Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-14 / 189. szám

%AM,m 1974. AUGUSZTUS 14.. SZERDA NIXON UTÁN Az egyik legbonyolultabb, leghosszabb (és legzajosabb) amerikai belpolitikai válság folyamányaként Richard Nixon, az Egyesült Államok 37-ik elnöke beadta lemondá­sát. E válság többsíkúsága, mélysége és elsődleges oka, nézetem szerint, jóval túllépi a Watergate szó kereteit, aho­gyan az ügyet az amerikai sajtó és tv könnyedén elne­vezte. Az elnök távozása után a legelső jogos kérdés, amit az emberek feltehetnek, az, hogy mi vár a továbbiakban a nemzetközi feszültség enyhülé­sére, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­taiban a politikai légkör utób­bi években elért normalizáló­dására. Természetes, hogy ezt a kérdést, mi szovjet emberek is feltesszük önmagunknak. Az alábbiakban szeretnénk válaszolni rá: * Az Egyesült Államokkal va­ló kapcsolatok javulása a Szovjetunió számára orszá­gunk békeszerető lenini kül­politikája több éves erőfeszí­téseinek logikus és természe­tes eredménye, a XXIV. párt- kongresszuson elfogadott bé­keprogram következetes meg­valósításának eredménye. Az Egyesült Államokban vi­szont másként áll ez a kérdés. Csak teljesen korlátolt embe­rek nem láthatták meg ezek­ben az években, hogy a nem­zetközi feszültség enyhülésé­nek folyamata az Egyesült Államok számára most is és továbbra is a korábbi ameri­kai külpolitikai irányvonal „gyötrelmes átértékelésével” w párosul, annak ellenére, hogy , a hidegháborúnak ez a kur­zusa már régen bebizonyítot­ta teljes képtelenségét. Nézetem szerint két alap­vető ok is van, amely a leg­utóbbi változásokhoz vezetett az Egyesült Államok külpoli­tikájában, és mindenekelőtt, ahhoz, hogy a szovjet—ame­rikai kapcsolatok történetében az Egyesült Államok eiső íz­ben dolgozta ki a Szovjetunió­val együtt a két ország közöt­ti kölcsönös kapcsolatok alap­elveit, s ismerte be, hogy az atomkorszakban a különböző politikai, gazdasági és ideoló­giai rendszerű államok békés egymás mellett élésének poli­tikáján kívül más alternatíva elképzelhetetlen. Az első ok: az új nemzet­közi erőviszonyok. A másik az, hogy az ural­kodó amerikai körök számos képviselője rájött: a kommu­nistaellenes dogmák, az ameri­kai külpolitika e „szent tehe­nei”, az utóbbi negyedszázad alatt nemcsak meddőknek bi­zonyultak, hanem bizonyos ér­vágást is jelentettek az Egye­sült Államok számára. A prob­léma nem az, hogy ledöntsék a szovjet kerítéseket, hanem az, hogy minél gyorsabban és kel­lőképpen kijavítsák az ameri­kai homlokzatot. Következésképp az enyhülés politikája objektív szükség- szerűség az Egyesült Államok számára. Ezzel magyarázhatók a többi között a hidegháború felszámolásában, az enyhülés megszilárdításában a három csúcstalálkozó során aláírt szovjet—amerikai szerződések és megállapodások segítségé­vel eddig elért sikerek. E szer­ződések és megállapodások pozitív visszhangot és határo­zott támogatást keltettek az amerikai nép széles köreiben, az egyszerű amerikaitól az amerikai üzleti világ kiemel­kedő képviselőiig, akik a múlt­ban egyáltalán nemhogy a Szovjetunióval való gazdasági és kereskedelmi együttműkö­désre nem voltak hajlandók, hanem nyíltan tartózkodtak attól is, hogy támogassák a né­hai Kennedy elnök eszméjét, hogy az Egyesült Államoknak feltétlenül véget kell vetnie a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal szemben folytatott hidegháborús politi­kának. Amerika legszélesebb, sokfé­le szintű köreiben mélységesen és erőteljesen támogatják az enyhülés politikáját, ami meg­lehetősen fontos okként szol­gált ahhoz, hogy a Watergate- j ügy kiéleződésével párhuza­mosan mind világosabban és határozottabban hangzottak el I az óceánon túl tekintélyes Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke hétfőn este az ame­rikai törvényhozás két házának képviselői előtt mondott beszédet, amelyben támogatásukat kérte — s elsősorban az amerikai külpoli­tika változatlanságáról szólt. megnyilatkozások arról, hogy e belpolitikai párharc kimene­telétől függetlenül az Egyesült Államok külpolitikai irányvo­nalának változatlannak kell maradnia, s meg kell őrizni az enyhülés visszavonhatatlanná tételének irányzatát. Különösen az utóbbi napok­ban hangzottak el gyakran ilyen kijelentések. Elmondták ezt a két nagy amerikai politi­kai párt vezérei, elmondta Kissinger külügyminiszter is. Gerald Ford, az Egyesült Álla­mok új elnöke első nyilvános felszólalásában a legkomo­lyabb figyelmet szentelte an­nak, hogy a jelenlegi amerikai külpolitikai irányvonalat fenn kell tartani, és ígéretet is tett erre. Ezekből a tényekből levon­hatjuk a következtetést: azok a bizonyos pozitív jelek, ame­lyek az utóbbi években voltak tapasztalhatók az Egyesült Államok külpolitikájában, az országon belül végbemenő rendkívül mély és igen ko­moly folyamatokat tükröznek. Ezzel egyáltalán nem aka­rom azt állítani, hogy Moszk­va és Washington kapcsolatá­ban „most már minden rend­ben van, csak az isten adja ál­dását rá” — mint mondani szok­ták. Maradnak még problémák (köztük komolyak is), ame­lyeket meg kell oldani. Lesz- ! nek még kétség kívül viták is, amelyeket rendezni kell. Két­ségtelen továbbá: az amerikai vezetésben bekövetkezett vál­tozással kapcsolatban az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikai irányvonalának ellenzéke megduplázza erőfe­szítéseit, hogy az Egyesült Ál­lamok nemzeti érdekei elle­nére újból és újból kísérletet tegyen, ha nem is az enyhülés megszilárdulási folyamatának a teljes meghiúsítására, de legalább fékezésére. Csupán azt szeretném mon­dáid, hogy bármilyen heves is legyen az előttünk álló küzde­lem, amelyet az enyhülésért folytatunk, aj mai napig ismert tényekből kiindulva kellő op­timizmussal és meggyőződés­sel állíthatjuk: aligha a hideg- háborús erőké a jövő. A jelen kevésbé boqis, mint a múlt, hiszen az enyhülés politikája ma sokkal szilárdabb tömeg­bázisra támaszkodik, mint tá­maszkodhatott tegnap vagy tegnapelőtt Ami pedig magát a Water- gate-ügyet illeti, keletkezése okának elemzése külön téma lenne. Minthogy ez az ügy az Egyesült Államok kizárólagos belügye, gondolom, elég, ha azt mondom, hogy a válságot szülő közvetlen konkrét okok nem jelentenek újdonságot sem Amerika, sem más tőkés­államok számára. A hatalom édes gyümölcseiért vívott pártközi harc törvényellenes és titkos módszereit (sikerrel vagy kudarccal) egyaránt al­kalmazták az óceánon túl mind a távoli, mind pedig a közelmúltban, ezek önmaguk­ban és már régóta a legcse­kélyebb mértékben sem keltik fel az amerikai politikai élet megfigyelőinek figyelmét. Ez azonban, ismétlem, külön té­ma. Mihail Szagatyeijan, az APN kommentátora ★ Lapzártakor érkezett: Az amerikai képviselőház kedden vita nélkül határozatot hozott arról, hogy eltökélt szándéka „biztosítani az Egye­sült Államok külpolitikájá­nak folyamatosságát” az ame­rikai elnöki tisztségben vég­bement változás ellenére is. A határozatot először a kül­ügyi bizottság hagyta jóvá, majd a ház plenáris ülésén a képviselők szavaztak rá egyenként. Senki sem szava­zott az indítvány ellen. Izraeli tengeri agresszió Libanon ellen Kedden délután négy iz­raeli ágyúnaszád behatolt Li­banon területi vizeire és lőtte a Tirusz melletti Al- Rasidija palesztin menekült- tábort. A támadás harminc percig tartott. Mint egy pa­lesztin szóvivő közölte, a tá­bor polgári őrsége felvette a harcot és visszavonulásra kényszerítette az ellenséget. Az újabb izraeli agresszió következményeinek részletei még nem ismeretesek. Az ak­ció hírét Tel Avivban is meg­erősítették. ISABEL PERÓN Argentína köztársasági elnöke kedden elfogadta Jorge Alberto Taia- na művelődés- és oktatásügyi miniszter lemondását. Juan Perón államfő halála óta ez az első változás a kabinétben. Megfigyelők szerint