Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-23 / 196. szám

•K«t Tg szMmsi 1974. AUGUSZTUS 23., PÉNTEK KUS2 Téma: a leszerelés GENFBEN, az Egyesült Nemzetek Szervezetének eu­rópai központjában csütörtö­kön befejeződött a leszerelési bizottság idei nyári ülésszaka. Az egykori Népszövetség épü­letében 17 heten at tanácskoz­tak a világ vezető országai a fegyverkezési verseny korlá­tozásáról. Az eredetileg „tizen­nyolcak bizottsága” a mostani üiésszak alatt öt államot hí­vott még tagjai sorába, és ez a tény önmagéban is kifejezi, hogy a világbéke ügye iránt egyre több ország érez közvet­len felelősséget. A TANÁCSKOZÁS két köz­ponti témája a vegyi fegyve­rek alkalmazásának és gyár­tásának betiltása, illetve a föld alatti atomkísérletek be­szüntetése volt. E két rendkí­vül szerteágazó kérdéskörben egyetlen résztvevő sem várt gyors előrehaladást. Az atom­kísérletek esetében például ne­hezíti az egyezmény létrejöt­tét, hogy békés célú nukleáris robbantások is történnek, és ugyancsak bonyolító tényező a nemzetközi vagy nemzeti el­lenőrzés eldöntése, nyilvánvaló ugyanis, hogy a nemzetközi el­lenőrzés ürügyén bizonyos or­szágok esetleg kísérletet ten­nének más államok nemzeti szuverenitásának megsértésé­re. Arról sem lehet megfeled­kezni, hogy néhány ország, így Franciaország és a Kínai Népköztársaság, amely nem vesz részt a genfi leszerelési bizottság munkájában, válto­zatlanul folytatta atomkísérle­teit. A LESZERELÉSI BIZOTT­SÁG munkájára igen kedvező hatást gyakorolt a 3. szovjet —amerikai csúcstalálkozó. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának főtitkára és az amerikai elnök több olyan megállapo­dást is aláírt Moszkvában, amelyek közvetlenül is érintik a genfi értekezlet témaköreit, így:,például a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podott abban, hogy egy bizo­nyos nagyságrend felett be­szüntetik föld alatti atomkí­sérleteiket. Ugyancsak egyet­értettek abban, hogy közös erőfeszítéssel kell elősegíteni a vegyi fegyverek gyártásának és raktározásának nemzetközi tilalmát, A két nagyhatalom külön jegyzőkönyvben foglalt állást a természeti környezet védelmében, nehogy azt kato­nai célokra használhassák fel. MOST HAZAUTAZNAK a diplomaták és a szakértők, akik részt vettek a leszerelési bizottság munkájában. A le­szerelési értekezlet jövő évi ülésszakáig kell most az egyes országok szakértőinek otthon kidolgozniok azokat a komp­romisszumos formulákat, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a genfi értekezleten hamarosan nagyjelentőségű eredmények születhessenek mind az atom- kísérletek, mind a vegyi fegy­verek betiltása területén. CSAK RÖVIDÍN... CIPRUSON továbbra sem nyugodott meg a légkör, fe­szült a viszony a török csapa­tok és az ENSZ békefenntartó erők között, súlyos vízellátási gondok vannak a két legna­gyobb városban, Nicosiában es Famagusztában. AZ ENSZ SZÉKHELYÉN bejelentették, hogy Kurt Waldheim főtitkár a hét vé­gén Ciprusba utazik. AZ ENSZ EGYIK BIZOTT­SÁGA arra szólította fel a chilei fasiszta juntát, hogy haladéktalanul állítsa helyre az országban az alapvető em­beri szabadságjogokat és ves­sen véget az elnyomásnak. MEGFIGYELŐK arra követ­keztetnek, hogy a caracasi ten­gerjogi konferecia jelenlegi ülésszaka egy hét múlva úgy ér véget, hogy nem lesz közös álláspontot rögzítő záródoku­mentum — csak egy beszá­moló a nézeteltérésekről. KISSINGER külügyminisz­ter ' csütörtökön találkozott Khadzsam szíriai miniszterel­nök-helyettessel és külügymi­niszterrel, aki — Damaszkusz eddigi legmagasabb rangú képviselőjeként — szerdán érkezett az amerikai fővá­rosba. 30 éve szabadult fel Románia (Folytatás az 1. augusztus 22-ére oldalról) felszabadí­tották Románia keleti ország­részének legnagyobb városát, Iasit; hatalmas csapást mér­tek a fasiszta haderőkre, amelynek következtében a né­met és az oldalukon harcoló román királyi csapatokból ál­ló front összeomlott. Ez mint­egy jeladás volt arra a törté­nelmi akcióra, amelyet Romá­nia kommunistái, valamennyi antifasiszta erő bevonásával, tervszerűen előkészítettek és augusztus 23-án végrehajtot­tak. A szovjet hadsereg gyors előrenyomulása és a román antifasiszta fegyveres felkelés véget vetett a hitlerista ro­mán diktátor, Antonescu rend­szerének. A szovjet csapatok oldalán küzdő román fegyve­res erők először az ország tel-« jes felszabadításáért vívott narcbam vettek részt, majd a szovjet hadsereggel együtt to­vább harcoltak Magyarország és Csehszlovákia felszabadítá­sáért. A magyar nép hálával gondol a hazánk felszabadítá­sában részt vett román kato­nák hősiességére és véráldo­zataira. Sohasem felejtjük el azok áldozatát, akik a fasiz­mus elleni harcban a szovjet hadsereggel és népünk leg­jobbjaival együtt küzdöttek hazánk szabadságáért Kegye­lettel őrizzük azok emlékét, akik e harcok során életüket áldozták. Arról beszélt ezután Bor- bándi János, hogy a Román Szocialista Köztársaság 30 éves eredményei gyökeres tár­sadalmi átalakulásról és a ter­melőerők lendületes fejlődésé­ről tanúskodnak. Beszéde további részében a Minisztertanács elnökhelyet­tese szólt arról, hogy a ma­gyar—román barátság a két nép történelmének sok tekin­tetben azonos vonásaiban, kö­zösen vívott harcaiban gyöke­rezik. — A felszabadulás — hang­súlyozta Borbándi János — új távlatokat nyitott a magyar— román kapcsolatok fejlődése, a két nép barátsága előtt. Beszéde végén hangsúlyozta a szónok, hogy a szocialista országokhoz fűződő kapcsola­taink külpolitikánk szilárd el­vi alapjaira épülnek. Egybe­vágó nemzeti és nemzetközi érdekeinknek megfelelően kö­vetkezetesen erősítjük barát­ságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal. Ezután loan Cotot budapesti román nagykövet szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Megállapította: országaink, a két szocialista és baráti or­szág, a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között testvéri és fejlődő együttműködési kap­csolatok állnak fenn vala­mennyi tevékenységi terüle­ten. Meggyőződésünk, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben tovább . szélesednek és • többré­tűvé válnak a román és a ma­gyar nép, valamennyi szocia­lista ország egységének és összetartozásának a szocializ­mus és a béke ügyének érde­kében. A nagygyűlés az Intema- cionálé hangjai után művészi műsorral, a gyulai Korps táncegyüttes szereplésével zá­rult. Üdvözlő táviratok Nicolae Ceavsescu elvtárs­nak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnö­kének, Manea Manescu elvtársnak, a Román Szocialista Köztársa­ság kormánya első miniszteré­nek Bukarest Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és kormánya, a dolgozó magyar nép és a ma­gunk nevében elvtársi üdvöz­letünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Román Szocialista Köztársaság testvé­ri népeinek nemzeti ünnepük, Románia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A felszabadulás óta eltelt három évtized alatt Románia dolgozó népe jelentős eredmé­nyeket ért el a szocialista építőmunkában, a népgazdaság és a kultúra fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság­nak, s a Román Szocialista Köztársaságnak a marxizmus —leninizmus és a szocialista nemzetköziség elvei alapján álló három évtizedes együtt­működése hozzájárul a két or­szágban a szocializmus építé­séhez, s egyaránt szolgálja a két ország népei, a béke és biztonság, a szocializmus, s a haladás nemes ügyét. A Román Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepe, az ország történelmének e jelen­tős évfordulója alkalmával Románia testvéri népeinek kí­vánunk . további.. sikereket a szocializmus építésében. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo­soncai Pál, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke. Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke Nicolae Giosant, az RSZK nagy nemzetgyűlésének elnökét, a SZOT elnöksége a Romániai Szakszervezetek Ál­talános Szövetségét, a KISZ Központi Bizottsága a román KISZ-t, a Hazafias Népfront elnöksége a Román Szocialista Egységfrontot, a Magyar Nők Országos Tanácsa a Román Országos Nőtanácsot, az Orszá­gos Béketanács a Román Bé­ketanácsot üdvözölte távirat­ban. Koszorúzások a román hősök sírjainál Románia nemzeti ünnepe, az ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából csü­törtökön loan Cotot nagykövet vezetésével a nagykövetség kollektívája koszorút helyezett el a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök sírjai­nál. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes, Far­kas Mihály ezredes, Budapest helyőrségparancsnoka, vala­mint a Fővárosi Tanács és a XVII. kerületi pártbizottság és tanács képviselői is. A nemzeti ünnep alkalmából az ország különböző részein megkoszo­rúzták a hazánkban nyugvó román hősök sírjait. Bukaresti események Csütörtök délután Bukarest­ben megnyílt a Román Nagy Nemzetgyűlés jubileumi ülés­szaka. A román nemzeti ünnep al­kalmából Bukarestbe érkezett 76 ország küldöttségének ve­zetői az elnökségben foglaltak helyet. A jubileumi ülésen Nicolae Ceausescu mondott beszédet. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán Bu­karestben találkozott Nico­lae Ceausescu román állam­fővel. Alekszej Koszigin átadta a román államfőnek Leonyid Brezsnyev baráti üdvözletét. A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Lázár Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével a román felszabadulási évfor­duló ünnepségeire érkezett Bukarestbe, csütörtökön dél­előtt megkoszorúzta a román hősök emlékművét, a nemzeti Pantheont és a szovjet hősi emlékművet. A delegáció ez­után megtekintette a román nemzetgazdasági kiállítást, majd este részt vett a román nagy nemzetgyűlés rendkívüli ünnepi ülésén és az azt köve­tő díszelőadáson. Szovjet kormánynyilatkozat Ciprusról Hívjanak össze nemzetközi konferenciát az ENSZ keretein belül A TASZSZ csütörtökön Cip­russal foglalkozó szovjet kor­mánynyilatkozatot hozott nyib vánosságra. Eszerint a Cipru­son és a szigetország körül ki­alakult helyzet továbbra is aggasztó. A NATO militarista körei szün télén kísérleteket tesznek, hogy felszámolják az el nem kötelezettségi politikát folytató Ciprusi Köztársasá­got, mint független és szuve­rén államot, felosszák és terü­letét NATO-támaszponttá vál­toztassák a Földközi-tenger keleti térségében. Az impe­rialista erők bűnös játékot folytatnak a ciprusi néppel, aljas eszközökhöz folyamod­nak, semmibe véve a nemzet­közi jogot és az ENSZ alap­okmányát. A puccs és a durva katonai beavatkozás váltako­zik a kulisszák mögötti dip­lomáciai manőverekkel, a cip­rusi nép háta mögött és ér­dekei ellenére. A Ciprusi Köztársaság bel- ügyeibe történt külső beavat­kozás következményeként vér­ontás folyik a szigetország­ban. Ciprus gazdasági élete szétzilálódott, a ciprusi nép nélkülöz és szenvedéseken megy keresztül. Sok ezer cip­rusa kénytelen volt elhagyni otthonát és elmenekülni, s ez még tetézi az ország nehézsé­geit. Nem hajtották végre a Biz­tonsági Tanács határozatát a Ciprusa Köztársaság elleni külföldi katonai intervenció azonnali beszüntetéséről, a külföldi csapatok kivonásáról és az alkotmányos rend hely­reállításáról. A külföldi csa­patokat nem vonták ki Cip­rusról, sőt növelik létszámu­kat. A ciprusi eseményekért közvetlenül felelős országok államférfiai többször is kije­lentették ugyan, hogy szándé­kukban áll végrehajtani a Biztonsági Tanács határoza­tát, de ezt nem támasztják alá konkrét tettekkel. Azok a kísérletek, hogy a ciprusi problémát a NATO- államok szüli körében, vagyis a Biztonsági Tanács és a Biz­tonsági Tanács határozatainak megkerülésével rendezzék, kudarcot vallottak, és a had­műveletek felújításához ve­zettek. Ismét bebizonyosodott a zürichi—londoni megállapo­dások értelmében Ciprusra erőszakolt „biztosítékok” tel­jes csődje. Ezek a „biztosíté­kok” nem szavatolták a békét és a nyugalmat a ciprusi nép számára, hanem lényegében a ciprusi néptől idegen érdeke­ket szolgálták. A Szovjetunió szilárdan és következtésen síkra száll az ENSZ egyik tagállama, a cip­Elnökváltás és enyhülé s fiz a haiUiim vállas, amely a közelmúltban az Egye­sült Államokban zajlott le, természetesen világszerte igen nagy érdeklődést keltett és a politikai kombinációk sokasá­gához vezetett. A legfontosabb kérdés, amely ennek kapcsán elhangzott, az, hogy milyen kihatásai lesznek az elnökvál­tásnak a szovjet—amerikai kapcsolatokra s ezen belül az eny­hülés irányzatára. Az elmúlt években kibontakozó nemzet­köz enyhülési irányzatnak legfontosabb kétoldalú viszony­lata a szovjet—amerikai kapcsolat volt. Ez a hidegháború éveiben teljes mértékben kifejezte a két világrendszer szem­benállásának végletes élességét is, a hetvenes éveikre pedig az enyhülés legfontosabb lendítő ereje lett. fi VÓoQSZt a fent említett kérdésre azzal kell kezdeni, hogy a jövő kulcsát jelentős részben a múltbeli események­ben és a nemzetközi élet kulisszái mögött végbement nagy ere­jű folyamatokban találjuk meg. A nemzetközi erőviszonyokban — ez a lényeg — rendkívül mélyreható eltolódás ment vég­be a hatvanas évek második felére a szocializmus javára. Az eltolódás nemcsak a szocializmus ellen ’indítandó háborút tette reménytelenül kockázatossá, hanem más kihatással is járt. Lehetővé tette bizonyos közös érdekek kirajzolódását is. Az első ilyen alapvető érdek minden olyan helyzet elkerü­lése. amely globális összecsapáshoz, nukleáris háborúhoz ve­zethet. Egy második érdekkör a fegyverkezési hajsza féke­zése, egy harmadik pedig a kézenfekvő kölcsönös előnyöket kínáló kétoldalú együttműködés a gazdasági, a tudományos életben és más szférákban. fi SZ0VJ6I diplomác.n érdeme a közös érdekek lehe­tőségének felvázolása olyan államok között, amelyek közt elkerülhetetlen az éles ellentét és a küzdelem is. hiszen osz­tálycéljuk és világnézetük ellentétes. Az objektív okok fel­ismerése és a szocialista diplomácia aktivitása, ez a két té­nyező együtt értette meg az amerikai uralkodóosztállyal is, hogy változtatásra van szükség a külpolitikában. így kerül­hetett sor két év alatt három csúcstalálkozóra, kettőre a Szovjetunióbán és egyre az Egyesült Államokban. Megszü­lettek az első fegyvexzetkorlátozási egyezmények, a két or­szág kapcsolatainak alapelveit rögzítő dokumentum, a nuk­leáris háború elhárításáról kötött egyezmény, a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról szóló megállapodás. A három csúcstalálkozó által fémjelzett periódusban összesen több mint ötven megállapodás jött létre a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között. Mindezek az enyhülés egyesült álla­mokbeli ellenzőinek éles utóvédharcai ellenére jöttek létre. Az enyhülés ellenzőinek a folyamatot sikerült időről időre fékezniük, megállítani azonban nem tudták. Miért nem? Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára, találó választ adott rá néhány hónappal ezelőtt, amikor bu­dapesti interjújában kijelentette: 1974-re az enyhülés az ame­rikai uralkodó oszály többségi programjává vált. „Túlzó egy­szerűsítés volna azt mondani a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztéséről, hogy ez csak Nixon programja. Ez ma az amerikai monopolkápitalizmus nagyobb részének programja. Azért is fontos ezt aláhúzni, mert, bár a személyeknek két­ségtelenül fontos szerepük van, ez a politika Nixon után is folytatódni fog: osztály-elhatározásról van szó.” Ami az új elnök személyét illeti, Geraid Ford már évek óta és alelnökként .is kiállt az enyhülés politikája mel­lett. A kongresszusi héjákkal szemben foglalt állást a SALT megállapodás kérdésében. Leonyid Brezsnyev tavalyi ameri­kai látogatása idején pedig Ford kijelentette: „Remélem és hiszem is, hogy a tárgyalások Brezsnyev és Nixon között a szovjet és az amerikai nép és az egész világ hasznára fog­nak válni.” Elnökként Fordnak első dolga volt, hogy Kissin­ger posztjának megerősítésével húzza alá a külpolitika folya­matosságáról hangoztatott szándékát. A kongresszus két há­za előtt mondott beszédében pedig ezt mondotta: „A Szov­jetunióról szólva kötelezem magam a legutóbbi három év fo­lyamán követett út folytatására... A két népnek tartozunk azzal, hogy folytassuk erőfeszítéseinket a békéért.” Magáiéi értetődően azt is figyelembe kell venni, hogy az enyhülés ellenzői igen aktívak ebben az utóbbi idő­szakban az Egyesült Államokban és még jelentős hatalmi pozícióik vannak. Az idő azonban nem a hidegháborús kö­rök javára dolgozik s aligha kétséges, hogy az Egyesült Ál­lamokban nem várhatók radikális változások a külpolitiká­ban. Az enyhülés irányzata minden bizonnyal folytatódik. Vajda Péter •rusi állam önállóságának vé­delméért, a Ciprusi Köztár­saság szuverenitásáért, füg­getlenségéért. s területi sért­hetetlenségéért. A szovjet kor­mány szükségesnek tartja ha­tékony lépések megtételét an­nak érdekében, hogy meg­védjék a Ciprusi Köztársasá­got a külső beavatkozástól, szavatolják az összes külföldi csapatok kivonását, s lehető­vé tegyék a ciprusiak számá­ra, hogy maguk oldják meg államuk kérdéseit. A szovjet kormány ezt az álláspontját teljesen világo­san kifejtette a ciprusi ese­ményekkel kapcsolatos nyi­latkozataiban, és hangsúlyoz­ta az érdekelt országok kor­mányaival folytatott aktív érintkezések során. Ennek a vonalnak tökéletesen megfe­lelnek a Szovjetunió ENSZ- beli lépései, a szovjet javas­lat arról, hogy a Biztonsági Tanács küldjön missziót Cip­rusra. A ciprusi problémát nem lehet megoldani sem kato­nai erővel, sem pedig a szu­verén állammal szemben gya­korolt politikai diktátummal A ciprusi nép számára újabb veszélyeken kívül semmi mást sem hozhatnak az e problé­mával kapcsolatos .tárgyalá­sok a katonai és pdntikai cso­portosuláshoz tartozó államok zárt kőiében, amely Ciprust saját militarista érdekeinek szeretné alávetni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a ciprusi és a Cip­rus körüli események alaku­lása ellentétben áll a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamatával, s ennél fog- va'Valamenn3ri nép létérdekeit érinti. Mindezek szem előtt tartá­sával a szovjet kormány úgy véli, itt az ideje, hogy a cip­rusi problémát olyan államok képviseleti fórumán vizsgálják meg, amelyek a modern világ politikai arculatát tükrözik. Megérett annals a kérdése, hogy ebből a célból az ENSZ keretein belül nemzetközi konferenciát hívjanak össze Ciprus, Görögország, Törökor­szág és a Biztonsági Tanács valamennyi tagállamának rész­vételével. Lehetséges lenne természetesen más államokat is bevonni a konferencián való részvételbe, így például el nem kötelezett államokat. Egy ilyen összetételű nemzetközi konfe­rencián közösen — a Ciprusi Köztársaság képviselőinek közvetlen részvételével — le­hetne kidolgozni olyan hatá­rozatokat, amelyek valóban szavatolnák Ciprus független, szuverén és területileg sért­hetetlen állami létét,' megfe­lelnének mind a ciprusi görö­gök. mind pedig a ciprusi tö­rökök érdekeinek. Mint ismeretes, a nemzet­közi béke és biztonság fenn­tartásáért az ENSZ alapok­mánya külön felelősséget ró a Biztonsági Tanács állandó tag­jaira, amelyek megfelelő le­hetőségekkel rendelkeznek ah­hoz, hogy biztosítsák a hozott határozatok maradéktalan megvalósítását. Ezek az álla­mok együttesen vagy párhu­zamosan megfelelő módon és hatékonyan szavatolhatnák a Ciprusi Köztársaság független­ségét, szuverenitását és terü­leti épségét, szavatolhatnák a Ciprussal kapcsolatos nemzet­közi konferencia határozatai­nak végrehajtását. A konfe­rencia összehívásáról szóló ja­vaslat támogatásával meg­gyorsíthatnák ennek a rend­kívül fontos nemzetközi in­tézkedésnek a megvalósítását, és előmozdíthatnák annak si­kerét. A ciprusi események fele­lősségteljes és pozitív intézke­déseket követelnek minden állam részéről, amelynek szív­ügye a béke és a biztonság. A Ciprusi Köztársaság függet­lenségét, szuverenitását és te­rületi épségét helyre kell állí­tani. A háborús feszültség tűzfészkét a Földközi-tenger keleti térségében fel kell szá­molni. A Szovjetunió a maga részéről továbbra is aktívan fog tevékenykedni ennek ér­dekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom