Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-16 / 191. szám

1 v/rt'rf.m 1974. AUGUSZTUS 16., PÉNTEK FÖ&JKUSZ Lisszaboni lecke LISSZABONBAN csütör­tökre virradó éjjel sortűz dör­dült. Egy ember meghalt, töb­ben megsebesültek. A rendőr­ség és a tüntetők összetűzé­se a híressé vált Rossio tér közelében történt. Nem mesz- sze attól a helytől, ahol már többször tíz- és tízezrek él­tették a demokráciát, Spino- lát, az ideiglenes kormányt, a „portugál tavaszt”, amely vé­get vetett a fasizmus gyűlölt ren dszerének. A SORTCZ előzménye rövid. Szélsőséges baloldali csoportok — bátran hozzátehetjük: mao­ista jelszavakkal és anarchis­ta követelésekkel fellépő ult­rák — rokonszenvtüntetésre készültek. Az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom iránti szolidaritásukat kívánták ki­fejezésre juttatni. Csakhogy a kormányzat és a fegyveres erők vezérkari főnöke úgy dön­tött: nem engedélyezi a fel­vonulást. Azzal érveltek, hogy egy ilyen tüntetés csak zavart keltene abban az amúgy is sok nehézséggel és bonyodalmak­kal teli folyamatban, amely már megindult az angolai nép önrendelkezési jogának megte­remtésére. AZ ULTRÁK a tilalom el­lenére összegyűltek és a Ros­sio tér felé vonultak. Nem engedelmeskedtek a felszólí­tásnak, mire a rendőrség a fegyverét használta. AZÉRT ÉRDEMEL FI­GYELMET a lisszaboni hír, mert az utóbbi időben elsza­porodtak a szélsőséges elemek fellépéséről érkező tudósí­tások. Nemcsak a régi rend, a Caetano-féle fasiszta dik­tatúra hívei szervezkednek. Hangoskodnak a szélsőbalol­dal, a pekingi eszmék — pon­tosabban téveszmék — bajno­kai is. Számukra kapóra jön a sortűz, mint ahogy titokban örülnek az ideiglenes kor- mányzat jobboldali ellenzéke által okozott gazdasági ne­hézségeknek is. MOST EGYRE ZAJOSAB­BA válnak, amióta Lisszabon és a szocialista országok kö­zött rendeződik a diplomáciai kapcsolat. Ez sehogysem egyez­tethető össze az ultrabalosok terveivel. A szocialista esz­mék távolállnak Mao portu­gál híveitől és ügynökeitől, ök a zavarosban kívánnak halász­ni, a demagógia és az anar­chia jól ismert módszereivel — „mindent vagy semmit” — akarják lassítani a demok­ratikus' kibontakozást. BIZONYOS, hogy előbb- titóbb elszigetelődnek, lelep­leződnek ezek a csoportocs- kák. Addig is azonban a lé­tükkel és erőszakos fellépé­sükkel igazolják: a demokrá­cia zsenge hajtását, a „portu­gál tavasz” virágba borulását nemcsak jobbról fenyegeti ve­szély. Éppoly ártalmasak a bal­oldali színezetű, ám a forra­dalmi munkásmozgalomtól, a szocializmustól idegen erők. Velük éppúgy, mint a fa­sizmus feltámasztóival, csak kemény kézzel lehet bánni. EZT PÉLDÁZZA a lisszaboni lecke... JOSZIP BROZ TITO jugo­szláv és Hafez Asszad Szíriái köztársasági elnök csütörtökön délelőtt folytatta intenzív meg­beszéléseit Brioni szigetén. SZERDÁRÓL csütörtökre virradó éjjel Prágában kigyul­ladt egy hatemeletes középület, amelyben több külkereskedel­mi vállalat tartott fenn irodát és egy mozi is működött. A tűz eddig még kiderítetlen okokból keletkezett. Az egész épület, a mozival együtt, a lángok martaléka lett. A tűz­nek emberélet nem esett áldo­zatuk Szimferopol Bmsnyev-Gierck találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára csütörtökön, a Krim- félszigeten találkozott Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárával, aki ott üdül. Megbeszélésük során meg­elégedésüket fejezték ki a szovjet—lengyel együttműkö­dés helyzete fölött és megvi­tatták továbbfejlesztésének távlatait. Tájékoztatták egy­mást a Szovjetunió és Len­gyelország nemzetközi tevé­kenységéről és kicserélték né­zeteiket Európa és a világ bé­kéjéért vívott harc egyes problémáiról. A találkozót a szívélyesség és a teljes egyetértés jelle­mezte. Dél-Vietnam Kiéleződött a helyzet a tűzszüneti v mentén 24 óra: 157 összecsapás A dél-vietnami felszabadító erők a fővárostól északnyu­gatra, Ben Cat város mellett támadást intéztek