a lemon­dás elfogadása az első lépés a kormányalakítás útján, mely­nek hírét előzőleg cáfolták Buenos Airesben. ALDO MORO olasz külügy­miniszter kedden Rómában fo­gadta Raul Roa kubai kül­ügyminisztert. GHANA állást foglalt a le­szerelési világkongresszus ösz- szehívása mellett és üdvözölte a konferencia előkészítésére alakult különleges bizottság munkáját. Indokína Levelek a Szovjetunióból (2) Merre tart a mezőgazdaság? Gépesített nagyüzemek Lenin a szovjethatalom el­ső éveiben arról álmodozott, hogy a szovjetállam mezőin leg­alább 100 ezer traktor dolgozzon. Az álom rég valóság lett. Napjainkban már 20-szor több traktor áll a gazdaságok ren­delkezésére. Csupán az idén, az első félévben 167 ezer trak­tort kaptak a kolhozok és szovhozok. összesített kapacitásuk 11,8 millió lóerő. Az országban működő több mint 32 ezer kolhoz és mint­egy 15,5 ezer szovhoz mind gépesített nagyüzem. A gabona­félék, valamint sok más mezőgazdasági termék termesztésénél egyáltalán nem alkalmaznak kézi munkaerőt. A tehergépko­csipark több mint másfél millió járműből álL Ezek után aligha kell magyarázatot fűzni a tényhez: a hetvenes évek elején a mezőgazdaság össztermelése ötszörösen múlta felül az 1922-ben, a Szovjetunió megalakulásának évé­ben elért termelési volument. Plusz 1,5 millió hektár... A IX. ötéves terv irány­elvei azt a feladatot tűzik a mezőgazdasági dolgozók elé, hogy 1975-ig növeljék 195 millió tonnára az évi átlagos gabonahoza­mot. Ez reális feladat, s nagyrészt a termelés belterjes fej­lesztésével megoldható. Mivel azonban a takarmány- és ipari növények terméshozamát is fokozni kell, sor kerül arra is, hogy újabb földterületekkel egészítik ki a szántóföldeket. Az idén a vetésterület 216 millió hektár volt, 1,5 millió hektárral több a tavalyi területnél. Gabonafélékkel csaknem 130 millió hektárt vetettek be. Az aratás kezdetéig (a szűzföldeken ez a munka későbben indul meg) a gazdaságok mintegy 40 000 új gabonabetakarító kombájnt kaptak. Növekedett az öntözéses földterület. Az idén jelentősen bővült a rizs, gyapot, kukorica és más ültetvények területe. A mezőgazdasági üzemekben egyre több bő terméshoza­mú növényt vetnek. Sikeresen alkalmazzák a vegyi gyomir­tást, az agrotechnika új módszereit. Csupán az idén 31,4 mil­lió tonna műtrágyát kaptak a gazdaságok, 2,7 millió tonnával többet, mint 1973 első felében. Új úton az állattenyésztés Az utóbbi években egyre több óriási állattenyésztési komplexumot hoztak létre a Szov­jetunióban. Az egyik ilyen létesítményről — a Cseljabinszk területi 108 ezer férőhelyes sertéshizlaldáról — már az előző cikkben is szó esett. Nos, ezenkívül több hasonló komplexum épül. Fontos szerepet játszik itt a nemzetközi szocialista in­tegráció, a kölcsönös segélynyújtás is. Így például a Kárpát- 'Ukrajnai Koncovói Baromfiüzemet a magyarországi Bábolnai Állami Gazdaság segítségével építették fel és helyezték üzem­be. S ide kívánkozik a következő összehasonlítás is: 1923 ele­jén a gazdaságok összes kategóriáiban 41,8 millió szarvasmar­ha volt, az idén pedig több mint 100 millió. Növekvő keresetek, új szakmák A forradalom előt­ti színvonalhoz képest a hetvenes évek elején a mezőgazdasá­gi munkások reáljövedelme 12-szer volt nagyobb. Vajon cáak a kereseti lehetőségek javulása teszi vonzóvá a mezőgazdasá­gi munkát? Állandóan javulnak a munkalehetőségek is. A szavatolt pénzfizetés, a különböző szociális juttatások, a fokozott juta­lomrészesedés versenyképessé tette a mezőgazdasági szakmá­kat az ipari szakmákkal. Egyébként új, szakmák is születnek. Ilyenek: á gépesített farm mechanikusa, talajjavító technoló­gus, mezőgazdász-csoportvezető stb. Bővül a mezőgazdasági segédüzemek — konzerv- és téglagyárak, ajándéktárgyüzemek stb. — hálózata is. Megvalósul a város és falu közötti különb­ség megszüntetését előirányzó távlati program. Mariens Csaba (Következik: Mindent az emberért.) A saigoni rezsim területszerzési kísérletei miatt Dél-Vietnam nagy részében továbbra is napirenden vannak a csatározások. Ké­pünkön: egy család a karcok miatt kénytelen elhagyni lakóhelyét Que 'S on körzetben. A dél-vietnami felszabadító erők négy nap alatt negyedszer intéztek tüzérségi támadást kedden reggel a Bien Hoa-i katonai támaszpont ellen. Mint ismeretes, a saigoni erők erről a támaszpontról intéz­tek heves légitámadásokat a múlt héten felszabadított te­rületek ellen. A Mekong del­tájában a felszabadító erők rohamegységei behatoltak Kien Hoa légitámaszpontra és felgyújtottak egy megfi­gyelő-repülőgépet. Penn Nouth, a kambodzsai nemzeti egységfront politikai bizottságának elnöke, a nem­zeti egységkormány minisz­terelnöke határozottan visz- szautasította a Lón Nol re­zsimnek az amerikai sugal- mazásra tett tárgyalási ja­vaslatát. A nyilatkozatot a pekingi miniszterelnökségen hétfőn megtartott sajtóérte­kezleten ismertették. Közben tovább folynak a harcok a 4. számú főút mentén, amely az egyik fő összekötő útvonal a kambodzsai fővárosból a dél­nyugati partvidékre és Kom- pong Som mélyvízi kikötő felé. A Lón Nol-rezsim kato­nai parancsnoksága szerint a hazafiak megerősített egysé­gei állandó nyomás alatt tartják a kormány csapatait, mintegy 47 mérföldre a fő­várostól délnyugatra. Eiső a világon... A Szovjetunióban bemutatták a világ első sugárhajtású mezőgazdasági repülőgépét, az M—15-öt, amely a szov­jet és a lengyel mérnökök tervei alapján készült el* ETIÓPIA Letartóztatták a császár személyes kincstárnokát Az etióp fővárosban kedden bejelentették, hogy a fegyve­res erők koordinációs bizott­sága letartóztatta Admasszu Rettát, a császári udvar mi­niszterét, Hailé Szelasszié csá­szár személyes kincstárnokát. Retta őrizetbe vételét né­hány nappal ezelőtt rendelte el az etióp hadsereg koordiná­ciós bizottsága, amikor Assze- fa Demissziének, a császár hadsegédének letartóztatásá­ra is parancsot adott. Az etióp fegyveres erők koordi­nációs bizottságának közle­ménye rámutat, hogy mind­két letartóztatott személyi­ség vagyonát elkobozták, mi­vel nem adták meg magukat önként az előírt határidőre. Megfigyelők véleménye sze­rint ez a letartóztatás súlyos csapást jelent magára a csá­szárra is, aki néhány napja alig hagyja el palotáját. A hadsereg koordinációs bizottságának közleménye azt is tudatta, hogy Retta letar­tóztatásakor nagyon beteg volt, s ezért egyenesen kór­házba szállították. Hivatalos adatok szerint az etióp fegyveres erők az ápri­lisban indított korrupcióelle­nes kampány során eddig ösz- szesen 143 magas rangú etió- piai személyiséget tartóztat­tak le. A hadsereg körözési listáján szereplő, egyelőre még szabadlábon levő két bírónak szintén elkobozták minden ingó és ingatlan va­gyonát, mivel nem adták meg magukat a múlt szom­batra kitűzött határidőre. CSAK RÖVIDEN.» AZ OLASZ HATÓSÁGOK kedden Rodolfo Poli személyé­ben újabb fasisztát tartóztat­tak le az „Italicus” expressz ellen elkövetett véres me­rénylet kapcsán. HAFEZ ASSZAD szíriai ál­lamfő ma kétnapos látogatás­ra Jugoszláviába, Brioni szi­getére érkezik, hogy tárgyal­jon Tito elnökkel. AZ ARAB LIGÁHOZ közel­álló körök szerint az eredeti­leg szeptember 3-ra tervezett arab csúcsértekezletet októ­ber második felében fogják megtartani Rabatban. HENRY KISSINGER ame­rikai és Iszmail Fahmi egyip­tomi külügyminiszter hétfőn Washingtonban két óra hosz- szat tárgyalt a közel-keleti bé­ke helyreállítását szorgalmazó legújabb lépésekről. ŰJABB 13 dél-koreai sze­mélyt ítélt el a hadbíróság tíztől húsz évig terjedő bör­tönre, azzal az általános vád­dal, hogy megsértették a „rendkívüli elnöki rendelete­ket”. AZ EDA, az egységes de­mokratikus baloldali párt hét­főn Athénban hivatalosan be­jelentette, hogy hétéves szü­net után megkezdi tevékeny­ségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom