Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-09 / 185. szám

•ete az aratást T MBÜ XVIII. ÉVFOLYAM, 185* SZÁM 1974. AUGUSZTUS 9., PÉNTEK Megszűnt a nyilasi ishala Készülnek a napközis konyha tervei Kapósai* a telkek JSytkrsapútan A beruházás a kisközségek nagy gondja. A vezetők és a vezető testületek tagjai hosz- szan törik a fejüket a felelős döntések előtt: miként hasz­nálhatnák fel a legcélszerűb­ben a rendelkezésükre álló összeget? Törik Nyársapáton is, ahol jelenleg a napközis és az óvo­dás gyerekek étkeztetésének megoldása szerepel napiren­den. A központi iskolához kap­csolódó, korszerű konyha és étkező terveit saját pénzéből rendeli meg a ta­nács. Jelenleg nyolcvan napközis kisdiákot és harminc óvodást tartanak számon, az új létesít­ményt százötven személyesre tervezik. A külterületen lassan felszá­molják az iskolákat. Megszűnt a nyilasi tanyai iskola is: épületét a hozzá tartozó telek­kel eladták, s a vételárat a művelődési intézmények fej­lesztésére fordítják. Már csak egy iskola működik a határ­ban, a tanyái: közt: Rónatele­pen. A tanács az elmúlt években telkeket parcellázott a község belterületén. Csalogató kenyérillat A Nagykőrösi Állami Gazdaságban csütörtökön befejez­ték a kalászosok aratását. Utolsónak a 250 hektáros rozstáb­lában végeztek ezzel a nehéz nyári munkával a John Deere kombájnok. Átlag 25 mázsa termést hozott a rozs, de a többi kalászos növény is jól fizetett. , Koppány György fölvételei HÁZI ASSZONYVENDEGEK Konzervgyári tájékoztató Ismét megjelent a Nagykő­rösi Konzervgyár sok képet, hrsznos információt, érdekes híreket tartalmazó tájékozta­tó kiadványa. Első oldalán Antal László termelési főmér­nök „Jobb táplálkozás, egész­ségesebb világ” című írása az idei egészségügyi világnap kapcsán íródott. Hozzáértő szakember szól benne a kor­szerűtlen táplálkozás hátrá­nyairól, veszélyeiről, cikke vé­gén pedig hasznos tanácsok­kal is szolgál. Megtudjuk még a tájékoztatóból, hogy a Nagykőrösi konzervgyár ter­mékeivel az idei, 28. Szegedi Ipari Vásáron a vásár díját nyerte el. Tavasszal és ősszel áruház zakban és élelmiszerboltok­ba i gyakran rendeznek be­mutatókat a konzervgyár ter­mékeiből, de sokszor kerül sor k!állításokra és ismertető elő­adásokra is. Nyáron a nagy szezon idején főleg magára a termelőmunkára, a szinte szünet nélkül dolgozó' gépso­rokra, az ott serénykedő em­berekre kíváncsiak az érdek­lődők. Amint a tájékoztatóból kitűnik, nemcsak a kereske- delrrf partnere^ látogatnak el az ország legnagyobb élelmi- szeripari üzemébe, de szívesen látott vendégek ott a házi­asszonyok is. Szakiskolások a póküzemben i Nyári gyakorlaton, Jászkarajenőn Nyáron mindig kétszer any- nyian sürögnek-forognak a jászkarajenői péküzem mun­kaasztalai és kemencéje kö­rül, mint máskor: a Nagykő­rösi Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet növen­dékei ismerkednek ott a ke­nyérsütés különböző mozza­nataival. Az idén nyolc ta­nulót fogadtak a nyári gyakor­lat idejére. A kemence előtt pirospozs­gás arcú legényke ácsorog, Si­pos Imre. — Csak olyan szépre pi­rulnának, mint eddig — só­hajtja, hol az órára, hol mes­terére pillantva. A mester beleegyezést jel­ző biccentésére kitárul a ke­menceajtó, mire a szomszédos helyiségben szorgoskodó, fe­hér kendős és kötényes lá­nyok is közelebb settenked­nek. — A frissen sült kenyér il­latát sokaséin lehet megunni — mondja egyikük, Kónya Kati. A kenyérkiszedés mindig él­ményt nyújtó művelete után, a gyakorlat egyik vezetőjét, Bencsik Józsefet, a fiatalok magatartásáról, a jászkaraje­női pékségben töltött gyakor­lóidejük tapasztalatairól kér­deztük. — Általában egyhónapos gyakorlatukról sok-sok él­ménnyel térnek haza a diá­kok. Legtöbbjük már az első év után szívesen itt is- ma­radna. Hogy a szakmunkás­vizsgához szükséges elméleti tudnivalók se merüljenek fe­ledésbe, Nagy Jánosné külön- külön foglalkozik velük. — Az idén itt gyakorló hat elsős és két másodéves fiú, illetve lány, kivétel nélkül helybeliek. Közülük többen örömmel tekintenék leendő munkahelyüknek üzemünket, de sajnos, egyelőre nem tu­dunk több péket foglalkoz­tatni. A tavaly végzett há­rom jászkarajenői fiatalnak még jutott hely. A környező községek, városok egyikének péksége sem dicsekedhet a jászkarajenőiéhez hasonló jó szakmunkásgárdával. Az évszázados öreg házak Budapest nagyszerű épületei, ám díszeik kevésbé állják az idők viharát. Mit ér a kecses virágfüzér, a legszebb hom­lokzat, ha alkotóeleme a gipsz. Málladoznak, porladnak a dí­szek, szertefoszlik a varázs, szépségflastromra szorulnak az egykor oly büszke paloták. A szépítés milliókba kerül. Gondos, körültekintő munka a műemlékvédelem, amely a helyreállításhoz rangos segítő­társakat toboroz. Az alkalma­zott művészetek művelői, így a szobrász restaurátorok, ke- rámikusok a renoválás kar­mesterei. Gyakran törmelékek, fennmaradt korabeli metsze­tek, fényképek alapján kell helyreállítani a házak tépett köntösét. Párkányokat, orom- zati díszeket, puttókat, Atla­szokat formálnak újjá, vará­zsolnak a régi torzók helyébe, kőből, kerámiából, ahogy a szükség diktálja. Ezek meg- komponálása a díszítőművé­szek feladata. Egyre kisebb számban találjuk őket. félő, hogy elnéptelenedik ez a pá­lya, pedig a legrátermettebb iparos sem pótolhatja a mű­vészt. Ki gondolná, hogy a budai Vár és számos más, tekinté­lyes középület helyreállításá­ban részt vettek — és vesz­nek napjainkban is — a kö­rösiek. Számontartott és meg­becsült kis csoport munkálko­Ökcrszemes díszléc, virágfüzér Megújuló régi házak A keramikus ismét kiállításra készül dik a Teleki utcában, Molnár Elek keramikus művész por­táján. A Képzőművészeti Ki­vitelező Vállalat díszítőszob­rász-művészek stúdiójának ke­rámia részlege működik itt hosszú évek óta. A művész irányításával folyik a helyre­állító munka. A frissen vakolt épületekre kerülnek az itt ké­szített orsó, körte és gömböly- ded alakú baluszterek, korint- hoszi, ión és dór oszlopfők, be­tétek, konzolok. A múlt hónapban fejezték be egy Népköztársaság úti klasszicista épület renoválá­sát. Nagy munka volt, több ezer órát vett igénybe, amíg elkészültek az ökörszemes díszlécek, fogsorok, szívlécek, füzérek, a szemöldököt tartó futó kutyák, női és férfi fejek. Most a Váci utcai épületre bú­zakalászos betétet, eresz alat­ti nagy konzolt, párkány alat­ti csigás, akantuszokkal díszí­tett konzolt, ablak feletti pal- mettát, virágrozettás szalag­futót mintáznak. Igyekezni kell a munkák­kal, szeptember közepéig be kell fejezni a hiányzó részek pótlását. Ez a fajta munka nem tűri a sürgetést. Nagy fi­gyelemmel, gonddal készül minden darab, ismerni kell az anyagok tulajdonságait. Az itt, készülő díszítőelemek vörös színű pirogránitból születnek. Az agyag közé samottszem- cséket gyúrnak, ezer Celsius fok fölötti hőmérsékleten ége­tik ki. A nagyobb tárgyak szá­rítása három hetet is igénybe vesz. A három és fél köbmé­teres kemencét egy-egy alka­lommal harminc mázsa fával fűtik fel. Eive a célra a bükk a legalkalmasabb, de a tölgy és az akác is megfelelő. A ha­sábokból rakott gúlák ott tor­nyosulnak az udvaron, csont­szárazon válnak a tűz táplá­lóivá. Az első égetés után festik a mázt a,darabokra, s a máso­dik égetés során kapják vörös színüket. Ezek hosszú ideig türelemmel viselik majd az idő viszontagságait. Nagy gondot, körültekintést igényel az anyagok zsugorodásának ki­számítása. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szárítás és az égetés hatására a tárgyak tér­fogata hat százalékkal csök­ken nyers állapotukhoz viszo­nyítva. A pontosság elenged­hetetlen feltétel. Molnár Elek két munkatár­sa már tíz éve dolgozik a mű­vész mellett. Jól értik a nem mindennapi szakma fortélyait, nagy hozzáértéssel, türelem­mel végzik munkájúkat. Tisz­tában vannak a régi épületek művészeti értékével, a pontos, anyagi áldozatokat vállaló helyreállítás fontosságával. A kerámikusművész heti al kotónapját felhasználva újabb kiállítás anyagát készíti elő. Tavalyi nagy sikerű tárlata után most újabb művészi el­képzeléseit fogalmazza meg, mintázza agyagba. Szüntelen kísérletezés, újat keresés jel­lemzi pályáját. A nagykőrösi tanács meg­bízására most emlékplakettet készít a város felszabadulásá­nak harmincadik évforduló­jára. A település jeles vendé­geit és a városért munkálko­dókat ajándékozzák meg ezzel. Korábban a ceglédi családi és társadalmi ünnepségeket ren­dező iroda számára készített plaketteket, amelyeket az ügy­feleknek adnak emlékül. Molnár Elek tevékenységébe harmonikusan illeszkedik az öreg épületek • restaurálása, ám művészete önálló alkotá­saiban teliesedhet ki igazán. A következő esztendőkben még több időt szeretne az al­kotómunkára fordítani. A szén kerámiákat kedvelők szá­mára öröm a művész vázái­ban, figuráiban gvönvörködni. Tamasi Tamás Eddig negyvenhárom ház­helyet értékesítettek, ma már csak négyből választ­hatnak a vevők: rövidesen újabb telkekről kell gon­doskodni. Az idén tizennégyen kértek építési engedélyt. Számon tartanak a tanácson három emeletes házat is: az egyikben garázs került a föld­szintre, kettőben műhelyt kí­ván berendezni a tulajdonos. A 360 négyszögöles telek­méret figyelembe veszi a fa­lusi viszonyokat: konyhakert, állattartás céljaira is jut hely. Nyársapáton, Gsemőhöz ha­sonlóan, szintén megteleped­nek ceglédiek. A községekben sokkal olcsóbb a telek, mint a városban, könnyebb az épít­kezés a kispénzű családoknak, a távolság nem nagy, a közle­kedés jó, különösebb nehézség nélkül elérhetik városi mun­kahelyüket. Nemcsak a lakótelkek, az úgynevezett zártkertek iránt is élénk az érdeklő­dés. A nyolcszáz négyszögöles par­cellákat sokan bekerítik, gyü­mölcsfákkal telepítik be, gon­dosan művelik. T. T. Tizenkét brigád — 879 ezer forint Felajánlások a kongresszus iiszteletére Az állami gazdaság szocia­lista brigádjai a XI. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójára igen értékes felajánlásokat tettek. Mayer Antal fakitermelő brigádja a választék javításá­val az árbevétel 10—11 száza­lékos növelését vállalta, 30 ezer forint értékben. Borsos Péter, a Petőfi szo- c'alista brigád nevében, amely a sertéstelepen tevékenyke­dik, azt ajánlotta fel, hogy jobb minőségű sonkasertése­ket nevelnek, s ezzel ugyan­csak az árbevételt növelik 240 ezer forinttal. A Németh Irén szocialista brigád, Boldizsár Endre veze­tésével vállalta, hogy a gyü­mölcsbe takarítás jobb szerve­zésével a gazdaság jövedelmét 175 ezer forinttal növelik. A gépműhely Mészáros Já­nos, Arany János és Asbóth Oszkár szocialista brigádja az anyag- és különböző költség­megtakarításokkal 203 ezer fo­rint értékű felajánlást tett. A szőlőbetakarításban dol­gozó brigád Kocsis Pál veze­tésével a szőlőszüret techno­lógiájának korszerűsítésével 2 százalékkal növeli az árbevé­telt, 100 ezer forint értékben, A 12 szocialista brigád fel­ajánlásainak együttes értéke 870 ezer forint. Mit látunk ma a moziban Saint Tropezbe költözünk. színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Takarékpénz­tár. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI, A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Lány a szabadcsapatban. NDK kalandfilm. Előadás kezdete: 7 órakor, SPORT Asztalitenisz Volán Kapa Ősszel és tavasszal került sor a 21-es volán szervezésé­ben, négyes asztalitenisz­csapatokkal a városi Volán Kupa-vetélkedőre. Mivel ping­pongasztal több helyen is van, változatos helyszíneken, vala­mint a sportotthonban került sor a mérkőzésekre, egyfor­dulós rendszerben. Az A-csoportban most is — s egykori — igazolt játékosok is szerepelhettek. A 224-es Szakmunkásképző Intézet pe­dagógusai ([Erdei Pál, Pusztai Péter, Nánási Tibor, Lányi Gyula a maximális 6 pont­tal nyerték a kupát, a 3 pon­tot gyűjtött Kinizsi vegyes, a Kinizsi öregfiúk (2) és a 21-es Volán (1 pont) előtt. A B-csoportban több egy­forma tudású csapat is sze­repelt. A kollégistákból álló gimnazisták (Molnár Berta­lan, Juhász András, Me­gyeri Gábor, Benke János, Nagy János) megérdemelten j nyerték e kategória küzdel­meit. A rendőrök dicséretet érdemelnek végig sportszerű helytállásukért. Meglepetés, hogy az elég jó képességű já­tékosokból álló városgazdál­kodásiak csak a 7. helyen vé­geztek. A B-csoport végered­ménye: 1. Gimnázium 2. Konzervgyár n-es 3. 21-es Volán A 4. Konzervgyár I-es 5. Rendőrség 6. Toldi 7. Város- gazdálkodás 8. 21-es Volán B 7 7 ------- 87-25 14 2 73-39 IC 3 72-40 8 3 53-59 7 4 56-56 6 4 46-66 6 4 42-70 5 7 19-93 — E vetélkedősorozatot a terv szerint ősszel is megrende­zik. Sárosi második Szolnokon, az eredetileg ter­vezett két nap helyett egy nap bonyolították le a felnőtt és ifjúsági kötöttfogású birkózó Tisza Kupa viadalt, összesen 130 induló sportolóval. A Nagykőrösi Kinizsit Sárosi Tibor képviselte, aki a fel­nőttek 57 kilogrammos súly­csoportjában, 8 induló közt, 5 mérkőzésből 4 győzelemmel és 1 vereséggel, a neves Don- csecz mögött a második he­lyen végzett. Nem éppen örvendetes kö­rösi birkózóhír, hogy a kevés minősített versenyző miatt a Kinizsi nem nevezett és nem is vesz részt az új rendszerű csapatbajnokságban. Pedig — ha szerencsével is — a múlt évben a kötöttfogású NB II- ben bennmaradtak a körösi fiúk. Ideje lesz már ebben a szakosztályban, hogy az ed­zőkön és egy-két vezetőn kí­vül mások is tevékenykedje­nek, lelkesen, intenzíven, ne csak az értekezleteken, hanem a gyakorlatban is! Pénteki műsor Természetjárás. Tátra-Lom­nic: nemzetközi kempingtalál­kozó. S. Z. A Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet felvesz műszaki technikumi végzettségű, anyaggazdálkodásban igen jártas munkaerőt. jelentkezés a szövetkezet munkaügyi osztályán, Nagykőrös IX., Váncsodi u. 18.- Hétköznaponként - szombat kivételevei - 8-tól 12 óráia

Next

/
Oldalképek
Tartalom