Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-13 / 188. szám
xMiitnt 1974. AUGUSZTUS 13., KEDD FÓKUSZ Egy dátum- sok tanulsággal ÚGY TŰNIK, az idén nemcsak meteorológiai, hanem politikai értelemben sincs igazi nyár. Nyoma sincsen a szokásos uborkaszezonnak és ezt aligha kell hosszasan bizonyítani: elég Ciprusra vagy- a fehér házbeli őrségváltásra gondolnunk... DE A VILÁGSAJTÓNAK még az események ilyen forgatagában is volt gondja arra, hogy emlékeztesse a közvéleményt egy olyan évfordulóra, amely nem kerek ugyan, de annál lényegesebb. Négy esztendeje,' 1970. augusztus 12-én írták alá a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság történelmi jelentőségű szerződését. „A SZERZŐDÉS — írja a moszkvai Pravdában egy nyugatnémet kommentátor — elősegítette, hogy az NSZK lakosságának túlnyomó többsége számára megszűnt a bizalmatlanság és az új háborútól való félelem negyedszázados időszaka.” HA „CSAK” ENNYIT jelentene ez a dátum, akkor is emlékeznünk kellene rá. De ennél sokkal többet jelent. Az a négy évvel ezelőtti aláírás a Szovjetunió és a szocialista országok következetes békepolitikájának gyümölcse, a józanság európai és világméretű térhódításának felbecsülhetetlen fontosságú állomása volt.' HOSSZÚ, SZÍVÓS KÜZDELEM nyomán ez volt — az atomdsendegyezmény után — az első olyan okmány, amely megfelelően figyelembe vette és rögzítette a második világháború után kialakult új erőviszonyok realitásait. Az ünneoélyes aláírás igazi frontáttörésként hatott — nemcsak megkoronázta az addigi folyamatot, hanem* új biztató láncreakció kezdetének bizonyult Európa szívében. NEM VÉLETLEN, hogy a szovjet—NSZK szerződés után született meg Varsó és Bonn, valamint Prága 'és Bonn között a hasonló történelmi dokumentum, a Nyugat-Berlin- re vonatkozó négyoldalú megállapodás, a két német állam alapszerződése. Mindez egész sor lényeges követelménnyel járt, többek között a magyar—nyugatnémet diplomáciai kapcsolatok felvételével is. MOST, AMIKOR az ultrareakciós, Strauss-féle CSU ki akar lépni a bajor közegből és országos kampányt akar indítani az enyhülés ellen, amikor rajta kívül is akadnak erők, amelyek szívesen szaporítanák a Nyugat-Ber- linben jogellenesen felállított környezetvédelmi hivatalhoz hasonló zavaró jelenségeket, még fontosabb emlékeznünk és emlékeztetnünk 1970. augusztus 12-re. HISSZÜK, hogy ennek a napnak a szelleme a jövőben is erősebbnek bizonyul minden aknamunkánál. CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓBAN hétfőn Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-sorozat 672. műholdját. MOSZKVÁBAN hétfőn megnyílt a talajkutatók 10. nemzetközi kongresszusa amelynek munkájában több mint 2500 tudós vesz részt a világ 63 országából. EGY SZÖULI katonai bíróság hétfőn 10—lő évig terjedő börtönbüntetésre ítélt négy személyt, közöttük egy katolikus püspököt, a Pák Csöng Hi rezsim politikai ellenzékének prominens vezetőit. Az ötödik vádlott, Jun Po ' Sun egykori köztársasági elnök három évi felfüggesztett bör- ’ tönbüntetést kapott. ISZMAIL FAHMI egyiptomi külügyminiszter vasárnap este hivatalos látogatásra Washingtonba érkezett. Lemondott az argentin kormány Benito Llambi argentin belügyminiszter hétfőn este közölte, hogy a múlt kedden az argentínai kormány valameny- nyi tagja benyújtotta lemondását Isabel Perón köztársasági elnöknek. Az AP politikai forrásokra hivatkozva úgy tudja, hogy Isabel Perón rövidesen hivatalos közleményt tesz közzé az ügyről. USA Ford kongresszusi üzenete előtt Gerard Ford elnök, miután a vasárnapot is hivatalában töltötte, tucatnyi megbeszélés lebonyolításával — hétfői, immár negyedik munkanapját is Kissinger külügyminiszterrel folytatott tanácskozással kezdLisszabon Fasiszta ügynökök fü&tönlázadása Lisszabon központi börtönében, ahol a Salazar-féle titkosrendőrség, a PIDE mintegy hatszáz elfogott tagját őrzik, vasárnap börtönlázadás tört ki. A foglyok azt állították, hogy egyik társuknak, aki szívroham következtében meghalt, a hatóságok nem biztosítottak kellő orvosi segítséget. A rabok W\ megszállták az épület egy részét, felmásztak a tetőre és onnan jelszavakat kiáltoztak. Azt követelték, hogy a börtönigazgatóság helyett a katonai vezetés magas rangú képviselőivel tárgyalhassanak. A börtönépületet szoros kordonnal vették körül a rendőrség, a csendőrség és a közelmúltban létrehozott különleges karhatalmi alakulat, a COPCON egységei. A katonai parancsnokság felszólította a foglyokat, haladéktalanul térjenek "vissza -a számukra kijelölt helyiségekbe, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy meghallgatja küldöttségüket.A fasizmus politikai foglyainak szövetsége egyébként azt javasolta, hogy különleges törvénykezéssel biztosítsák a megfelelő eljárást a fasiszta titkosrendőrség egykori tagjainak ügyében. A volt foglyok olyan különleges törvényszék felállítását ■ kérik, amely a náci háborús bűnösök nürnbergi perének elvei alapján ítélkezik majd a fasiszta terrorszervezet tagjai felett. te. A sűrű Ford—Kissinger megbeszéléseken a legsürgetőbb nemzetközi problémákat tekintik át (hétfőn különös hangsúllyal foglalkoztak a ciprusi válsággal), mintegy előkészítve az új elnök hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban a törvényhozás két házának együttes ülésén elhangzó kongresszusi üzenetének nemzetközi vonatkozású részét. Fehér házi források előzetes utalásai arra engednek következtetni, hogy nemzetközi vonatkozásban az új elnök az eddigi amerikai külpolitikai irányvonal „töretlen folytatását” kívánja ismételten aláhúzni, anélkül azonban, hogy ezúttal részletekbe bocsátkozna. Az amerikai közvéleményben és vezető politikai körökben általános helyesléssel üdvözölték azt a gyorsaságot, amellyel az új elnök közvetlenül beiktatása után üzenetben biztosította a Szovjetuniót, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok további javítására tog törekedhi. A külpolitikai folytonosság biztosítása mellett a válságos gazdasági helyzettel, különösképpen a 11 százalékos évi ütemet meghaladó inflációval való megbirkózást tekintik az úi adminisztráció legégetőbb feladatának. AZ HUMANITÉ chilei forrásokra hivatkozva közli, hogy a junta egyre tovább fokozza terrorját: az elmúlt 24 óra leforgása alatt 1688 sze- m i mélyt tartóztattak le. Wietna. gm — M A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma a dél-vietnami tűzszünet betartásának ellenőrzésére 'hivatott nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottsághoz intézett sürgős üzenetben tiltakozott a saigoni légierő Binh Long tartomány felszabadított térségei ellen intézett legutóbbi bombatámadásai miatt. A nyugati hírügynökségek egy saigoni katonai szóvivő vasárnapi tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a dél-vietnami népi erők újabb nagyszabású támadást intéztek a Thieu-rezsim területrabló hadműveleteinek egyik stratégiai fontosságú kiindulópontja, a központi fennsíkon levő Plei Me-i támaszpont ellen. A Reuter tudósításából kitűnik, hogy szombaton éjjel a felszabadító erők több mint kétezer lövedéke csapódott be a támaszpont térségébe. A Quan Dói Nhan Dan, a VDK néphadseregének lapja, hétfői számában elítélte az Egyesült Államok és a saigoni rezsim fokozódó katonai akcióit. A lap közül, hogy augusztus 6-án és 7-én a saigoni légierő több gépe — köztük F—5 típusú vadászgépek — felszabadított területeket bombázott Loc Ninh, Bu Do és Xa Mat körzetében. A saigoni légierő gépei ezenkívül felderítő repüléseket végeztek a VDK több térsége, köztük Hanoi és Haiphong felett. Teljesen nyilvánvaló — mutat rá a lap —. hogy az Egyesült Államok és dél-vietnami csatlósa szégyenletes provokációt hajt végre a vietnami nép és az egész haladó emberiség ellen. ★ A kambodzsai hazafiak fokozzák hadműveleteiket a Phnom Penh-i rezsim csapatai ellen. A kambodzsai tőváros környéke ismét a legádázabb harcok színhelyévé vált. A felszabadító erők három oldalról nyomulnak Phnom Penh felé. Heves harcok folynak a Mekong deltájában és a fővárostól keletre, ahol a hazafiak az elmúlt napokban elfoglalták a Lón Nol féle csapatok több állását. Harcok folynak Siemreap tartományban is, ahol a Lón Nol-csapatok sikertelen kísérletet tettek a 6. számú főútvonal visszafoglalására és megpróbálták áttörni a hazafiaknak a tartomány fővárosa köré vont gyűrűjét. Levelek a Szovjetunióból (1) Megvalósulnak az irányelvek Miért „meghatározó fontosságú év"? a szovjet sajtóban alig több, mint fél éve jelent meg az időszerű nép- gazdasági feladatokat ismertető cikkekben az azóta jelszóvá vált fogalom: „1974 — a kilencedik ötéves terv meghatározó fontosságú éve!” Miért meghatározó? 'Aligha szükséges tények és adatok garmadáját felsorakoztatni a magyarországi újságolvasó számára, aki jól tudta — a XXIV. pártkongresszuson, 1971-ben elfogadott új ötével terv irányelveit 1975 végéig kell megvalósítani. S hogy ez sikerülni fog-e az 1974. július 1. óta 252 milliós Szovjetunió munkásosztályának, a mezőgazdasági dolgozóknak és az értelmiségielmek, nagyrészt attól függ — milyen eredménnyel zárják az ötéves terv utolsó előtti évét. Ahhoz, hogy az ötéves terv irányelveit, melyek minőségileg új korszakot nyitottak a Szovjetunió gazdasági építésé-, ben, maradéktalanul megvalósítják a szovjet emberek, nem fér kétség. Az a kérdés csak, milyen mértékben sikerül előbbre hozni a népgazdaság fejlesztésének távlati feladatait. A nép anyagi és kulturális életszínvonalának jelentős emelését a Szovjetunióban a népgazdaság fejlesztésének fokozott ütemével, a hatékonyság fokozásával, a tudományosműszaki forradalom vívmányainak alkalmazása révén kell elérni. De lássuk, hogyan valósulnak "meg a kongresszusi irányelvek az idei, meghatározó évben! 4,5 milliard rubel pótlólag Tegyük hozzá: 1974. első felében gyártott ennyi terméket terven f^ül a szovjet ipar, ami mintegy, 60 milliárd forintnak felel meg. A termelés az előző év megfelelő időszakához viszonyítva 8,3 százalékkal növekedett a tervezett 6,8 százalék helyett. A terméknövekmény 83 százalékát a termelékenység fokozásával érték eL Egyes iparágakban 9—10 százalékkal, sőt ennél is gyorsabban növekedett a termelés. Ide sorolhatók: a kultur- és,köz- fogyasztási cikkeket gyártó iparágak, az élelmiszeripar, a vegyipar, a gépgyártó ipar. A villanytelepek 33 milliárd kilowattórával több villanyenergiát állítottak elő, mint 1973 első félévében. 17 millió tonnával több kőolajat, 9,1 milliárd köbméterrel több gázt termeltek ki, 5,7 millió tonnával több acélt öntöttek. Uj, kiváio minőségű termekek a mostani ötéves tervben még egy újítást vezettek be a szovjet népgazdaságban —megállapították az Állami Minőségi Érték jelt. Ezt azok az iparcikkek nyerhetik el, melyek a fokozott minőségi követelményeknek és szabványoknak is megfelelnek. Az Állami Minőségi Értékjelt eddig 18 500 iparcikknek ítélték oda, közte az idén több mint 6 300 terméknek. A vállalatok anyagilag is érdekeltek több kiváló minőségű árucikket gyártani. Á gazdasági reformot követően egyébként is meggyorsult az a folyamat, melynek célja a termékválaszték felújítása, az elavult gépek, berendezések és más iparcikkek gyártásának beszüntetése. Csupán az idén 1500 új gép és fontos, nagy tételekben készülő iparcikk gyártását indították be. Éoíi kezesek mindenütt... Gyakran mondják, s a megállapítás valóban találó — a Szovjetunió óriási építkezési tér. Az építkezéseken több mint 10 millió ember dolgozik. Az országban naponta adnak át új üzemeket, a térképen havonta jelennek meg új városok és lakótelepülések. Az idén már egész sor átadandó építkezésen fejeződtek be a munkálatok, s került sor az ünnepélyes átadásra. Ide sorolhatjuk: a Nyugat-Szibériai Kohóművek új részlegeit, az ukrajnai Krasznaja Zvezda (Vörös Csillag) bánya dúsító komplexumot, a Csecsen-Ingusi Cementgyárat, a Grodnói Textilkombinátot, a Cseljabinszk területi 108 ezer férőhelyes új sertéshizlaldát stb. Az állami és vállalati, valamint a szövetkezeti lakóházépítési’ alapból már az idén 600 ezer új összkomfortos lakás épült fel. Két hónappal a tanévkezdés előtt mintegy 100, egyenként 1000, tanuló befogadására alkalmas új iskolát adtak át. A bölcsődék és óvodák csupán az idén 65 ezer férőhellyel bővültek. Mindez, akárcsak az iparvállalatok eredményei is, azt bizonyítják — a szovjet népgazdaság dolgozói magabiztosan teljesítik a kongresszusi irányelveket. Márkus Csaba (Következik: Merre tart a mezőgazdaság?) Athéni keresztutak Hétfőn — folytatva a vasárnapi megbeszéléseket — három órán át tárgyaltak a görög politikai és a katonai vezetők. Az ülésen részt vettek: Karamanlisz miniszterelnök, Averoff hadügyminiszter, a görög vezérkar vezetői és a fegyvernemek főparancsnokai. a tárgyaláson Gizikisz államfő elnökölt. Mint a találkozóról kiadott közlemény leszögezte, „a miniszterelnök megelégedését fejezte ki az ország fegyveres erőinek magasfokú erkölcsi készültsége” miatt. Jóllehet a magas szintű megbeszélésekről érdemben semmit sem tartalmaznak a kiadott közlemények, hírügynökségek valószínűnek tartják, hogy az eszmecseréken — amelyek, mint tudott, a katonák bevonásával zajlanak — folyik a felkészülés arra az esetre, ha a genfi politikai tárgyalások zsákutcába jutnának. Görögországban a vasárnapi, hasonló tanácskozás után, csapatmozdulatokat észleltek: jelentések szerint újabb páncélos és gyalogsági egységek érkeztek az ország északi térségébe. A történelem fogja majd megmutatni, hogy a görögországi juntauralom bukása a ciprusi válság „mellékterméke” volt-e — vagy olyan politikai esemény, amely új lehetőségeket nyújtott a béke és a nemzetközi együttműködés erői számára a Balkán félszigeten és Dél-Európában. A kérdésre az adja meg a választ, hogy a junta bukása után megalakult Karamanlisz- kormány politikája hogyan alakul a jövőben, milyen változások történnek magának a kormánynak az összetételében, a tényleges görög politikai hatalom megoszlásában. Előre kell bocsátani, hogy a junta bukása önmagában is rendkívüli, pozitív jelentőségű esemény Görögország történetében. Számos gyakorlati intézkedés: a koncentrációs táborok felszámolása, a politikai foglyok szabadon engedése, a fegyveres erők formális megfosztása a politikai hatalomtól megteremtette a demokratikus politikai élet visszaállításának feltételeit. A nagy kérdés az, hogy az új kormány mennyire lesz hajlandó kihasználni ezeket a lehetőségeket. Ennek megítélése során mindenekelőtt Karamanlisz személyéből kell kiindulni, aki egyértelműen NATO-barát és a polgári jobboldalt képviselő politikai egyéniség. Karamanlisz már hosszú évekig volt kormányelnök Görögországban és ezt a korszakot (az ötvenes és hatvanas évek fordulóiét) a leghatározottabb antikommu- nista, ba'oldalellenes, NATO- barát kurzus jellemezte. Karamanlisz az úgynevezett radikális párt (ERE) élén állt és akkor ment emigrációba, amikor a hadsereg puccsa ezt a jobboidali pártot is megfosztotta a politikai tevékenység lehetőségétől. Nyílt titok, hogy Karamanlisz visszahívására az amerikai diplomácia és személyesen Kissinger külügyminiszter többszöri, kemény hangú üzenete után szánták rá magukat a junta vezetői. Éppen ezért kormányát jelenleg úgy kell kezelni, mint a junta fasiszta katonai uralmához képest kedvező változás hordozóját — de ugyanakkor egyértelműen amerikabarát, a görög- országi katonai támaszpontoknak minden garanciát megadó baloldalellenes polgári kormányt. Ezt a jelenlegi helyzetben igazolja az is, hogy az Athénben létrehozott kabinet csak a görög- politikai színljép jobboldalától annak centrumáig terjed. Mielőtt a katonai diktatúra rázúdúlt volna Görögországra, az országban lényegében három nagy politikai erő létezett. A konzervatív polgári jobboldal vezető csoportosulása az amerikaiak bizalmát messzemenően élvező ERE, Karamanlisz radikális pártja volt. A középen állAtt az úgynevezett Centrum Unió, igen nagy, de nem egységes pártként. Soraiban a jobboldali, a centrista és a polgári baloldali érzelmű csoportok hatalmi harcot vívtak egymással. A Centrum Unió kiemelkedő alakja a volt miniszterelnök, Papandreu, akinek fia, Andreasz Papandreu a Centrum Unió baloldalához tartozott és a junta uralmának hét esztendeje alatt a polgári baloldali ellenállás vezető alakja áz emigrációban. A görög politikai színkép bal oldalán az EDA állott. Ez haladó baloldali egységpárt, amelynek soraiban kommunisták is harcoltak, miután maga a kommunista párt már 1947 óta illegalitásban volt Görögországban. Az EDA volt a görög politika következetesen haladó ereje, amely a puccsot megelőző választásokon fokozatosan erősödött és általában a szavazatok csaknem egyhar- madát szilárdan megszerezte. Az elmondottakból következik, hogy az ország tényleges politikai erői még mindig nem vesznek részt megfelelő módon a kormányzásban. Hiszen a Karamanlisz-kabinet többségében jobboldali személyiségekből áll. Maga a Centrum Unió is csak egy kiemelkedő személyiség, Mavrosz külügyminiszter révén kapott tárcát. A helyzet fejlődését ily módon mindenekelőtt abból lehet majd megítélni, hogy mennyire kapcsolják be a Centrum Unió balszárnyát és az EDA képviselőit az aktív politikai életbe. Döntő jelentősége lesz annak is, hogy végrehajtgnak-e komoly tisztogatást a hadsereg soraiban. A junta uralmának hét éve alatt ugyanis a hadsereg tisztikarából még a polgári értelemben vett jobboldali és királypárti tiszteket is kiszorították. Egyelőre nincs jele annak, hogy Karamanlisz megkezdené az átfogó tisztogatást. Természetesen Karamanlisz- nak. az adott pillanatban szembe kell néznie a ciprusi feszültséggel és nem engedheti meg magának, hogy túlságosan erős kézzel nyúljon a hadsereghez, amíg változatlanul erős a katonai feszültség Törökországgal. Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Ka- ramanlisz-kormány létrejöttét a junta hétéves uralma után üdvözlendő politikai esemény-, nek kell tekinteni — ugyanakkor teljesen nyitva maradtak a legdöntőbb kérdések. Hogy Görögország merre tart — azt alighanem akkor lehet majd pontosabban látni, ha alábbhagyott a ciprusi válság és a görög—török konfrontáció enyhülésével Karamanlisz hozzányúlhat a hadsereghez. Ha akar — és ha Washingtonban hagyják.-i -e