Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

Felfedező úton Isaszeg emlékei — Mint apró gyerekek, nyá­ron a malomtóra jártunk fü­rödni. Innen messzi be lehe­tett látni a határt. Egyszer azt mondja a Szombat Lajcsi a ködös Isaszeg felé mutatva: „Erre vitte a dédapám Sándor úrfit”. Hát én csak néztem rá, mert úgy mondta, ezt az úr­fit, mintha arról mindenkinek tudnia kéne. Később a többi fiútól kérdeztem meg, gondol­tam, ők talán okosabbak. De azok sem tudták. Aztán fel­nőttek mondták el nekem, hogy az a bizonyos úrfi nem volt más, mint Petőfi Sándor. Még alig látszottam ki a föld­ből és már tudtam, hogy Isa- szegen is járt nagy költőnk — mesélte Szatmári Zoltán, az isaszegi falumúzeum vezetője. — Gödöllőn születtem 1901. ben. Ahogy emlékszem, érdek­lődő gyerek voltam. A család úgy akarta, hogy orvos legyek. Aztán jött a tizannégyes há­ború, és egyszeribe kevés leit otthon a pénz. Mesterségre adtak: hentes- és mészáros­nak. Tulajdonképpen mm bántam én, mert tizennyolc táján nem volt sok keletje az értelmiségi foglalkozásnak. — ötven évvel ezelőtt nő­sültem ide Isaszegre. Üzletet nyitottunk, árultam a húst, a hentesárut, marhavételre, vá­góállatért gyakran jártam ki a tanyákra. Sokszor elhúzó­dott egy-egy alku, s míg az áron egyezkedtünk, megismer­tem az embereket. — Mikor kezdett el gyűj­teni? Honnan és hogyan lett ilyen gazdag a falumúzeum? — kérdeztem. — Sokan jártak be a boltba, és én szerettem szóbaele- gyedni. 1928-ban kezdtem a gyűjtést. Hamar híre ment a faluban, hogy szeretem a ré­giségeket, hogy szívesen hall­gatom az öregek meséit. Be­járt hozzám Linch Herman bácsi, aki a negyvenkilences április 17-i csatában harcolt, mint szanitéc hadnagy. Még százéves korában is élt az öreg. Bejött az üzletbe úgy ki­lenc óra tájt, mesélt, mesélt, delet harangoztak, amikor jött érte a gyerek: „Édesapám, jöjjön már haza, mert nem lesz mára ebédünk”. — Igen nehezen tudtam ki­nyomozni, hogy mikor és ki­nél volt itt Petőfi Sándor. Meg­kerestem én a papot, a jegy­zőt, de mind csak ingatta a fejét: ugyan honnan veszem, hogy volt itt. De nem nyugod­tam. Tudtam amit tudtam Szombat Lajcsitől. Végtére a helyi kocsmárosban találtam meg az emberemet. Ö unokája volt Pallovics Ignácnak, aki a szabadságharc idején jegyző volt a faluban. Megtaláltam a kisbíró lányát, a nyolcvanéves Vizner Mariskát, akinek vala­mikor Petőfi tette a szépet. Azt is sikerült kiderítenem, hogy itt írt a költő verset a pécéli barna menyecskéről. A volt Szemere-ház padlásán ta­láltunk egy tintatartót, amit talán a költő is használt. 1967- ben, a múzeum nyitásakor az első látogatók ebbe a régi ka­lamárisba mártogatták a fara­gott lúdtollat, hogy írjanak a vendégkönyvbe. A néma, öreg tárgyak: kar- dok, oklevelek, fényképek, dí­szes ruhák, zászlók, citerák életre kelve mutogatták ma­gukat szavai nyomán. A mú­zeum egyik falura zöld rácsos szerkezetet szereltek föl. — Régen ilyen fatákolmány volt a szatócsooilok ablakán. A mai gyerekek már el sem tudják képzelni, milyen lehe­tett az, amikor a szatócs bárd- dal vágta föl az ezernyi szik­rát szóró, gyakran huszonöt kilós süvegcukrot. És nézze ezt a gyufásdobozt, micsoda kin­cset rejtett magában — mu­tatja meghatott büszkeséggel az írást, amelyen ez áll: „ezt a falat Dinnyés János és Snei- der Károly szervezett munká­sok rakták 1904 (11) hó 2-án”. — A tanácsházfal bontásánál találtuk, hinni sem akartam a szememnek, hogy hetven éve *7 szegen már dolgoztak szer­ve ) it munkások. •«?ivas faághoz hasonló alak­zat fekszik az egyik üvegezett tárló alatt és íme a magyará­zat: — Egymillió évvel ezelőtt ir­galmatlan földrengés mozgat­ta meg a földet. Aztán min­dent elborított a Pannon ten­ger, a faluban három helyen is megtaláltuk a nyomait. On­nan való ez az ősi cápafog is. ami olyan porhanyós állapot­ban került ki a földből, hogy A múzeum gyűjti a kallódó len­gyel—magyar történelmi emléke­ket. I. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1971. AUGUSZTUS 25.. VASÄRNAP A harmadik forduló uián Összefogás Kupa '74 — Szívesen hoztak a gyerekek régiségeiket. Tudták, hogy ezt-azt, egy kis ingyen kolbászt kapnak érte . . . (Földiák András felvételei) Új tanév - iskolaavatóval / Teendők a csengőszó előtt vattában kellett hazavinni. Nemrégiben olvastam, hogy Tatabányán találtak még ilyet, elmentem megnézni. Egy kis dobozkában durva vasreszelékhez hasonló anyag látható. Az ősz hajú, piros ar­cú bácsi elmondja, hogy ez nem más, mint több ezer éves megkövesedett húzd. — A szakemberektől tudom, hogy az országban másutt nincs ilyen. Sokféle kísérletet végeztek vele, két dekából még lisztet is őröltek; — Egy vasárnap délután 1949-ben három kislány gyöngyvirágozni ment a rétre — szólaltat meg egy öreg isoldosfegyvert Szathmáry Zol­tán. — .Az egyiküknek valami vaéféle fölsértette a lábát. Mérgükben, kíváncsiságukban kaparni kezdték a földet, és íme ez a kard került ki be­lőle. — Közösen ókumláltuk ki, mire használtak sok századdal ezelőtt operálókést Isa'Szegen. A környék erdeiben mindig nagy vadászatokat tartottak, hajtották a vadat. A kifáradt, megkergült állatok nemegy­szer az emberbe is belemar­tak: azért kellett a kirurgus operálókésével, hogy kivágja a mart sebeket. A fegyverek sokaságát gyűj­tötte össze a múzeum vezető­je. Szinte minden korból akad itt kard, szablya, tőr, puska, fokos, sőt még betyárpisztoly is. — Sokan úgy tudják, hogy vérengző emberek voltak a betyárok. Nézze meg, ezekkel o pisztolyokkal nem lehet em­bert ölni, csak ijesztésre valók. — Rengeteg a pénzünk. No, nem múzeumbővítésre, hanem nézegetésre. Három hete volt itt Kanadából néhány fiatal­ember és igen elcsodálkoztak: még Amerikában sem láttak ilyen teljes gyűjteményt. Ezért az 1520-ban kiadott ezüstpén­zért akkortájt tizenkét disznót lehetett venni. A falumúzeum vezetője leg­többet és legszívesebben a sza­badságharc eseményeiről me­sél és a lengyel—magyar kap­csolatokról. A múzeum gyűjti a kallódó lengyel—magyar történelmi emlékeket. Már felavatták egy lengyel kapi­tány sírját és az idén a nép­hadsereg napján Harsányi Bá­lintról emlékeznek meg, aki a harcban kapott hét lövéstől és a tizenkét kardcsapástól el­vérzett a csatatéren. Rogyadozó kis épületben ka­pott helyet a múzeum hét éve. Az értékes tárgyaknak csak­nem 40 évig Szathmáry Zoltán lakása volt az otthonuk. A múzeum falán nagy tábla hirdeti: nyitva tartási idő hét­köznapokon 14—16 óra között, ünnepnapokon 14—17 óra kö­zött. Orszigethy Erzsébet Huszonegyen... A 20. számú Volán vállalat­nál nemrég — a vállalat tör­ténetében első ízben — KISZ- alapszervezet kezdte meg mű­ködését huszonegy fiatallal. Bár az új KISZ-szervezet még csak néhány napos, a fiatalok máris komoly munkába kezd­tek a vasútállomással szem­ben, a MÁVAUT-pályaudvar szomszédságában álló, volt fod­rászüzletben, ahol a tervek szerint egy önálló helyiséget rendeznek be klub céljaira. Megbeszélést tartottak az iskolaigazgatók Tanévnyitó megbeszélésre ültek össze pénteken Gödöllőn az általános iskolák igazgatói, a zene- és kisegítő iskola igaz­gatója, a művelődési ház és a városi könyvtár vezetője, va­lamint a város vezető óvónője. A nagy fontosságú értekezle­ten megjelent Gergely Péter megyei vezető szakfelügyelő, Martinász Ferenc, a Pest megyei Tanács művelődési osztályá­nak tanfelügyelője, Fodor An­tal né, a városi pártbizottság agitációs- és propagandaosí- tályár.ak vezetője, dr. Rozgo- nyi Ernőné, a városi tanács vb-titkára és Bencsik Ernő, a városi úttörőszövetség elnöke. Fábri Mihály, a városi ta­nács művelődési osztályának vezetője szakmailag és politi­kailag is mindenre kiterjedő alapossággal összeállított vita­indító előadást tartott. Az előadás kitért a megyei irány­elvekre és ismertette a mi­niszteri határozatokat és kitért az úttörőelnökség levelére is, amelyek mind elengedhetetlen kellékei lesznek majd a tan­évnyitó előtti megbeszélésnek. Szeptember másodikán, délelőtt 19 órakor új isko­la nyitja meg kapuit Gö­döllőn, a JLégszes? utcá­ban. A nyöletantenrseS új „ék­szerdoboz” azonban szüksé­gessé teszi az új körzetesítést is. Akadnak szülők, akik ide­genkednek az új iskolától és azt szeretnék, ha gyermekük továbbra is a régi helyen ta­nulna tovább. Ezek a szülők nem, vagy csak nehezen értik meg azt, hogy az új iskola egy­úttal azt is jelenti, hogy mint­egy 300 tanulónak nem kell ezután egy nagy forgalmú útkereszteződésben átkel­nie reggel és délután. Javul a helyzet a Mátyás király utcában, ahol folynak az iskolabővítés munkálatai. Új iskola épül az Illés István úton — remélhetőleg már jö­vőre meg is nyitja kapuit. Az Imre utcai iskolában — annak sporttelepén — felépült az öl­töző és hamarosan elkészül a :en'tés is. Beszélt az előadó a felnőtt­oktatás helyzetéről, jelentősé­géről is, kitérve Gall Imre ta­gozatvezető áldozatkész mun­kájára. Értékelte a nyár fo­lyamán végzett munkát is, majd Bencsik Ernő, az úttö­rőszövetség városi elnöke szó­lott a mozgalomról és csapatok előtt álló feladatokról. El­mondta, hogy á Légszesz utcá­ban új csapatot hívnak élet­re és ezzel ötre emelkedik a városban az úttörőcsapatok száma. Az új csapat az 1848-as hős: Török Ignác tábffrnok ne­vét veszi fel, akinek emlék­szobra az iskola közelében áll. Az úttörőcsapatok yezetői novemberben közös meg­beszélésre ülnek össze, amelyen értékelik és meg­vitatják eredményeiket és a jövő feladatait. Szó esett a tanácskozáson a zamárdi táborról is, ahová a fejlesztés érdekében elkelne jó pár óra társadalmi munka. Ehhez kapcsolódva kezdte felszólalását felajánlással Mo­non Mihály, majd az őt kö­vető hozzászóló — Pál István •— a kisdobos- és úttörőveze­tőkkel folytatott megbeszélé­sek jelentőségéről szól. Üjvári Ferenc, a városi ta­nács művelődési osztályának gazda,s4gi ügyintézője köszö- nétetr'féjézté Rf4tátt4snsk a gondoskodásért, elmondva, hogy a fejlesztési alap jelentős részét ma az oktatás- és művelődésügy kapja Gö­döllőn. Javasolta az iskoláknak, hogy jobban használják ki az „egy üzem — egy iskola” mozga­lomban rejlő lehetőségeket. Dr. Kovács Jánosné vezető óvónő hozzászólásában az óvodák fejlődésével foglalko­zott. Elmondotta, hogy az egy­kori hárommal szemben ma 16 csoport működik a város­ban. . Kapuszta Katalin, a műve- I lődési ház vezetője és Nagy 1 Lajosné, a könyvtár vezetője I hozzászólásukban a továbbra | is a jó együttműködésről biz­tosították az iskolákat, Rónai Árpádné pedig szakmai