelyen az augusztusi hőség ellenére igen szép szá- I mú szurkolósereg buzdította I a csapatokat. A küzdelemso | rozat nézőinek száma megkö- I zelítette a háromszázat. A mérkőzések eredményei a következők: Labdarúgás: Váckisújfalu— Galgamácsa Központ 4:1 (1:0), vezette: Katona. 150 néző. Galgamácsa SE—Vácegres 4:1 j (1:0), vezette: Nérer. 150 né- j ző. . J Galgamácsa Központ 1:5, Vac- kisujfalu—Vácegres 3:3. Sakk: Galgamácsa SE— Váckisújfalu 6:0, Vácegres— Galgamácsa SE 4:2. Az eddig lejátszott mérkőzéseken elért eredmények alapján a kupában részt vevő csapatok helyezési sorrendje az alábbiak szerint alakult a harmadik forduló után: 1. Vácegres 170, 2. Galgamácsa SE 160, 3. Galgamá- csa Központ 130, 4. Váckisújfalu 100 pont. B. I. A PEST IV