tankok tá­mogatása mellett egy zászló­alj főhadiszállása ellen. A Thieu-rezsim katonai pa­rancsnoksága szerint a harc még tart. Ugyancsak a kato­nai szóvivő jelentette, hogy 24 óra alatt 157 összetűzés folyt le az ország területén Kvang Nam és Tay Ninh tartomány térségében. A felszabadító erők felrob­bantottak egy hidat Phu Cu- ong járási székhely közelé­ben, a 14-es főútnál. Saigonban, a város köz­pontjában benzinnel leöntötte SZÖUL Merénylet Pák Csöng Hi ellen Pák Csöng Hi dél-koreai államfő biztonsági őrei elhurcolják a me­rénylőt. Pák Csöng tíi dél-koreai ál- lámfő ellen merényletét kísé­reltek meg szerdán este. Az el­nök a szöuli nemzeti színház­ban mondott ünnepi beszédet az országnak a japán uralom alól való felszabadulása alkal­mából, s eközben több lövést adtak le rá. A lövések nem találták el az elnököt, de meg­sérült felesége, akii kórházba szállítottak. A merénylőt a helyszínen letartóztatták, kilétéről nin­csenek adatok, mindössze any- nyi, hogy japán útlevelet ta­láltak nála. Pák Csöng Hi asszony, a dél-koreai elnök feleségé csü­törtökön belehalt fejsérülésé­be. és felgyújtotta magát egy ha­dirokkant háborús veterán. A moszkvai Pravda csütör­töki számában arról ír, hogy a dél-vietnami tűzszüneti vo­nal mentén kiéleződött a helyzet. A népi demokratikus for­radalmat védő felszabadító erők ellen a saigoni kormány­zat mindig olyankor indítja meg a fegyveres provokáció­kat, amikor az amerikai kong­resszusban a Dél-Vietnamnak nyújtandó katonai segély megszavazása folyik. A Saigon által szított hábo­rús hisztériának van még egy másik célja is — írja a kom­mentátor. — A Thieu-rezsim azzal, hogy a tűzszüneti vo­nal mentén támadt jelenlegi konfliktust valamiféle „kom­munista támadás” eredmé­nyének állítja be, arra számít, hogy ezzel elhallgattatja a sa­ját övezetében levő józanabb személyiségeket, akik szüksé­gesnek tartják a DIFK-kel folytatott, de félbeszakadt po­litikai konzultációk felújítá­sát. A Pravda megállapítja: a párizsi megállapodások szi­gorú és maradéktalan végre­hajtása a dél-vietnami nép nemzeti vágyai megvalósításá­nak fő feltétele. A Thien-re- zsim provokációs kísérletei, hogy kiélezze a dél-vietnami helyzetet, minden esetben erélyes visszautasításban ré­szesülnek. A szlovák nemzeti felkelés harmincadik évfordulója A budapesti csehszlovák nagykövet sajtóértekezlete A Csehszlovák Szocialista Köztársaság népe az elkövet­kező napokban megemlékezik történelmének egyik legjelen­tősebb eseménye, a szlovák nemzeti felkelés 30. évfordu­lójáról. Erről tartott sajtóérte­kezletet csütörtökön dr. Vac­lav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. 1944. augusztus 29-én — amint a nagykövet elmondta — a második világháború utolsó előtti évében, midőn a Szovjet csapatok már közeled­tek Csehszlovákia határaihoz, és az úgynevezett szlovák ál­lam fasiszta rendszere nem volt képes megakadályozni a növekvő ellenállási mozgal­mat, a hitleristák megkezdték Szlovákia megszállását. Szem­beszállt azonban velük több mint 20 ezer partizánharcos és 50 ezer főnyi felkelő had­sereg. A felkelési terület cent­ruma és nemzeti, politikai, közigazgatási szerveinek szék­helye Besztercebánya volt. A felszabadult területen ki­váltották Csehszlovákiának, mint a csehek és a szlovákok egyenjogú nemzeti közös álla­mának a megújulását. Elsö­pörték azt a fasiszta rend­szert, amelyet az úgynevezett szlovák állam testesített meg. Arról is szó esett a sajtóér­tekezleten, hogy a szlovák, cseh és szovjet partizánhar­cosok oldalán mintegy 20 más nemzet és nemzetiség fiai vet­tek részt a szlovák nemzeti felkelésben. Harcoltak jugo- szlávok, lengyelek, bolgárok, német antifasiszták, franciák és mások. Megemlítette a nagykövet, hogy a Fábry Jó­zsef által vezetett magyar Pe- tőfi-brigád is becsülettel helytállt a szlovák nemzeti felkelésben, amelyben részt vettek további magyar cso­portok is, olyan vezetőkkel, mint Nógrádi Sándor, Adler Károly. Csehszlovákia népe örökre megőrzi a magyar har­cosok részvételének emlékét. Új-Delhi Emlékezés n Vörös Erődnél Az indiai nép csütörtökön ünnepelte a függetlenség ki­kiáltásának 27. évfordulóját. A fővárosban reggel óta tíz­ezerszámra áramlottak az em­berek és a külföldi vendégek a történelmi Vörös Erőd fa­laihoz. Az évforduló alkalmából mondott beszédében Indira Gandhi kormányfő hangoz­tatta, hogy az eltelt több mint negyedszázad alatt India je­CSAK RÖVIDEN... GUSTÁV HUSÁK, a CSKP KB főtitkára csütörtökön meg­látogatta Ludvik Svoboda had­seregtábornokot, a köztársaság elnökét a prága-stresovicei központi katonai kórházban. Az elnök általános egészségi állapota változatlanul nagyon súlyos. Az ETIÓP fegyveres erők koordinációs bizottsága csü­törtökön bejelentette, hogy el­lenőrzése alá vonta azt a kan­celláriát, amely , a császár pa­rancsait továbbítja az egyes állami Szerveknek. VASCO GONCALVES por­tugál miniszterelnök Lissza­bonban fogadta a Szovjetunió első portugáliai nagykövetét, A. I. Kalinyint, aki augusztus 9-én adta át megbízólevelét Spinola államfőnek. lentős sikereket ért el. Igen sok azonban még a tenniva­ló is, hogy a hatalmas ország az igazi társadalmi-gazdasági haladás útjára lépjen. Gandhi asszony megismételte kor­mánya azon eltökéltségét, hogy mindent megtesz a mostani gazdasági nehézségek lehető legrövidebb időn belül való leküzdéséért. Végül hangsú­lyozta, hogy az indiai nép a baráti kapcsolatok fejleszté­sére törekszik a világ minden országával, főleg szomszédai­val. A kormányfő Pakisztánra célozva hangoztatta: „Sajnála­tos, hogy egyik szomszédunk semmit sem tanult a múlt ta­pasztalataiból és továbbra is fenyegeti nemcsak Indiát, ha­nem egy másik szomszédját, Afganisztánt is. Bár jelenleg a súlyos gazdasági válság le­küzdésével vagyunk elfoglal­va, nem hagyhatjuk figyel­men kívül a külső veszélyt sem, tekintettel a fenyegető lépésekre.” Hajnal a „portugál világban n i Soares portugál külügyminiszter, Almeida Santos, a terület­közi koordinációs ügyek minisztere és Anilines őrnagy, tárca nélküli miniszter szerdán Londonba utazott. Hirck szerint úton vannak Afrika felé, hogy tárgyalásokat kez,djenek a mo­zambiki felszabadítási mozgalommal, a FllELIMO-val. A portugál kormány ünne­pélyes nyilatkozatban jelen­tette be: kész független állam­ként elismerni Bissau-Guinea Köztársaságot és azonnali megállapodásra törekszik a közigazgatás átadásáról. Lisz- szabon — hangsúlyozta ugyan­ez a nyilatkozat — hajlandó kapcsolatot teremteni az an­golai és mozambiki felszaba­dító mozgalmakkal és elisme­résükkel kapcsolatos egyez­mény megkötésére. Mundo Portuguése-nek, Por­tugál Világnak nevezték az anyaországhoz tartozó azt a birodalmat, amely már akkor létezett, amikor a későbbi leg­nagyobb gyarmatosítóknak, az angoloknak és a franciáknak még egyáltalán nem voltak „kül birtokaik”. Rabszolgák földje Mintegy tizenhatmillió em­ber él ebben a birodalomban, amelynek legnagyobb területe az Afrika nyugati partján le­vő Angola. Ez a hatalmas földdarab csaknem akkora mint Spanyolország, Olaszor­szág és Franciaország együtt­véve! De 1580 és 1836 között négy és fél millió rabszolgát szállítottak Angolából az ame­rikai ültetvényekre a portugál, valamint a nagy üzletben szor­gosan segédkező brit gályák. Csoda-e, ha ennek az 1 246 700 négyzetkilométeres területnek ma mindössze hat­millió lakosa van? A kelet-af­rikai parton húzódó Mozambik jóval kisebb, de így is mint­egy nyolc Magyarországnyi (772 ezer négyzetkilométeres!) terület, földrajzi és történel­mi okokból Angoláénál vala­mivel nagyobb lakossággal (mintegy hét és fél millió em­ber). Politikai jelentőségét fo­kozza, hogy több száz kilomé­teres határa van az afrikai kontinens két fajüldöző re- zsimjével, a Dél-afrikai Köz­társasággal és Rhodesiával. Az elsőnek függetlenné váló egykori Portugál-, ma Bissau- Guinea a Guineái Köztársaság közvetlen szomszédja. Terüle­te 36 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma nem egészen egymillió. Valószínűleg vala­milyen politikai egységet ké­pez majd a nyugat-afrikai partoknál levő, mindössze 4000 négyzetkilométeres Zöld- foki-szigetekkel. Itt volt a megbukott portugál rezsim egyik legszörnyűbb, politikai foglyoknak fenntartott, halál- tábora. Korbács és kényszermunka További kisebb portugál gyarmatok: az Atlanti-óceán­ban levő Sao Tome és Princi­pe kakaószigetek (területük 964 négyzetkilométer, lakossá­guk száma mintegy százezer fő), valamint Ázsiában a fél­millió lakosú, 18 900 négyzet- kilométeres Timor és a kínai területen levő, Hongkonghoz hasonló státusú Makao. Az in­diai területen levő Goát, Diut és Damaut Indira Gandhi mi­niszterelnök apja, Dzsavahar- lal Nehru akkori indiai kor­mányfő felszabadította. Most mindenekelőtt a leg­fontosabb, az afrikai gyarma­tok függetlensége került na­pirendre. Milyen volt az élet ebben a „portugál világban”? Az őslakosok 95 százalékára vonatkozott az Acto Colonial (Gyarmati Törvény), amely gyakorlatilag minden joguk­tól megfosztotta és a marok­nyi kisebbség kényének-ked- vének szolgáltatta ki ezeket a tömegeket. A legutóbbi időkig napiren­den volt a korbácsolás. A kényszermunka négy fajtája volt általános: 1. A hatóságok­nak végzett kényszermunka, 2. A helyi közigazgatási főnök fegyveresei kisebb-nagyobb csoportokat, elsősorban mező- gazdasági csúcsidőben (aratás, gyapotszedés) egy-egy földes­úr birtokára hajtottak. 3. Ktil- országi, elsősorban dél-afri­kai és rhodésiai bányákban végzett munka, államközi szer­ződésekben szabályozott „fej­pénz” alapján, 4. Egy-egy meghatározott növény kötele­ző termesztése és nevetséges áron való beszolgáltatási kö­telezettsége a színes bőrűek nadrágszíj parcelláin. Felszabadítási mozgalmak Nem véletlen, hogy Bissau- Guinea lesz először függet­len. Felszabadítási mozgalma, a PAIGC egységes nemzeti tö­mörüléssé vált. területének kétharmada már korábban fel­SZÖVETKEZETI JAVÍTÓSZOLGÁLAT BÁRMILYEN TÍPUSÚ SZEMÉLY- ÉS TEHERGÉPKOCSIK kis- és nagyjavítását, szerviz (Ceglédi út 21.) HÁZTARTÁSI KISGÉP ÉS VILLANYMOTOR (Szolnoki u. 1.) MOTORKERÉKPÁR ÉS KERÉKPÁR (Ceglédi út 6.) HÍRADÁSTECHNIKAI ESZKÖZ (Kecskeméti út 5.) garanciális és egyéb javítását vállalja a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz szabadult és ezen a PAIGC- nek sikerült hatékony köz- igázgatást' bevezetnie. A Zöid- foki-szigetek csatlakozásáról valószínűleg népszavazás dönt. Sokkal nehezebb a helyzet a legnagyobb gyarmaton, An­golában, Itt három különböző szervezet tart igényt a veze­tésre: az 1956-ban az illegális kommunista párt közreműkö­désével megalakult MPLA (Népi Mozgalom Angola Fel­szabadításáért), amely a luan- dai börtön elleni támadás­sal elsőnek kezdte meg az az­óta hatalmas méreteket öltött felszabadító harcot; az 1962- ben alakult FLNA (Angolai Nemzeti Felszabadítási Front). Székhelye Zaire fővárosa, Kinshasha és vezetőjét, Ro­berto Holdent bizonyos szá­lak fűzik egyes nyugati kö­rökhöz, ugyanakkor Kínához is. Ennek a szervezetnek a disszidensei alapították 1966- ban az UNITA-t (Nemzeti Unió Angola Teijes Függetlenségé­ért). Amióta kiderült, hogy az angolai Kabindában óriási olajmezők húzódnak, nyilván nyugati sugallatra, felütötte a fejét ebben a térségben a szeparatista mozgalom is. Most, a függetlenség küszöbén vég­telen fontos lenne, ha a kü­lönböző mozgalmak összefog­nának a legtekintélyesebbel, az MPLA-val és közös platfor­mot dolgoznának ki. Mozambikban is akadnak szakadár szervezetek, de a je­lek szerint a FRELIMO, a legnagyobb függetlenségi tö­mörülés képes lenne átvenni a közigazgatást és ebben, a jó­zanabb fehérek támogatására is számíthatna. Súlyos az örökség, az út nem lesz könnyű. De a mina­pi Portugál Világ alkonya az érintett népek hajnala. A por­tugál népé is. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom