Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-22 / 195. szám

1974. AUGUSZTUS 22., CSÜTÖRTÖK mYeni "4j/[7jr W K/ínum 7 Panasz a TUZEP-re Uj játszótér Tizennégy család, négy ven­déglátó üzemegység és egy nagy forgalmú ÁFÉSZ-bolt nevében panaszkodom a Bu­dapest környéki TÜZÉP-re. A veresegyházi telepen egy ha­talmas szénporhegy ugyanis förtelmes széngázszagot áraszt. Aludni alig tudunk tőle, és minden reggel fejfájással éb­redünk. Dr. Antal Sándor Veresegyház ★ A ráckevei HÉV-menti TÜ- ZÉP-telepeken hetek óta nem lehet tüzelőt kapni. Nagyon ritkán érkezik német brikett, de a helyi fuvarosok már a vagonból elviszik, és így más helységbelieknek egyáltalán nem jut Olcsóbb szén pedig sem Szigetszentmártonba, |sem Tökölre. sem pedig Szigetha­lomra nem jön. Szalay Sándor Szigetcsép A Béke utca 2. számú ház mellett hajdan homok- és sze­méthalmaz éktelenkedett. Örömmel írhatom, hogy rend­be hozták ezt a területet, majd két oldalról bekerítették és a gyermekeknek játszóteret létesítettek itt. Solymosi László Dunakeszi A könyvkötőnő Gerendás Fereflicné zsám- béki műhelyében tablók, pros­pektusok, irattartók, iratren­dezők, diplomatatervek lát­hatók sokféle színárnyalat­ban, modern és hagyományos kivitelezésben. Jó néhány si­lány állapotban lévő könyvet varázsolt újjá. Megfiatalod­nak, megszépülnek a „saláta”­példányok is. A megrendelő vadonatúj állapotban kanja őket vissza. Gerandásné több könyvtár köteteit kötötte be, nagy megelégedésre. Szereti AUGUSZTUS 22-TÖL 28-IG CEGLÉD, 22—25! A tábornok állva alszik* 26: A betörés azaooasag 27—28: Egy forró nyár krónikája I—n. CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS SZENTENDRE, Terem SZENTENDRE, Kert ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillaq 22—-25: l ányok pórázon 26—28: öreg rabló nem vén rabló 22—Folytassa külföldön! 26: Vadászjelenetek Alsó-Bajorország- ban* 27—28: Folytassa külföldön! 22—25: A fekete herceg 26: Adalen 31 27—28: Koma kalandjai 22—28: Alfredo, Alfredo 22—23: A betörés 24—25: Szakítás 26—28: Teresa doktornő* 22— 28: Volt egyszer egy zsaru 23— 25: A bíbormadár I—II. 26—28: Megvárom míg ölsz 22—23: Az aranyember 24— 25: Napszúrás 26—27: A legutolsó nap 22—23: A legutolsó nap 24—25: Az utolsó száguldás 26—28: Lóháton, ágyútűzben ÉRD 21—22: Bosszúállók 24—26: Az ezredeseket akarjujc 28—29: A Bosszúállók újabb kalandjai FŐT 22—25: Ö, maga rettenetes! 26—27: Az elveszett kutya GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR 22—24: Fosrják el Oichit élve vagy holtan 25— 26: Égő hó 22—23: Egy forró nyár krónikája I—II. 21— 25: így látták ők 26— 27: Kettős bűntény Hamburgban 22— 23: Szakítás 24—25: Teresa doktornő* 26: A Bosszúállók 27: A Bosszúállók űiabb kalandjai 28: A korona elrablása, avagy újra a Bosszúállók 22— 23: Bob herceg 24—25: Lila ákác 26—28: Anna és a farkasok* 23— 25: La Mancha lovagja 26—28: A titkok néma háza POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS 32—25; Napszúrás 31—33: Vadállatok a fedélzeten 36—27: Az arauyember 23—33: A préri 21—35: A hét mesterlövész 36—27: Hétszer hét 25! Kettős bűntény Hamburgban 26—27: fJapszürás VECSES 22—25: Saint Tropez-be költözünk 26—28: A fekete herceg *Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALUALAT szakmáját: úgy bánik a könyv­vel, mint egy kedves jó ba­ráttal. Padányi Lajos Budakeszi Házhoz is szállítanak Nagykátán, a vasútállomás­sal szemben működik a 2. szá­mú ÁBC-áruház, amely mind­össze két éve áll a lakosság szolgálatában. A minden kez­det „neheze” után a vásárló- közönség egyre jobban szivébe zárta és magáénak tudja ezt a jól ellátott kis üzletet, az itt dolgozókkal együtt. A bolt az élelmiszer- és háztartási cikkeken, zöldségen, gyümöl­csön és húsárún kívül olyan termékekkel is rendelkezik, amelyeknek nagy hasznát lát­ja a háziasszony. A havi for­galom a tavalyi átlagos 650 ezerrel szemben idén már el­érte a 800 ezer forintot. Mind a 11 ott dolgozó nő nagyon udvarias, kedves. Bevezették a házhozszállítást is, olyan for­mában, hogyha valaki 300 forintnál nagyobb értékű árut vásárol, azt díjmentesen ház­hoz viszik. Rendszeresen tö­rődnek a gyermekgondozási se­gélyen lévő kolléganőikkel is. Kaposi István Nagyikáta Ráckevei vízügyek legképtelenebb helyzetek adód­nak. Mint Hertmann László, a zsiliptelep dolgozója elmondta: munkaügyi kérdésekben Rác- kevére, Budapestre járnak. Ahová elég rossz a közlekedés. De polgári, igazgatási, egyéb ügyekben Kalocsára. Ahová még sokkal rosszabbak a köz­lekedési viszonyok. Valószínű, hogy a vízügyesek munkáját sem könnyíti meg az ilyen me­gyehatár-beosztás. Néhány száz métert kellene csak iga­zítani a térképre amúgyis mesterségesen berajzolt határ­vonalon, és a zsiliptelepet leg­alábbis Pest megyéhez kap­csolni. A kiigazítás olyan cse­kély mértékű, hogy a helyi térképeken kívül. még új tér­képet sem kellene rajzolni. Vi­szont jó néhány ember sok-sok gondját, és nyilván nem kevés munkaszervezési problémát is meg lehetne így oldani. Szatmári Jenő István Budapest Uborka termesztés Az aszódi ÁFÉSZ szerző­dést kötött a Hatvani Kon­zervgyárral magánterületen folytatott uborkatermesztésre. A szerződést sok szervező- munka előzte meg. Előadások a termelőknek, megbeszélé­sek az ÁFÉSZ felvásárlóival, s bizony nem kis energiát emésztett fel, amíg sikerült a problémákat közös nevező­re hozni. Az uborkaszedés kez­detben percnyi pontossággal, tervszerűen haladt. A kartali telephelyen a felvásárló át­vette az uborkát, a gyár ál­tal kiküldött átvevő pedig az áru minőségét és mennyisé­gét ellenőrizte. A gyár terü­leti egységvezetője a megbe­szélt' időpontra mindig küld­te a szállító tehergépkocsit a szükséges üres ládákkal. A kartali háztartásbeli asszonyok megtalálták számításukat a szerződésben foglaltak alap­ján. Ám egyszercsak hirte­len fordulat következett. A hatvaniaktól a Budapesti Kon­zervgyár vette át az uborka­szállítást, s azóta állandóak a bonyodalmak: nincs átvevő a íelvásárlóteiepen, a gépkocsi nem a megbeszélt időpont­ban érkezik, és így tovább. Kérjük, hogy állítsák visz- sza a régi, jól bevált rend­szert. Postabontásunkban az utób­bi időben több szigetszentmik- lósi panasz jelent meg. Ezek­re válaszolt Garai .István ta­nácselnök: „A július 4-i szómban Vöö Imre helyi lakos a férfifodrász hiányát kifogásolta. A felvetett problémá­ra válaszolva ezúton értesítjük a levélírót és az érdekelteket, bogy az elhunyt fodrász lánya iparen­gedélyt kapón, és várhatóan au­gusztus végén megnyitja az üzle­tet. A július 25-i Ha esik az eső cí­mű levéllel kapcsolatban közöl­jük, hogy a Lenin utca jelzett sza­kaszának vízelvezetése több éve problémát okoz. Négy évvel ez­előtt építették ki az elvezető ár­kot és a csatornahálózatot, mely időközben feltöltődött 'és eldugult; A-tanács költségvetési űzőménél májusban megrendeltük az egész Eredmények és tervek Tökölön ebben a tanácsi ciklusprogramban már eddig is szép eredményeket értek el. Sok utcában építettek jár­dát, egyebek közt az orvosi rendelőhöz is. Kendbehozták a temetőt. Megoldódott a sziget­majori óvodások közlekedése is: autóbusz jár az útvona­lon. A további tervekben sze­repel egy új ÁBC-áruház, va­lamint egy 12 tantermes isko­la építése, a művelődési ház átalakítása és egy helyi víz- társulat létrehozása. Bundies Péter Tököl Szerkesztői üzenetek M., Albertirsa: Kérdésére le­vélben fogumk válaszolni. Sz. S.-né, Cegléd: Javaslatára felhívjuk az illetékesek figyelmét. T. L., Falad: Kérjük, írja meg konkrétan, milyen szolgáltatásért mennyit kér a vállalat. K. J., Gödöllő: Panaszát vizs­gáljuk. Visszatérünk rá. szakasz vízelvezetését. A kivitele­zésre várhatóan szeptemberben kerül sor. Addig is kérjük a la­kosság szíves türelmét.? Július 18-i számunkban kö­zöltük Kelemen János gödöllői lakos panaszos levelét, amely­ben a gödöllői MÁV-állomás- tól az Alsó-parkon keresztül vezető sétány közvilágítását kifogásolta. Erre kaptunk vá­laszt Lázár Istvántól, az Elekt­romos Művek helyettes osz­tályvezetőjétől: ,.A szóban forgó sétány lámpa­testeit garázda elemek rendszere­sen megrongálják, és ez tetemes, előre be nem tervezett többlet- költséget okoz. A park közvilágí­tását ezért évenként fel kell újí­tani. Erre a közeljövőben kerül sor.’* Gergely Margit Kartal Válaszol az illetékes Játsszunk vonatot A Ráckevei Duna-ág alsó zsilipje névleg Tasson van. Névleg — mert maga Tass község légvonalban is bő 3—4 kilométer a zsilipteleptől. Jó néhányan élnek, dolgoznak a zsilip területén. Á Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság al­kalmazottai, dolgozói. A Kö- VIZIG székhelye Budapesten található, Ráckevén pedig az illetékes Ráckevei Duna-ági szakaszmérnökség, mely az egész Duna-ág vízügyeit tartja kézben. Végig Pest megyei te­rület. Illetve — majdnem vé­gig. Mert a zsilip előtt 1—2 kilométerrel van a megyeha­tár. A Csepel-szigeti partja a zsilipnek még Pest megye. A másik oldala, ahol a lakóhá­zak és a munkahelyek van­nak — Bács-ICiskun. Mert va­lamikor, valaki úgy döntött, hogy Tass az Tass. Mégha csak névleg is az. Ebből azután a ököjszivel és Boboj- szával, a két kis tör­pével még gyermek­koromban ismerked­tem meg Török Sándor több­részes, bájos meseregényének hőseiként. Kököjszi vékony hangja úgy szólt, mint az ezüstcsengő, Bobojsza vastag hangja pedig, mint az öreg harang. Kököjszinek mindig nevetett a szeme, kevesebb volt a szakálla, és kisebb a he­gyes sapkája, Bobojsza szere­tett néha haragosan nézni, tor- zonborz szakállat viselt, és nagy, csúcsos süveget. Feje­delmüktől azt a feladatot kap­ták, hogy vigyázzanak Andris­ra, a kisfiúra: teljék öröme az életében. Egy este, amikor Andris az ágyban lehunyta szemét, „nagy piros karika jelent meg a sze­me mögött, s rá mindjárt egy sárga, és összefutottak a kari­kák, kéken, zölden, sárgán, pi­rosán omlottak egymásba ... forogtak, forogtak a színes karikák, gomolyogtak... — egyszerre csak a karikák köze­péből kilépett a két kis törpe. Bukfencet vetve, kiugrottak szeméből az ágyra.” így jelentek meg a törpék, majd selyemvitorlás papírha­jójukon, máskor gyöngyvirág- levélen és pöttömnyi paprikán lovagolva magukkal vitték Andrist az Időkirály birodal­mába, az Emlékezés szigetére és még sok csodálatos helyre. A törpék és Andris jóbarátok lettek, és a kisfiú sokszor be­szélt meg velük olyasmiket, amiket a felnőttek nem értet­tek volna meg. Elpanaszolta, hogy egyszer, amikor vonatos­án játszott, az egyik vendég úgy lefogta, hogy moccanni sem bírt. Pedig égy vonatot ugyebár nem szabad felemel­ni és szorongatni, a vonat ar­ra való, hogy fusson, sistereg­jen és pöfögjön. Bár akadt jó néhány szép játéka Andrisnak, például egy csilingelős, felhúzható kis pi­ros tűzoltókocsi, mégis akkor érezte igazán jól magát, ha valamivé változott: volt óra, bicska, gépkocsi, vonat, szobor, tigris, fóka, Vagy éppen re­pülőgép. És ezekhez különö­sebb játékszer sem kellett. Re­pülőgépként hét karját kitárva repült a szobában, berreget. zúgott és — zúzott is. Miként Gombai Lajosné tcrteli (Dózsa György u. 2.) olvasónk unoká­ja. Levélírónk így számol be az esetről: „Fiú unokámnak nagyon kedves búcsúfiát vásároltam a törteli össznépi sokadalomban: kicsi ostort, kicsi kürtöt, csá­kót. Lehetett csattogtatni, fü­let siketíteni. Boldogsága határtalan volt. A sok felhú­zás kis jármű után ezek az egyszerű ősi játékocskák! Am nehezen szokta meg, hogy csak kinn, az szabadban lehetnek a képzeletbeli lovacskák. A la­kásban is hajtotta őket ostorát pattintgatva. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a szekrény tetejéről letogo puly­ka virágom erősen megrövi­dült. Számonkérésemre elővet­te a sebtében eldugott virág­csonkot. Megszeppenve állt előttem. Ekkor elmondtam ne­ki, hogy milyen nagy bajt oko­zott volna, ha fejere rantja a cserepet. Vigyázzon ezután: bent ne csapkodjon. Ott állt előttem mozdulatlanul, de ami­kor látta, hogy elpárolgott ha­ragom, felcsillant a szeme, fel­ragyogott az arca és a szájam 'élé tartotta kicsi kürtjét: Ma- mukám, nagyot tessék bele­fújni!” Hát persze, hogy ilyenkor el­száll az ember minden dühe, bár a törpék álláspontja sze­rint: „néha egy kis pofon nem árt éppen”. Valóban nem, mégis azt mondjuk; a durva eszközök helyett ilyen esetek­ben szelíd beszéddel sokkal többet érhetünk el, elvégre nem szándékos rosszaságról van szó. S ha az önfeledt iáték után (a Petőji-köiteményt idézve) „kifáradt már a lovas és a ló”, s az altató nóta megteszi ha­tását. A gyermekből, immár József Attila szavaival élve, tűzoltó lehet, s katona, vada­kat terelő juhász. Sándor, Ba­lázs, Andris és a többiek, mindannyian boldog, játék utáni fáradtságban alszanak el, hogy Kököjszi és Bobojsza se­gítségével boldogok legyenek — álmukban is. Nemcsak a gyermekek, ha­nem a felnőttek is szeretnek játszani, anélkül nem lehet él­ni. De a felnőttek restellnek csak úgy játszani, ezért, hogy ezt megtehessék, tanítani kez­dik a gyerekeket a játékra — vallják a kis törpék nagyon bölcsen. S tegyük kezünket a szívünkre: mi még sohasem törtünk össze semmit sem? Dalos Gábor Augusztus 24-én 19 órakor a Kisstadionban NYÁRESTI SZERENÁD Magyarnóta-sztárparádé Fellép: Jákó Vera, Kovács Apollónia, Máthé Jolán, Pécsi-Kiss Agnes, Vörös Sári, Zentai Anna, Bojtor Imre, Dóry József, Lovoss Lajos, Puskás Sándor, Solti Károly, továbbá Alfonso, Kibédi Ervin és Hlatky László. Konferál: Dr. Hegedűs János és Ősz Ferenc. Kísér: Mészáros Tivadar 15 tagú népi zenekara. w Jegyek elővételben kaphatók a Kisstadionban, 8-tól 22 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom