Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-23 / 196. szám
Ismerik itthon és külföldön Az ezüstkoszorú várományosai Amikor belép az ember a PEVDX gyömrői vegyi gyáregységének szinterező üzemébe, amolyan rögtönzött kiállítás tűnik legelőször a szemébe. A falon a legutóbbi zágrábi vásár kiállított termékei láthatók. Azok a termékek, amelyek a szinterező üzemben készülnek. s amelyek hírnevet szereztek nemcsalt a hazai. de a külföldi piacon is Gyömrőnek, s a vállalatnak. „A szinterezo üzem termelési terve 14 millió forint volt 1973-ban, s ezt, 562 ezer forinttal teljesítették túl. — A Selejtet ne adj tovább, és a Dolgozz hibátlanul mozgalom az üzemben megvalósult, a minőségi ellenőrzést a dolgozók maguk végezték, ennek eredményeként egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett 1973-ban. — Az 1972, évi három balesettel szemben, 1973-ban üzemi baleset nem történt. — A Kossuth Ferenc utcai iskolában az őszi nagytakarítást társadalmi munkában végezték el az üzem dolgozói. — Több nemzetközi bemutatóra, valamint a BNV-re. a Hungaroplast ’73 nemzetközi műanyagkiállításra — a korrózióvédelmi nemzetközi bemutatóra — a kiállítandó munkadarabokat az üzem dolgozói társadalmi munkában készítették el. — Két dolgozó nyerte el a kiváló címet, s egy részesült kéthetes szovjetunióbeli jutalomüdülésben.” (Részlet a szocialista munka üzeme cím elnyerésére indítóit verseny értékeléséből.) Morva Józsefné nem saját jószántából — egyszerűen így döntött a kollektíva — három funkciót is betölt az üzemben. Ö az üzemvezetőhelyettes, a Hámán Kató szocialista brigád vezetője és egyben műszakvezető is. — 1971-ben hat személlyel alakult meg a brigádunk — mondja, majd így folytatja: — Az alapítók, Bodies Józsefné, Kézér Istvánná, Gyenes Istvánná, Hegedűs Györgyné és jómagam is itt dolgozunk azóta is. Az üzemben a különböző háztartási eszközök (Szuez- szifon, mosdótámasz, VV. C.- tartály támasz, radiátorbilincs, stb.) szinterezését végezzük. A RILSAN elnevezésű műanyaggal vonjuk be ezeket a termékeket, amelyeket külső vállalat gyárt számunkra. Viszonylag egyszerű a munkafolyamat. A kemencében 400—500 j fokra fölhevítjük a terméke- j két, aztán a műanyagba bele- | mártjuk, majd hideg vízben le* hűtjük. Hogy a selejt ismeretlen fogalom nálunk, az annak is kö- ! szönhető, hogy már mielőtt a I kemencében elhelyezik a terMendéről Vecsésre Jól sikerült aratás után Teljesült az óvatos kívánság A mendei Lenin Tsz gabonatermését a Pest megyei Gabonatröszt vecsési telepére irányították. A két község közötti távolság — ha a megtett fordulókat számoljuk — sok száz kilométert tenne ki. Gulyás Mihály gépkocsivezető DUTRA vontatós teherautón egyre-másra tette meg a fordulókat, érkezett a gabonatröszt kapuja elé és várt a so- rakozók között. Mikor a helyi vecsési Ferihegy Tsz a 12. vagon leadásánál tartott, a men- deiek már az 50. vagonon jóval túl voltak. Erre külön büszkék. — Végig megfelelt a minőség is. Az átvételnél mindig akad egy-egy kis sorbanállás, de aztán megfogjuk a munka jobbik végét, egy-kettőre lerakodunk — mondják, aztán még hozzáteszik. — Nemcsak azért, hogy a helyet másoknak átadjuk, de Versestől Mende még toronyiránt is messze van. Amíg a nap perzsel, nincs baj, de jöhet az eső ... Nekünk minden perc drága. Indulhatnának, a gépkocsi rendben, de Bolyós István és Hegedűs József rakodók még gondosan kitakarítják a rak- teret (képünkön), aztán helyére kerülnek a tenyeret kérge- sítő, fényes nyelű lapátok. — Ez is rendben volna — mondják, és fáradt kezüket pihentetve várnak az indulásIfj. Fekete József felvétele. ra. Benn az irodában, adminisztrációs ügyeket intéznek, ugyanis a mendei Lenin Tsz vezetői a tsz jogtanácsosa társaságában maguk is átszaladtak Vecsésre. Rendben folyik- e az átadás, maguk kísérik figyelemmel. A felelősséget is, a gondot is közösen viselik a szállítókkal, akik a mendei tsz kollektív szellemét dicsérik. Elmondják közben — nem panaszosan —, hogy július utolsó hete óta állandóan „úton” vannak. — Reggel hatkor indulunk, este kilenc-tíz óra mikorra otthon, Mendén, a ház kiskapuja becsukódik mögöttünk. — Nincs más cél most, mint mindent magtárba juttatni. Utána nem baj ha esik! Kérik a kapások a vizet már igencsak — ebben megegyeznek valamennyien. A háztájiban a kukorica, krumpli, a kertben zöldségfé le mind esőre és munkáskézre, kapálásra vár. Megérkeznek a tsz-vezetők is. együtt indulnak a lenyugvó napnak hátat fordítva, Mende felé. Azóta az „óvatos” kívánság is teljesült. Idejében kapták a kiadós esőt a kapá sok. Csövesedhet a kukorica, bokrosodhat a krumpli, így a jól sikerült aratást a gazdag ősz követheti. Fekete Gizella mékeket, átvizsgáljuk azokat, s a hibásakat kiselejtezzük, s visszaküldjük a gyártó cégnek. Negyvenhármán dolgoznak az üzemben, s köztük csak egy férfi, Matyó József üzemvezető. Jobbára középkorú asszonyok, akikre mindig, minden időben lehet számítani. — Nemcsak a helyi munka- alkalomért jöttek hozzánk dolgozni, hanem a jó fizetésért is. Kétezer forint körül van az átlagkereset, igaz keményen meg kell dolgozni ezért. Két műszakban dolgozunk, s ez némi mindenkinek előnyös. De senki sem veszi ezt zokon, egyetlen igazolatlan mulasztás sem fordult még elő. Brigádunk 1971-ben alakult, a Hámán Kató nevet vette fel. Kétszer nyertük el a zöldkoszorús címet, s az idén a bronakoszorúval együtt a szocialista munka üzeme kitüntető elnevezést is felvehettük, tavalyi munkánk eredményeként. Ezek a munkásnők példamutatóan dolgoznak. Többen már a kiváló dolgozó címmel is büszkélkedhetnek, s az asz- szonyok büszkék is erre. Negyven fok van a szinterező üzemben. Az uszonyok szorgalmasan végzik munkájukat. Találomra megszólítunk néhányat közülük. Henlie Konrádné: — Én vagyok a gyáregység szb-titkár- helyettese. Nemegyszer kértük a vállalatot, hogy szerezzen be részünkre hűtőgépet, hogy állandóan tudjunk hideg hűsítőt fogyasztani, s a vásárolt árut el tudjuk helyezni abban. Megkaptuk. Kértük, hogy kismamacipőt is biztosítsanak számunkra, ezt a kérést azonban nem teljesítették, mondván, akkor a többi üzemben is követelnék ezt a nők. Persze, beszereztük mi magunk a cipőket. Bodócs Józsefné: — Én itt lakom a közelben, s ezért döntöttem úgy néhány évvel ezelőtt, hogy ide jjjvdk ' dolgozni. Szeretém a hiunlcámat, úgy érzem megbecsülnek itt, s ez nagyon jó érzés. Hárfás Béláné: — Legutóbb Egerbe Idr indultunk autóbusszal, azelőtt jól sikerült juniálison vettünk részt a község fenyveserdőjében. Az üzemvezető, Matyó József, a gyáregység alapítói közé tartozik. — Elégedettek a mi asszonyaink. Csak néhányan nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, de ők is elvégzik hamarosan. Szeretnénk szakmunkásképző tanfolyamot is indítani számukra. S természetesen szeretnénk az ezüstkoszorús szocialista címet elnyerni ebben az évben. Gér József XVI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK Monor, költségvetési üzem Befejezték az óvodák, iskolák karbantartását, felújítását Sok a gond, kevés a pénz — Nem sikerült az egyezkedés A monori nagyközségi tanács költségvetési üzemének feladatait teljes részletességgel felsorolni nemigen lehetne. Kommunális szolgáltatások — gyűjtőnéven ez a dolguk. Szabó Ferenc vette át a közelmúltban az üzem irányítását. Számtalan feladat vár rá. — A legelső: a bérrendezés. Amikor az üzem megalakult, az emberek zöme azzal a nem is titkolt szándékkal jött ide dolgozni, hogy itt a fizetés felső határa a csillagos ég ... A lehető' leghamarabb megoldjuk az időbércs foglalkoztatást. Sok olyan jellegű munka álcád nálunk, amit nem lehet előre „megsaccolni” — például megjavít valaki három kéményt, „telj esitménybérben”. Hát így nem lehet, ezen változtatni a legsürgősebb. — Nyolcvanöt dolgozója van az üzemnek. Elég? — A nehezebb fizikai munkáknál állandó a munkaerő- hiány. De nem ez a legnagyobb gond, hanem a pénztelenség, Ahhoz, hogy elfogadható munkát végezhessünk, legalább egymilliós forgóalapra lenne szükségünk. Most ötszázezer van. „Gépparkunk” a követkeaő: egy öttonás UFA, egy traktor pótkocsival, egy betonkeverő -és—két- pár ló.. .- Annyi minden kellene! Hogy szerények legyünk, beérnénk egy kimustrált tűzoltókocsival, hogy legalább locsolókocsink legyen... A Fővárosi Köztisztasági Hivataltól próbáltunk hulladékszállító kocsikat kérni, az egyezkedés nem sikerült, a szemétszállítás egyelőre marad olyan, amilyen: kézzel dobálják fel a szemetet a traktor pótkocsijára a munkások. Ha elegük van belőle, elmennek ... — Az 1974-re tervezett nagyobb feladatokat is a pénz hiánya hiúsította meg? — Nagyrészt igen. A jövőben több variációs tervre van szükség, hiszen a tanács bevételei sem stabilak, s ha egyegy nagyobb feladat elmarad, ott kell lennie még néhány tervnek, hogy az embereket foglalkoztatni lehessen. Zavarja tevékenységünket az anyag- ellátás is, kohászati termékeket csak a legritkább esetben tudunk szereznj. — Sok a gond — de tennivaló is bőven akad ... — Igen. A játszóteret mielőbb meg kell építeni. A piactér rendezése is folyik, a Marx-ligetet sürgősen rendbe kell hozni. Most fejeztük be a bölcsődék, óvodák, iskolák karbantartását, felújítását. A nagyobb feladatokhoz persze, megint csak pénz kellene. — Tekinthetem ezt az interjút pesszimista beszélgetésnek? — Azt azért ne ... Fiatal a költségvetési üzem, sok minden hiányzik, sok az orvosolnivaló, de — dolgozunk. ! És jövőre jóval többet tudok ! mondani... (k. zs.) Közelharc a kenyérért Sülysápon szombatonként gyakran előfordul, hogy valóságos közelharc folyik a kenyérért, ha pedig egyik helyen elfogyott, a vásárló kénytelen boltról boltra vándorolni érte. A legutóbbi szombaton a községben már reggel fél Síkor nem lehetett kenyeret kapni, egyedül Szőlősnyaraló volt szerencsés, ahová délelőtt 10 órakor szállítottak; meg is lepték hamarosan, s egy óra alatt elfogyott. Az állomással szemben fekvő önkiszolgálóboltban érdeklődtünk, hogy miért nem lehet itt reggel fél 9-kor kenyeret kapni, talán a sütőüzem nem szállítja le a kért meny- ny iséget? — Leszállítja — mondta az eladó —, azonban mi központi helyen fekszünk, a környékbeli községek lakói is itt szállnak le a vonatról, s ha kenyeret kérnek, nem mondhatjuk, hogy kell a helybelieknek ... — Miért nem rendelnek többet? — Megtettük már nem egyszer, de igen sokszor nyakunkon maradt kétszáz darab kenyér is. Ezután a sütőüzem szakboltjához látogattunk el. Reggel itt is elfogyott minden kenyér. — Mi az oka annak, hogy önöknél nem lehet ilyenkor kenyeret kapni? — kérdeztük j Vastag Józseftől, a péküzem vezetőjétől. — Szerintem azért, mert keveset rendelnek az üzletek. Így a 14-es számú kenyérbolt, amelyik épp a sülyi rész közepén van, szombaton mindig kevesebbet rendel, mint a többi napokon. Mi a megrendelt mennyiséget mindig leszállítjuk. Általában a szakboltunkban van kenyér szombaton is, azonban ma Úriból, sőt Men- déről is sokan jöttek ide, s a reggeli órákban mindent elvásároltak. — Ezek szerint önök nem hibásak? — Persze, hogy nem. Ha rendelnek, tudunk szállítani. íme, talán lehetne megoldást találni. Krátky László Üllő* zsemlék Az utóbbi időben a kenyér minősége ellen Üllőn sem sok panasz hangzott el, de annál több a zsemle ellen. Kifogá solják a minőséget, olyan mint a gombóc, színtelen, nyers tészta kinézésű, és ha összenyomják, egybemarad. Kemencében sütik a kiflit is, £ az rendes, kifogástalan. Hogy a zsemle miért ilyen? Jó lenne tudni... ,ITT NEHEZEBB’ A kerékpárőr A vendéglők és italboltok előtt kerékpárőr vigyáz a kint hagyott kerékpárokra, míg a gazdája „hűsíti” magát odabent. Az üllői Kossuth Tsz klubja előtt Gregus Imre nyugdíjas tsz-tag az őrző. Megnézi a vendéget, amikor jön, és megnézi, amikor elmegy, de figyeli a kerékpárt is, mert erre neki különös oka van. — Itt nehezebb a szolgálat, mert napközben állandóan cserélődnek a kerékpárok. Ünnepnapokon sokkal nagyobb a forgalom. A vasútnál könnyebb a helyzet. Reggel leadják a kerékpárt és délután elviszik. Itt nincs hosszú őrzési idő. — Tűnt már el kerékpár? — Bizony, egyet elloptak. Sejtettem, ki vitte el, de nincsen bizonyítékom. Sajnos, az árát meg kellett fizetnem, (eni.) Búcsú ifjú Hayth Ferenctől Augusztus 19-én, hétfőn, nem sokkal dél után tragikus szerencsétlenség áldozata lett Gyömrőn ifjú Hayth Ferenc rendőr törzszászlós, a Monori Járási Rendőrkapitányság dolgozója. Csütörtökön délután — a hozzátartozókon és rokonságon kívül — sok százan kísérték utolsó útjára Gyömrőn, a telepi temetőbe. Néhány hónap múlva lett volna 26 éves. Üllő: új könyvek — gyenge kötésijén Legtöbben a fiatalok kölcsönöznek — Az a helyiség — mutat dr. Béki Sándorné, 'az üllői községi könyvtár vezetője a belső szoba felé — 1960-ban klubnak készült és most úgy tele van könyvekkel, hogy többet már nem is lehetne ott elhelyezni. Aztán megtudjuk, hogy szűk a raktár is, pedig nem is olyan régen építettek egyet az udvaron és nemsokára rá a folyosót is beépítették. Az üllői könyvtárban jelenleg II ezer 297 kötet könyv áll a 897 rendszeres, beiratkozott olvasó rendelkezésére. Az olvasók tábora itt is, mint a járás minden egyes községében, vegyes összetételű. Legtöbbet a fiatalok, a diákok olvasnak. Ök kereken négyszázan vannak. Utánuk a nyugdíjasok következnének, ha a valóságot és nem a statisztikát néznénk. Százötvenkét személyt tartanak közülük nyilván, de a valóságban ettől jóval többen vannak, mert a nagymamák, nagypapák szívesen olvassák a fiatalok által kivitt köteteket, sőt nem egy olyan tanuló is var), aki nyíltan megmondja, hogy a nagyszüleinek viszi a könyvet. Nem kell külön fáradni és nem is kell tagsági díjat fizetni, amely ugyan jelentéktelen összeg, de az öregek szeretnek spórolni még ma is. A munkások közül száz- hatvanheten tagjai a könyvtárnak. Közülük ötvenegy a segédmunkás. A következő hónapokban — mondja a könyvtár vezetőnője — szeretnék emelni a számukat, de, hogy hogyan, azt még nem tudja. Segíthetne a szak- szervezet is ebben, persze, jó néven vennék a többi politikai, illetve társadalmi szerv ez irányú támogatását is. Üllőn nincs jelentékenyebb ipari üzem, a község lakosságának túlnyomó része bejáró. Az utazás pedig sok időt vesz el, ezért nehéz a szervezésük. Az értelmiségiek százhármán vannak. Legkevesebben a mezőgazdasági munkások, négyen. A könyvtárat az elmúlt hetekben tetőtől talpig kifestették. A tanács — mondja dr. Békiné — nagyon sokat ad a könyvtárra. Ebben az évben a belső felújításokon kívül 40 ezer forintot kaptak új könyvek vásárlására. Sajnos, továbbra is probléma — mondja — a könyvek puha kötése. Két-háromszáz könyvet is ki kell emiatt évről évre selejtezni. Különösen az ifjúsági könyvek kopnak, mert azokat forgatják a legtöbben és pontosan ezek kötése a leggyengébb. A könyvtár vezetője a heti 48 órából 28 órai kölcsönzési időt tart. Rendszeres író—olvasó találkozókat, klubdélutánokat szerveznek „és mindent megtesznek a községi vezetőkkel együtt, hogy a helyiség is otthonos, kellemes legyen. Nem rajtuk múlik tehát, hogy nem olvasnak Üllőn még többet, ahogy szeretnék. Kovács György MŰSOR MOZIK Monor: Szakítás. Pilis: Mindenki szép. mindenki kedves. Vecsés: Saint Tropezbe költözünk.
