Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

19*4. AUGUSZTUS 10., SZOMBAT A városi lanács-vb napirendjén A Ferenczy-múzeum tevékenysége Amire az „új iparág99 alapozhat Vízvédelem S zentendre közigazgatási területén augusztus 5. óta másodfokú vízkorlátozás van érvényben. Eszerint hétfőtől péntekig hajnali négy órától este nyolcig, szombat, vasárnap és más ünnep­napokon pedig teljes a locsolási tilalom. „Közkutakról közvetlen lecsatlakozással történő vízvétel minden idő­szakban tilos!” A tilalom a kocsimosásra is vonatkozik. A korlátozás megszegői ellen a tanács műszaki osztá­lya szabálysértési eljárást indít. A csúcsidőben bekövetkező vízellátási zavarok elő­idézői évről évre az üdülőövezet alsó zónáiban tobzó­dó krónikus locsolók. Ars poétikájuk mit se változott: „közművesítve vettük a telket”. Nem egyen már saját úszómedence is van, mi sem természetesebb hát. mint hogy hét végén azt is tele eresztik vízzel. Köz­ben a magasabban fekvő lakásokban szürcsög a víz­csap, s gyakran még inni sincs elegendő víz. Pedig a víztársulatokat annak idején kifejezetten az ivóvíz és a higiéniai szükségletek biztosítására hívták életre a városban. A két vízmű ezt az igényt, napi 8000 köb­méter víz előállításával ma már többé-kevésbé ki is tudja elégíteni. Az üzemek fogyasztását a vízmérők kegyetlenül regisztrálják, többletfogyasztás esetén a díj progresszíven emelkedik. Az üzemekben tehát jól meggondolják, hogy pocsékoljanak-e, s különben is hét végén ipari fogyasztás alig jelentkezik. Mégis ilyenkor legnagyobb az ínség. A korlátozási tilalom elrendelése — tartós tapasz­talat ez — önmagában nem bizonyul hatásosnak. A locsolók immunisak a tiltó plakátokkal, s „a hangos bemondó” esdekléseivel szemben. Az utóbbi hetekben a műszaki osztály több tárgyalás nélküli szabálysérté­si eljárást foganatosított — dehát ez csupán csepp a tengerben. Nyilvánvalóan rendszeres ellenőrzésre len­ne szükség — nagy apparátussal. A vízmű szentendrei üzemfőmérnökségének „felségvize” a Duna jobb part­ján 14 községre terjed ki. Számos csőtörés fordul elő, s a hálózatépítés is tekintélyes erőket köt le — önma­gában tehát a vízmű a műszaki osztály egy-két dolgo­zójának segítségével képtelen a viszonylag nagy terü­leten a szabálysértést elkövető locsolók lefülelésére. Üdvös lenne éppen ezért a város hatvan tanácstagjá­nak az éllenőrző munkába való bekapcsolása. De kiter­jedhetne ez természetesen a városi KISZ és Hazafias Népfront szervezet számos aktívájára vagy éppen még nem aktívájára is. Társadalmi munka felajánlás témá­ja is lehetne a vízvédelem. Mert az ma már aligha kétséges, hogy csakis szervezett offenzívával lehet megfékezni a gátlástalan pocsékolókat. Akik közül nem egy a szabálysértési illeték befizetése után vidá­man tovább locsol — alighanem elraknák jó időre többen a slagjukat, ha rövid idő leforgása alatt is­mételten tetten érnék őket, s a visszaeső szabálysértő­ket — akár a többletfogyasztó üzemeket — progresszí­ven büntetnék. A toborzás nem tűr halasztást, s az sem kétséges, hogy szép számmal sereglenének a város jóérzésű ppl- gárai a kibontott zászló alá. Pomázi mozaik A közgyűjtemények gyara­podása, a látogatottság ugrás­szerű növekedése, a kiállítóhe- helyek számának szaporodása, a kibővült létszám az elmúlt három évben a Szentendrén működő múzeumi szervezetet országos viszonylatban is je­lentős intézménnyé emelték. A Ferenczy Múzeum éppen most két éve, hogy a megye 24 múzeumának, kiállítóhelyé­nek központja. Irányítása alá tartozik a főépületben a Fe­renczy család kiállítása, a Ko­vács Margit Kerámiagyűjte­mény, a Művésztelepi Galéria, a Szoborkert, a Római Kőtár és a Római sánc utcai raktár- épület. A városban levő Szerb Egyháztörténeti Múzeum, a Budai Görögkeleti Püspökség, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedig a budapesti Néprajzi Múzeum kezelésében működik. Sludia Comitalensia A Ferenczy Múzeumban a budai és a szentendrei járásra kiterjedő régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti kutatómunka folyik — immár kilenc muzeológus közremű­ködésével. A kiállítások szinte kizárólag művészettörténetiek s a gyűjteménynek csupán egy kis töredékét reprezentál­ják. A mintegy 40 ezer régé­szeti, néprajzi és helytörténeti tárgy a látogatóktól elzártan, a kutatók számára is nehezen hozzáférhető, korszerűtlen rak­tárakban van elhelyezve. A múzeum tudományos eredmé­nyei ennek ellenére számotte­vőek. Jelenleg a skanzen te­rületén folyik egy hatalmas méretű római kori villa feltá­rása. A járásban elkezdett néprajzi és történeti gyűjtést azonban a raktárhiány aka­dályozza. A múzeum tudomá­nyos évkönyve, a Studia Co- mitatensia rövidesen újabb két kötettel gyarapodik. A kuta­tók rendszeresen publikálnak országos folyóiratokban. s.o.s. A múzeum az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 45 időszakos kiállítást rendezett. Tavaly a látogatók száma meghaladta a 200 ezret. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a kiállítóhelyekkel minden rendben . van. Leg­problematikusabb kétségtele­nül a Szoborkert. Az évről évre javítgatott, átfestett gipszszobrok kedvezőtlen esz­tétikai hatást nyújtanak, mű­vészeti értékük félreinformál. Egyre égetőbb a Szoborkert te­rületének újszerű hasznosítása — az eredeti anyagú szobrok megtartásával. A múzeum új szárnnyal bővített központjá­ban a kiállítások valóban im­pozánsak, korszerűek, a mun, kahelyek azonban változatla­nul zsúfoltak — a restaurátor- és fotólabor csak ideiglenesen működtethető. A Kovács Mar- git-gyűjtemény új kincse a vá­rosnak. A- Művésztelepi Galé­ria a többszöri korszerűsítés ellenére sem elégíti ki az idő­szakos kiállítások igényeit. A múzeum tudajdonában levő Római sánc utca 7. szám alatti úgynevezett Waczek-villa ál­laga valóságos segítségért kiált: ráadásul hat szobájában három család lakik, hatalmas melléképületét pedig a Talaj­javító Vállalat birtokolja. A múzeum raktárhelyzete csak­nem katasztrofális, a villa pin­céjében, manzárd szobájában és padlásán tárolt értékek vé­delme nem garantálható, ép­pen ezért az épület raktári és kiállítási célokra történő ki­ürítése és felújítása halasztha­tatlan feladat. Művészeti ismeretterjesztés A jelenlegi szűkös körülmé­nyek között megoldhatatlan az átfogó, nagy életművek idő­szakos kiállításának bemuta­tása. Immár öt éve nincs szentendrei és megyei tárlat. A művészek budapesti és vi­déki múzeumokat kénytelenek megkeresni, ami bizony nem vet jó fényt a városra. De nem lenne kevésbé fontos a Szent­endre nagy történelmi korsza­kait reprezentáló, gazdag anyagnak a nagyközönséggel való megismertetése sem. Va­lamint: a művészeti ismeret- terjesztés klub- és szakkör­szerű rendszeresítése. Ezen feladatok megvalósítására leg­alkalmasabbnak a Marx tér 2—6. számú kereskedőház lát­szik, amely műemléknek is európai különlegesség. A Ferenczy Múzeum tevé­kenységéről, gondjairól, vala­mint távlati terveiről dr. Ikvai Nándor igazgató, aki egyben a Múzeumok Pest megyei Igaz­gatóságának is vezetője, szá­molt be tegnap a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt. lalkoztunk már eddig a révle­járó témájával — mondja Jahner Vilmos vb-titkár — mégse jutottunk révbe. A la­kosok lassan már azt hihetik, hogy még egy ályen látszólag egyszerű gondot sem tud or­vosolni a testület. A „látszólag egyszerű gond:” május óta szünetel a te­herforgalom Pócsmegyer és Leányfalu között a Dunán. Pedig a szigetieknek legalább száz hold mezőgazdasági in­gatlanjuk van a túlsó parton s ilyenkor ott mindennap akad munka. Nem mindegy, hogy a komp viszi át a sze­keret néhány perc alatt vagy körbe kell rázkódnia megle­hetősen gyászos állapotban le­vő húsz kilométeres úton. Ugyanakkor a leányfalui strandra igyekvő surányi nya­ralók is szellősebben hajóz­nának a 300 személyes kom­pon, mint a hatod akkora be­fogadó képességű kishajón. — A kálvária tulajdonkép­pen másfél éve tart. A révle­járót a Közép-Duna völgyi Víz­ügyi Igazgatóság építette az árvízvédelmi töltéssel párhu­zamosan. Alighogy elkészült, a megyei tanács elrendelte az újjáépítését, mondván, hogy balesetveszélyes. Nagy keser­vesen kiküszöböltük a hibát, a teknőszerű mélyedést ki­egyenesítettük. De. ezzel nem oldódott meg semmi Ezúttal a KÖ.VIZIG makacsolta meg magát: „a kockakövek közöt­ti részeket nem öntötték ki jól — így mondták — bitu­mennel.” s ígv a lejáró to­vábbra is balesetveszélyes. Erre való hivatkozással az­Csobánka Rendelet ~ helyben A tanácsi önállóság szép példái a járásban alkotott újabb és újabb községi tanács­rendeletek. Legutoljára, július végén a csobánkai tanácsülés szentesítette a Szivek Gás- párné vb-titkár által elő­terjesztett, az állattartásra vo­natkozó rendeletet. A rende­let a község egész közigazga­tási területén a nagy és kis haszonállatok, az ebek, a macskák és egyéb állatok tar­tását szabályozza. Különösen fontos passzusa a község bel­területén az állatok elhelyezé­sére vonatkozó rész. Eszerint: „a helyben kialakult állapot megszüntetésével törekedni kell arra és a jövőben csak úgy létesíthető állatok elhe­lyezésére szolgáló helyiség (istálló, ól, ketrec stb.) ha az az utca vonalától és a. lakás céljára szolgáló helyiségtől legalább 8—IS, ásott kúttól legalább 10—13 méter távol­ságra van.” után a Pest megyed Kishajó­zási és Javító Vállalat a kompot s vele a teher­szállítást a két község kö­zött leállította, ami érthetően elsősorban a pócsmegyerieket sújtja. Lassan hagyomány, hogy a ballagáson meghívják a nyol­cadikosokat, hogy immár fel­nőttként kapcsolódjanak be a művelődési ház sokszínű mun­kájába. Idén 110 alma mater­től búcsúzó lány és fiú kapott névre szóló meghívót arra a műsoros délutánra, amelyet a közelmúltban rendeztek meg. A kamatozó összejövetel má­sodik részében a fiatalok ked­vükre válogattak, hogy a jö­vőben melyik klubban kíván­nak tevékenykedni. Legnép­szerűbbnek a tizenévesek klubja bizonyult: 35 új tag toborzásával. m ★ A zebegényi nyári képzőmű­vészeti szabadiskola fiatal mű­vészeinek kiállítását e hónap 19-én nyitják meg a tanács- háza dísztermében. ★ A Háziipari Szövetkezet dol­gozói mintegy 20 ezer forintos értékben, társadalmi munká­val elkészítették a nagyközsé­gi népi táncegyüttes női kará­nak helyi szerb viselet motí­vumaival díszített táncruháit. ★ Jól dolgozott a Pest megyei Lakatos és Kovácsipari Szö­vetkezet az esztendő első felé­ben: 2,9 millió forintra telje­sített nyereségtervük csaknem háromszorosa a tavalyinak. Kőfaragókból kőszobrászok Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség Visegrádi Építésve­zetőségének fizikai dolgozói közül a közelmúltban öt kő­faragó szakmunkás köszob- rász tanfolyamon vett részi, s azt eredményesen el is vé­gezte. Egy kőszobrászt tanul­mányi ösztöndíjjal felvettek a Képzőművészeti Főiskolára, az egyik művezetőt pedig az építésvezetőség a műszaki fő­iskola levelező tagozatára ja­vasolta. Az oldalt írta: Kertész Péter Fotók: Koppány György Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy a szentendrei HÉV-végállomásnál augusztus 17-én 14 órakor megnyílik a BEVÁSÁRLÓKÖZPONT Megközelíthető: HÉV-vel, autóbusszal, gépkocsival (parkoló van). hívjuk, várjuk önt is; PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Saját vágóhídról A tahitótfalui Egyesült Kék Duna Szakszövetkezet, amely 3100 hektáros területen gazdálkodik, tavalyi munkája elisme­réseként elnyerte a kiváló szövetkezet cimet. Nagy területen termelnek szamócát, jelentős szőlőterületük és gyümölcsösük van. Emellett a lakosság ellátásáról is gondoskodnak: saját vágóhídjuk a Dunakanyar húsellátottságát jelentősen segíti. Hetente 120 darab sertést dolgoznak feL ÉTI — Körcsarnok A metró Népstadionnál lévő állomásának szomszédságá­ban jó ütemben épül az 50 méter átmérőjű, ezer személy be­fogadására alkalmas körcsarnok. A mintegy 28 millió forint költségű sportlétesítmény belső terében egy 47x27 és egy 10x20 méteres küzdőtér áll majd a sportolók rendelkezésére. Ezekben a napokban már a tetőszerkezet szerelését végzi az Építéstu­dományi Intézet Szentendrei Kísérleti Technológiai Telepe. Kálvária a révlejáró körül Komp helyet! kerülő úton — Három tanácsülésen fog­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom