Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

MOHOMIDÉ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN KJ A DAS A ■ XVI. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1974. JŰLIUS 19., PÉNTEK VÁLTOZÁSOK VASADON Javult az áruellátás, Szerződésben a kókai malommal A mendei Lenin Tsz-ben még a múlt héten végeztek a 15 hektárnyi őszi árpa beta­karításával. Kedden a bánya fölötti te­rületen hozzákezdtek a ke­nyérgabona aratásához is. ösz- szesen 435 hektár búzát kell levágniuk. Négy kombájn, két SZK 4-es és két E—512-es áll rendelkezésükre. Szerződést kötöttek a kókai malommal: a gabona jó ré­szét oda szállítják majd. <g-> jól boldogul a szakszövetkezet MfsOR Az AUTÖKER megbízásából, a maglódi Univerzál Tsz évente négyezer import gépkocsit szervizel a 31-es főközle­kedési út melletti telepén. Főként az NDK-ból és Romániá­ból érkezik sok jármű a maglódi telepre. Képünkön: elszál­lításra várnak a mikrobuszok. Mutnéfalvy Adorján felvétele Új igtaahmy a bérlettel Vasad busszal negyedóra alatt érthető el a járási szék­helyről. Ezerhétszáz lakosból körülbelül háromszázan in­gáznak a lakóhely és a fővá­rosi munkahely között, keve­sebben mint néhány évvel ez­előtt, és az ingázók száma to­vább csökken, mert az Iroda- gépipari és Finommechanikai Vállalat a községben létesített üzemegységének jóvoltából, sokan helyben jutottak mun­kához. Élelmiszerüzlet, óvoda Igénylőlapot a kalauztól A Monorról induló, illetve az oda érkező autóbuszokon mos­tanában igénylőlapokat adnak a bérlettel rendelkezőknek. Cserháti Árpádtól, a monori MÁVAUT-állomás főnökétől érdeklődtünk a nyomtatványok rendeltetése felől. — Nemcsak a monorin, ha­nem a július elseje és október harmincegyediké közötti idő­ben, az ország valamennyi já­ratán ki kell cserélni a bér­letekhez szükséges igazolvá­nyokat, mert a régieket évek­kel ezelőtt adtuk ki, elkoptak, és időközben sok változás is bekövetkezett. Az utasok igénylőlapokat kapnak a ka­lauzoktól, amelyeket kitöltve, mindössze három-négy adatot kell ráírniuk, nálunk, a mono­ri végállomás pénztárában, vagy Budapesten, az Engels téri pályaudvaron lehet lead­ni, s ott "mindjárt mindenki­vel közlik, hogy ki-ki mikor veheti át az igazolólapot, ame­lyért egy forintot kell fizetni­ük. — Eddig ezerszázhatvanöt utastól kaptuk vissza kitöltve a lapokat, pedig számításunk szerint, tíz-tizenkét ezren utaznak havonta bérlettel a monori járásban, s a kalauzok eddig nyolcezer bérlettulajdo- nosnak adtak a nyomtatvány­ból. — Mit kér a bérlettel uta­zóktól? — Bár október 31-ig még bőven van idő, ne tartsák so­káig maguknál az igénylőla­pokat, mert esetleg elvesznek, vagy megfeledkeznek róluk. Aki még nem kapott a nyom­tatványból, kérjen a kalauz­tól, ugyanis októberv 31-től már csak azok válthatnak bérletet, akiknek új igazolólapjuk van. > K. Gy. Vida György tanácselnök hivatali helyiségébe éppen egy megbeszélés befejezésekor toppanunk be. — Rövidesen végrehajtóbi­zottsági, majd tanácsülési na­pirendként szerepel az iskolák oktató-rfevelő munkája, sze­mélyi ellátottsága, tárgyi fel­szereltsége Hajducsi Károly- néval, a kollégium igazgató- helyettesével beszélgettem az anyag összeállításáról — kap­juk a tájékoztatást. — Legutóbb a kereskedel­Akkora a hőség az autóbuszon, hogy szinte elol­vadunk. Lihegünk, és sűrűn törölget- jük verejtékező arcunkat. A buszt most nem szállítá­si eszköznek lát­juk, hanem izzó bádogdoboznak. Még Monor bel­területén járunk, mikor egy idős asszony toporogni kezd, és bizonyta­lanul kifelé néz- degélni sok diopt- riás szemüvegével. — A kis temp­lomnál vagyunk, vagy már elhagy­tuk? — kérdezős­ködik. Ellentétek A kalauz a kö­vetkező megálló­ban szó nélkül le­segíti. • Vecsésen, töb- bedmagával, idős asszony száll fel, de amint a követ­kező megállóba érünk, lebotorkál. Az. autóbusz má­sik végében dolgo­zó kalauz utána kiált: — Nem a strand­nál akart leszáll- ni, néniké? Az illető nem hallja, de tétová­zása elárulja, hogy tévedett. A kalauz most már határo­zottan az ajtó felé siet, hogy vissza­segítse. A vezető közben elindítja a kocsit. — Várj már, rossz helyen szállt le az egyik utas! Minek gyalogoljon ilyen melegben fe­leslegesen? — Mit törődsz vele! — kiáltja vissza a vezető, és a gázra lép. A kalauz bosz- szúsan legyint. Mi, utasok, a fe­jünket csóváljuk. (kovács) HUSZONHAT EV UTÁN Ügy szerették, mint az Meglátogattuk özvegy Szvi­tek Jánosnét, a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ nemrég nyug­állományba vonult hivatalse­gédjét. A szép, tiszta és tágas szobában először a múltról esett szó. * Sokszor éjszakánként — Ezerkilencszáznegyven- öt tavaszán elvesztettem a férjemet, így az én nyakam­ba szakadt a két apró gyer­mek nevelése. — Szántai István vezetésével, 1948-ban megalakult Tápiósá- pon a fogyasztási szövetkezet, engem is hívtak és én öröm­mel vettem részt a közös munkában. Akkortájt jófor­mán csak egy fűszerüzletünk, meg egy kocsmánk volt. Sok­szor éjszakánként szállítot­tuk a gabonát a vagonokba. Ké­sőbb a szövetkezet fellendült, az iroda a sülyi TüZÉP-te- lepre költözött. Addigra már szépen megszaporodtak a boltjaink, és természetesen több lett az alkalmazott is. Havi S00 forint fizetést kap­tam, s Igen örültem. hogy gyermekeimet rendesen tu­dom taníttatni. — A mindennapi megélhe­tésért azonban alaposan meg kellett küzdenem. Hetenként mostam és vasaltam a bolto­sok köpenyeit, a vendéglősök abroszait. A mosáshoz min­den alkalommal három hektó vizet hordtam a kútról. Az iroda nyolc kályháját is ón takarítottam. Télen már haj­nali három órakor begyújtot­tam, csak úgy lett kellemes meleg nyolc; órára. Az utó­domnak most már álomszép a helyzete. Négy éve ugyanis a Malóm utcai központi irodába bevezették a központi fűtést, s állandóan meleg víz, mosó­gép, centrifuga, porszívó, sza­bályozható villany vasaló Áll a takarítónő rendelkezésére. Köszöntő, ajándékokkal — Gyermekeimben találtam meg minden örömömet. Nagyon jól tanultak. A fiú kitüntetés­sel végezte az általános isko­lát és a gimnáziumot, egye­temi tanulmányainak folyta­tásához ösztöndíjat kapott. Leningrádban is tanult, s ma már meglett férfi, orvos, a Belügyminisztériumban dol­gozik. Szvitekné elmondotta azt is, hogy a minap két autó állt meg a háza előtt, s nagy meg­lepetésére, az igazgatósági el­nök őt, a felügyelő bizottság elnöke pedig lányát, vejét, unokáját vitte be az irodába, ahol több férfi és sok-sok könyvelőnő, sorban állva fo­gadta, majd szép köszöntővel, átadtak neki egy jersey gyapjúanyagot, egy szép, ma­gas. állólámpát, egy fehér szegfűcsokrot és temérdek anyjukat bonbont. Mindnyájan kezet fogtak vele, odaültették a fő­helyre, a terített asztalhoz. Egyetlen szót sem tudott szólni a meghatottságtól elfu­totta szemét a könny. Később pezsgő is került az asztalra, megszólalt a zenegép, s még táncra is perdültek. Az iroda dolgozói elmond­ták, hogy Szvitek Jánosnét úgy szerették, mint az anyju­kat, mert mindent megtett, amire kérték. A vezetőség megbecsülte hűséges alkalmazottját: hu­szonhat évi szolgálata idején sokszor kapott pénzjutalmat, háromszor volt kiváló dolgo­zó, 1971-ben pedig aranylánc­cal tüntették ki. Otthon, elégedetlen Szvitek Jánosné most ottho­nában él. Húsz évvel ezelőtt összedőlt a háza, azóta újat építtetett. Szépen berendezett lakása van, fürdőszobával. Amikor elbúcsúztunk tőle, ezt mondotta: — Higgyék el, nagyon elé­gedett vagyok. Amikor fiam, aki többször meglátogat, min­den alkalommal magával hoz­va feleségét, meg két gyönyö­rű gyermekét, az én drága unokáimat, nyakamba borul, és könnyes szemmel mgcsó­kol, úgy érzem, én vagyok a legboldogabb a világon. Krátky László n}i ellátottságról tárgyalt a tanácsülés. Miként vélekednek a tanácstagok? — Sok bírálat hangzott el, különösen az ABC-élelmiszer- üzlet késedelmes építésével kapcsolatosan. Elmondhatom, most már az utolsó simításo­kat végzik gz üzleten, amely néhány napon belül megnyí­lik. Sokat javult a község egyetlen boltjának áruellátá­sa, az üzletegységet és az ital­boltot rövidesen tatarozza a pilisi ÁFÉSZ, előtte szilárd burkolatú járdaszakasz is épül. A tanácselnöktől tudtuk meg azt is, hogy jövőre tető alá kerül az ötven személyes óvoda. Megkétszereződött forgalom Számtalan jogos panasz hangzott el korábban a ve­gyesbolttal kapcsolatosan, né­hány hónapja azonban új sze­mélyzet került a boltba, s ked­vezően módosult nyitvatartási ideje is. Ma már minden megtalál­ható benne, ami a kis község­ben szükséges, keresett. Bényik Lajos üzletvezető: — Arra törekszüník, hogy a legfontosabb árukat feltétle­nül megkapja helyben a vá­sárló. Naponta öt—hat mázsa kenyér, száz liter tej, kakaó fogy el. Elegendő töltelék­árunk is van, viszont a válasz­tékot lehetne bővíteni. Igaz, a választékbővítés nem raj­tunk múlik. — Természetesen az élel­miszereken kívül igen sokféle tartós fogyasztási cikk is kap­ható. Talán mindennél többet mond az, hdgy a mostani, 412 ezer forintos havi forgalom éppen kétszerese a korábbi hónapok bevételének. Egyre több a telefonhívás — Halló, Monor, központ!... Halló, Monor, központ!... Ki tudja, hányszor ismétli ezt naponta Füles Mária, a potahivatai vezetője, s hány­szor kapcsol, jelez, adminiszt­rál, amíg összeköttetést te­remt az egymással beszélni akarók között. — Egyre több a telefonhí­vás, s nosszadalmas a vonal­szerzés, egyrészt, mert a mo­nori központ is meglehetősen terhelt, másrészt egy áramkö­rön osztozunk Csévharaszttal, fgy sajátos időbeosztáshoz kell igazodnunk, hogy mindketten szóhoz jussunk. A parányi előtérbe néz: — A kint ülők is pesti vo­nalra várnak. Megesik, hogy egy-egy budapesti beszélgetés több órás várakozást igényel. Pedig a telefonhívásokon, kapcsolásokon kívül mennyi más feladata is van a hivatal- vezetőnek, aki 13 éve látja el sokféle teendőit! Tőle tudj ült meg, hogy a napilapok közül a Pest megyei Hírlap a legnépszerűbb, 160 példány jár belőlem Vasadra, továbbá 310 rádió- és 210 tele­vízió-előfizetőt tartanak nyil­ván. Háromszázötven hektár gabona Vasad termőterülete homo­kos, gyenge táperejű föld, a lelkiismeretes munka ellenére is szűkösen fizet. — Amíg az ország keleti felében árvizekkel küszköd­tek, mindenfelé kiadós esők áztatták a földet, nálunk saj­nos már hetek óta nem volt számottevő csapadék — mond­ja Kovács Gyuláné, a Kossuth Szakszövetkezet elnökasszo­nya. Ezer hektáron gazdálkodik a szakszövetkezet, a kedvezőt­len adottságok ellenére is, je­lentős, biztató eredményekkel. Igen szép az a 10 hold eg­res, amelyet még 1970 őszén ültettek, és most válik termő­vé. Eddig 500 hektárnyi terü­leten erdőt telepítettek, a ta­lajviszonyokhoz legjobban al­kalmazkodó fenyő- és akácfé­lékből. A legközelebbi feladatokról így beszél Kovács Gyuláné: — Háromszázötven hektár gabonát kell learatnunk, két új kombájnunk, szárító- és bálázó gépeink segítségével. Jandó István MOZIK Monor: Volt egyszer egy zsa­ru. Pilis: Chato földje. Vc- csés: Hárommilliárd, lift nél­kül. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrő: 14.30—19 óráig; Szőnyi István rézkarcainak ki­állítása. Monor: 10—12 óráig, illetve 15—18 óráig: a Nagy István képzőművészeti cso­port kiállítása. Üllő: 13—20 óráig: Bodócsi Béla, Unyi Ist­ván és Jakab István gyömrői képzőművészek kiállítása. Idény végi sport jegyzet Mérlegen: az Üllői Tsz SK teljesítménye A monori járás labdarúgó­csapatai közül a múlt eszten­dei megyei bajnokságban az Üllői TSZ SK együttese sze­reptelt a leggyengébben: 12. Üllő 30 11 2 17 38:57 24 Ez a helyezés azt jelenti, hogy az üllői gárda, az átszer­vezés következtében, az új idényben csak a járási baj­nokságban próbálhat szeren­csét. Már őszi teljesítménye is igen szerény volt, akkor is csak a 12. helyen végzett, s már akkor kitűnt, hogy a csa­pat korántsem olyan egységes, mint az előző évben volt. Súlyos vereségeket szenve­dett el: Budaörsön 0:4, Pilisen 2:5, Szigetszentmiklóson p>e- dig 0:7 volt az eredmény. A tizennyolc adott góllal szem­ben, harmincegyet kapott. Tavasszal, ha lehet, még ke­vésbé boldogult: az őszihez ' képest, ebben az idényben két ponttal szerzett kevesebbet, összesen tizenegyet. A gól­arány kedvezőbben alakult, 20:26, de ez sem a legjobb. Mérkőzésenként a csap>at át­lagban egy-két gólt rúgott, és egy-hatot kapott. Mint a találkozókon kide­rült, nem sikerült megfele­lően' pótoinia az NB I-be tá­vozott, gólerős Pénzest. A csatárok mérsékelt teljesít­ményt nyújtottak, pedig a Tóth Sándor, Tóth Béla és Kriskó összetételű sor jó ké­pességű labdarúgókból áll, já­tékukban azonban kevés volt az átütőerő, a lendület, a vé­dőkkel vívott harcban hamar megadták magukat. Könnyen ki lehetett ismer­ni taktikájukat is: a beívelt labdák kapura fejelése vagy gyors szöktetés a leshatárról. Az ilyen taktika még az ala­csonyabb osztályban is elégte­lennek bizonyul. Az sem dicséretes, hogy ki­lenc mérkőzésen nem rúgtak gólt. A gyenge teljesítmény­hez hozzájárult az is, hogy a középpályás sor csak átlago­san játszott. Igaz, nem is volt kialakult hármas, hol ez, hol az a játékos próbálkozott a középpályán, kevés sikerrel. Csak Dobos és Viczkó sze­repelt annyi mérkőzésen, hogy teljesítményét értékelni lehet, de ők is inkább lelkesedésük­kel tűntek ki, ezért a véde­lemre nagy nyomás neheze­dett minden mérkőzésen. Mellesleg a védelemben ta­láljuk a csapat legjobbját, ifj. Antal Jánost: az ő vezérleté­vel sikerült csak az üllői gár­dának megakadályoznia a na­gyobb arányú vereségeket. A többiek, Balatoni,' Halmi és Házler, váltakozó teljesít­ményt nyújtottak. Csorba, az ötödik hátvéd, a mezőnyben jól játszott, de a kapuba kerülve, érthetően, keveset mutatott. Szereplésé­re az egyes mezben azért ke­rült sor, mert Berénkei Sán­dor visszavonult, és üresen maradt az „üllői porta.” Tulajdonképpen a csapat akkor vesztette el esélyét a bentmaradásra, amikor a ha­zai mérkőzésekben kikapott Monortól, Pilistől, Perbáltól és Maglódtól. Kevés volt az a nagyszerű siker, mellyel le- győ~te idegenben Albertirsát és Aszódot. Miért nem tudott az üllői csapat a teljes idényben sike­resen szerepelni? Pesti Imre NYÁRON IS A gyömrői úttörőház nyáron is nyitott kapukkal fogadja a gyerekeket, akik közül sokan kedvelik az asztaliteniszt. Mutnéfalvy Adorján felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom