Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

xMiitnt 1974. AUGUSZTUS 13., KEDD FÓKUSZ Egy dátum- sok tanulsággal ÚGY TŰNIK, az idén nem­csak meteorológiai, hanem politikai értelemben sincs iga­zi nyár. Nyoma sincsen a szo­kásos uborkaszezonnak és ezt aligha kell hosszasan bi­zonyítani: elég Ciprusra vagy- a fehér házbeli őrségvál­tásra gondolnunk... DE A VILÁGSAJTÓNAK még az események ilyen for­gatagában is volt gondja ar­ra, hogy emlékeztesse a köz­véleményt egy olyan évfor­dulóra, amely nem kerek ugyan, de annál lényegesebb. Négy esztendeje,' 1970. augusz­tus 12-én írták alá a Szov­jetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság történelmi jelentőségű szerződését. „A SZERZŐDÉS — írja a moszkvai Pravdában egy nyu­gatnémet kommentátor — elősegítette, hogy az NSZK lakosságának túlnyomó több­sége számára megszűnt a bi­zalmatlanság és az új háború­tól való félelem negyedszá­zados időszaka.” HA „CSAK” ENNYIT je­lentene ez a dátum, akkor is emlékeznünk kellene rá. De ennél sokkal többet je­lent. Az a négy évvel ezelőt­ti aláírás a Szovjetunió és a szocialista országok követke­zetes békepolitikájának gyü­mölcse, a józanság európai és világméretű térhódításá­nak felbecsülhetetlen fontos­ságú állomása volt.' HOSSZÚ, SZÍVÓS KÜZDE­LEM nyomán ez volt — az atomdsendegyezmény után — az első olyan okmány, amely megfelelően figyelembe vette és rögzítette a második vi­lágháború után kialakult új erőviszonyok realitásait. Az ünneoélyes aláírás igazi frontáttörésként hatott — nemcsak megkoronázta az ad­digi folyamatot, hanem* új biztató láncreakció kezdeté­nek bizonyult Európa szívé­ben. NEM VÉLETLEN, hogy a szovjet—NSZK szerződés után született meg Varsó és Bonn, valamint Prága 'és Bonn kö­zött a hasonló történelmi do­kumentum, a Nyugat-Berlin- re vonatkozó négyoldalú meg­állapodás, a két német ál­lam alapszerződése. Mindez egész sor lényeges követel­ménnyel járt, többek között a magyar—nyugatnémet dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telével is. MOST, AMIKOR az ultra­reakciós, Strauss-féle CSU ki akar lépni a bajor közegből és országos kampányt akar indítani az enyhülés ellen, amikor rajta kívül is akad­nak erők, amelyek szívesen szaporítanák a Nyugat-Ber- linben jogellenesen felállított környezetvédelmi hivatalhoz hasonló zavaró jelenségeket, még fontosabb emlékeznünk és emlékeztetnünk 1970. au­gusztus 12-re. HISSZÜK, hogy ennek a napnak a szelleme a jövőben is erősebbnek bizonyul min­den aknamunkánál. CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓBAN hét­főn Föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz-soro­zat 672. műholdját. MOSZKVÁBAN hétfőn megnyílt a talajkutatók 10. nemzetközi kongresszusa amelynek munkájában több mint 2500 tudós vesz részt a világ 63 országából. EGY SZÖULI katonai bíró­ság hétfőn 10—lő évig terjedő börtönbüntetésre ítélt négy személyt, közöttük egy katoli­kus püspököt, a Pák Csöng Hi rezsim politikai ellenzéké­nek prominens vezetőit. Az ötödik vádlott, Jun Po ' Sun egykori köztársasági elnök há­rom évi felfüggesztett bör- ’ tönbüntetést kapott. ISZMAIL FAHMI egyip­tomi külügyminiszter vasár­nap este hivatalos látoga­tásra Washingtonba érkezett. Lemondott az argentin kormány Benito Llambi argentin bel­ügyminiszter hétfőn este kö­zölte, hogy a múlt kedden az argentínai kormány valameny- nyi tagja benyújtotta lemon­dását Isabel Perón köztársasá­gi elnöknek. Az AP politikai forrásokra hivatkozva úgy tud­ja, hogy Isabel Perón rövide­sen hivatalos közleményt tesz közzé az ügyről. USA Ford kongresszusi üzenete előtt Gerard Ford elnök, miután a vasárnapot is hivatalában töl­tötte, tucatnyi megbeszélés le­bonyolításával — hétfői, im­már negyedik munkanapját is Kissinger külügyminiszterrel folytatott tanácskozással kezd­Lisszabon Fasiszta ügynökök fü&tönlázadása Lisszabon központi börtö­nében, ahol a Salazar-féle titkosrendőrség, a PIDE mint­egy hatszáz elfogott tagját őrzik, vasárnap börtönláza­dás tört ki. A foglyok azt állították, hogy egyik tár­suknak, aki szívroham kö­vetkeztében meghalt, a ható­ságok nem biztosítottak kellő orvosi segítséget. A rabok W\ megszállták az épület egy ré­szét, felmásztak a tetőre és onnan jelszavakat kiáltoztak. Azt követelték, hogy a bör­tönigazgatóság helyett a ka­tonai vezetés magas rangú kép­viselőivel tárgyalhassanak. A börtönépületet szoros kordonnal vették körül a rendőrség, a csendőrség és a közelmúltban létrehozott kü­lönleges karhatalmi alaku­lat, a COPCON egységei. A katonai parancsnokság felszó­lította a foglyokat, haladékta­lanul térjenek "vissza -a szá­mukra kijelölt helyiségekbe, ugyanakkor ígéretet tett ar­ra, hogy meghallgatja kül­döttségüket.­A fasizmus politikai fog­lyainak szövetsége egyéb­ként azt javasolta, hogy kü­lönleges törvénykezéssel biz­tosítsák a megfelelő eljárást a fasiszta titkosrendőrség egykori tagjainak ügyében. A volt foglyok olyan különle­ges törvényszék felállítását ■ kérik, amely a náci háborús bűnösök nürnbergi perének elvei alapján ítélkezik majd a fasiszta terrorszervezet tagjai felett. te. A sűrű Ford—Kissinger megbeszéléseken a legsürge­tőbb nemzetközi problémákat tekintik át (hétfőn különös hangsúllyal foglalkoztak a ciprusi válsággal), mintegy előkészítve az új elnök hétfőn este, magyar idő szerint ked­den hajnalban a törvényhozás két házának együttes ülésén elhangzó kongresszusi üzene­tének nemzetközi vonatkozású részét. Fehér házi források előzetes utalásai arra engednek kö­vetkeztetni, hogy nemzetközi vonatkozásban az új elnök az eddigi amerikai külpolitikai irányvonal „töretlen folytatá­sát” kívánja ismételten alá­húzni, anélkül azonban, hogy ezúttal részletekbe bocsátkoz­na. Az amerikai közvélemény­ben és vezető politikai körök­ben általános helyesléssel üd­vözölték azt a gyorsaságot, amellyel az új elnök közvetle­nül beiktatása után üzenetben biztosította a Szovjetuniót, hogy a szovjet—amerikai kap­csolatok további javítására tog törekedhi. A külpolitikai folytonosság biztosítása mellett a válságos gazdasági helyzettel, különös­képpen a 11 százalékos évi ütemet meghaladó inflációval való megbirkózást tekintik az úi adminisztráció legégetőbb feladatának. AZ HUMANITÉ chilei for­rásokra hivatkozva közli, hogy a junta egyre tovább fokoz­za terrorját: az elmúlt 24 óra leforgása alatt 1688 sze- m i mélyt tartóztattak le. Wietna. gm — M A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma a dél-vietnami tűzszü­net betartásának ellenőrzésére 'hivatott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz inté­zett sürgős üzenetben tiltako­zott a saigoni légierő Binh Long tartomány felszabadított térségei ellen intézett legutób­bi bombatámadásai miatt. A nyugati hírügynökségek egy saigoni katonai szóvivő vasárnapi tájékoztatására hi­vatkozva közölték, hogy a dél-vietnami népi erők újabb nagyszabású támadást intéz­tek a Thieu-rezsim terület­rabló hadműveleteinek egyik stratégiai fontosságú kiinduló­pontja, a központi fennsíkon levő Plei Me-i támaszpont el­len. A Reuter tudósításából kitűnik, hogy szombaton éjjel a felszabadító erők több mint kétezer lövedéke csapódott be a támaszpont térségébe. A Quan Dói Nhan Dan, a VDK néphadseregének lapja, hétfői számában elítélte az Egyesült Államok és a saigoni rezsim fokozódó katonai ak­cióit. A lap közül, hogy augusztus 6-án és 7-én a saigoni légi­erő több gépe — köztük F—5 típusú vadászgépek — felsza­badított területeket bombázott Loc Ninh, Bu Do és Xa Mat körzetében. A saigoni légierő gépei ezenkívül felderítő repü­léseket végeztek a VDK több térsége, köztük Hanoi és Hai­phong felett. Teljesen nyilván­való — mutat rá a lap —. hogy az Egyesült Államok és dél-vietnami csatlósa szégyen­letes provokációt hajt végre a vietnami nép és az egész ha­ladó emberiség ellen. ★ A kambodzsai hazafiak fo­kozzák hadműveleteiket a Phnom Penh-i rezsim csapa­tai ellen. A kambodzsai tővá­ros környéke ismét a legádá­zabb harcok színhelyévé vált. A felszabadító erők három ol­dalról nyomulnak Phnom Penh felé. Heves harcok folynak a Mekong deltájában és a fővá­rostól keletre, ahol a hazafiak az elmúlt napokban elfoglal­ták a Lón Nol féle csapatok több állását. Harcok folynak Siemreap tartományban is, ahol a Lón Nol-csapatok sikertelen kísér­letet tettek a 6. számú főútvo­nal visszafoglalására és meg­próbálták áttörni a hazafiak­nak a tartomány fővárosa kö­ré vont gyűrűjét. Levelek a Szovjetunióból (1) Megvalósulnak az irányelvek Miért „meghatározó fontosságú év"? a szovjet sajtóban alig több, mint fél éve jelent meg az időszerű nép- gazdasági feladatokat ismertető cikkekben az azóta jelszóvá vált fogalom: „1974 — a kilencedik ötéves terv meghatározó fontosságú éve!” Miért meghatározó? 'Aligha szükséges tények és adatok garmadáját felsorakoztatni a magyarországi újságolvasó szá­mára, aki jól tudta — a XXIV. pártkongresszuson, 1971-ben elfogadott új ötével terv irányelveit 1975 végéig kell megvaló­sítani. S hogy ez sikerülni fog-e az 1974. július 1. óta 252 milliós Szovjetunió munkásosztályának, a mezőgazdasági dol­gozóknak és az értelmiségielmek, nagyrészt attól függ — milyen eredménnyel zárják az ötéves terv utolsó előtti évét. Ahhoz, hogy az ötéves terv irányelveit, melyek minősé­gileg új korszakot nyitottak a Szovjetunió gazdasági építésé-, ben, maradéktalanul megvalósítják a szovjet emberek, nem fér kétség. Az a kérdés csak, milyen mértékben sikerül előbb­re hozni a népgazdaság fejlesztésének távlati feladatait. A nép anyagi és kulturális életszínvonalának jelentős emelését a Szovjetunióban a népgazdaság fejlesztésének foko­zott ütemével, a hatékonyság fokozásával, a tudományos­műszaki forradalom vívmányainak alkalmazása révén kell elérni. De lássuk, hogyan valósulnak "meg a kongresszusi irány­elvek az idei, meghatározó évben! 4,5 milliard rubel pótlólag Tegyük hozzá: 1974. első felében gyártott ennyi terméket terven f^ül a szovjet ipar, ami mintegy, 60 milliárd forintnak felel meg. A termelés az előző év megfelelő időszakához viszonyítva 8,3 százalékkal növekedett a tervezett 6,8 százalék helyett. A terméknövek­mény 83 százalékát a termelékenység fokozásával érték eL Egyes iparágakban 9—10 százalékkal, sőt ennél is gyorsab­ban növekedett a termelés. Ide sorolhatók: a kultur- és,köz- fogyasztási cikkeket gyártó iparágak, az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépgyártó ipar. A villanytelepek 33 milliárd ki­lowattórával több villanyenergiát állítottak elő, mint 1973 el­ső félévében. 17 millió tonnával több kőolajat, 9,1 milliárd köbméterrel több gázt termeltek ki, 5,7 millió tonnával több acélt öntöttek. Uj, kiváio minőségű termekek a mostani ötéves tervben még egy újítást vezettek be a szovjet népgazdaság­ban —megállapították az Állami Minőségi Érték jelt. Ezt azok az iparcikkek nyerhetik el, melyek a fokozott minőségi kö­vetelményeknek és szabványoknak is megfelelnek. Az Állami Minőségi Értékjelt eddig 18 500 iparcikknek ítélték oda, közte az idén több mint 6 300 terméknek. A vál­lalatok anyagilag is érdekeltek több kiváló minőségű árucik­ket gyártani. Á gazdasági reformot követően egyébként is meggyorsult az a folyamat, melynek célja a termékválaszték felújítása, az elavult gépek, berendezések és más iparcikkek gyártásának beszüntetése. Csupán az idén 1500 új gép és fontos, nagy téte­lekben készülő iparcikk gyártását indították be. Éoíi kezesek mindenütt... Gyakran mondják, s a megállapítás valóban találó — a Szovjetunió óriási építkezési tér. Az építkezéseken több mint 10 millió ember dolgozik. Az országban naponta adnak át új üzemeket, a térképen havon­ta jelennek meg új városok és lakótelepülések. Az idén már egész sor átadandó építkezésen fejeződtek be a munkálatok, s került sor az ünnepélyes átadásra. Ide sorol­hatjuk: a Nyugat-Szibériai Kohóművek új részlegeit, az uk­rajnai Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) bánya dúsító komp­lexumot, a Csecsen-Ingusi Cementgyárat, a Grodnói Textil­kombinátot, a Cseljabinszk területi 108 ezer férőhelyes új ser­téshizlaldát stb. Az állami és vállalati, valamint a szövetke­zeti lakóházépítési’ alapból már az idén 600 ezer új összkom­fortos lakás épült fel. Két hónappal a tanévkezdés előtt mint­egy 100, egyenként 1000, tanuló befogadására alkalmas új is­kolát adtak át. A bölcsődék és óvodák csupán az idén 65 ezer férőhellyel bővültek. Mindez, akárcsak az iparvállalatok eredményei is, azt bi­zonyítják — a szovjet népgazdaság dolgozói magabiztosan tel­jesítik a kongresszusi irányelveket. Márkus Csaba (Következik: Merre tart a mezőgazdaság?) Athéni keresztutak Hétfőn — folytatva a vasárnapi megbeszéléseket — há­rom órán át tárgyaltak a görög politikai és a katonai veze­tők. Az ülésen részt vettek: Karamanlisz miniszterelnök, Averoff hadügyminiszter, a görög vezérkar vezetői és a fegyvernemek főparancsnokai. a tárgyaláson Gizikisz ál­lamfő elnökölt. Mint a találkozóról kiadott közlemény leszö­gezte, „a miniszterelnök megelégedését fejezte ki az ország fegyveres erőinek magasfokú erkölcsi készültsége” miatt. Jól­lehet a magas szintű megbeszélésekről érdemben semmit sem tartalmaznak a kiadott közlemények, hírügynökségek való­színűnek tartják, hogy az eszmecseréken — amelyek, mint tudott, a katonák bevonásával zajlanak — folyik a felkészü­lés arra az esetre, ha a genfi politikai tárgyalások zsákutcába jutnának. Görögországban a vasárnapi, hasonló tanácskozás után, csapatmozdulatokat észleltek: jelentések szerint újabb páncélos és gyalogsági egységek érkeztek az ország északi térségébe. A történelem fogja majd megmutatni, hogy a görögor­szági juntauralom bukása a ciprusi válság „melléktermé­ke” volt-e — vagy olyan po­litikai esemény, amely új le­hetőségeket nyújtott a béke és a nemzetközi együttműkö­dés erői számára a Balkán félszigeten és Dél-Európában. A kérdésre az adja meg a választ, hogy a junta bukása után megalakult Karamanlisz- kormány politikája hogyan alakul a jövőben, milyen vál­tozások történnek magának a kormánynak az összetételében, a tényleges görög politikai ha­talom megoszlásában. Előre kell bocsátani, hogy a junta bukása önmagában is rendkívüli, pozitív jelentősé­gű esemény Görögország tör­ténetében. Számos gyakorlati intézkedés: a koncentrációs táborok felszámolása, a politi­kai foglyok szabadon engedé­se, a fegyveres erők formális megfosztása a politikai hata­lomtól megteremtette a de­mokratikus politikai élet visszaállításának feltételeit. A nagy kérdés az, hogy az új kormány mennyire lesz hajlandó kihasználni ezeket a lehetőségeket. Ennek megíté­lése során mindenekelőtt Ka­ramanlisz személyéből kell ki­indulni, aki egyértelműen NATO-barát és a polgári jobboldalt képviselő politikai egyéniség. Karamanlisz már hosszú évekig volt kormány­elnök Görögországban és ezt a korszakot (az ötvenes és hatvanas évek fordulóiét) a leghatározottabb antikommu- nista, ba'oldalellenes, NATO- barát kurzus jellemezte. Ka­ramanlisz az úgynevezett ra­dikális párt (ERE) élén állt és akkor ment emigrációba, ami­kor a hadsereg puccsa ezt a jobboidali pártot is megfosz­totta a politikai tevékenység lehetőségétől. Nyílt titok, hogy Karaman­lisz visszahívására az ameri­kai diplomácia és személyesen Kissinger külügyminiszter többszöri, kemény hangú üze­nete után szánták rá magukat a junta vezetői. Éppen ezért kormányát jelenleg úgy kell kezelni, mint a junta fasiszta katonai uralmához képest kedvező változás hordozóját — de ugyanakkor egyértel­műen amerikabarát, a görög- országi katonai támaszpontok­nak minden garanciát megadó baloldalellenes polgári kor­mányt. Ezt a jelenlegi helyzetben igazolja az is, hogy az Athén­ben létrehozott kabinet csak a görög- politikai színljép jobb­oldalától annak centrumáig terjed. Mielőtt a katonai dik­tatúra rázúdúlt volna Görög­országra, az országban lénye­gében három nagy politikai erő létezett. A konzervatív polgári jobboldal vezető cso­portosulása az amerikaiak bi­zalmát messzemenően élvező ERE, Karamanlisz radikális pártja volt. A középen állAtt az úgynevezett Centrum Unió, igen nagy, de nem egységes pártként. Soraiban a jobbol­dali, a centrista és a polgári baloldali érzelmű csoportok hatalmi harcot vívtak egy­mással. A Centrum Unió ki­emelkedő alakja a volt mi­niszterelnök, Papandreu, aki­nek fia, Andreasz Papandreu a Centrum Unió baloldalához tartozott és a junta uralmának hét esztendeje alatt a polgári baloldali ellenállás vezető alakja áz emigrációban. A görög politikai színkép bal oldalán az EDA állott. Ez haladó baloldali egységpárt, amelynek soraiban kommunis­ták is harcoltak, miután maga a kommunista párt már 1947 óta illegalitásban volt Görög­országban. Az EDA volt a gö­rög politika következetesen haladó ereje, amely a puccsot megelőző választásokon foko­zatosan erősödött és általában a szavazatok csaknem egyhar- madát szilárdan megszerezte. Az elmondottakból követke­zik, hogy az ország tényleges politikai erői még mindig nem vesznek részt megfelelő mó­don a kormányzásban. Hiszen a Karamanlisz-kabinet többsé­gében jobboldali személyisé­gekből áll. Maga a Centrum Unió is csak egy kiemelkedő személyiség, Mavrosz külügy­miniszter révén kapott tárcát. A helyzet fejlődését ily mó­don mindenekelőtt abból lehet majd megítélni, hogy mennyi­re kapcsolják be a Centrum Unió balszárnyát és az EDA képviselőit az aktív politikai életbe. Döntő jelentősége lesz an­nak is, hogy végrehajtgnak-e komoly tisztogatást a hadse­reg soraiban. A junta uralmá­nak hét éve alatt ugyanis a hadsereg tisztikarából még a polgári értelemben vett jobb­oldali és királypárti tiszteket is kiszorították. Egyelőre nincs jele annak, hogy Karamanlisz megkezdené az átfogó tisztoga­tást. Természetesen Karamanlisz- nak. az adott pillanatban szembe kell néznie a ciprusi feszültséggel és nem engedheti meg magának, hogy túlságosan erős kézzel nyúljon a hadse­reghez, amíg változatlanul erős a katonai feszültség Tö­rökországgal. Mindebből azt a következte­tést lehet levonni, hogy a Ka- ramanlisz-kormány létrejöttét a junta hétéves uralma után üdvözlendő politikai esemény-, nek kell tekinteni — ugyan­akkor teljesen nyitva marad­tak a legdöntőbb kérdések. Hogy Görögország merre tart — azt alighanem akkor lehet majd pontosabban látni, ha alábbhagyott a ciprusi válság és a görög—török konfrontáció enyhülésével Karamanlisz hoz­zányúlhat a hadsereghez. Ha akar — és ha Washingtonban hagyják.-i -e

Next

/
Oldalképek
Tartalom