is­mertetőt tartott különféle is­mertetőkből és közlönyökből a tanévkezdéssel kapcsolatos so­ron következő feladatokról, I Az iskolákban a tanévnyi­tóval kapcsolatos megbeszélé­sekre augusztus 30-án és 31-én kerül sor. Az ünnepélyes tanévnyitó­kon adjak át a különféle kitüntetéseket és elismerő okleveleket. ^ Gyémánt diplomat nyújtanak majd at Domonkos Janosne- iulk, és arany diplomával ju­talmazzák Tnolwaj Zsigmona- ne munkáját. Miniszteri dicsé­retben részesítik sok éves munkájuk elismeréseképpen Scheibert Viktornét, Jenei Laszlonét és Lencsés Rezsőt. A nagy érdeklődéssel kí­sért megoeszélésen sok értékes javaslat is elhangzott. Faórt Mihály zárszavában értékelte a hallottakat és hangsúlyozta azt is, mekkora a jelentősége az új tanulók és a most vég­zett, szeptemberben munkába álló pedagógusok fogadásá­nak. Az első találkozás hosszú időre szóló Romokat hagy felnőttben és gyerekben egyaránt. Az értekezlet tanulságos és mindenképpen hasznos volt. Tovább erősítette az illetéke­sekben — de még a kívül­állókban is — azt az érzést, hogy a város iskoláinak van kire támaszkodniuk. Jó az összhang a tanácsi szervekkel és a városi pártbizottsággal éppúgy, ahogy a többi társa­dalmi szervvel is. Az iskolák iránti érdeklődés továbbra is központi kérdés Gödöllőn. Csiba József Fejőgépmustra Szervizhálózatra, módszerre várva A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben tizen­öt fejőgéptípus összehasonlí­tását végezték el a napokban. Az intézet megállapítása sze­rint a nagy teljesítményű fe­jőberendezések használata nagymértekben csökkenti a kézi munkaerő felhasználását, de az ilyen eszközök beruhá­zási költsége magas, ezért al­kalmazásuk csak a korszerű, nagy létszámú tehenészeti te­lepeken lehet kifizetődő. Gya­korlati értékű az intézetnek az a megállapítása is, amely­ben felhívják a szakemberek figyelmét arra, hogy a veze­tékes fejőberendezések mosá­sához nem állnak rendelke­zésre megfelelői hatású tiszti- tószerek. Ezek kikísérletezése mellett a közeljövő feladata s berendezések folyamatos kar­bantartásához szükséges szer vízhálózat létrehozása is. SPORT -+■ SPORT 4 SPORT 4 SPORT lányok Csehszlovákiából XÄ» S: » verfalvai vannak; örvendetesen szaporod­nak a barátságot elmélyítő családok is. A közelmúltban Zsámbokra érkezett három du- naszerdáhelyi kislány: Erika, Elena és Márta. Megismerkedtek a falu életével és a szín­pompás zsámboki népviselettel. Kalauzuk volt a faluban a népviseletbe öltözött Csáki Margit, Gulyás Amália és Gyuricza Margit. (Czangár Gyula felvétele.) Augusztus húszadikán bo- [ nyolították le Galgamácsán j az Összefogás Kupa 74 har- j madik fordulójának mérkőzé- seit, amelyen az augusztusi hőség ellenére igen szép szá- I mú szurkolósereg buzdította I a csapatokat. A küzdelemso | rozat nézőinek száma megkö- I zelítette a háromszázat. A mérkőzések eredményei a következők: Labdarúgás: Váckisújfalu— Galgamácsa Központ 4:1 (1:0), vezette: Katona. 150 néző. Galgamácsa SE—Vácegres 4:1 j (1:0), vezette: Nérer. 150 né- j ző. . J Galgamácsa Központ 1:5, Vac- kisujfalu—Vácegres 3:3. Sakk: Galgamácsa SE— Váckisújfalu 6:0, Vácegres— Galgamácsa SE 4:2. Az eddig lejátszott mérkő­zéseken elért eredmények alapján a kupában részt ve­vő csapatok helyezési sor­rendje az alábbiak szerint alakult a harmadik forduló után: 1. Vácegres 170, 2. Gal­gamácsa SE 160, 3. Galgamá- csa Központ 130, 4. Váckisúj­falu 100 pont. B. I. A PEST IV

Next

/
Oldalképek
Tartalom