Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

Felújítják a tanműhelyt Fajtabemutató Augusztus 5-én, hétfőn, 11 órakor zöldbab fajtabemuta­tóra kerül sor a tápiószent- mártoni Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Az érdeklődők, akiket szívesen lát a szövet­kezet, a Mezőgépfejlesztő In­tézet, a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület, valamint a Nagykőrösi Konzervgyár, a tsz központi irodáján találkoz-t nak. Felújítják a nyári szünetben a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Szolnoki úti sütőipari tanműhelyét az iskola tmk-részl eg étnek dolgozói. Apáti-Tó Ui Sándor felvétele Malacok, mesterséges környezetben A malacok rendkívül ér­zékenyek a környezeti vál­tozásokra, a környezetükből jövő ‘ingerekre, Jórészt a súlycsökkenéssel járó stressz kiküszöbölését célozza a rá- kóczifalvi Rákóczi Termelő­szövetkezet sertéstelepén be- vezetett új módszer. A tele­pen az általában szokásos 6— 8 hét helyett már 3 hetes korukban elválasztják any­juktól a 'kis malacokat, azután tökéletesen steril körülmé­nyek között, állandó 28 fo­kos melegben nagyrészt mes­terséges takarmánnyal neve­lik valamennyit. A PE5 XVIII. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK R LA P N K.I A DA SA Vigyázni a gabonára Készenléti szolgálat, fokozott ellenőrzés Hibák a tarlóégetés körül Csak pálinkának? A régi időkben nemigen válogatták meg az embe­rek, hogy milyen fajta sző­lőt vagy gyümölcsfát ültet­nek a szőlőskertekbe. Sző­lővesszőt szedtek a sógor vagy a szomszéd tőkéiről, s az ott nőtt gyümölcsfa- sarjat elültették. Ezért van még az öreg szőlőkben olyan sok vörös meg mis­kolci szilvafa. Egy szomszédom a na­pokban keserűen panasz­kodott. Elmondta, hogy kertjükben az idén jó ter­més van miskolci szilvá­ból. Elhatározta, hogy le­szedi. Köztudomású, hogy a piacon 4—5 forintért kel ez a kellemes ízű nyári gyümölcs, de mivel nem ért rá piacozni, elvitte az átvevőhelyre. Ott közölték vele, hogy a miskolci szil­vát csak pálinkafőzésre, cefrének veszik meg, ki­lónként 1 forint 20 fillérért. Érthetetlen, hogy a friss gyümölcs, mely más helyen nemegyszer hiánycikk, miért csak pláinkafőzéshez jó? — Gépkocsibalesetek. Az év első felében 4600 gépjár­műkárt jelentettek be az Ál­lami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán. Kötelező biz­tosítás alapján 13 millió 950 ezer forintot térített meg a biztosító, ami 21,9%-kal ma­gasabb összeg a tavalyinál, és sajnos, a közúti balesetek emelkedésére utal. Az esőzés megnehezíti az aratást, a csapadékos idő ta­lán csak tűzvédajmi szem­pontból kedvez. Pásztor József tűzoltó hadnagy azonban int a túlzott derűlátástól a ceglédi tűzoltó-parancsnokságon. — Kétségtelen, hogy a ned­ves gabonában kisebb a gyul­ladás veszélye, kalászosainkat azonban mégis előbb-utóbb szárazon takarítják be. Ilyen­kor elegendő a bajhoz egy szikra is. A mezőgazdaságban dolgozóknak felelősségteljes munkát kell végezniük. — A gépszemló^ tapasztala­tai alapján és a gazdaságok­ban tett tűzvédelmi intézkedé­sek nyomán remélhető, hogy az idén is tüzmentes lesz a betakarítás. Ellenőrzéseink so­rán több helyen tapasztaltuk, hogy példásan gondoskodnak a gobanatáblák őrzéséről. Az őrség jelentette például, hogy egy lakóházban villámcsapás tüzet okozott. — A gabona vágását az utak és a vasutak mentén kezdték. Hibák tapasztalhatók a tar­lóégetés körül. Mivel azokból már sok tűzeset adódott, meg kell követelnünk, hogy min­denkor az előírások szerint égessék a tarlót. Egyik tsz-ünk vezető szakemberét éppen a napokban kellett felelősségre vonnunk tarlóégetésbeli mu­lasztásért. — Jelenleg sok helyen szárí­tani kell a szemes termést. A szárítás sem veszélytelen munkafolyamat, mivel a hőt nyílt lánggal állítják elő. Nem szabad felügyelet nélkül hagy­ni a takarmányszárító beren­dezéseket. Az úgynevezett for­rólevegős szárítókat üzemel­tető gazdaságok csaknem mindegyikében keletkezett már kisebb-nagyobb tűzeset. Mivel a szénabetakarítás aratás idején sem szünetel, az esetleges munkáskéz- vagy szállítóeszköz-hiány ne okoz­zon lazaságokat. A hidegleve­gős .szárításkor, de egyébként is sokszor beáznak a darabban levő kazlak. Az azokkal fog­lalkozóknak fokozottan ügyel­niük kell a ventillációra és a kazlak hőmérsékletének sű­rű ellenőrzésére, hogy az ön­gyulladást megakadályozzák. A tűzoltóság egyébként az aratás időszakában a készen­léti szolgálat ellátásával és fo­kozott ellenőrzésekkel segíti a betakarítás sikerét. Piaci szemle — Kocséron Kocséron minden héten egyszer, csütörtökön van he­tipiac. Ilyenkor bejönnek a faluba a tanyaiak is. A kocséri piacon, mond­hatni, minden kapható. A helybelieken kívül el­jönnek árusítani a körö­siek, a tiszikécskeiek és a jászkarajenöiek is. Az autós bazárosok pedig Kecskemétről, sőt Pestről is lerándulnak. Mindig van például eladó malac. Nem olcsóbb és nem drágább, mint másutt, a vá­lasztási malacnak 600—800 forint párja. Zöldpaprikában és gyü­mölcsfélében sem volt hiány a standokon. Ádám Józsefné, Jurista-féle csárda melletti tanyájukról, szép paprikát és barackot árult, szomszédjával. Bálint űóesefnével autóval járnak a piacra. Komlós Sándor a község­ből, Csingár Istvánná pedig a határ Kécske felőli részé­ről, < szép asztraháni piros al­mát kínált. Kínáltak sok szép virágot is. Egy asszony 6 forintért kis műanyag edényben nevelt bimbós muskátlit árult, de már tulipánhagyma is kapha­tó. J. Z. SPORT Labdarúgó bajnoki táblázatok Nevezetes emlékművek Szobrok, alkotók, történetek VAROSUNK azok közé a| helyek közé tartozik, amelyek az itt megforduló dolgozó, országos hírnek örvendő em- * bereknek, emlékezetes ese­ményeknek maradandó emlé­ket állítottak. Ha nem is di­csekedhetünk „pantheonnal”, mint Szeged, ha nincs is szo­borparkunk, mint Kecskemét­nek, de azért néhány értékes szobor áll parkjainkiban, em­léktáblák is láthatók épületek falán. Az emlékszobrok közül el­sőnek a Kossuth-szobor em­líthető. Tóth András debre­ceni szobrász (Tóth Árpád jeles költőnk apja) alkotása. A művészt apró szobrok al­kotójaként ismerték. A mi Kossuth-szobrunk is kicsiny. Az átlagember nagyságánál, alig nagyobb, Bécsben öntöt­ték bronzba. A leleplezési ünnepségen még az 1848-as honvédek nagy számmal je­lentek meg és a szomszéd vá­rosokból is sokan eljöttek. A szobor eredetileg a refor­mátus templomkert sarkánál állott magas vaskerítéssel kö­rülvéve. Erről a helyről az autóbusz-állomás jelen helyé­A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet felvesz műszaki technikumi végzettségű, anyaggazdálkodásban igen |ártas munkaerői Jelentkezés a szövetkezet munkaügyi osztályán, Nagykőrös IX., Váncsodi u. 18., Hétköznaponként - szombat kivételevei ­8-tól 12 óráig. , re került, de már kerítés nél­kül. 1948-ban pedig a DÉ- MÁSZ-székház előtti tér kö­zepén helyezték el. Tóth András Kossuth La­jost mentével a nyakán, atil- lásan, magyarnadrágban és ci- pellősen ábrázolta. A ceglé­diek is készíttettek jobb mű­vésszel és mellékalakkal Kos- suth-szobrot. Ez a művész Kossuthot hasonló módon je­lenítette meg, azzal a különb­séggel, hogy a lábán csizmát visel. Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy Kossuth a toborzókörútja alkalmával a dolmánya fölött nem viselt mentét. Derekán fekete öv­vel, fekete pantallóban, ci­pőben látta a szemtanú. A kard helyett pisztolyt hordott. Valószínű, egyik művész sem a toborzókörúton levő Kos­suthot akarta ábrázolni. A SZÁZADFORDULÓ után Nagykőrösre került Bárd Mik­lós költő, akit valódi nevén L eveldi Kozjna Ferencnek hívtak. Mint hpszárőrnagyot a méntelep parancsnokaként helyezték ide felettesei. Bárd Miklós Arany Jánost tekintet­te költői mintaképének. Tőle származik a gondolat,, hogy Nagykőrös állítson szobrot Arany Jánosnak. Az elgondo­lás a városban pártfogásra ta­lált. Hamarosan megalakult egy bizottság és elkezdődött a gyűjtés. Adományokat és ren­dezvények jövedelmét for­dították a szoboralapra. Bárd Miklós felesége. Zsók asszony, fáradhatatlanul dolgozott szervezett, gyűjtött a cél meg­valósítása érdekében, öt te­kintették a szobor létreho­zójának. Az évekig tartó »fáradozás sikerre vezetett. Annyi Dénz jött össze, hogy a kor nagy­nevű szobrászművészét, Stróbl Alajost bízhatták meg a szo­bor megalkotásával. Zsók asz- szony finom ízlésének csak ő tudott megfelelőt alkotni. A szoborleleplezés nagy nap­ja 1910. szeptember 25-én volt. Arany lakóházának he­lyén. Itt állott az egykori pro­fesszori ház, melyben a köl­tő lakott utoljára. Távozása után 1861-ben lebontották. A bronz mellszobor magya­ros díszítésű kőoszlopon áll. Az oszlop előtt karosszéken Csonka Márton ül, Inárcsi Farkas Elek vén gulyása, kit az. uraság behívatott, hogy bemutassa a Tetétlen-pusztá- ra látogató Arany Jánosnak és tanári társaságának. A szék lábánál heverő kutyája félén­ken nézi a gazdáját figyelő urakat. A talapzaton körben halad 32 ökör az ostorosokkal, a ko­porsót vivő szekérrel, mögöt­te a két egyház papjával, a puszta népével. Valóban meg­történt eseményt örökített meg a költő a „Vén gulyás temetése” című költeményé­ben. 1854-ben a tószegi dóm katolikus anyakönyvébe azt írták be, hogy Csonka Már­tont szokatlan pompával te­mették el, a karai „Kisha- rangos” temetőbe vitték. Harminckét ökröt még Stróbl Alajos sem látott egy szekér előtt, hát hogy mutas­sák meg neki, hogyan lehet 32 ökröt egy szekérbe befog­ni. Gaál Dezső uram be is fogatott a címeres jó fajtá­ból. A vén gulyást és a kutyá­ját is körösi modellről ké­szítette a művész. A Nagyerdő öreg kerülőjét és a kutyáját találta alkalmasnak. Amikor már a mellékalak elkészült, a kutya gazdájának ott kel­lett ülni a műteremben ad­dig, míg azt is meg nem min­tázta. A HARMADIK szobrászati alkotás, mely országos vi­szonylatban is jelentős, az 1914—1918-as világháború ka­tonaáldozatainak jelképes sír­ja. A fölötte álló női alak Ma­gyarországot, az oroszlán a katonák helytállását jelké­pezi. Nagykőrösnek ezeregy fia1 halt meg a csatatereken. A város országos nevű művészt bízott meg az emlékmű alko­tásával. Zala György, kinek nagy jelentőségű művei áll­tak már Budapesten és más városokban is (többi között a millenniumi emlékmű, szob­rai), mintázta meg az emlék­művet. Főalakjai nem is akármilyen anyagból készül­tek. A királyi díszt viselő női alakot és az oroszlánt már­ványból faragták olasz művé­szek Carrarában. Két hatalmas ládában érkezett vasúton Nagykőrösre. A szobor lelep­lezési ünnepsége 1927. június 12-én volt. JELENTŐS műalkotás vá­rosunkban a felszabadulási emlékmű. Fáklyát magasba- tartó, előrelépő női alak, a győzelem és a szabadság meg­személyesítője. Neves művé­szünk, Somogyi Árpád Mun- kácsy-díjas szobrász munká­ja. Felirata: Örök dicsőség a szovjet hősöknek. Váro­sunk felszabadulásának 25. évfordulójára készült, 1968. november 2-án leplezték le. Dr. Balanyi Béla Nagykőrös labdarúgói az 1973 74. évi országos bajnoki rendszerben három csapattal szerepeltek. Csoportjaik vég­eredménye a következő (a megyében) PEST MEGYEI FELNÖTTBAJNOKSÁG 1. Perbáli TSZ SK . 2. Albertirsai Vasutas 30 19 7 4 57-28 45 30 15 6 9 49-36 36 3. Pilisi KSK 30 15 5 10 70-46 35 4. Nk. Kinizsi 5. Szigethalmi 30 14 6 10 58-42 34 KSK 6. Maglódi 30 14 5 11 63-30 33 Vasas 30 13 7 10 43-40 33 7. IVIonori SE 30 12 8. Budaörsi Sasad 9 9 51-50 33 • TSZ SK 9. Aszódi 30 13 6 11 54-43 32 Építők 10. Is aszegi 30 15 2 13 54-58 32 Vasas 30 11 9 10 52-42 31 11. Vecsési SE 12. Csepel Autó 30 11 C 13 39-41 28 Vasas 30 11 4 15 46-56 26 13. Üllői TSZ SK 30 11 2 17 38-57 24 14. Pornázi KSE 30 9 4 17 35-62 22 15. Kartali KSK 30 4 16. Szigetszentmiklósi 13 13 34-69 21 TK 30 5 5 20 31-62 15 Brigádkonyha A Dózsa Tsz brigádjai nap mint nap a központtól távol­eső táblákon dolgoznak. Hogy ebédre ne mindig hideget ha­rapjanak valamennyi brigádnál „kineveztek” egy-egy szaká- I csőt is. Képünkön: Bognár Dánielné főzi a finom lebbencs- j levest. Az első helyezett maradt benn az átszervezés utáni új megyei bajnokságban. PEST MEGYEI IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG 1. Albertirsai Vasutas 3tf> 24 4 2 99-23 53 2. Budaörsi Sasad TSZ SK 30 19 6 5 80-29 44 3. Pomázi KSE 30 17 7 6 71-31 41 4. Szigethalmi KSK 30 17 6 7 56-33 40 5. Nagykőrösi Kinizsi 30 16 4 10 84-52 36 6. Monori SE 30 15 6 9 73-52 36 7. Pilisi KSK 30 14 7 9 69-47 35 8. Csepel Autó Vasas 30 12 6 12 66-57 30 9. Perbáli TSZ SK 30 11 5 14 60-69 27 10. Aszódi Építők 30 11 3 16 41-53 25 11. Szigetszentmiklósi TK 30 8 6 16 35-87 22 12. V ecsési SE 30 -7 7 16 45-75 21 13. Maglód! Vasas 20 8 5 17 38-94 21 14. Kartali KSK 30 7 6 17 41-60 20 15. Üllői TSZ SK 30 5 8 17 31-66 18 16. Isaszegi Vasas 30 4 5 21 20-81 13 Serdülő labdarúgók Vári Kupája A terv szerint augusztus 20-án kerül sor városunkban, a Kinizsi-sporttelepen a ser­dülő labdarúgók kupamérkő­zéseire, amelyet Vári Lajos emlékére rendeznek' minden évben. Az örökös vándordíjért ezúttal hatodszor mérkőz­nek helyi és a környékbeli fiatalok. PÉNTEKI MŰSOR Természetjárás. Tátra-Lom- nic: a Nemzetközi Autóklub szervezet XXXV. kemping­találkozója. S. Z. Mit látunk ma a moziban Koncert szólópisztolyra. Szí­nes, szinkronizált olasz kri­mi. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI, A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A svéd asszony. Szovjet— svéd film. Előadás kezdete: 7 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom