Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

Búzaszemek a fenyőfa liázban Napfényen, holdfényen nevelkedett Útja négyezer méíer Legszebb a Barátság búzája I. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM 1971. AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Az aszódi malomba évente 3 ezer vagon búza érkezik. Ebből 1200 vagont lisztté őröl­nek. Van veszteség az őrlés közben, mert a feldolgozott búzából 930 vagon liszt lesz. Ebben a szekrényben a hengerek szétnyíljál, aprítják a búza- Bzemekct — mondta a képen látható Grantle!;:',z Zoltán. Winkler Csaba felvétele Nap volt édesanyám, Hold volt édesapám. Kerek föld szült engem; Szél táncra tanított, Nehéz kő megrontott; Csont, hús meglágyított, Meg is nyomorított, Mikor megszalasztott. (Búza és kenyér) A napfényben, holdfényben nevelkedett búzát alig egy hó­napja kezdték aratni a kom­bájnok. A sárga lábon álló ga­bonából aranybarna szemeket csépeltek a gépek, teherautóra rakták, zsákokba öntötték és megindult hosszú útjára, hogy emberi eledel váljék belőle. — Négyezer métert tesz meg egy-egy húzaszem, amíg liszt lesz belőle — mondta Crandelisz Zoltán, a budapes­ti és Pest megyei Gabonafel­vásárló 5-ös körzetének, az aszódi malomnak az üzemve­zetője. Molnárnyelven szólva... nőlábakkal kapaszkodnak a padlózatbá. A lábakon keresz­tül hagyja el a szitákat a már finomra őrölt liszt. Talán csak egy igazi molnár tudná pontosan leírni, hogy milyen csöveken, rendszere­ken, szekrényeken keresztül halad az őrölt búza. Grande- lisz Zoltán itt is, ott is kinyit egy kisajtót. Egyik helyen még fürészpor színe van az őrölt gabonának, másutt már sárgálló búzadarát tart a ke­zében a fehérköpenyes férfi. Minden őrlés után látunk si­ma, hófehér lisztet, de a fenn­maradó búzát, azt, ami még fűrészporhoz hasonlít, tovább préselik, őrlik a hengerek. És úgy látszik, a folyamatnak so­sincs vége. És mégis. Egy nagy, tágas helyiségbe széles torkú csapok nyílnak, amiből fehér hajú, fehér kezű molná­rok zsákokat töltenek. Az egyikbe korpát, a másikba kenyérlisztet, a harmadikba | réteslisztet és így tovább. — Az idei aratási időszak­ban a malomba 807 vagon ke­nyérgabona érkezett. A sort július 8-án a kartal—vérségi Barátság Tsz kezdte meg 22 vagonnal. A járásból az idén ők hozták a legtöbb és a leg­szebb búzát. A tervük 180 va­gon volt, ehelyett 200 vagont szállítottak. Mindezt 13 napon belül. A második jó szállítónk a gödöllői Tangazdaság volt; 150 vagonos terve helyett 161,5 vagonnal adott át a malom­, nak. A galgahévízi tsz 70 va­gon helyett 76 vagont hozott a múlt hónap végén, de jó ered­ménnyel végzett a valkói Zöldmező Termelőszövetkezet és az egyesült Galga-parti Tsz is. — Nemcsak mennyiségben volt jó a termés, hanem mi­nőségben is — mondta a ma­lom üzemvezetője. — Az idén nem volt „poloskaszúrt” szem, és a búza minőségét jelzi a 83—84 hektoliter súly. Grandelisz Zoltán 27 éve dolgozik a malomiparban. 1961 óta vezeti az aszódi üzemet. Még az idei munkában nagy segítsége volt Kanizsa József meós, aki 42 éves molnársága után augusztus 31-én megy’ nyugdíjba, ö még a régi idők­re is emlékszik. 34 évet töl­tött Aszódon, abban a ma­lomban, ami a múlt század­ban még csak egy kis uradal­mi daráló volt. Örszigeíhy Erzsébet ' • • Térzene — Ünnepség — Műsoros est A Ikotmányköszö Kiosztották a „Pro Űrbe’’ emlékplakelteket Pénteken már a kora dél-1 utáni órákban zászlódíszbe öl- | tözött városközponttal készült alkotmányunk törvénybe ik­tatásának negyedszázados év­fordulójára Gödöllő városa. Délután négy órakor térze­nével vette kezdetét a városi szociális otthon előtti téren az ünnepség, egy órával később pedig szép számú ünneplő kö­zönség előtt kezdődött meg a hivatalos városi alkotmányna­pi ünnepély. Az elnökségben helyet fog­lalt Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első tit­kára, Benedek János, a váro­si tanács elnöke, Németh Ala­jos, a Hazafias Népfront vá­rosi elnökségének titkára is. A Himnusz elhangzása után Benedek János tartotta meg ünnepi beszédét. Ezután Sárosi János, a helyi Petőfi termelőszövetkezet el­nöke lépett az ünnepség hall­gatósága elé, és ünnepélyesen megszelte az idei termés első kenyerét. és Simon Győző aktivisták­nak. Áldozatkész munkáju­kért oklevéllel jutalmazták a városért végzett társadalmi munkában élen járó Arany Jánost, Bartha Lászlót és Nagy Lászlót. Az ünnepség a kora esti órákig tartó műsoros esttel folytatódott, amelyen több rangos művész mellett az Isa- szegi Népitánc együttes is fel­lépett. B. P. Az -ünnepség záróakkord­jaként Benedek János „Pro Urbe”-emlékplakettel jutal­mazta meg a város fejlődé­séért legtöbbet tett társadal­mi akitivistákat. Aranyfoko­zatú plakettel jutalmazták Dregonya Istvánnét, Szombat Istvánt és Lencsés Rezsőt. Ezüst fokozatot kapott: Vass Károlyné, Gömöri Gusztáváé és Bársony Endre, bronz fo­kozatú plakettet nyújtottak át Szanyi József, Gosztola Ferenc Ün nepélyes táborzáró az A TE-n Emlckplakett — vendégdiákoknak Ünnepélyes külsőségek kö­zött zárult pénteken a gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem KISZ-bizottságának szer­vezésében az idén 12. alka­lommal megrendezett „Páter Károly önkéntes ifjúsági épí­tőtábor”. A malom udvarán ponyvá­val letakart óriás halomban zsákok gyülekeznek. Innen az udvarról indulnak a gabona­szemek négy kilométeres út­jukra. Széles torkú, rácsozott garat nyílik a malom egyik ol­dalánál, ide öntik a búzát. És innen már nincsen visszaút. Mintha élne, úgy lélegzik, mozog a malom hatalmas szer­kezete. Mégsem félelmetes a több szinten elhelyezett be­rendezések között sétálni, mert barátságos, otthonos hangula­tot árasztanak az időtől im­már fényesre csiszolt fenyőfa szerkezetek. A gabonát szinte sehol sem látni. A búzát lemérik egy auto­mata mérlegen, molnárnyel­ven szólva koptatják, tisztít­ják. Az okos gépek kiszűrik a lisztbe nem való tört gabona­szemeket és a pelyvát. Nagy­has'. szürke mosógépbe kerül, majd 6—8 órán keresztül ál­latják, vagy ahogyan a mol­nárok mondják, kondicionál­ják. A hámozó műveletet is gép végzi. Régente nagy szük­ség volt erre az állomásra, nrert sok volt a szennyeződés, s nem volt ritka az üszkös ter­més sem. Az őrlés elplt pihenni kell a gabonának, majd hogy a kel­lő 16 százalékos nedvességtar­talom meglegyen, utónedvesí tés>-e kerül. Ezután lépnek működésbe a malom őrlőhen­gerei. Az ember hatalmas, súlyos hengereket várna, ehelyett hét zárt kis szekrényke fogad az őrlés első állomásán. — Mi 14 rendszerben őrö­lünk — mondja Grandelisz Zoltán, és kinyitja az egyik szekrényke üvegajtaját. A két rotváíkolt henger közül dur­ván darabolt gabona folyik. — Itt a hengerek szétnyit­ják, aprítják a búzaszemeket Ennél a második szekrénynél már simábbak a hengerfelüle­tek, és nem darabolják, ha­nem szinte szétkenik a palást között a szemeket. Minden szekrényből a már őrölt gabo­na felvonóba kerül, ezek az őrleményt a szitákhoz szállít­ják. Lisztes manólábakon A szemem is belekáprázik. ahogyan nézem az ugráló fé nyes barna fenyőfa szitaszek Tényeket. Boszorkányos se­bességgel rázzák magukat, liszttől fehérlő rövid filc ma­Éjjeli sütés Minden órában vetünk egyet Az ünnepi eseményen Szendrő Péter egyetemi ad­junktus ismertette az elvég­zett munkát, majd Benedek János, Gödöllő város tanács­elnöke a város emlékpla­kettjével ajándékozta meg a tábor külföldi résztvevőit. A PÁÉV részéről Harsányt Já­nos osztályvezető, az egye­tem nevében dr. Nagy Sán­dor, az egyetém párttitkára mondott köszönetét a több száz fiatalnak derekas helyt­állásukért. Kenyér új lisztből A jó pék nemcsak az erejét, hanem a lelkét is belegyúrja L tésztába. „Bip-bip-bip: a pontos idő hat óra” — jelez a rádió. Az országúton álmos kanyarok­kal karikáznak a galgahéví- ziek. Még minden szemben ott ül az éjszakai álom. De vannak, akiknek még vetet- len az ágyuk. Izmaikat az éj­szakai fáradozás nehezíti el. Három fiatal készülődik a műszak végéhez a galgahéví­zi Rákóczi Tsz pékségében. Domoszlai Kálmán, Domoszlai Kálmánná és Csorna Ferenc este kilenckor kezdett da­gasztani, és majd most, reggel kilenckor emelik ki az utolsó veknit a kemencéből. Hosszú nyelű lapáttal A pékség üzlete reggel öt­kor nyitott és az eladó. Makai Jánosné azóta árusítja az éj­szakai sütést. A sütöde kát helyiségből áll. Az egyikben dagasztanak, a másikban pedig a kemence magasodik. Két sütőtere van, a fölsőbe kerül a nyers tész­ta, az alsóban kapja meg vég­leges színét, ízét, formáját. A hosszú nyelű lapát végig­éri a helyiséget. Csorna Fe­renc hosszú szőke haja szi­gorú varkocsba van kötve, és szinte bűvészkedik a sülő ke­nyérrel. — Minden órában vetünk egyet. Az alsó kemencébe 119 kenyér fér. Ma 15 mázsát sü­tünk. Most hajtani kell, mert jönnek az ünnepek és előre­dolgozunk — mondta Domosz­lai Kálmán. — Galgahévíz és Hévízgyörk öt üzletébe szállítunk, szerző­dés alapján, de- ha a szokásos­nál többet kérnek, azt is meg­sütjük. A két férfi szakmunkás, a fiatalasszony betanítóit mun­kás. A férjével pékségben is­merkedett meg. A házaspár a túrái péküzemből került ide. Először csak helyettesítésre. Aztán, mivel a téesz nem ka­pott szakembert, itt maradtak. A fiatalasszony gyermekgon­dozási szabadságon volt, de hogy teljes legyen a pékség létszáma, bejött dolgozni. Há­roméves kisfiúk most egyedül tölti az éjszakát. A galgahé' vízi sütőüzem ugyanis csak éj­szaka működik. A gyerekre nincs aki vigyázzon, mert a Domoszlai házaspár gyöngyö­si: nincsenek itt nagyszülők. A csapóajló mögött Míg a férfi a pirosra sült kenyereket lapátolja a ke­mencéből, csöndesen nyílik egy ajtó az-udvaron. Pizsamás kis­fiú áll az ajtóban. Dom-osz- laiék a pékség épületében kaptak lakást, és így még sincs egészen egyedül csemetéjük. Az asszony pár percre besza­lad a lakásba, fölöltözteti a gyereket. A kemence előtt ötven fok, a kemencében kétszáz. Domoszlai Kál­mán és Csorna Ferenc pékek már a kenyér ünnepére sütnek (balról jobbra). Winkler Csaba felvételei Az alsó kemencébe egyszerre 110 kenyeret vetnek be. A pékek a közelben laknak. Domoszlaiék a házban és Csorna Ferenc Hévízgyörkön. — Már az új lisztből süt­nek? — Részben — mondja Do­moszlai Kálmán. — Az aszódi malomból hozzuk a lisztet, aminek több mint a fele már az idei ,búzából készült. Ne­héz sütni az új lisztből, még nem érett be egészen a sütés­hez, tovább kell a kemencé­ben tartani. Csorna Ferenc halványsárga kenyeret húz ki a fölső ke­mencéből. A másik férfi ke­féjét egy kis edénybe mártja, és megkeni vele az alsó ke­mencébe kerülő kenyeret. — Ilyen szuszpenzió-félével kenik másutt a sóskiflit, mi azért vonjuk be vele a ke­nyeret. hogy nehezebben szá­radjon ki. És így a színe is szebb lesz. — Miből áll ez a szuszpen zió? — Olyan pancsféle, liszt meg viz van benne, de sót nem te­szünk bele. Egy csapóajtó választja el az üzemet az üzlettől. Makai Já­nosné eladótól naponta négy ötszáz darabot visznek el a vevők. Híre van a galgahévízi kenyérnek. Húsz-harminc szá• zalékát más környékbeliek ve­szik meg. Hogy mitől lesz hí­resen jó ez a kenyér? Do­moszlai Kálmán azt mondta hogy a jó pék nemcsak a ke­ze erejét, hanem a lelkét is beledagasztja a tésztába. O. E. SPORT -(- SPORT • • Ünnepi kupaversenyek Összefogás Kupa - Galgamácsa Kiváló második fordulóval folytatódott Galgamácsán az Összefogás Kupa versenysoro­zata. Egyre több sportolni vá­gyó helybeli kapcsolódik be a küzdelembe és a biztatásba, amiből alaposan kijut a mér­kőzések játékosainak. A második forduló eredmé­nyei: Labdarúgás: Galgamácsa Központ—Vácegres 0:6 (0:2), Galgamácsa SE—Váckisújfalu 8:1 (3:1). Végig jól játszott a galgamácsai csapat és a közön­ség nem csalódott: ragyogó mérkőzésben lehetett részük. Jók: Szabó, Turcsányi, Petrik, Kerti, Mráz. Asztalitenisz: Galgamácsa SE—Vácegres 5:1, Galgamá­csa Központ—Galgamácsa SE 3:3. Sakk: Váckisújfalu—Váceg­res 0:6. A következő fordulóra au­gusztus 20-án kerül sor az al­kotmány ünnepi műsor kereté­ben, amely a következőképpen alakul: Augusztus 20-án délután 5 órakor a sporttelepen Váckis­újfalu és Galgamácsa Központ labdarúgócsapatai mérkőznek egymással. A művelődési köz­pontban délután 3 órai kezdet­tel Vácegres és Galgamácsa Központ csapatai mérik össze tudásukat asztaliteniszben és ugyancsak három órakor a művelődési központ helyiségei­ben kerülnek megrendezésre a Galgamácsa SE—Váckisújfalu csapatainak sakkmérkőzései. A pontverseny állása: 1. Vácegres 100, 2. Galgamácsa SE 90, 3. Galgamácsa Közp. 90, 4. Váckisújfalu 40 pont. A környék lakossága nagy érdeklődéssel várja az Össze­fogás Kupa további fordulói­nak mérkőzéseit, l Barna István A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom