Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-14 / 189. szám
4 xMhw 1974. AUGUSZTUS 14., SZERDA Helyi hagyomány, hazai kultúra ■ * ,,L’t közben“ a TIT megyei szervezetének művészeti szakosztálya Egy üzem — egy iskola Eredmények, útkeresés fíiaiorbágyon Célkitűzésünk sokirányú. Egyrészt összegezzük a szakosztály tagjainak Past megye egész területéről felhalmozott kulturális-ismeretterjesztő tapasztalatait, melyet folyamatosan felhasználunk a közös munkában, másrészt az MSZMP Központi Bizottságának a közművelődésről szóló határozata alapján keressük az új, hatékonyabb módszereket. Mindez fokozza a művészet és a dolgozók ‘ szerves, állandó kapcsolatát, kezdeményezi a kultúra jótékony áramlását. Figyelmünket legfőképpen két kérdés foglalkoztatja; a munkásműveltság és az ifjúság nevelése. Ehhez járul a helyi hagyományok felkutatása, s méltó ápolásuk. Útközben vagyunk, álcád teendőnk bőven. Rejlett tartalék a megyei táj Nagy lehetőségünk a főváros közelsége. Budapest a világ kultúrájának egyik metropolisa, a múzeumok városa, olyan kincs, melynek minél jobb megismerését társulatunk megyei szakosztálya egész sor tárlatlátogatással kezdeményezi. Nem feledkezünk meg a szakavatott vezetésről sem, s több esetben ankét követi a múzeumok kincseibe is betekintő országjáró kirándulásainkat. A társadalmi igényektől függően a legtöbb utat hajóval, autóbusz- szal szerveztük a Dunakanyarba, Mátrába és a Bükkbe. Rejtett tartalékunk sok olyan megyei táj, melyet eddig nem fedeztünk fel, s melynek bekapcsolása kulturális körforgalmunkba sürgetően időszerű. Az ácsai műemlékre, a Tápió mente környékére, a ráckevei Duna-ág, Dabas, Nagykőrös, Cegléd, Abony természeti szépségeire és múzeumi anyagára gondolok, melyeknek művelődéstörténeti energiái nem váltak még teljesen a megyei közgondolkodás szerves részévé. Igények és kapcsolatok A TIT megyei művészeti Szakosztályának egyik tevékenységi formája a szaktanácsadás. A következő oktatási év tematikai javaslatában — melyet eljuttattunk a járási, városi, községi szervezeteinknek — olyan zenei, képzőművészeti és irodalmi előadásokat ajánlunk, melyek egyaránt részei a helyi hagyományoknak és a hazai kultú- • rának. Szőnyi István nemcsak Zebegényé, hanem az egész országé, Barcsay Jenő művészete szentendrei forrásokra támaszkodik, de hatása kontinentális mértékű, ezért életművüket nemcsak a szobi és szentendrei szervezetnek, hanem megyénk valamennyi művészeti érdeklődésű TIT- előadójának propagáljuk. Gondot fordítunk arra, hogy Pest megye műemlékei, a környezetesztétika kérdései, a modern lakáskultúra, a színházművészet, az opera története is egyre tágabb tematikánk részét képezze, olyan problémák, melyek az emberek nagy részét foglalkoztatják, és információszerzésükben a TIT segítségét igénylik. Hogy a TIT és a megyei lakosság kapcsolata a művészeti kérdések megközelítésében hasznos és minden igényt kielégítő legyen, művészeti szakosztályunk tagjainak továbbképzését is szorgalmazzuk. E program keretében dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója tart előadást az év folyamán gödöllői és váci szervezetünk meghívott tagjainak. Idei munkatervünkben a népességpolitikai kormány- határozathoz < kapcsolódva komplex előadást szervezünk az anyaság és a művészet találkozási pontjairól Dániel Kornél festőművész és Kovács Lajos megyei énekszakfelügyelő aktív részvételével, zenei kíséret és tárlat képző- művészeti hátterével. Országos látókörrel Ez már a közeljövő, mely tartós alapokra építhet. Erről a számadatok tanúskodnak. Megyei szervezetünk tagjai 1974 első felében 305 művészeti tárgyú előadást tartottak 12 ezer hallgató részvételével, akik közül több mint négyezer ipari munkás és mező- gazdasági dolgozó volt. Mindez kiindulás. Már a következő félévben fokozni szükséges az üzemi előadások számát érdeklődést felkeltő magas elméleti színvonallal, eredeti műtárgyak szemléltetésével. Ügyelünk arra, hogy az előadások egyre inkább gondolatcserékké alakuljanak, a hallgató vitapartner legyen, nem passzív szemlélő, hanem alkotótárs, teljes ember, aki jó közérzetben, országos látókörrel méri a világot és önmagát. Dr. Losonc! Miklós, a TIT Pest megyei művészeti szakosztályának elnöke Az Egy üzem egy iskola mozgalomról ezúttal nem gyárban, vállalatnál, hanem a b'atorbágyi nagyközségi tanácson beszélgetünk: Kovács Józseffel, a helyi pártbizottság titkárával, dr. Kalocsa Klárával, a nagyközségi tanács titkárával és Szabó Attilával, a község KlSZ-szerve- zetének titkárával. Először Kovács József válaszol a kérdésre: — A legtöbb segítséget az Ipari Szerelvény és Gépgyártól kapjuk. — Az 1. sz. általános iskolát patronálja. Jelentős a szocialista brigádok által nyújtott támogatás, pél-, dául felújították az iskola villanyvezetékét, és egyéb karbantartási munkákat is elvégeztek már. — A másik, a 2. sz. iskolát —r veszi át a szót dr. Kalocsa Klára — eddig a helyi téesz támogatta, amely most egyesült a zsámbéki és a pátyi termelőszövetkezetekkel. — A nagyközségi tanács anyagi forrásai korlátozottak, területünkön alig van üzem, reméljük, hogy az egyesült termeA MEGISMÉTELT SIKER Turandot a szegedi szabadtérin Az eimiíll hét végén epr hajdani nagy siker ismétlődött meg Szegeden. Kilenc esztendővel ezelőtt, 1965 nyarán láthatta először a közönség a szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán Puccini Turandot című operáját, a zeneszerző ■utolsó és legnagyobb, legegységesebb alkotását, az egy tömbből faragott, nyers, vad színekben pompázó zenedrámát. Az előadás óriási síkért aratott, talán a legemlékezetesebbet a szabadtéri egész történetében. Az idén nyilván e nagy siker nosztalgiája vitte ismét a Dóm elé Puccini remekművét. És megtörtént, ami hasonló esetekben legnagyobb ritkaság: a hajdani nagy siker megismétlődött. Az idén magától értedődően nem ugyanazt az előadást láttuk, mint kilenc éve — egyebek közt más szólisták énekelték a főszerepeket —, de az a tény, hogy a mostani előadás megteremtői, létrehozói ugyanazok voltak, mint az első Turan- doté, biztosította a két produkció közötti művészi folyamatosságot. Akkor is, most is Szinetár Milclós rendezte — méghozzá azonos alapokon — és Vaszy Viktor vezényelte az előadást, mindkét alkalommal határozott, erőteljes tempót követelve a kitűnően muzsikáló zenekartól. A monumenJelenet az előadásból Kockás ó voda így hívják a gyerekek egymás közt az új szigethalmi óvodát, amelynek minden foglalkoztatótermében más színű kockás falat festettek, amely különben szekrényeket takar. Koppány György felvétele tális díszleteket most is Fü- löp Zoltán, a jelmezeket pedig — akár kilenc éve — Márk Tivadar tervezte. A páratlan hatású látványban és erőben a szegedi színpad ösz- szes lehetőségét felhasználó előadás e négy művész eredményes együttműködéséből született. ' Milyen többletet adott ez a munka az eredeti műhöz? Mindenek előtt és elsősorban a Dóm előtti színpad sajátos lehetőségeit. S ez nemcsak a színpad nagy méreteit jelenti, illetőleg nemcsak a színpad hatalmas alapterületét. A szegedi nyári színház azért is páratlan, mert fölfelé, függőlegesen is oly mértékben beépíthető, mint egyetlen kőszínházban sem. Ráadásul ezek a magasba helyezett játéktereli télje- sen egyenrangúak, egyenlő értékűéit. A zárt kőszínházakban a centrális hely valahol a színpad sík felületének közepén van: itt zajlanak a legfontosabb események. A szegedi nyári előadások felépítésében ez a hely nem játszik ilyen fontos szerepet. Ahogyan a Turandot bemutatóján is láttuk, a színpad mélységben — vízszintesen — és magasságban — függőlegesen — is felbontja a hagyományos sík teret és az így felépített kis színpadok bármelyike központja lehet a drámai cselekménynek. Innen a szegedi előadások különös dinamizmusa, páratlan látványossága. S mindehhez hozzá kell még számítani a színpadon mozgó hatalmas tömegeket. A Turandotban például a kórussal és a statisztériával együtt az opera legnagyobb jeleneteiben kereken 300 közreműködő van a színpadon. v Enyedi Zoltán felvétele iNemzetküZi szereplőgárda működött közre az idei Turandotban is, akárcsak a kilenc év előtti előadáson, az opera három főszerepét külföldi művészek énekelték. Mindhárman az idén léptek először a szegedi színpad közönsége elé, de a Kalaf szólamát megszólaltató szép hangú olasz tenorista, Gaetano Bardini, aki a Dóm előtti előadáson első sorban a lírai részek meggyőző megformálásával tűnt ki, a budapesti zenerajongók is jól ismerik: többször volt Operaházunk vendége. A címszereplő, Maria Angele Rosatti azonban nemcsak a szegedi szabadtérin, hanem hazánkban is most járt először. Bemutatkozása forró sikerrel járt: Turandot alakját drámai erővel, felfokozott eszközökkel és hatással formálta meg, nagyáriájában határozottan hangsúlyozva Puccini muzsikájának nyers, vad színeit. Ugyancsak magyarországi bemutatkozás volt a lengyel Delfina Ambróziák fellépése Liu szerepében. Ambróziák nagyon szép hangú, kitűnően képzett, kulturált eszközökkel dolgozó énekesnő; líraian odaadó Liuja maga volt az önfeláldozásra kész szerelem. A miniszterek parádés szerepében a most is kitűnő Radriai Györgyöt, Palcsó Sándort és Kiilkei Lászlót láttuk. Hatásos második felvonásbeli tercettjük az előadás egyik csúcspontja lett. Timur szerepét a már országszerte népszerű szegedi Gregor József énekelte, játékban is súlyossá téve Timur tragikus figuráját. Az énekkar és a végig jól dolgozó rutinos statisztéria kitűnően illeszkedett a bemutató magas színvonalához. Ö. L. lőszövetkezet a jövőben még több segítséget tud nyújtani az iskolának. A biatorbágyi EKISZ Ruházati Szövetkezet — lehetőségeihez mérten — szintén segíti a 2. sz. iskolát. Varrógépeket ajándékoztak például, melyeket a politechnikai oktatás keretében használnak a gyerekek. A felújítás után is A 2. sz. iskolával egyébként kevesebb lesz a gond, mert kívül-belül felújítják, megyei pénzből. A munka a vége felé közeledik, új arcot kap az is- • kola. Azonban a jövőben is számítunk a szemléltető eszközök gyarapításában és a kisebb javítási munkáknál a támogatásra. Az említett kezdeményezések ellenére a községi iskoláknak és főleg a két óvodának bőven vannak még gondjai. Igaz, hogy a községben elkezdték az új nyolc tantermes általános iskola építését, de amíg az elkészül — a régiekkel többet kell törődni. A két óvoda összesen 140 kisgyerek fogadására alkalmas, de 170-et helyeztek el eddig, és így is 60 gyermeknek nem tudtak helyet biztosítani. — Az óvodák épülete már elavult — mondja dr. Kalocsa Klára —. nagyobb felújításra volna szükség, barátságosabb környezetre. — Az iskolánál is fontos a szép környezet — veszi át a szót Szabó Attila. — A községi KISZ-tagság és a biatorbágyi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola tanulói ta-. vasszal például rendbehozták az 1. sz. iskola udvarát. Az úttörőcsapatok és a községi KISZ-szervezet között hagyományos a mozgalmi egvüttműkodés. Közös klubdélutánokat tartanak, aKISZ- vezetőség szervezi meg az úttörők részére az ismeretterjesztő előadásokat. A KISZ- klubban az úttörőknek is szerveznek programokat, ugyanakkor a KISZ-esek zenekara időnként fellép az iskolai klubdélutánokon. Az úttörőcsapatokban rendszeresen tevékenykednek ifivezetők. Több segítséget igényelnek Azzal mind a három beszélgetőpartner egyetért, hogy az eddigieket elismerve, több segítséget igényelnek az iskolák és elsősorban a két óvoda. Az új tanácsi vezetés jelenleg keresi a kapcsolatot néhány fővárosi üzemmel, melyekben több száz biatorbágyi lakos dolgozik. Az a véleményük, hogy a biatorbágyi szülőket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a fővárosiakét, a gyerek óvodai elhelyezése tekintetében is. Sok szülő dolgozik többek között a Magyar Kábel Műveknél, a Goldberger-gyár- ban, a „Beloiannisz”-ban, az Április 4. Gépgyárban és még több budafoki üzemben. A Biatorbágyi Nagyközségi Tanács és a helyi társadalmi szervek vezetői remélik, hogy támogatást kapnak tőlük, elsősorban a két óvoda felújításához. — Nagyon nagy szükség lenne egy új óvodára is — mondja dr. Kalocsa Klára. — Népgazdasági érdekről is szó van ebben az esetben, hiszen ha több kisgyereket tudnánk elhelyezni, akkor oz édesanyák is vállalnának munkát. Az új iskola felépítése után — melyhez az Ipari Szerelvény- és Gépgyár például egymillió forint értékű segítséget ad társadalmi munkában — új óvoda építésérő koncentráljuk erőinket. Új lehetőségek A tapasztalatok szerint tehát az Egy üzem, egy iskola mozgalom Biatorbágyon is előre viszi az oktatás ügyét. A kezdeti eredmények biztatóak, azonban — ahogy a beszélgetőpartnerek is megfogalmazták — több segítségre van szükség. Reméljük, hogy az új tanácsi vezetőség nem hiába keresi meg az említett budapesti gyárakat és ugyanakkor az • egyesült termelőszövetkezet hatékonyabban kapcsolódik be az Egy üzem, egy iskola mozgalomba, hiszen az egyesülés következtében több anyagi lehetőséggel rendelkezik majd. Roxin László Nagykátáról Hét napig Lengyelországban A nagykátai Tápiómente Művészeti Együttes hétnapos turnén vett részt Lengyelországban, a baráti ország fel- szabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A rangos együttes a poznani művelődési palotában két önálló koncertet adott, majd fellépett a tartomány több városában. Koninban a városi stadion avatásán az ünnepi műsort szovjet és bolgár együttesek társaságában a nagykátaiak adták. A nemzetközi gálaműsorban húszezer ember gyönyörködött. A sikeres turné egyik legemlékezetesebb pillanata volt, mikor Poznanban Chmely Ödönt, a nagykátai művelődési központ igazgatóját, a lengyel—magyar kapcsolatok ápolásának immár nyolc éve tartó fáradhatatlan munkájáért a lengyel kultúra terjesztéséért emlékplakettal tüntették ki. Női túlsúly az érettségiig A mikrocenzus adatai a népesség iskolai végzettségéről Negyvenezren szereztek oklevelet felsőfokú technikumban, főiskolán és egyetemen három év alatt, így 336 ezerre gyarapodott a felsőfokú képesítéssel rendelkezők száma — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970—1973- as időszakról készült, s közelmúltban megjelent mikrocen- zusából. A felsőfokú végzettségűek egyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. Az iskolai végzettségi szint emelkedése az egész népességre jellemző ez idő alatt: kis- sebbségbe kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettségűek. Jelenleg ,a 15 évesnél idősebb összlakosság 55,6 százaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt 7,4 százalékkal emelkedett, ennél is többel, 18 százalékkal növekedett az érettségizettek száma, most 900 ezer személy legmagasabb iskolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, arányuk 46 százalék, amíg az általános ismeretek mellett ipari, műszaki képesítést szerzett érettségizettek 22, a közgazdasági technikumban végzettek aránya 21 százalék. 1970—73 között jelentősen nőtt az egészségügyi, művészeti, csökkent viszont a tanítói és óvónői képesítést szerzettek száma. Az iskolai végzettség alakulását nemek szerint vizsgálva az adatokból kitűnik, a nőknél kisebb az általános iskola nyolc osztályát végzettek aránya, mint a férfiaknál. Ennek egyik oka, hogy átlagélet- koruk jóval magasabb a férfiakénál, s így sok idős nő a század elején járt iskolába, amikor még többnyire legfeljebb négy—hat osztályt végeztek. A 30 éven aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általánost, mint férfi, s ebben a korcsoportban a legalább érettségivel rendelkezők között is a nők aránya lényegesen magasabbj mint a férfiaké.
