Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
Vizsgálta: az MGI Kicsik a gázolajtároiók A mezőgazdasági nagyüzemekben. dolgozó szakemberek számára tanulságos lehet annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet végzett. Az intézet munkatársai 358 termelőszövetkezetben és 87 állami gazdaságban vizsgálták a tüzelő- és kenőanyagok tárolásának gyakorlati megvalósítását. Megállapításuk szerint az üzemi gázolajtárolók befogadóképessége általában nem elegendő. Egy tavalyi felmérés szerint a termelőszövetkezetek 65 százalékában, az állami gazdaságok 53 százalékában bővítésre szorulnak a gázolajtároló telepek. Ez nagyrészt a telepek bővítésével; új tartályok telepítésével oldható meg, s így a betakarítási csúcsidőben egyenletesebb lehet a gázolajellátás. Az intézet szaktanácsadással, s a típustervek adaptálásával is elősegíti a nagyüzemek korszerű tüzelőanyagtárolásának megvalósítását. U3CÍI1 EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 44. SZÄM 1974. JÚLIUS 21., VASÄRNAP MŰSZER JELZI A SZEMVESZTESÉGET Gabonabetakarítási gépbemutató Tiszaföldváron Jelentős gépbemutatót tartott csütörtökön a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. A gabonabetakarítás új gépeit a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben láthatták a szakemberek. A tanácskozással egybekötött gépszemlén megjelent dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, HA IDEIGLENES - NEM BELÁTHATÓ Víz a buszosoknál Sok-sok éves gond, panasz oldódott meg / a Volán 20-as Vállalatának gödöllői autóbusz-pályaudvarán. A falházakban lévő pihenchelyiségek, valamint az irodák, amióta elkészültek, víz nélkül álltak. A vállalat már régen elvégez- , tette a szerelési munkákat a víz bekötéséhez, hogy a közel 100 főnyi személyzet, a buszvezetők és á kalauzolt pihenő idejükben inni tudjanak, vagy kezet tudjanak mosni. A sokéves harc eredményhez vezetett, elkezdődött a víz bekötése. Egy tanulságtól azonban nem' mentes ez az „ügy”. Nevezetesen arról van szó, hogy Gödöllőn ez ideiglenes, úgy tűnik nem belátható. Annak idején ugyanis a buszosok azzal az indokkal nem kaptak bekötési engedélyt, hogy a pályaudvar csak ideiglenes. Valójában: ki a megmondhatója meddig maradnak még ezután is ugyanezen a helyen? Híd a tavaknál Ha az arra utazó a Blaháné úton járva kitekint a gépkocsi ablakából, az úgynevezett vonatpótló úton hídépítők és útépítők csapatát látja szorgos munkában. Ismeretes, hogy az M 3-as autópálya több szakaszban '< épül: az első Budapesttől Gödöllőig, pontosabban a Ba- bati tavak vidékéig készül el. A besnyői dombok lábánál, a tavak szomszédságában épül a híd, az alapja már régebben kész, most folyik az alagútzsaluzás. A Babatra vezető, pár évvel ezelőtt elkéWrnkler Csaba felvéíeJe szült út, amely az egyetem majorságához visz, a híd alatt halad majd át. A tavak egy részét feltöltik, előbb azonban kiszedik a tőzeget, talajcserét végeznek, mert így kívánja meg az autópálya stabilitása. Javában dolgoznak a markolók és a tehergépkocsik szállítják a tőzeget és a tófenék hordalékát. Két tóból magas töltés emelkedik majd ki, ezek tetején húzódik majd az autópálya. A szükséges betont Mogyoródon, az aszfaltot pedig Veresegyhá zon állítják elő. Szakemberek az SZK—5-ös szovjet Csorna János, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője és Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára. A bemutató Tiszaföldváron történő megrendezését indokolta, hogy a helyi Lenin Tsz a gesztora a Tiszaföld- vári Búzatermesztési Rendszernek (TBR), az ország egyik legjobb búzatermő tájkörzetében mintegy 18 ezer hektáron valósítja meg e kenyérgabona termelését. Azon a vidéken búzából nem ritka alnegyven métermázsa fölötti hektáronkénti termésátlag. Ezért volt jelentősége az MGI-vel szoros kapcsolatot tartó termelőszövetkezetben bemutatni a gabonabetakarítás legújabb eszközeit. Üzem közben láthatták a szakemberk az új SZK—5-ös, a kétdobos SZK—6—II. (Ko- losz) szovjet arató-cséplő gépeket, az NDK-gyártmányú E—512 és az NSZK-beli Claas Dominátor és John Deere- kombájnokat. Megtekinthették a kombájnokra szerelt szemveszteségjelző műszert, amely a kombájn vezetőjét fokojnbájnt tanulmányozzák. Fehér István felvétele lyamatosan tájékoztatja, ha a megengedettnél több szem peregne ki a szalmával együtt a tarlóra. A műszer méterről méterre figyelmezteti a vezetőt a legkedvezőbb haladási sebesség tartására: fokozha- tóságára, vagy éppen csökkentésére. Ha a gép menetközben meghibásodik, rosszul csépel: ezt is jelzi a műszer Nem lett volna teljes a bemutató, ha az aratást követő szalmabetakarítás gépeit nem láthattuk volna. Ehhez érdemes megjegyezni, hogy az MGI egy korábbi, és még ma is helytálló megállapítása szerint a szemtermésnél értéktelenebb, nagy tömegű szalma betakarításához 3—4-szer több munkaidőre van szükség, mint magának a búzának a betakarításához. S ez a költségek és a gabona után következő növények talaj előkészítése szempontjából egyaránt hátrányos. A gépbemutatón ismertetett szalmabetakarító gépek — köztük a GUT—2,5 bálafel- szedő-rendező kocsi és a TSN—2,5 bálaszállító — ezt a munkát hivatottak gyorsítani. Kongresszusi vállalások Ikladon és Aszódon A napokban elkészült Ikladon, az Ipari Műszergyárban az a XI. pártkongresszus tiszteletére megszületett felajánlás, amely a gyár gazdasági vezetői, pártbizottsága, szakszervezeti és KISZ-bi- zottságai által májusban közi re adott versenyfelhívás nyomán tett üzemi és brigádfelajánlásokat összesíti. Januárban új felajánlások A gyáregységek, főosztályok, önálló osztályok és üzemek szocialista brigádjainak vállalásaira épülő kongresz- szusi felajánlásban azt tűzte ki célul maga elé a vállalat kollektívája, hogy 1974. évi tervét — amelyet az év elején 735 millió forintban állapítottak meg —, az év végére 50 millió forinttal teljesíti túl. Az Ipari Műszergyár dolgozói vállalták, hogy a tavalyi év 1,8 millió dolláros tőkés exportját az idei gazdasági évben legalább egymillió dollárral túlteljesítik. A vállalat, amely a Kohó- és Gépipari Minisztérium felkérésére éppen egy évvel ezelőtt lett a gépipari ágazat mintavállalata, kongresszusi felajánlásait úgy kívánja megvalósítani, hogy a megnövekedett exportkötelezettségek mellett a hazai üzemek és gyárak motorigényeit sem tévesztve szem elől — ezek kongresszusi versenyfelaján- lásainak teljesítését is támogatja. A vállalat az év eleji elképzelésekhez kénest jelentősen megnőtt bevételi tervét a jelenlegivel azonos munkáslétszám mellett, jobb munka- szervezéssel, a termelékenység növelésével, illetve a vállalat rejtett tartalékainak mind fokozottabb mértékben történő kiaknázásával kívánja megvalósítani. Az Ipari Műszergyár kongresszusi versenyfelajánlásai között külön pont foglalkozik a dolgozók munkakörülményeinek javításával. A vállalat különböző gazdasági egységeiben dolgozók a XI. pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a gyárkörnyéki sporttelep most épülő lé-f tesítményeit — a kézilabda- pályát, atlétikai és teniszpályákat, a füves labdarúgó- pályát. a sporttelep kerítését és a környék fásítását — társadalmi munkában készítik, illetve végzik el. A közelmúltban napvilágot látott felajánlás a gyárban indult kongresszusi munkaverseny első szakaszának feladatait tartalmazza. 1975. január elsejétől — a verseny második szakaszának kezdetétől — új vállalások megtételére kerül sor. Sportpálya és iskola épül Az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet KlSZ-alapszerveze- tének fiataljai — csatlakozva a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez — vállalták, hogy 300 óra társadalmi munkával járulnak hozzá a szövetkezet sportklubja számára épülő kispályás labdarúgópálya elkészítéséhez. Eddig elvégzett munkájuk során a fiatalok salakot hordtak, különböző talajmunkákat végeztek el és padokat készítettek az épülő sportpálya leendő közönsége számára. Mint azt Pólyák Ferenc, a szövetkezet KlSZ-alapszer- vezetének titkára elmondotta: a fiatalok 200 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, ezen felül a Domonyban most épülő általános iskola munkálatainak mielőbbi befejezését segítve. A 36 KISZ-tagot számláló alapszervezet részt kért az ezerszemélyes vietnami szakmunkásképző intézet felépítéséért vállalt járási feladatokból is. Több mint háromezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá az oktatási intézmény felépítéséhez. A szövetkezetben dolgozó fiatalok kongresszusi vállalásaik között felajánlották azt is, hogy társadalmi munkában elvégzik a szövetkezet üzemei és üzlethelyiségei körül a terület parkosítását. Berkó MEGISMERNI A VEZETŐKET Összefoglaló a parlamentekről A KISZ gödöllői városa bizottsága elkészítette összefoglalójót az idén megtartott ifjúsági parlamentek tapasztalatairól. Elöljáróban megjegyzendő, hogy négy helyen, nevezetesen a postán, a vízműnél, a Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézetnél, valamint a Gödöllő Étteremben nem tartottak ifjúsági parlamentet, Üdülők az ATE-n Lesz, aki az anyósát is elhozza Immár második alkalommal folyik SZOT- üdültetés a nyári szünetben Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem diákkollégiumában. Először 1969-ben szervezték meg. Idén három turnusban érkeznek az ország minden részéből a beutaltak: a gyermekes házaspárok. Az első turnus, amelyik éppen most tölti itt nyári szabadságát: nyolcvan család. Akadnak közöttük két, sőt három gyerekesek is. Vígh Elekné üdültetési felelős és Katona Sándor gondnok elmondották, miért jönnek szívesen Gödöllőre a beutaltak. Az ok kézenfekvő: ideális környezetben, jól szervezett, kan-szerű ellátás vár itt rájuk a pihenés napjaiban. Tervezgető gyerekek Kovács János, a szolnoki földhivatal vezetője és családja először üdülnek Gödöllőn. Két gyerekkel jöttek. Ennél a környezetnél keresve sem találtak volna jobbat. „Igazán kellemesen telnek napjaink” — mondják. Bódi Ildikónak, aki a nyíregyházi tanárképző főiskoláról jött Gödöllőre, főként az tetszik, hogy kedvére sportolhat az üdülővé átalakított diákszálló szomszédságában. Buj- tor Gyulát és kisöccsét, akik Miskolcról ér- kezdtek, ugyancsak a természeti környezet ragadta meg leginkább. Az üdülés napjai alatt terveket kovácsolt Láng Rudi, a kilencéves veszprémi kisfiú és az ugyancsak Veszprémből érkezett Jánoska Anikó. Mindketten elhatározták ugyanis, hogy „majd”, ha felnőnek, itt fognak tanulni. Hát ez még egy kicsit messze van. Az üdülök szórakoztatására gazdag programról gondoskodott az üdülő két kultúr- felelőse. Először megismertették a látogatókat Gödöllő városával, majd ellátogattak velük a vácrátóti botanikus kertbe, sőt Visegrádra is. A közeli főváros kínálta lehetőségeket is sokan használják ki a beutaltak közül. Gyakran indulnak útnak a családok gyerekeikkel a budapesti Vidám Parkba, vagy azért, hogy megtekintsék a főváros nevezetességeit. Mindössze azt sajnálják, hogy Gödöllő „csendes hely”. Az egyetemen kívül kevés szórakozási lehetőség kínálkozik számukra, a városnak még mozija sincs Ej lehetőség: a strand Az első turnus hétfőn tér haza és adja át az üdülővé átalakított diákszálló épületét az „utódoknak”. Sokan távoznak innen a konyha kellemes főztjének ízével szájukban. Katona Sándornál, a diákszálló gondnokánál az egyik beutalt férfi nemrég az iránt érdeklődött: anyósát elhozhatja-e, vagyis van-e lehetőség arra, hogy legközelebb ő is velük üdülhessen? Katona Sándor válasza az volt: Igen, mert a rokonokat is el tudják helyezni a fizetővendég szolgálat keretében. Mindent elkövetnek tehát, hogy együtt tölthesse szabadságát a család. Az idei nyár a korábbinál sok vonatkozásban kínál kedvezőbb feltételeket a pihenéshez. Idén az egyetem a strandot is a SZOT- beutalóval érkezett üdülővendégek rendelkezésére bocsátotta. Az Agrártudományi Egyetem környéke ezért — attól függetlenül, hogy a hallgatók számára még javában tart a nyári szünet — ugyanolyan hangos, mintha folyna az oktatás. Pezsgő élet folyik a csodálatos természeti környezetben, ahol nyaralók és sportolók vidám zsivalya lengi körül a környéket. Csiba József mivel ezeken a helyeken kevés fiatal dolgozik. Ezeken a helyeken „parlamenti tartalommal”, ifjúsági fórumokat tartottak, ahol a fiatalok találkoztak a gazdasági vezetőkkel. A KISZ-bizottság összefoglaló jelentése megállapította, hogy az ifjúsági parlamentek politikai előkészítése megfelelő volt, a vállalatok, intézmények vezetői nagy súlyt fektettek a parlamentek megszervezésére és lebonyolítására. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok döntő többsége gazdasági problémákkal foglalkozott. Nem egy helyen javasolták a gazdasági vezetőknek, hogy a jövőben jobban igyekezzenek megakadályozni a fiatalok gyakori munkahely-változtatását, s ezt akár gyakoribb személyes találkozásokkal, beszélgetésekkel lehetne elérni. Többen felszólaltak és kérték, hogy a fiatal házasok is kapjanak szociális segélyt, cserében, az összeg nagyságától függően — az ösztöndíjak mintájára — a fiatal házasok munkaszerződést írhatnának alá. Több fiatal javasolta, hogy a kollektív szerződések összeállításánál az eddiginél nagyobb mértékben legyen beleszólása a fiataloknak. Ugyancsak sokan kérték, hogy a belépő fiatalok „istápolására” fordítson nagyabb gondot a vállalatok vezetősége; nem a legszerencsésebb, hogy az új dolgozók sokszor még hosz- szabb idő után sem ismerik a vezetőket. Szó esett természetesen a bérezésről, a szórakozásról, a sportolási lehetőségekről is. Általában véve a Gödöllőn rendezett ifjúsági parlamentek elérték céljukat, a fiatalok többnyire kielégítő, kimerítő választ kaptak kérdéseikre. (fb)
