Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-24 / 197. szám
Finn látogatók a valkói tsz-hen Miért kellett egyesülni? A Termelőszövetkezetek Or- i szagos Tanácsa meghívására a ! közeli napokban hazánkba érkezett a Finn Kisparaszt Szövetség küldöttsége Heikki Mustonon elnök vezetésével. A finn szövetség háromtagú küldöttsége augusztus 22-én,-csütörtökön járásunkba látogatott. Első állomásuk az Észak- Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek területi szövetsége volt, ahol Kovács Zoltán, a szövetség titkára tájékoztatta a vendégeket a szövetség munkájáról, járásunk téeszeinek tevékenységéről. A titkár részletes tájékoz- ttatójára a finn vendégek élénken reagáltak. — Finn közmondással élve lelhetne legjobban a szavai alapján jellemezni a szövetséget — mondta Heikki Mustonon —, nálunk éles tölténynek nevezik az ilyen széles körű feladatokat ellátó szervezeteket. Véleményem szerint ilyen egyesülésre csak a szocialista rend viszonyai között van lehetőség. Finnországban csak a /nagybirtokosok tudják érdekeiket ilyen magasszintű szervezettséggel képviselni. — Minek köszönhető a gabonahozam lendületes növekedése? — hangzott a látogatók kérdése. — Üj fajták bevezetésének? — Nem kizárólagosan — kezdte válaszát Kovács Zoltán —, a műtrágyák hatékony felhasználása is sokat segít. A közelmúltban nyolc tsz és egy állami gazdaság kérte a szövetséget egy nagyteljesítmé-. nyű agrokombinát megalapítására. Ennek a célja műtrágyakeverés, a növényvédő szerek koncentrálása és az elvégezhető különféle utóvizsgálatok lebonyolítása lenne a célja. — Már több helyen jártunk — mondta a finn szövetség főtitkára —, és a földeken szinte egész Európából származó mezőgazdasági gépeket láttunk. Hogyan bonyolítják ezeknek o behozatalát? Ki felel a folyamatos alkatrész- ellátásért? — A különböző gépekért egy-egy úgynevezett rendszer- gazda felel. Például az egyik kukoricatermesztésben dolgozó géprendszerért az egyik rendszergazda, a bábolnai gazdaság a felelős. Ök szerzik be a külkereskedelmi vállalaton keresztül a gépeket, feladatuk a szakemberek kiképzése és a technológiák kidolgozása is. Szerelnék, de félnek is tőle Kovács László (jobb oldalon) az Egyesült Zöldmező Tsz elnök- helyettese mutatta meg a finn vendegeknek a valkói tehenészetet és a gumiüzemet. Az elnökhelyettes mellett Paavo Lehto főtitkár látható, valamint Heikki Musto.nen elnök és Selim Knuth, a Finn Kisparaszt Szövetség egyik munkatársa. tanács Kiváló gazdaság címmel jutalmazott — kezdte el ismertetését Kovács Zoltán felszólítására az elnökhelyettes. — Felvetődhet a kérdés; ha ilyen jók voltak ezek a téeszek, miért kellett egyesülni? — Három fő területen van jelentősége az egyesülésnek: így nagyobb a területünk, több az eszleözünk, és szellemiekben Is megerősödhetünk. Ezek egyesítése következtében sor kerülhet egy egészséges szakosodási folyamat és koncentrálódás megvalósulására. A három téesznek például, együttesen háromezer szarvasmarhája van, és az egyesülés után a tenyésztés már megfelelő Makádi Mihályné a valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet gumiüzemében dolgozik. A képen kávéfőzőhöz való gumigyűrűket válogat. irányban szakosodhat. Mindhárom kisgazdaságnak van takarmánykeverő üzeme, de most közösen már egy nagyteljesítményű keverő- és szárítóüzem létesítésére nyílik lehetőségük; sőt, arra is módunk van, hogy az üzem környékére telepítsük az alapanyagot. — Közösen a pénz is több, és a termelés is gazdaságosabb lesz. Módunk van nagyobb beruházásokra és nagy területen zárt termelésű rendszerek bevezetésére. És amit óriási értéknek tartunk; az egyesült termelőszövetkezetnek 40 diplomás embere van. — Persze, mindezeket az előnyöket egyelőre csak elméletileg ismerjük. Ugyanis az egyesülés óta. nyolc hónap telt el, és előzetes feltételezéseinkre még nem kaptunk végleges választ. De a lehetőségek adottak. Annyit már látunk, hogy az év első fele jól sikerült. Mintegy 1S00 hektáron vetettünk búzát és átlagtermésünk csaknem 43 mázsa. A kukorica is jó termést mutat, hektáronkénti 50 mázsa átlagot várunk — fejezte be tájékoztatóját az elnökhelyettes. A hosszú beszélgetés után a finn vendégek meglátogatták a valkói Egyesült Zöldmező Tsz gumiüzemét, amely bérmunkát végez a Tauril gumigyárnak: idén az évi termelési értéke 10 millió forint. Ezt követően fehér köpenyekbe bújtak a vendégek és Kovács László bemutatta a vendégeknek az 500 férőhelyes szakosított tehenészetet. Őrszigethy Erzsébet A finn vendégek tájékozottságát és fokozott érdeklődésüket mutatta az egyesült téeszekről szóló hosszas eszmecsere és a számtalan kérdés. A látogatók kérdésére Kovács Zoltán elmondta, hogy a termelőszövetkezetek egyesítésének fő célja a gazdaságosság fokozása. A járás területére — mint országosan is — jellemző a gazdaságok közötti jelentős különbség. A kisüzemek saját erejükből nem tudnak megfelelő gépeket beszerezni, és az egyes falvak lakosságának jövedelme között is nagy a különbség. Ezeket a szintkülönbségeket kívánjuk az egyesítésekkel megszüntetni, valamint a kis gazdaságok erejét kell koncentrálni. — Gondolom, az első időkben nem lehet könnyű a dolguk — mondta a finn főtitkár. — Mi is szeretnénk létrehozni kisbirtokosaink részére valamilyen szövetséget, de túl sok az előítélet, ezzel meg kell küzdenünk. Kisbirtokosaink érzik, hogy kevés az erejük a nagybirtokosokkal való versenyhez. Szeretnék az egyesülést, a közös gazdaságot, de félnek is tőle. — Az egyésiilést követő években valóban nehéz a helyzet — válaszolt Kovács Zoltán —. különösen az üzem- szervezési feladatok megoldása kíván nagy erőfeszítéseket. De erről többet tud mondani Kovács László, a valkói Egyesült Zöldmező Tsz elnökhelyettese. Ugyanis ők 1974. január 1-én alakultak meg három kisgazdaságból. Nyolc hónap telt el — Január 1-én három, egyenként 1800 hektáros gazdaság egyesült. Mindhárom jól működött, kettőt a MiniszterVan, aki agyagot formál... k nyitvatartási idő: 12 óra „Az óvoda az általános iskola szerves része. Az oktatásügy első láncszeme” — fogalmazta meg az 1972-es párthatározat a gyermekintézmények szerepét és jellegét. Az óvodákban bevezetett új program kettős célt határoz meg, mely szerint a gyermekintézmények egyrészt az anyák nyugodt munkáját teszik lehetővé, másrészt előkészítik a gyerekeket az iskolai életre. Családius légkör A gödöllői Szabadság úti napközi otthonos óvodában színvonalas nevelő-oktató munka folyik. A kiscsoportba kerülő gyeremekeket a csoportvezető óvónők otthonukban vagy a bölcsődében felkeresik, hogy tájékozódjanak, és ugyanakkor segítsék az új környezetbe való beilleszkedést. A kiscsoport napirendje az öntevékeny foglalkozáson alapszik; a gyerekek például maguk terítenek. Törekszünk az egyéni kezdeményezések kibontakoztatására, és nem gátoljuk a gyermeknek erre a korra jellemző mozgékonyságát. A szabadabb tevékenység hozzájárul a csoportok családias légkörének kialakulásához. A különböző foglalkozásokon a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt. Van, aki nap mint nap agyagot formál, és van, aki az ének-zene foglal- I kozásokban leli örömét. A gyerekek változatos foglalkozását elősegítik a játékok, a különböző felszerelések és szemléltetőeszközök. Óvodánkban ezek korszerűsítése társadalmi összefogásnak köszönhető; sokat segített óvodánknak a Humán, a Gépgyár, az ikladi Műszergyár es a GÖFÉM. Szintén társadalmi segítséggel gyarapíthattuk középső és a nagycsoportos gyerekek eszközeit. Fontosnak tartjuk, hogy a nagyobb gyerekek jártasak legyenek a számok világában, ezért különös gondot fordítunk a matematikai foglalkozásokra, amelyek a logikus gondolkodást fejlesztik. Hasonló célt szolgál a mértani alakzatok felismerését elősegítő játékunk is. A nevelés és az oktatás meghatározott napi és heti rend szerint történik. A foglalkozások számát és idejét a csoport életkora határozza meg. Fontos a logikai készség is Az iskolaérettségi vizsgálatokat 1964-ben vezettük be. Ennek célja, hogy megelőzze a fejletlen gyerekek beiskolázását: egy-egy kora gyermekkori kudarc egy életre is meghatározó lehet, Ezek a vizsgálatok csökkentették az elsős bukások számát. Sajnos, ez a fontos munka az utóbbi időben megszűnt, mert nem az óvoI. ÉVFOLYAM, 73. S7AM 1974. AUGUSZTUS 34., SZOMBAT Hévízgyörki térkép... Kiflialakban húzódik a Gal- ga mentén Hévízgyörk. E furcsa települési képnek is köszönhető, hogy a község útjainak mintegy 70 százaléka földút. A rossz utak, különösen esős időben, nehezítik a közlekedést. Tavaly még a község újtelepi részére a tüzelőt sem lehetett bevinni. Tóth Lajos, a hévízgyörki községi tanács elnöke elmondta, hogy a falunak ebben a részében 210—230 ember lakik. ■— Tavaly építettünk itt egy 1300 méter hosszú és 3 méter széles utat. Tervezett költsége 1 millió hatszázezer forint volt, de sikerült megtakarítanunk 200 ezret. Ennek is köszönhető, hogy az idén új út építésébe kezdhettünk. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat 723 ezer forintért vállalt egy 560 méter hosszú, négy méter széles utat, s-aját erőbői, erre 350 ezer forintot tudunk fordítani. Tóth Lajos a falu térképén mutatja az épülő út helyét. A község központi magván húzódik keresztül ez az út, amelyen majd jobban megközelíthetők lesznek a hévízgyörki üzletek. — Az utat augusztus 1-én kezdték el építeni és a tervek szerint szeptember 1-én befejezik — mondta a tanácselnök. De nemcsak utakra, hanem járdákra is szüksége van a községnek. Az idén eddig 320 méter járda készült el, és az év végéig még ugyanennyit akarnak építeni. Sok mindenre lenne szüksége a falunak. Az idei tanévet frissen festett iskolában kezdik, de a régi épületet minden évben csak „toldozzák- foltozzák”. Mint Tóth Lajos elmondta, a fenntartási költség négy év alatt többe kerül, mintha egy új épületet emeldai orvos, hanem a körzeti gyermekorvos adja ki a gyermekeknek az „iskolaérett’’ igazolást. Nem vitás, hogy a gyermek fejlődését testileg képesek megállapítani, de logikai készségeik felmérésére kisebb a lehetőségük. A gyerekek nem bútorok! Minden komoly munka és eredmény mellett gondjaink is vannak. Valamennyi dolgozó nő, többségük kisgyermekes anya. Sokan csak azért jönnek hozzánk, hogy gyermekükkel legyenek, s legfőképpen azért, hogy gyereküket el tudják helyezni az óvodába. Egy-egy járvány idején előfordul, hogy dolgozóink fele hiányzik. A 12 órás nyitva tartást természetesen nem lehet csökkenteni. De nem lehet a csoportokat sem összevonni, mert a gyermekek nem bútorok. hogy ma az A épületbe, holnap a B épületbe rakom. Az új környezet és új ember beállítása a gyermekeket kizökkenti a megszokott kerékvágásból. Az új dolgozónak pem könnyű a helyzete (ha egyáltalán találunk ilyet!), mert a gyermekek nevét, szokásait nem ismerik és ezért nem is tud a gyermekekkel egyénileg foglalkozni. Másik gondunk, hogy eddig 27 óvónőből 7 képesítés nélküli volt. Az utóbbiaknak tanulmányi szabadság jár, őket helyettesíteni kellett. Hárman Útépítés Hévízgyörkön nének. Nagyon kellene a falunak egy négytantermes iskola, ugyanis váltott tanítás miatt az alsótagozatos kisgyerekek sokszor sötétben mennek haza. Óvoda is kellene. A jelenlegi 74 férőhelyes intézményben 90 gyerek kap otthont, de az idén tizenötöt el kellett utasítani. Orvosi rendelő sincs Hé(Földiák András felvétele) vízgyörkön. A körzeti orvos saját lakásában rendel. Nőnek az igények, s a régi középületek szűkössé válnak, és újak is kellenének. Nehéz a község lakóinak igényét kielégíteni, mert a községi tanács évi fejlesztési alapja csak 240 ezer forint. O. E. Kettős veszély Nem először esik szó ezeken a hasábokon arról, hogy Gödöllő számos pontja meglehetősen veszélyes hely a gyalogosan közlekedők számára. Ilyen a Dózsa György út belső szakasza, különösen a nagy Közérttől a gyógyszertárig, ahol a különféle üzletek előtt gyakorta vesztegelnek teherautók, olykor nemcsak a rakodás idejére véve igénybe az szereztek az idén diplomát; a vizsgák személyenként 51 nap távollétet jelentettek, az évi szabadságon kívül. A fent említett okok miatt az óvónők és a technikai dolgozók munkája több a kelleténél: az óvónők napi hat és fél óra helyett kilenc órát dolgoznak. A technikai dolgozók nyolc óra helyett tíz-tizenkét órát. Óvodánk épületeit régi házakból alakítottuk ki, külsőleg az utóbbi időben nem tatarozták, talán 20 éve, hogy vakolókanalat látott: de ez az előtte levő sok bokortól és bozóttól nem látszik. Társadalmi munkának köszönhető, hogy az udvart gyermekek foglalkoztatására alkalmassá tehettük. “* Dr. Kovács Jánosné úttestet. Ilyenkor aztán hol mögülük, hol előttük lépnek ki a gyalogosok, hogy az úttest túlsó oldalán levő üzletekhez eljussanak. Ugyanakkor — a KRESZ előírta „élet- és vagyonbiztonsági”, meg az „út- és forgalmi viszonyoknak” megfelelő vezetési előírásokon túl — itt semmiféle tábla sem jelzi, hogy ajánlatos lenne csökkenteni a lakott területen maximált sebességet, holott minőségileg más ez az útszakasz, mint a város egyéb utcái általában. Igaz ugyan, hogy a szabály idézett tételei indokolt esetben szigorú íele- lősségrevonást követelnek, de ennek ellenére néhány száguldozó mégsem csökkenti a sebességet. (Miattuk ez egyben intelem is legyen a gyalogszerrel közlekedők számára.) Ideje lenne azonban végre belátni, hogy a felsoroltak miatt érdemes lenne ezen az útszakaszon sebességkorlátozást bevezetni, mert a negyven kilométer fölötti sebesség adott esetben — például csúcsforgalomban — itt életveszéllyel is járhat. Hasonló a helyzet a város egy másik pontján, a 3-as számú főközlekedési útnak János utcai torkolatánál. Az épülő, gyarapodó alsóparki lakótelepen, nemrég adtak át korszerű bútoráruházát. Ennek is tulajdonítható, hogy megnövekedett a forgalom a két lakótelep között. Főképpen a gyalogosok forgalma, akiknek többsége a János utca képzeletben meghosszabbított nyomvonalán halad tovább: áí a főúton. Itt kijelölt gyalogátkelőhely nincs, azt pedig senki nem kívánhatja, hogy a Szabadság téri, vagy a fénysorompón túli gyalogátkelőhelyig kocogjanak a munkába igyekvők. Jó lenne ezért itt egy gyalogátkelőt kijelölni. Nem pusztán megszokásból, de tegyük hozzá, hogy az iskolakezdés ideje hamarosan a nyakunkon van. Ez újabb veszélyesre figyelmeztet, mert sem a gyerekek, sem magunk előtt nem hivatkozhatunk nem létező biztonsági intézkedések be nem tartására, vagy elmulasztására. Pedig jók lennének ezek az intézkedések ... Fehér István Gödöllő
