Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-15 / 190. szám

1974. AUGUSZTUS 15., CSÜTÖRTÖK Nemcsak az eredmények, az emberek is változnak Fellendülő munkaverseny-mozgalom Kongresszusi felajánlások a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben Négy falu — Budajenő, Perbál, Telki és Tök — hatá­rát tudja magáénak a több mint 3000 hektárnyi területen gazdálkodó „Egyetértés” Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet. A sokoldalú közös gazda­ság 12 fő ágazatában a nö- vénytermesztés, a szőlő- és gyümölcstermesztés, az ál­lattenyésztés mellett jól meg­fér egymással az autószer­viz, a lovarda, a Patkó Csárda, a lakatosüzem, a vá­góhíd, és még sorolhatnánk több kiegészítő üzemágat is. A szövetkezet 773 tagja és alkalmazottja számára biztos •megélhetést, tisztes jövedel­met nyújt ez a tájék, ahol a szakemberek tudják — a ku­korica, a búza és a lucer­na termesztését néhány ember irányításával korszerű gépek végzik. Az újságolvasó pedig tudja, hogy évente 15 ezer külföldi ismerkedik a vidék borával, ízeivel no meg a lo­vaglással. Jubileumi számvetésre készülnek A rend kedvéért tegyük még liozzá, hogy ebben a gazdaság­ban évek óta — az idén is — a megyei átlag felett van a gabonafélék termésátlaga. Egy hektárról átlagosan 45—50 mázsa őszibarackot és 65—70 mázsa szőlőt szüretelnek a tsz asszonyai. Megoldották a kör­nyező községek húsellátását, ugyanis saját vágóhídjukon — a kétezer háztájival együtt — összesen 5 ezer sertést vágnak le és dolgoznak fel évente. Idei beruházásaik között sze­repel egy 700 négyzetméteres központi raktár, egy gyü- mölcsosztálybzó csarnok és egy 120 személyes szociális lé­tesítmény (öltöző, mosdó) fel­építése. A községi művelődési ház átépítésének költségeiből 1 millió forintot magukra vál­laltak, s jut pénz a vágóhíd bővítésére is. Minderre s még egyéb „ap- ióságokra”, mint például a ta­gok részére épülő tsz—OTP lakótelep építkezésének támo­gatására, a 100 milliós terme­lési értékből telik. Sorolhat­nánk persze hosszan azokat a gondokat is, amelyek még megoldásra várnak. Ilyen is van bőven. Pedig az öregek a megmondhatói, ilyen gyorsan még soha nem változott e vi­dék arculata, ennyi álom még sosem vált valóra mint az utóbbi évtizedekben. Augusztus 19-én, alkot- anányünnepünk előestéjén az alapítótagok köszönthetik a tsz mostani tagjait, dolgozóit és vezetőit a gazdaság fennál­lásának negyedszázados jubi­leumán. Az alapítók megbecsülése sem marad el: húszán vehetik át a „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” kitüntetést, öten pedig a miniszteri dicsérőok­levelet. Formálódó közösség A szövetkezet vezetői — így Ferenc János elnökhelyet­tes is — a gazdaságot orszá­gos viszonylatban a közepe- sark közé sorolja. A jó ered­mények ellenére sem álsze­rénység ez. A lehetőségek és a jövő serpenyője az ellen­súly a ma, a jelen mérlegén. Jól tudják azt is, hogy a ma­gas szintű gépesítettség, a szép termésátlag, az önmagát újí­tó agrotechnika még nem minden, s különösen nem ön­cél. Persze ez a feltétele a nagyobb darab kenyérnek. S ennyiben nagy is' a becsülete ezeknek a tényeknek. Azon­ban mindez a ma, s mégin- kább a jövő formálódó embe­réért van. Azért az emberért, aki túliét saját portája kü­szöbén, tenni akar és képes a közösségért, a faluért, a váro­sért is. S ebben nem a gépek sebességével, de emberi mér­tékkel halad az idő. Ennek a fejlődésnek a ter­mőtalaja, katalizátora a szo­cialista mnnlcaverseny, sejtjei a szocialista brigádok. A számszerű növekedés impo­náló. Tavaly öt, az idén már tizenegy kollektíva versenyez a szocialista brigád címért. — Százhatvanan dolgoznak a brigádokban —mondja Ka­szás Pálné, a nőbizottság el­nöke, aki maga is tagja a Zrínyi Ilona, szocialista bri­gádnak. Mert ők már 1970- ben három éves kiváló telje­sítményük alapján elnyerték a címet. Arra az időre már alig em­lékeznek, amikor a munkafe­gyelem javítása volt a fő cél. Mégis ennek köszönhető, hogy minőségileg jobb. mennyiségi­leg több munkát végeznek mint annak előtte. Az eredmé­nyesség növelésében nemcsak a nagyobb munkaütem, ha­nem a költségek csökkentése is közrejátszott. Vigyáztak ar­ra, hogy például a szőlőben kevesebb kötözőanyag szóród­jon el, a barackszüretnél ne ütődjenek a szemek. Mind ke­vesebb gyümölcsből válik hul­ladék, s több kerülhet a piac­ra. Eredménytervüket a XI. kongreszus tiszteletére 180 ezer forinttal túlteljesítik. Amit pedig ezen kívül vállal­tak; ünnepségek szervezését és az azokon való részvételt, önképzést, társadalmi munkát — brigádkeretekben és azon kívül is — kirándulásokat, beteglátogatást, házépítést... mind egy-egy lap a naplóban. És egy-egy élmény, emlék a fejekben. László Lőrincné, Farkas Fe­rencié gyermektakarót és für­dőkádat, Jozef Mártonná kicsi­ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz­és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, éoületlakatos. ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, oorkettás. gépkocsiszerelő. könnyflgépkezelő. nehézgéokezelő, hegesztővizsgával épitőgépszerelő szakmunkásokat. betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel telvesz. Jelentkezni lehet o „Prosperitás" KSZ munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. je takarót kapott a brigádtól. Kaszásnénak a házépítésben segítettek társai, s mire fárad­tan, megkésve kiballagott a háztájiba, nem talált munkát a saját földjén. Varga János- né háztáji gazdaságában is szorgos kezek segítettek. Ezt nem felejtik el... Földi Jánosnét az „összefo­gás” brigád vezetőjét a Perbál Szabadság utcai kétszoba konyhás otthonában találjuk, Ki-kinéz á szőlőindákkal be­futtatott tornác mögül — esik-e még? Hátha délután már visszamehet a csapat a barackosba. Tizenheten dol­goznak a brigádban. Reggel nyolctól délután háromig sze­dik _ a barackot. Aztán este hattól osztályozás, felezés, még három óra hosszat. Sokszor vasárnap is. Pedig Tittmann lstvánnéhoz megint be kell menni a kórházba. Szegény még mindig nincs jól. Aztán ha a barack kész, jön a csemegeszőlő. A háztartásra most alig jut idő. Még szeren­cse, hogy a két szorgos fiú — az egyik hetedikbe, a másik nyolcadikba jár — megeteti a ház körül a jószágot, mire a családfő hazatér a bányából, a ház asszonya meg a kertészet­ből. Földi Jánosnét az idén meg­választották a nőbizottság tag­jának is. — Talán az a legnagyobb hibám, hogy nem tudok ural­kodni magamon. Ami a szíve­men, az a számon — mondja. Hanem mint kiderül, a gyü­mölcsládákat már nem az asz- szonyoknak kell emelgetni. Ezt elérte. — Aludni sem tudok, ha va­lamelyik asszonyt megbántom. Mert van úgy, hogy hirtelen odamondok. Most már alig várom, hogy folytathassuk a munkát. Kézben jólesik a be­széd, á nóta. Egyedül más ... — teszi hozzá mosolyogva. Földi Jánosné most látta életében először a Tiszát. A fábiánsebestyéni tsz-be láto­gatott el a brigád. — Nekem nagyon érdekes volt. Olyan szép fóliás kerté­szetet sem láttam még. — A naplóba rótt sorokon felejti a kezét, látom, hogy gondolat­ban újra a Tisza partján jár. A brigád, most Szabján Lász- lónéékhoz készül. Házfalvako­lás, meszelés, ablaktisztítás lesz. Augusztus 20-án az ok­levelet is meg kell ünnepelni... Iskolát, óvodát patronálnak Az autószerviz „Egyetértés” brigádja a tavasszal alakult. — Jó volt a közösségi szel­lem, s elhatároztuk, hogy a párt XI. kongresszusa tisztele­tére — brigádkeretben — még jobb eredményeket fogunk el­érni — mondja Kiinger János brigádvezető. — A kongresz- szus megnyitásáig szeretnénk elnyerni a szocialista brigád címet. Tudjuk, hogy nem lesz könnyű, mert erős a mezőny — egészíti ki szavait Fockter Vil­mos üzemvezető. A 25 tagú brigád nyolcvan százaléka fiatal, öt százalék­kal szeretnék túlteljesíteni a tervet. A féléves eredmény ar­ról árulkodik, hogy nem fog­nak ennél sem megállni. Ki­lencen házat építenek. A leg­többet kalákában. Két hete Siófokon és Tihanyban voltak, hazafelé megnézték a gorsiumi ásatásokat is. A brigádnak 15 gyereke van az óvodában,, amely életveszé­lyessé vált. A kicsinyek most az iskolában kaptak helyet, a falu pedig tíj óvodát épít. A tsz szocialista brigádjai 350 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak»A játékokat, mászókákat, hintákat ez a "bri­gád készíti. Patronálják a na­gyobbakat is. A piliscsabai gé­pészeti szakközépiskola szá­mára szemléltető eszközöket készítettek. Rendek Balázs művezető az érettségin talán éppen ezeket kellett, hogy el­magyarázza. Juhász Imre most járja a harmadik osztályt, nyolcán a műhelyből elsőbe I mennek. Köztük van Kiinger | János brigádvezető, Ászt Já- I nos szerelő és Győr Lukács i szerelő, akiknek különben mestervizsgájuk van a szak­mából. A toki termelőszövetkezet brigádtagjai „fejenként” 50 óra társadalmi munkát vállaltak az óvoda építésében és a mű­velődési ház átépítésében. Ti­zenhét brigádtag tanácstag­ként és a Hazafias Népfront helyi szervezetének aktivistá­jaként veszi ki részét a köz­ség társadalmi életéből. Hu­szonkilencen egyéb társadalmi munkát végeznek rendszere­sen. A munkaversenyben elért eredményekért kapott juta­lomösszegeket a brigádok kö­zös célra, kirándulásokra, ösz- sze jövetelekre, egymás mej ajándékozására fordítják. Ugyanolyan emberek, ugyan­olyan tagok, ugyanolyan dol­gozók, mint a többiek. Mégis évről évre többen vannak! Kovács György Attila Huszonöttel többen A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat óvodája az idén ősztől huszonöttel több kisgyermeket tud fogadni, mint eddig. Ezzel százötven főre növekszik az óvoda befogadóké­pessége. Az újabb csoport részére a szolgálati lakás felszaba­dítása adott helyet. Koppány György [elvétele T isztelt hallgatóság! Vetítettképes előadásomat az em­beri ruházatról megkezdem. Előrebo­csátásul csak annyit: Önök a képte­lenségek garmadájával találkoznak majd és hajlamosak lesznek” kétségbevonni, hogy az ember értelmes lény. Holott biztosíthatom Önöket, hogy a földi civilizáció valóság és nem az értelem hiányáról, hanem sajátosan zavart értelemről kell beszélnünk, miközben tudjuk, hogy éppen ez a zavar az, ami szün­telenül nyugtalanítja ezt a fajtát és éppen a nyugtalanság tevékenységének a motorja. Ahogyan egy bölcselőjük mondotta: „Ülj be egy szögbe, nagyobbat ugrasz!” Az ember kezdetben faleveleket viselt. Ez természetes öltözék volt a trópusokon, a fűz­falevéltől a fügefalevélen át az útilapúig minden szükséges méretben rendelkezésre állt. Sajátosan zavart elméletük szerint /azon­ban ezt a levelet nemiszervükön úgynevezett „szeméremből” viselték, vagyis, hogy elrejt­sék azt, amivel — mint imádat tárgyát ké­pező szobrászatul!: tanúsítja — dicsekedtek. A valóság persze az, hogy a levelek védtek a fertőzésektől, meg a bozótbeli karcolások­tól. Ezután jött a jégkorszak és meleg ruhá­zatra volt szükségük. Mivel ők maguk tró­pusi állatok, hidegtűrő emlősöket öltek le és bundájukat erősítették magukra. Igenám, de hogyan? Mint a mellékelt ábrák tanúsít­ják, jobb válluk kilógott a ruhából. Ennek egyetlen értelme az lehetett, hogy reumát akartak szerezni. Nyilvánvalónak tűnik, hogy abban a korszakban a reumás vállrecsegés afféle státusszimbólum lehetett, bár nincs kizárva az sem, hogy így akarták utánozni a madarak dürgését. Figyelemre méltó fel­tevés az is, hogy a finomabb mozgásokra akarták így képtelenné tenni a jobbjukat, amit az írásbeliség kifejlődésétől való in­dokolt félelem igazolhatott. Ezután különböző népek különböző ruhá­zatot fejlesztettek ki, úgynevezett népvisele­tet. Ezek jól tükrözték az adott lakosság jellemét. A rómaiak itt látható rövid tuni­kája a megfutamodásra való hajlamra utal; a japán nők kimonója nehézkessé teszi a mozgást, tehát a nőuralmat, a férfiak meg- dolgoztatását jelképezi; a Közép-Európában dívó sok szoknya a ruhák elhelyezési lehe­tőségeinek állandó hiányát, vagyis a ván­dorló hajlamot tükrözi. Itt azonban egy mindmáig ható módosító tényezővel kell számolni: nevezetesen avval, hogy a célszerűtlen ruházat egyre népsze­rűbbé vált. Miért? Mert azt igazolta, hogy viselőinek nem kell dolgozatok, más dol­gozik helyettük. Ezért hordozták például az itt látható toronykalapot fátyollal, amelyben nyilván még bólintani sem lehetett; a kun­kori cipőt, amely járásra tette alkalmat­lanná viselőjét; a befűzött derekat, amely férfit-nőt egyaránt csak annyi levegő felvé­telére korlátozott, hogy kimondhassák: „ahh”, „öhh”, „behh”. Az uralkodók pedig olyan ne­héz koronát viseltek, amely nemcsak nyak- szírtmerevedést okozott, hanem állandó szo­rításával gondolkodásra is képtelenné tette őket. Mivel valakinek mégiscsak dolgoznia és gondolkoznia kellett, ez idő tájt törvények tiltották, hogy parasztok, kézművesek, tu­dósok, írnokok hasonló ruházatot öltsenek. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy ez alól a szabály alól egyetlen kivétel lát­szott lenni. Bizonyos uralkodó rétegek fér- fiai úgynevezett cilindert — itt látható — viselnek még ma is. holott az képtelenné te­szi őket az autóban utazásra, ami pedig stá­tusjelkép. Igenám, de ez az úgynevezett „hintó” igazolja, hogy a divat keletkezése idején a cilinderhez méretezett magasított kocsikban jártak — jelenleg pedig cilinderük ravaszul ilyen harmonikaszerűen össze­csukható vezetés esetére. De ezzel át is tértem a mára. Ma a ruhá­zat célszerűtlensége az úgynevezett demok­rácia jegyében tombol — vagyis bárkinek joga van úgy öltözni, mintha nem kellene dolgoznia. Ugyancsak az úgynevezett demok­rácia szülötte az úgynevezett divat, ami vi­szont ellenkezőleg, a tűrőképességet mutatja és az orvosi ellátás általános voltára, mint anyagi alapra támaszkodik. Végül, de nem COMBO-PÁL: ...ZAT Ruházat utolsósorban bizönyos foglalkozások bizo­nyos ruházati szokásokat követelnek meg, mégpedig a foglalkozás keletkezésének kora szerint. Minderről bővebben: Az itt látható magas csizma, a ráboruló hosszú nadrág és a bőrszerű blúz nehéz nyakékkel, meg a fejet melegítő paróka — nők nyári viselete. A most vetített szandál, az úgynevezett miniszoknya, amely fedetle­nül hagyja a combot, viszont téli viselet. A nők ilymódon nyáron pálási bőrgyul­ladást, télen petefészek-gyulladást kapnak, amely betegségek beszerzése egyben azt jelzi, hogy gyógyításukra módjuk van. A férfiak pedig ez idő szerint főként úgyneve­zett farmert viselnek, amely igen szűk lé­vén, melegíti a heréket és ezzel csökkenti a neinzőképasséget — ily módon demonstrálva, hogy az illető férfiaknak annyi nő jutott, hogy már fölöslegesnek tartják a velük való foglalkozást. Nők ugyanezt csak az úgy­nevezett unisex divat segítségével adhatják tudtul, vagyis egy olyan ruházattal, amely mindkét nem számára egyformán alakta­lan lábbelit, farmernadrágot, színes blúzt és hosszú parókát, vagy még hosszabb valódi hajzatot tartalmaz. Ez a divat vakarózással jár együtt (a tapadással ingerelt bőrfelület és a hajzat által létrehozott, az élősdieknek kedvező táptalaj miatt). Mindez igen fejlett bőrgyógyászatra mutat és a rovarirtószerek reklámkampányainak hatékonyságára. Ami mármost a foglalkozásokat illeti, igen jelíemző a néhány százada meghono­sodott diplomata szakma, amelynek űzői éjjel-nappal, fagyban és kánikulában egy­aránt úgynevezett frakkot viselnek, plaszt- ronnal. Ez a ruházat állítólag oly fokú bá- gyadtságot okoz, hogy viselői élénk cselek­vésre képtelenek, indulatok nem fejlődnek ki bennük és gondolkodásuk bizonyos előre fogalmazott sablonokra szorítkozik. A régi és az új szerepe kiválóan tükrö­ződik a zenészeknél. A hagyományos (klasz- szikus) zene művelői csaknem úgy öltöznek, mint a diplomaták, bár frázisaik zeneiek. Míg az úgynevezett beat, avagy ordító zene reprezentánsai minden új dalhoz új ruhá­zatot viselnek, amely hagyományaiban a bo­hócok szertelen öltözetzagyvalékához kap­csolódik. Mindattól, amit eddig előadtam volt, jól- esően tér el és az emberiség józan jövője iránti reményt kelt néhány újonnan kifej­lődött szakma a szó szoros értelmében vett, vagyis következetesen összeillő darabokból álló ruházata. Ábránk most egy úgyneve­zett békaembert mutat teljes szereléssel; mint látható, minden darabja a ruházatnak a víz alatti életmódhoz alkalmazkodik, ha­tározottan vonzó együttes, különösen, ha az arc csaknem fedett voltát is figyelembe vesz- ' szűk. Még meggyőzőbb az űrhajósruházat. A világűr, a súlytalanság-túlsúly változó vi­szonyaihoz illeszkedő együttesből már csak az értelemtől csillogó fáradt szemek emel­kednek ki. Ruházatnak azonban leginkább a katonák itt ábrázolt felszerelése nevezhető. Az arc immár nem látszik, gázálarc fedi, ami jelzi, hogy az emberiség képes alkalmazkodni az egy­re terjedő nagyvárosi szmog viszonyaihoz. A laza, mégis jól záró, csillogó műanyag­felületek sugárzásbiztosak, így az időnként szokásos atomrobbantások felhőinek lecsapó­dása ellen is védelmet nyújtanak. Az ele­gáns csizmák talaj tűrőek, láva, kősivatag, csőlefektetések, útjavítások és egyéb terep­nehézségek esetén is célszerűek. Mi, egy távoli civilizáció földi vendégei búcsúzóul nem is kívánhatunk üdvösebbeket az em­bereknek, minthogy a fent jelzett ruházat általánossá válása óvja meg őket jövőjük formálásának velejáróitól. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom