Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-25 / 198. szám

Caracas Tengerjogi konferencia Folytatás Genf ben - jövőre Az ENSZ Caracasban ta­nácskozó harmadik tengerjogi konferenciája pénteken elha­tározta, újabb ülést tart Géni­ben 1975 áprilisában és máju­sában, hogy befejezze a mos­tani tanácskozás-sorozatot. A genfi ülésszakot 6—8 he­tesre tervezik. A konferencia záró szakaszát végül ismét Ca­racasban tartanák jövő év au­gusztusban, hogy dokumen­tumba foglalják a nemzetközi tengerjog szabályait. A caracasi tengerjogi konfe­rencia záróülését csütörtökön tartják. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIH. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM AIIA 1 FOItlíVT 1974. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP 4__________________________________ Kifeié a hullámvölgyből — a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Válla­latnál július elsején megkez­dődött a főszezon. A válla­Kommunális ■p rtelmező szótárunk JÓ, szerint a címül vá­lasztott kifejezés a helyi közigazgatással kap­csolatos valamit jelöl. Mit? Nem túlzás, ha azt mond­juk: szinte mindent, ami a lakosság életével össze­függ. Így például a váciak aligha gondolják, hogy a városi tanácsnak jelentős kommunális gondja — kor­szerű gépek híján — a köz­területek tisztán tartása vagy a növekvő mennyisé­gű hulladék elhelyezése. Holott, ez utóbbinál marad­va: az új szemétlerakó hely kialakítása tetemes föld­munkát követel, ami persze pénzbe kerül. Nem is ke­vésbe. Napjaink természetes kommunális teendője az egészséges ivóvíz előterem­tése. Két év alatt húszmil­lió forintot költöttek arra a regionális vízműre, amely Vácduka, Vácrátót, Vác hár­tyán, Kisnémedi és Püspök­szilágy számára megoldja ezt a gondot. Ezt a gondot, mert tegyük rögtön hozzá: marad másfajta éppen elég. Ugyanis a kommunális fel­adatok egyik legfontosabb jellemzője, hogy miközben bizonyos területeken ered­ményeket, más dolgokban növekvő feszültségeket ta­pasztalhatunk, s ha ez utóbbiak is enyhülnek a tervszerű munka következ­ményeként, akkor harma­dik helyen, ügyben jönnek létre megoldásra váró teen- dők. Monori-erdőn sok új la­kóház épült, a háztartások gépesítése szintén több vil­lamos energiát követel. Két transzformátorállomást és néhány kilométernyi veze­téket kell építeni ahhoz, hogy a lakosságnak ezt az igényét kielégíthessék.^ -át­menetileg. Mert egészen biztos, hogy néhány év múlva — mind az építkező­kedv, mind a háztartások korszerűsödése miatt — kezdhetik elölről... . 1 érjünk vissza Váchoz. A városban, ahol sze­met gyönyörködtetőek a jó érzékkel kialakított ki­sebb és nagyobb parkok, már 1968-ban tervet készí­tettek további zöldterületek létesítésére, ami szükség- szerű. A gyorsan megnőtt iparvárosban kell a lélegez­tető tüdő. Mibe kerül? Négymillió forintba! A fenntartás pedig esztendőn­ként egymillióba! S vajon az ilyen és hasonló össze­gekről tud a lakosság? Vagy nem érdekes számára az ilyesfajta adalék? For­dítsuk meg a kérdést: le­het, hogy a településfej­lesztés sokféle gondja, baja, feladata a lakosság számá­ra — a lakosság tetemes hányada számára — azért nem érdekes, azért nem ér­zékelhető tárgyilagosan, mert nem ismeri az össze­függéseket, nem tudja, mi minden sűrűsödik a tanács kommunális teendői meg­jelölés alatt? Szívesebben beszélnek maguk a tanácsi vezetők is arról, ami lesz, ami szemléletesen igazolja a la­v kosság életkörülményeinek javítását, mint azokról a köznapi gondokról, melyek már-már röstellnivalóan prózaiak, ám nincs előlük menekvés. Például a mind több helyen — de a nagy településeken mindenkép­pen — elodázhatatlan sze­mé tösszegyűjtésről. Vala­hogy nem illik szólni a köznapi feladatokról, arról, hogy a bölcsődét, az óvodát nemcsak tető alá kellett hozni, hanem fönntartása százezreket jelent a tanács költségvetésében. Ezekről a pénzekről nem tudnak .a választópolgárok, olyannyi­ra nem, hogy véletlenszerű érdeklődésemre a legképte­lenebb válaszokat kaptam. Pedig érdemes lenne, ha nem is unos-untalan. de időnként ezekről a pénzek­ről beszélni. Arról, hogy — egyetlen tanácsot említve — idén Szobon a költség- vetés összege 6,2 millió fo­rintra rúg. S áttekintve a másik oldalra: a lakossági adók összesen 734 ezer fo­rintot tesznek ki... N em érdekli ez az em­bereket? Nincs olyas­mi, ami érdektelen lenne, ha fölfedezhetők az összefüggések, a szoros kapcsolatok, ha az emberek megérzik, hogy a saját ügyükről esik szó. Van-e, lehet-e személyesebb ügy, mint a helyi tanács gazdál­kodása, tevékenysége, anya­gi lekötelezettsége, fejlesz­tési lehetősége? Ott a baj, hogy általában a kevés pénzről, a szerény fejlesz­tési alapról hangzik el sok minden, és arról semmi, a szürke köznapok mibe ke­rülnek. Pedig talán elősegí­tené a közösségi tudat el­mélyítését, ha az állampol­gárok ilyesfajta ügyekben is tapasztalhatnák, mi tör­ténik érdekükben, s az mennyibe kerül. Mert ural­kodónak tekinthetjük ma még azt a felfogást, mely „jön valahonnan az a pénz” alapon könyveli el mindazt, ami a kommunális ellátás fogalomkörébe tartozik. Valahonnét? Honnét? Onnét, abból, amit meg­termeltünk, amit új ér­tékként — nemzeti jövede­lemként — előállítottunk. Itt lelhető meg az a nagyon szoros kapocs, mely minden települést, valamennyi ál­lampolgárt összeköti a tár­sadalmi méretű munka- megosztás területeivel. Hi­szen sokszor elmondjuk, leírjuk: mindenki jobban szeretne élni, s nemcsak egyénileg, hanem lakos­ként, a településen szintén. Rendben van, jogos emberi igény ez. Ám kérdezzük meg rögtön: mindenki job­ban is akar dolgozni?! Töb­bet tenni a társadalmi pénztárba? Érdemes lenne tehát fa­lugyűlésen éppúgy, mint tanácsülésen, tanácstagi be­számolón olykor-olykor ar­ról is szót ejteni, mibe ke­rülnek a hétköznapok, az egyszerű ügyek. Sokan len­nének, akik meglepődné­nek. És elgondolkoznának. Mészáros Ottó lat, mint neve is jelzi, első­sorban zöldség- és gyümölcs- feldolgozással foglalkozik. A megye területén, de az or­szág más vidékein is termel­tet gyümölcsöket, zöldségfélé­ket termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal és ma­gángazdálkodókkal is. Ez a2 év — mint Horváth Jenő, a vállalat igazgatója elmondot­ta —, főként a gyökérzöldfé­lék, a hagymák termesztésé­nek kedvezett, viszont a ké­sői kitavaszodás, a szeszélyes időjárás következtében a zöld­paprikatermés a vártnál gyen­gébben alakult. A szárított termék 90 szá­zalékát külföldi partnereik részére szállítják. Évek óta rendszeres vásárlójuk Kana­da, Ausztrália, Japán, az NSZK és a skandináv államok, de a feldolgozott zöldségek, gyümölcsök egy része a szo­cialista országokba: a Szovjet­unióba, az NDK-ba, illetve Ju­goszláviába is eljut Bébiétel szárított gyümölcsből Igen kedveltek a hazai szá­rított gyümölcsök: az almát hámozzák, kockázzák, szárít­ják, majd bébiétel formájá­ban az északi országok cse­csemőtápszereinek sorát bő­víti. Az aszalt alma pedig fő­ként a szocialista partnerek­nél, a Szovjetunióban és az NDK-beli üzletekben ismer­tek, kedveltek. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vál­lalat gyáraiban Cegléden és Nagykátán történik a nagy­üzemi feldolgozás. A ceglédi gyár a nagyobb kapacitású, itt a vöröshagyma kivételé­vel minden terméket szak­szerűen, az igényeknek meg­felelően készítenek, majd el­szállítják a megrendelők — zömében a tőkés országok — ételízesítő gyárai részére. A vöröshagymát Nagykátán dol­gozzák fel kocka, szelet vagy por alakban. A zöldség- és gyümölcsfel­dolgozó tevékenység mellett szeszpárlássál, illetve üdítö- és szikvízgyártással is foglal­koznak. Terveik szerint ebben az esztendőben mintegy fél­millió liter gyümölcspálinkát készítenek. Három szeszfőz­déjük van: Cegléden, Nagy­kőrösön és Tápiószőllősön. A pálinkafőzéshez szükséges gyengébb minőségű, illetve hullott gyümölcsöt a megyé­ben, illetve más vidékekről, az álma jelentős részét példá­ul Szabolcsból vásárolják del. A gyümölcspálinkát faként belföldön értékesítik, jórészt a megyében, az ÁFÉSZ-ek és kereskedelmi vállalatok útján. A szikvíz-és üdítőital-gyártás — Cegléden és Nagykőrösön — csökkenő tendenciát mutat. Cél: hatmilliós nyereség A vállalat törekvése arra irányul, hogy termelése ne legyen idényjellegű, hanem a folyamatosan tárolt terméke­ket dolgozzák fel év közben. Természetesen, a szárított ter­mékek jó részét az év második felében készítik, hiszen a nyersanyagoknak csak egy kis hányada — a zöldségfélék — raktározhatok. Cegléden, a vállalat egyetlen hűtőtároló­jában és a szabad ég alatt az új termésig mintegy 500—600 vagon zöldség vár feldolgo­zásra, szállításra. A Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat az elmúlt években hullám­völgybe került. A tavalyi évet 16,5 millió forintos veszteség­gel zárták. Mén már 200 mil­lió forintos árbevételt irá­nyoztak elő és csaknem 6 mil­lió forint nyereségre számí­tanak. Ez részben a korsze­rűbb termelésnek, az új tech­nológiai módszerek kialakítá­sának köszönhető, de jelentős mértékben hozzájárult a világ­piaci kereslet fellendülése is e termékek iránt. Gépesítik — amit lehet Üzemeik bővítésére idén nem kerül sor, de mintegy kétmillió forintot fordítanak az anyagmozgatás korszerű­sítésére. Szállítószalagokat, tar­goncákat vásároltak, további kétmillióért pedig megfelelő utakat alakítottak ki. A ter­melési folyamat könnyítésé­re megmunkáló, előkészítő gépeket vettek. A jövő évben az egyetlen hazai mezőgaz­dasági gépgyártó vállalattól, az ÉLGÉP-töl újabb beren­dezéseket rendelnek majd, s ezáltal dolgozóik munkáját nagymértékben gépesítik. S. Zs. Cserépy automatáról Görögország egyetért a szovjet javaslattal A BT a hét elején tárgyalja a ciprusi nemzetközi értekezlet tervét Jól értesült ENSZ-körök sze­rint a Biztonsági Tanács való­színűleg kedden vagy szerdán ül össze annak a szovjet ja­vaslatnak a megvitatására, bogy a ciprusi kérdésről hív­janak össze kibővített nem­zetközi értekezletet. A konfe­rencián Ciprus, Görögország és Törökország, valamint a Biztonsági Tanács 15 tagja és néhány el nem kötelezett or­szág venne részt. Ilymódon a ciprusi válság megoldásáról nem a NATO szűk keretei kö­zött, hanem az ENSZ fórumán lehetne tárgyalni. Jakov Malik, a Biztonsági Tanács soros elnöke pénteken a tanács tagjaival több óra hosszat tárgyalt kormányá­nak javaslatáról. Néhány el nem kötelezett ország, köztük Jugoszlávia indítványozta, hogy Kurt Waldheim főtitkárt jelöljék ki a kibővített érte­kezlet elnökévé. Amennyiben felek elfogadják a szovjet javaslatot, az el nem kötele­zettek New Yorkban összeül­nek és eldöntik, hogy tagjaik közül kik vegyenek részt a ta­nácskozásokon. Nyugati források szerint az Egyesült Államok még min­dig a genfi tárgyalások fel­élesztésében reménykedik. En­nek ellenére hivatalosan nem utasította el a szovjet kezde­ményezést, amely — diplomá­ciai források szerint — kiút lehet, ha a genfi tárgyaláso­kat nem sikerül újból össze­hívni. A görög kormány szóvivő­je szombaton közölte, hogy Athén elvben elfogadja a cip­rusi kérdés rendezésére hiva­tott nemzetközi értekezlet szovjet javaslatát. Részletes válaszát hétfőn közli a Szov­jetunió athéni nagykövetével. A szóvivő azt is elmondotta, hogy szombaton tájékoztatták az angol nagykövetet: Görög­ország elutasítja a genfi tár­gyalások folytatására tett an­gol indítványt. Ecevit török miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya néhány nap múlva foglal hi­vatalosan állást a szovjet ja­vaslat kérdésében, ha majd Günes külügyminiszter vissza­tér Ankarába. Günes jelen­leg iráni kollégájával, Khalat- barival tárgyalt Isztambulban, s ma érkezik Ankarába. Rauf Denktas, a ciprusi tö­rök közösség vezetője szom­bat délelőtt az AFP nicosiai tudósítójának adott nyilatko­zatában kijelentette, hogy el­lenzi a -ciprusi nemzetközi konferencia összehívására irá­nyuló szovjet indítványt. Nagy-Britannia „nem gör­dít akadályt” annak a szov­jet kezdeményezésnek az út­jába, amely arra irányul, hogy nemzetközi konferenciát hív­janak össze az ENSZ kereté­ben Ciprus ügyében — közöl­te szombat délelőtt a brit kül­ügyminisztérium szóvivője. Kommunista műszakkal Óvodáért, bölcsödéért Tápiószelén Az Állami Pénzverő tápiő- szelei üzemében öt szocialista brigád, összesen 117 lelkes dol­gozó tett felajánlást a XI. pártkongresszus és felszaba­dulásunk 30. évfordulója tisz­teletére. Jellemző a kollektíva felajánlásaira, hogy nem em­beri erőn felüli munkavég­zésre törekednek, hanem in­kább a szervezettség, a jobb munkaidő-kihasználás, a tech­nológiai fegyelem erősítésén fáradoznak. így a május 2-ai termelési értekezleten tett vál­lalásaik folyamatosan megva­lósulnak. Elhatározták, hogy évi termelésüket 5 százalék­kal, azaz 3 millió forinttal emelik. Az első félévben időarányosan teljesítették is ezt a felaján­lást, hiszen 1,5 millió forintot írhattak mérlegükbe. Pedig sok rövid határidejű megren­delésük volt, például a szolno­ki ejtőernyős világbajnokságra szinte hetek alatt kellett el­készíteniük a díszes jelvénye­ket. Vállalásokat tettek a munka minőségének fokozásá­ra, az önmeózás bevezetésére. Hogy ez a törekvésük is meg­alapozott volt, bizonyítja, hogy a vállalatközpont ellenőre elégedett munkájukkal. A tápiószelei éremszerelő dolgozói aktívan kiveszik a részüket a település fejlesztés séből is: elhatározták, hogy a második félévben kommunista műszakot szerveznek, s bevételük 50 százalékából a bölcsődei gyerekeknek játékokat vá­sárolnak. E felajánlásuk is közvetlenül a teljesítés előtt áll: a gyáregy­ségvezetővel megbeszélték, hogy a kommunista műszakot szeptemberben rendezik. Vál­lalásaik között szerepel az is, hogy a községi óvoda bővítésé­ben közreműködnek, az anyagi feltételek előteremtésében se­gítenek, mivel dolgozóik 30 százaléka óvodás gyermek édesanyja. A szervezés befeje­ződött, elérték, hogy a vállalat anyagi eszközökkel támo­gatja az akciót. Terven felül a bölcsőde patro- nálásába is bekapcsolódtak, eddig 1000 forint értékű játé­kot vettek a gyerekeknek; most az öregek napközi ottho­nának lakóit látogatják meg — ajándékokkal. F. P. Solymáron, az ország egyik legkorszerűbb téglagyárában augusztus 15-én megkezdte a terme­lést az eJsö gyártósor. Az olasz gyártmányú gépek emberi kéz érintése nélkül évente 33 millió csere­pet készítenek. Néhány bét múlva megkezdődik a, téglagyárié gépek próbaüzeme is. KÖZÉLET Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével szombaton haza­érkezett Budapestre az a párt- és kormányküldöttség, amely Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken vett részt. Dr. Diniény Imre, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter részt vett és felszólalt a negyedszázados jubileumát ünneplő füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet ün­nepi közgyűlésén. Viola Claessonnak, a Köz­ponti Bizottság póttagjának vezetésével — az MSZMP Központi Bizottságának ven­dégeként —, augusztus 16—24. között Magyarországon tar­tózkodott a Svéd Baloldali Párt (kommunisták) párt­munkás küldöttsége. A delegá­ció szombaton elutazott ha­zánkból. Dr. Soós Gábor mezőgazda­sági és élelmezésügyi minisz­tériumi államtitkár szomba­ton ipegjelent és beszédet mon­dott a megalakulásának 25, évfordulóját ünneplő oros­házi Dózsa Termelőszövetke-' zet jubileumi közgyűlésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom