Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

> VITÁK ÉS EREDMÉNYEK Űjjászületik a volt ládagyár Lehet-e egy olyan üzemben dolgozni, ahol áramütés ve­szélye fenyeget, télen nincs fűtés, porártalom van, hiá­nyos a szellőzés, van olyan rész, amelyet időnként elönt a Víz. A szakszervezet állás­pontja szerint nem lehet, a gazdasági vezetők viszont azt mondják, mi történjék akkor 400 dolgozóval, akik közül 260 törzsgárdatag. És mit mondjanak a megrendelőknek, a Csepel Autógyárnak, a bú­toriparnak, gumiáru gyártók­nak, gyógyszerkészítőknek, gyümölcstermelőknek, akik ládákat várnak áruik csoma­golásához. Aztán, esetleges le­állás után a szakszervezet el­tudja helyezni a több mint 98 százaléknyi szervezett dolgo­zót? Ezek a problémák és di­lemmák éleződtek és érződ­nek jelenleg is a Nagykőrösi Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság nagykőrösi üzemében, ahol a napokban Nagy Zoltán, a gazdaság igazgatóhelyette­sének és a helyi vezetőknek, valamint Frits István, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa munkavédelmi főfel­ügyelőjének részvételével vet­tünk részt a jelenlegi helyze­tet áttekintő szemlén. Tervváltozatok A munkavédelmi kérdések itt is, mint mindenütt kapcso­lódnak és keverednek a ter­melési problémákkal. Az előz­mények többlépcsősek és né­mely tekintetben igen régiek. A konzervgyár és a vasút tő- szomszédságában lévő telep ugyanis annak idején, manu­fakturális magánvállalkozás­ként, elsősorban baromfifel­dolgozások ládáinak készítésé­re létesült, aztán úgy, ahogyan nőttek és alakultak a népgaz­dasági szükségletek, vált sok­féle csomogoilóeszköz gyártó­helyévé. Közben változott a nyers­anyag ellátása, mert elsősor­ban import fenyőanyagból dolgozott, később azonban új rakodási eszközök, raklapok, rakodólap eleinek és bútoral­katrészek érdekében más nyerstermékhez kellett nyúl­nia. Az átalakulásban szere­pet játszott, hogy erdőgazda­ságunk közben sok nagy aká­cost és nyárfaerdőt nevelt, amelyek devizaigényes impor­tokat pótoltak. Jelenleg a ter­melésükhöz az országba beho­zott importanyagok értéke a réginek mindössze 40 százalé­ka. A létszám is változott, 470-ről 40fl-ra csokiként, a ter­melési terv az 1971. évi 103 millióról ez évre már 112 mil­lióra nőtt. Csak egy nem változott lé­nyegesen, a termelés műszaki színvonala és a munkások szociális ellátottsága. Nem mosolyogva, hanem emléke­zetbe vésőén mesélte az igaz­gatóhelyettes egy nyugatnémet cég képviselőinek látogatását, akik megálltak a villámgyor­san szegező munkások mel­lett földbe gyökerezett lábbal, és egyikük azt mondta mély meggyőződéssel: — Jöhetnének hozzám auto­matáknak. Leállás helyett A szakszervezet persze nem nézhette tétlenül az itt ural­kodó helyzetet. Az SZMT munkavédelmi felügyelősége már csaknem két éve állan­dóan akcióban van, hogy a nagykunsági vállalat hatéko­nyan, gyorsan változtasson az örökölt helyzeten. Az SZMT múlt év végén, amikor né­hány napra az időjárás ke­mény téllel fenyegetett, a megbetegedések és a balese­tek fokozott veszélye miatt kilátásba helyezte a munka, vagy az üzemelés egy részé­nek leállítását.. Ekkor meggyorsult a hely­zetjavító tevékenység. Koráb­ban ugyanis egy 58 millió fo­rint költségű, középtávú fej­lesztési terv készült, amely­nek volt egy mérsékeltebb változata 15,8 millióval. Azt, hogy egyik szám sem volt túlzott, mutatja, hogy a köz­vetlen életveszélyek, illetve balesetveszélyek és munkaár­talmak elhárításához 10 millió forint szükséges. A változatok úgy készültek, hogy a szeré­nyebbek megvalósítása után a fejlesztés zökkenőmentesen, a korábbiak átalakítása nélkül folytatható. Az üzem szerencséjére, az­azhogy inkább törvényszerűen a jogos kívánságokat nemcsak meghallgatták a Pest megyei és a Szolnok megyei pártbi­zottságon és a nagykőrösi vá­rosi tanácson, hanem erőtelje­sen szorgalmazták is a felté­telek biztosítását a termelési gazdánál, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban, ahonnan 9,5 millió forin­tot • az üzem rendelkezésére is bocsátottak. Az első lépcsők A korszerűsítési terveket a'. Erdőgazdasági és Faipari Ter­vező Iroda készítette. A kivi­telezést helyi intézmény, a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat kezdte meg a 3 mil­lió 900 ezer forint értékű 100 fős ebédlő és a csaknem 250 személyes férfi és női öltöző munkálataival, amelyekhez kapcsolódva elkezdték a köz­művesítést is. A nagy átalakítás egyszerre szolgálja a termelékenység emelését és a nehéz munkák könnyítését. így az elsők kö­zött szerepel a rönk és rakodó­téri munka gépesítése. Beállt* tanak egy szovjet bakdarut, amely 8000 négyzetméteres te­rületen működik. Meghosszab­bítják a telep iparvágányát. A megvalósulás kézzelfogható hasznát jelzi, hogy jelenleg 22 -munkás dolgozik a rákodó- téren, a korszerűsítés után vi­szont hárman is elegen lesz­A következők közül az egyik legfontosabb az alaoanyas- feldolgozó üzem modernizá­lása, a meglevő, úgynevezett komorig üzem bővítése. Ez év végén érkezik a telepre egy nagv teljesítményű lengyel ke­retfűrész. A készáru téri anyagmozgatást két nagy tel­jesítményű oldal villás, targon­ca beállításával gyorsítják és könnyítik. A kezdet kezdete A gépesítés még egy nem kis feladatot ró az üzemveze­tésre. Az átalakító munka köz­ben számolniuk kell az eddi­giektől eltérő baleseti veszé­lyekkel is, hiszen az amúgyis zsúfolt műhelyek és rakterüle- tek munkájához többletként járul az építési tevékenység. Közben és utána pedig át kell alakítani az új eszközök miatt a termelés technológiai folya­matait. A nagykunsági gazdaság és az üzemvezetés képviselői, va­lamint az SZMT munkavédel­mi főfelügyelője tanácskozott a munkák helyzetéről és meg­tekintette az előrehaladást. Nyugtázta, hogy megkezdő­dött a problémákat elhárító tevékenység,. de azt is megál­lapította, hogy mindaz, ami eddig történt, még csak a kez­det kezdete. Első eredmények­ről akkor lehet majd beszélni, ha a munkások birtokukba ve­szik az új szoc’ális létesítmé­nyeket, ha valóban könnyebb lesz a munka a rakodásnál, osz­tályozásnál. feldolgozásnál, ha csökken, illetve megszűnik az áramütés veszélye. Folyama­tos és végleges javulásról pe­dig előreláthatólag csak a 9,5 millió forint helyes felhaszná­lása és még később a korsze­rűsítés folytatása után lehet majd beszélni. Addig? Addig tovább kell szorgalmazni az átalakulást, ellenőrizni és se­gíteni a kivitelezést, gondol­kodni a gyorsító megoldáso­kon. Ez nemcsak országos ter­melési érdek, de az üzem 400 dolgozója, közte több mint 260 hűséees törzsgárdatag is megérdemli. Pacsay Vilmos A PESTME&YEI HÍRLAP KILÓIM KIA DA S A XVIII. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 13., KEDD Augusztus 4-ig: 500 vagonnal kevesebb Megnyílt Simon Imre Érkezik a zöldbab Az idén 2 ezer 212 vagon zöldibabra kötött szerződést a konzervgyár. Augusztus 4-ig 745 vagon érkezett, 500 va­gonnal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A konzervgyárak közül ed­dig a legtöbb zöldbabot a Nagykőrösi Konzervgyár vá­sárolta. Ez részben annak is köszönhető, hogy a gyár kör­zetében 2—3 termelőszövetke­zetben évek óta 10—20 fajtá­val 1—1 holdnyi területen ter­mesztési kísérleteket végeznek, és így a gazdaságok ki tudták választani a legbővebben ter­mő fajtákat. Augusztus 5-én a tápiószentimártoni Kossuth- Tsz-ben tartott zöldbab fajta- bemutatót a Nagykőrösi Kon­zervgyár. A bemutatott 12 fajta közül a legjobb termést a követke­ző fajták mutatták: Amboy, < Gazella, Koralle, Dauphine. A Kertészeti Kutató Intézet­tel közösen végzett több éves kísérletek igazolták, hogy vegyszeres gyomirtásra leg­jobban a Patoran vált be 5,1 kg/hektár adagban. A gombabetegségek ellen legjobban védelmet a Dithane M—45 és a Cuprosan Super D adott. A tápiőszentmártoni Kos­suth Tsz-ben az Amboy és a Harvester május 27-i vetéssel, tehát aránylag későn vetve ön­tözés nélkül hektáronként 63 mázsa termést adott. 1973-ban AZ ARANYKALÁSZ BÍRALATA. Legjobban az állami gazdaságban főznek Igen sokakat érintő kérdés­ről, a városi közétkeztetés helyzetéről készítettek a kö­zelmúltban felmérést a városi népi ellenőrzési bizottság, ellen­őrei. Azt vizsgálták, hogy a i Nagykőrösön működő négy üzemi konyha mennyire ké­pes ellátni feladatát, a dolgo­zók kielégítő, kulturált étkez­tetését. Tevékenységük során a konzervgyár, az állami gazda­ság, a városi tanács üzemi konyháját, valamint az Aranykalász étterem üzemi- konyha-részlegét keresték fel az ellenőrök. A mindenre ki­terjedő, alapos vizsgálat meg­állapította például, hogy a konzervgyár konyhája összesen 24 vállalat, intéz­mény, szövetkezet vagy is­kola dolgozóit, diákjait látja el naponta friss me­leg étellel. A szakácsok itt 2 ezer 800 em­ber számára főzhetnek, süthet­nek. Eddig tavaly szeptember 21-én ízlelték meg legtöbben a konzervgyári szakácsok főzt- jét. Azon a napon 2 ezer 640 ember számára készítettek ebédet. Hatszáz személyre főzhetnek az állami gazdaság konyháján, ahol a gazdaság saját dolgo­zóin kívül a Bács megyei Épí­tőipari Vállalat munkatársai és nyáron az Absolon Sarolta építőtábor lányai részére ké­szítenek ebédet. |iét munkahely dolgozói fo­gyasztják a városi tanács konhájának főztjét. Itt ez év január elsejétől 350 ember számára tudnak ebédet adni. Négyszáz adag az Aranyka­lász étterem konyhájának ka­pacitása, de 100—120-nál töb­ben nem ebédelnek itt. A helyi ÁFÉSZ bisztróját és a köz­ponti étterem konyháját is be­számítva, összesen 4 ezer 550 személyre készülhet ebéd na­ponta Nagykőrösön. Az igénv ennél jóval kisebb, egyedül csupán a városi tanács kony­háján nem tudnak elfogadni valamennyi jelentkezést. A vállalatok nagy része gépkocsin szállítja dolgo­zói1 részére az ebédet, me­lyet azok a helyi ebédlő­ben fogyaszthatnak el. Ezeket is felkeresték a népi ellenőrök, és megállapították, hogy az előkészítő konyhák, melegítő- és tálalóhelyiségek megfelelnek a célnak, egyedül a Gépjavító és Faipari Szö­vetkezet tálalója szűkös, oly­annyira, hogy a kívánalmak­nak alig felel meg. Igen öreg épületben műkö­dik a tanácsi konyha. Tároló­helyiségei kicsik, korszerűtle­nek, nincs különválasztva a fehér és a fekete edénymoso­gató, Zsúfolt az ételneműrak- tár, nem használható a hűtő- szekrény, és sok technikai fel­szerelés is hiányzik. Legízletesebben az állami gazdaság konyháján főznek. Itt 8 forint 50 fillér egy adag ebéd normája, a konzervgyár­ban, a városi tanács konyhá­ján ez 6 forint 50 fillér. Igen olcsó viszont és az előzőkhöz képest gyengébb minőségű az Aranykalász étterem üzemi konyhájának főztje. Itt 4 forint 66 fillér egy ebéd előállítási normája. Elégedettek voltak a népi ellenőrök a konyhák és ebédlők tisztaságával, de szorgalmazzák az Arany­kalász étteremben az elő­fizetéses ebéd minőségé­nek javítását. Az elképzelések szerint a je­lenleg olcsóbb menü megha­gyása mellett 8 forint 70 fil­lérért drágább ebédet is, ké­szítenek. Tervezik a városi tanács konyhájának korszerűsítését is. Sor kerül az épület tatarozásá­ra, festésére. Bevezetik a föld­gázt és több konyhai felsze­relést vásárolnak. A tapasztalatok nyomán ösz- szegezték véleményüket a népi ellenőrök, és több javaslatot tettek a problémák megoldá­sára. Célszerűnek tartják pél­dául a napközi otthon, az óvo­dai, bölcsődei, kórházi, taná­csi konyhák, valamint a szo­ciális otthon konyhájának ösz- szevonását egy korszerűen fel­szerelt, új épületben. Az ötlet megvalósulása sokat segítene a meglevő hiányosságok fel­számolásában. öntözés nélkül a tsz zöldbab átlagtermése hektáronként 58 mázsa volt. A kőtelki Ady Tsz-ben az öntözve termelt Korella 90 q hektáronkénti átlagtermést adott. A nagyrévi Tiszazug Tsz-ben volt olyan tábla, ahol az Am­boy öntözve hektáronként 160 mázsa termést is adott. A gépi aratásra alkalmas zöldbabfajták kutatása siker­rel járt, ezek a fajták nemcsak a gépi szedésre alkalmasak, de nagy termő- képességűek is. Az új FZB tí­pusú babszedőgéppel a vá- mosmikolai Vörös Csillag Tsz- ben 178 mázsa babot szedtek le egy nap alatt. A zöldbabot több helyről tartályládákban szállítják, s ez nagyban segí­ti az anyagmozgatás gépesí­tését. K. Z. Megjavított utca Megjavították a Szász Ká­roly utcát a városi tanács út­karbantartó brigádjának tag­jai. A korábban rossz állapot­ban levő útszakasz igen for­galmas, így ez a munka bizo­nyára nagy örömére szolgál a gépjárművezetőknek. — Jön a sajtos parizer — ígéri a Pest—Nógrád megyei Állatforgalitii és Húsipari Vállalat. Hamarosan az üz­leteikbe kerülő új készítmé­nyei közé tartozik a sajtos mortadella, Zala felvágott, Tisza kolbász és a csípős uzsonnakolbász. Az újdonsá gok fagyasztói ára kilónként 36—46 forint között alakul. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kramecz Ferenc és Vincze Mária: Ágnes, Do- bóczi Péter és Ugi-Rácz Esz­ter: Regina, Tóthpál László és Dobi Ilona: Edina, Sárosi Béla és Kisgyörgy Mária: Csa­ba, Vég Béla és Nagy Eszter: Mónika, Pászti György és Ta­nács Mária: Tamás, Tábor Csaba és Nemes Anna: Ad­rienn, Kiséri Ferenc és For­gács Ilona: Krisztina nevű gyermeke. Házasságot kötött: Boros László és Harsány! Katalin, Hegedűs Sándor és Gáspár Katalin, Hende Árpád és Fe- renczi Ildikó, Mocsai Sándor és Varga Ilona, Takács Imre és Kecskés Ágnes, Susán Ist­ván és Pásztor Irén, Précsé- nyi Dénes és Bezzeg Piroska, Patonai Ferenc és Fleisch­mann Ilona, Harsányi László és Molnár Zsuzsánna. Meghalt: Szabó Mihály (Szolnoki u. 125.), Horgas Fe- rencné Ugi-Rácz Mária (Te­leki u. 11.), Zatykó Ferenc (Barátszilos d. 34.), Pozsár György (Bolyai u. 1/a.), Ugi- Rácz László (Barátszilos d. 34.), Deák Ferenc (Nyársapát, József A. u. 15.), Papp Fe- rencné Sáfár Mária (Baracsi u. 2.), Száméi Jánosné Villám Rozália (Kund u. 6.). Orvosi ügyeletek augusztus 12-től 19-ig I. körzet helyettese: dr. Ku­lin Sándor, II. körzet: dr. Lengyel György, III. körzet helyettese: dr. Pólus Károly, IV. körzet: dr. Kulin Sándor, V. körzet: dr. Pólus Károly, VI. körzet: dr. Somlyai Ká­roly, VII. körzet helyettese: dr. Somlyai Károly, VIII. körzet: dr. Pap Gyula. Központi ügyelet augusztus 18-án délután 2 órától 21-én reggel 7-ig a Magyar utca 2. szám alatti rendelőintézetben. festőművész kiállítása Vasárnap Simon Imre pász­tói festőművész ' kiállítása nyílt meg az Arany Ján-s Művelődési Központ kiállító- termében. A művészt és a megjelenteket Szabó Sándor népművelési előadó köszön­tötte, majd Csohány Kálmán grafikusművész tartott meg­nyitó beszédet. A megnyitás után a közön­ség megtekintette a negyven- három olaj- és vízfestmény­ből, valamint tusrajzból álló gazdag gyűjteményt. A képek bizonyságot tesznek arról, hogy Simon Imre a művészi munkája során szép eredmé­nyeket ért el. Különösen meg- ragadóak a Család, az Özve­gyen, a Kofa, a Fények a he­gyen, a Vihar után és a Pléh- krisztus című képei. A 44 éves művész János­halmán született, majd tanár lett. Gyermekkora óta, rajzol és fest. Tíz év óta szerepel kiállításokon. Balassagyar­maton, Salgótarjánban, s több más városban tartott önálló kiállítást. Nagykőrösre is szí­vesen jött, s örül, hogy Arany János városát és lakóit meg­ismerhette. A kiállítás augusztus 25-ig tart nyitva. Az egyéni érdek­lődők mellett szívesen várják az üzemek és brigádok cso­portos látogatásait is. Mit látunk ma a moziban Farkashorda. Színes, szink­ronizált bolgár film. Kísérőműsor: Vízimuzsika. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Zahar Berkut. Színes szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Csak harmadik a Vári Lajos emlékversenyen zésen a következő volt a me­gyei bajnokságra készülő körösiek összeállítása: Kocza — Dobozi (Tóth L.), Juhász, Faragó, Marton, Bari, Orbán, Kovács T., Baranyi, Szabó, Kurgyis (Vavalloni). Helyen­ként jó összjáték volt, de a színvonal igen alacsony. Gól­lövő: Juhász, Szabó, Kovács T. KISZ-es városi labdarúgás A városi KISZ-bizöttság szervezésében 8 csapattal egy­fordulós, körmérkőzéses rend­szerű kispályás KISZ-es lab­darúgó-bajnokság kezdődött. A vetélkedő a terv szerint 7 hétig tart. Hetente egy-egy forduló mérkőzéseire kerül sor. A Kinizsi salakos kézi- labdapályáján, a múzeumi pályán és a 21-es Volán pá­lyáján játszanak a résztve­vők. A 2x20 perces találko­zókon csapatonként egyszerre hat személy játszhat, de egy- egy mérkőzésen csapatonként maximálisan 12 fő is szerepel­het a cserejátékosokkal együtt. Az 1. forduló eredményei: TRAKIS—Városgazdálkodás 2:0, Ifjú Gárda—Építőipari Szövetkezet 4:0, Irodagép- technika—DÉMÁSZ 3:2, Hu­nyadi Tsz—21-es Volán 3:0. (A volánosok nem jelentek meg.) A KISZ-es bajnokság állása: 1. Ifjú Gárda, 2. Hunyadi Tsz, íl. TRAKIS, 4. Irodagép- technikai Vállalat, 5. DÉ­MÁSZ, 6. Városgazdálkodás, 7. 21-es Volán, 8. Építőipari Szövetkezet. P. s.—s. z. A serdülő labdarúgók ré­szére kiírt emlékverseny ha- todszori megrendezése is azt bizonyította, hogy a kezdemé­nyezés nagyon jó volt és eb- i bői a gárdából lehet és kell I az utánpótlást nevelni és j biztosítani. A Kecskeméti TE j vezetője elmondotta, hogy akik most az első csapat ge­rincét alkotják, mindannyian az ő keze alól kerültek ki. A torna végeredménye: 1. Kecskeméti TE 4 4-------8-0 8 a. ceglédi VSE 4 3 — 1 13- 3 6 S. Nagy .körösi Kinizsi 4 2-29-74 4. Kis kuni élegy­háza 4 1—3 3-11 2 5. Kecskeméti SC 4--------4 2-14 — Eddig a kecskeméti csapat háromszor, a ceglédi kétszer, Nagykőrös pedig egyszer volt a torna győztese. A körösi csapat kerete a következő volt: Tóth I., Gömöri, Tor­ma, Várkonyi S., Várkonyi L., Dajka, Józsa, Szabó, Tóth S., Leskó, Hajdú, Ruttner, Bujdosó, Dénes, Kovács, Zöl­di. A Kinizsi serdülők az első mérkőzésen igen megillető- dötten játszottak. Az 1958. év­ben születettek még játszhat­tak és a kecskeméti és ceg­lédi csapat ezért zömmel erő­sebb fizikumú, rutinosabb já­tékosokból állt. A körösi csa­patból hiányzott a három idősebb korosztály, nem tud­ni, hogy ezek a gyerekek ho­va lettek, biztos jobb lenne, ha sportolnának. A hazaiak közül Torma. Dajka és Haj­dú játszott jól. Nk. Kinizsi-Kecskeméti Fémmunkás vegyes 3:2 A Kecskeméten lejátszott barátságos labdarúgó-mérkő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom