Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

PEST NEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS E3 CEOL.fcP VÁROS R feSZ XVIII. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1974. JÚLIUS 6„ SZOMBAT Felajánlások a pártkongresszus tiszteletére . Kenyér- és takarmánygabona-termesztés- iparszerűen Segítik az óvoda- és bölcsődeépítést A Kossuth Termelőszövet­kezet szocialista brigádjai csatlakoznak az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk fel- szabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére ki­bontakozott országos mun­kaversenyhez. A szövetkezet idén megkez­dett, kétéves ciklusban kí­vánja megoldani, a növény- termesztési ágazaton belül, iparszerű termelési rendszer­ben a kenyér- és takarmány­gabona-, valamint a lucerna­termesztést. A korszerű ter­melési technológia alkalma­zásán túl a hatékonyság további növelése érdekében, nagy gondot fordítanak a mo­dern üzeni- és munka­szervezési eljárások be­vezetésére is. A felajánlás értelmében idei, halmozatlan értéktervüket egy, a jövő évit pedig két szá­zalékkal teljesítik túl: az együttes érték megközelíti az 1,4 millió forintot. Az állat- tenyésztési program megva­lósítása során, az idén fel­újítják és feltöltik három­száz férőhelyes húsmarhate- lepüket. 1975-ben végrehajt­ják a tehenészeti telep állo­mányának cseréjét, és a tele­pet korszerűsítik. A tizenhat szocialista bri­gád ez évben két kom­munista szombatot szer­vez, s az azokon keresett mun­kabérrel járul hozzá, a Pest megyei Tanács, valamint a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága által meghir­detett településfejlesztést se­gítő verseny keretében, a ceglédi óvoda-, bölcsődeépí­téshez. A felajánlott összeg harminckétezer forint. A szövetkezet vezetősége a mind a két ágazatban meg­valósítani szándékolt beru­házásokat, termelési célokat Évről évre több látogató Második otthonuknak tekintik Alap és biztosíték Sóik ezren fordulnak meg évente a város egyik legjelentősebb kulturális intézménye, a Kossuth Mű­velődési Központ falai között. Rendezvényei, szakkö­rei mozgalmas életet teremtenek a régi termekben. Az immár két éve rendszeresen megjelenő ceglédi műsorfüzet is, melynek létrehívója és gondozója szin­tén e sokak által kedvelt intézmény, számos érdekes eseményére hívja fel az érdeklődők figyelmét. Mintegy negyvenezer ember művelődésének gond­ját vállalták az ott dolgozók, és sokrétű, áldozatos munkájúk eredményeként, évről évre nő a látogatók száma, ami természetesen, számos nehézséggel is együtt jár, de a közművelő munka eredményei, szép sikerei méltón kárpótolják azokért a művelődési köz­pont dolgozóit. Lür István, az intézmény 1971 decemberében ki­nevezett igazgatója, tevékenységükről beszél. Jelentős változások Fejlesztési terv — tíz évre Több bogyós gyümölcsöt telepítenek VÁLTOZÁS A TANYAVILÁGBAN A korábbi években meglehe­tősen sorvadozott Nagykőrö­sön a szőlő- és gyümölcster­melés; az új telepítések csak a közelmúltban vettek na­gyobb lendületet, amikor ki­osztották a zárt- és hobby- kerteket, melyeket az új tu­lajdonosok igyekeznek minél eredményesebben használni. Az új telepítéseket jelentő­sen elősegíti az ÁFÉSZ kert­társulása, mely a tagokat szaktanácsokkal látja el. Évente több mint 15 ezer da­rab gyümölcsfát ültetnek el a nagykőrösi kertekben, s mivel szőlőszaporító anyaghoz nehéz hozzájutni, a kerttársulás tag­jai szívesen adnak egymásnak újfajta, nemes szőlővesszőket. A társulás propagálja a bogyós gyümölcsök termeszté­sét is. Az ÁFÉSZ mintakert- jábe ugyancsak ültettek ribiz- libokrokat. A szomszédos Nyársapáton és Csemőben még nagyobb mértékű a szőlő- és gyümölcs- termelés hanyatlása. Főként ezért készítették el, a ceglédi járási hivatal közreműködésé­vel, Nyársapát és Gsemő 10 éves fejlesztési tervét, mely­ben a szőlő és gyümölcsösök telepítésen kívül a bogyós gyü­mölcsök termesztésének foko­zása is szerepel. Örvendetes, hogy a fejlesz­tési tervet már kialakításakor felkarolták a nyársapátiak és a csemöiek, s azóta főleg a ta­nyavilágban, a tanyaépületek­hez kimért területeken évről évre több szőlőt, gyümölcsöst telepítenek, továbbá jelentős mennyiségű bogyós gyümölcs­fát, bokrot is elültetnek. Az egrestermés növekedése már mutatkozik a gyümölcsát­vevő helyeken. A ribizlit is telepítik, de még a kereske­delemnek, a piacoknak kevés jut belőle. A nyársapáti határban, a Csemői út mellett, Tóth Jó­zsef termelő vezet ribizüiter- melésben: már jelentős ültet­vénye van, s az idén is több mint 30 mázsa termést készül eladni az ÁFÉSZ-nak és a konzervgyárnak. Elbeszélgettünk vele. Kije­lentette, hogy a ribizlit érde­mes termeszteni, bőven terem, elég jól megfizetik, és szüre- telője kezét nem szúrja meg. (kopa) és elképzeléseket csak úgy tudja megvalósítani, ha tá­maszkodik a szövetkezet szo­cialista brigádjaira. A fel­ajánlások bizonyítják, hogy a kollektívák jól ismerik a szövetkezet terveit, felada­tait és mindent megtesznek azok maradéktalan teljesíté­séért. K. D. Naponta négyszáznyolcvan sertés Növekedett a termelőkapacitás Jelentősen fejlődött az utóbbi években a város mező- gazdasági üzemeiben az ipar­szerű sertéstenyésztés és -hiz­lalás. Eredményesen működik például a tangazdaság és a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet sertéskombinátja. A ezer 131 anyakoca szaporu­lata 25 ezer hízósertés nevelé­sét teszi lehetővé, több mint kétszereséét az 1970-ben számlált 16 ezer hízósertésnek. A vágósertés és a vágómar­ha mennyiségének növekedése indokolta a húsfeldolgozás korszerűsítését, illetve bővíté­sét is. A húsfeldolgozó üzem rekonstrukciójával és műszaki fejlesztésével jelentősen nőtt a termelőkapacitás: jelenleg, na­ponta 480 sertést, illetve 240 marhát dolgoznak fel. Indokolt a termékek válasz­tékának bővítése, ami viszont megköveteli a konzervüzem és a teljes hűtőlánc kialakítá­sát. A változtatás eredménye­ként az éves termelési érték 670 millió forintról 900 millió forintra növekedhet majd. A HÉT VÉGE SPORTJA Vízilabda-mérkőzések A tavaszi idény a csapat- bajnokságokban befejeződött, csupán a vízilabdázók küzde­nek a bajnoki pontokért; ők már a II. fordulót vívják. A Ceglédi VSE labdarúgói a Vasutas Totó Kupában szere­pelnek. Első két mérkőzésü­ket megnyerték, vasárnap Szolnokon lépnek pályára. A vízilabda OB IIB-ben a CVSE csapata két mérkőzést is játszik. A városi uszodában, ma: 17 órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Debreceni VSC találko­zó. Debrecenben a ceglédiek 6:2 arányban győztek, így most is ők az esélyesek. Vasárnap, délelőtt 10 óra­kor a Ceglédi VSE—Bp. Bán­ki Donáth összecsapásra kerül sor. A Vasutas eddig két vere­séget szenvedett el, egyiket éppen a vasárnapi ellenfelé tői. Mindketten az élmezőny­ben állnak, vezet az Egri Víz­ügy, 2. a CVSE, 3. pedig a Bp. Bánki D. Valószínűleg sokkal nehe­zebb lesz megszerezni a győ­zelmet, mint szombaton, de ha a CVSE meg tudja ismé­telni legutóbbi hazai, KSC el leni teljesítményét, nyerhet. U. L. — Munkatársaimmal együtt,' valamennyien, azon vagyunk, hogy lehetőségeinkhez ké­pest, minél vonzóbb program­mal fogadjuk régi és új ven­dégeinket, fiatalokat, időseb­beket egyaránt. Természete­sein előbb kellemes körül­ményeket kellett kialakíta­nunk, hiszen az emberek hoz­zánk úgy térnek be, mint­ha második otthonuk lenne az intézmény. E két feltétel alapja munkánknak, s ha eze­ket sikerül kedvezően biz­tosítanunk, optimálisan ösz- szehangolnunk, akkor érhe­tünk el igazán eredménye­ket. Nos, ami a körülményeket illeti, akad még javítanivaló, bár az utóbbi két év jelen­tős változásokat hozott. Ami­kor az új igazgató 1971-ben elfoglalta helyét, a művelő­dési központnak mindössze egy magnetofonja volt, s ma már korszerű keverőpult áll a magnósok rendelkezésére, termeiben öreg, kopott bú­torok sorakoztak, és maga az épület is alaposan rászol­gált a tatarozásra, a festésre. Jól jött tehát a városi ta­nács segítsége: 1972-ben 615 ezer forintot juttatott a fon­tosabb munkák elvégzésére, az épület renoválására, a kö­vetkező évben pedig újabb 300 ezer forintot, a színpad felújítására. Még ugyanabban az esztendőben új zongorát és bútorokat vettek, 148 ezer fo­rintért, de jutott pénz az ud­var aszfaltozására, a kály­hák felújítására és különböző felszerelési tárgyak vásárlá­sára is. Megfiatalodott az épület, és új lendületet vett a közművelő munka. Még körültekintőbben — Terveink és elképzelé­seink valóraváltásához jól képzett közművelőkre van szükség — mondja az igaz­gató —, ezért valamennyien részt veszünk a Népművelési Intézet és a megyei tanács továbbképző tanfolyamain. Ta­valyi programunkat is sokré­tűen igyekeztünk megszer­vezni. Figyelembe vettük, természetesen, a központi irányelveket éppúgy, mint a helyi sajátosságokból adódó tennivalókat. Arra töreked­tünk egyebek között, hogy a központi helyzetünk adta lehetőségekkel segítsük a dol­gozók általános műveltségé­nek emelését, helyesen for­máljuk látogatóink művé­szi ízlését, egyre szélesebb kör­ben terjesszük gyarapodó szellemi kincseinket, ezért az elmúlt évben például új klu­bokat szerveztünk, újjászer­veztük a népi tánccsoportot. A szolnoki rádió műsora JÚLIUS 8-TÓL 14-IG Hétfő, 18.00—19.00: Hétfői hullámhosszunk (zenés aktuá­lis riportműsor). 19.00—19.30: Szlovák műsor (a vasárnapi műsor ismét^se). Kedd, 18.00: Alföldi króni­ka. 18.15: Könnyűzene. 18.25: Munkásportrék. Petri Ferenc riportja. 18.30: Karének, ’74. A mezőtúri Petőfi kórus éne­kel. 18.40: Szerkesztik a hall­gatók, közben: Táborról-tá- borra. Gyógyszerporból — tablettát Tíz tablettázó gép készül az idén Cegléden, a Vasipari Ktsz Déli úti részlegében. A gyógyszeriparban használatos be­rendezések Lengyelországba, Romániába és a Német Demok­ratikus Köztársaságba kerülnek. ÜVáti-Tötb Sándor felvétele Szerda, 17.30: Műsorismer­tetés, hírek, lapszemle. 17.40: Háromnegyed ütemben, köz­ben: Karcolat. 17.50: Tanyán élnek. Kosa Judit riportja. 17.55: Mezei szőttes. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Köny- nyű orgonamuzsika. 18.25: Ze­nés autóstop. Forró Tamás műsora. 18.55: Hírösszefogla­ló, műsorzárás. Csütörtök, 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Pár perc dzsessz, magyar előadókkal. 18.25: Község, közösség. Feuer András riportja. 18.30: Be- tyámóták. 18.35: Ebédszünet­ben (riportműsor). 18.40: Beat- parádé, közben: Sport. 18.55: Hírek, műsorzárás. Péntek, 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek. Lapszemle. 17.45: Postabontás. Móra Sándor ri­portja. 17.50: Nótakedvelők­nek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Részletek Lehár Ferenc Luxemburg grófja című ope­rettjéből. 18.25: Jegyzet. 18.30: Már nem a gőzös. Bayer Ilona és Petri Ferenc riportja. 18.40: Lemezalbum. Demis Roussoe énekel. 18.55: Hírösszefoglaló, műsorzárás. Szombat, 18.00—19.00 Hétvé­gi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János. Vasárnap, 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. A tartalom­ból: Fiatalok Szolnokért. Ri portműsor. Szolnoki Nyár, ’74. Részletek a szlnoki Kodály- kórus június 17-i hangverse­nyéből. Lapszemle. Míg fő az ebéd (riport). Ugyanaz, más sál. 10.00—10.30: Szlovák mű­sor. A tartalomból: Úttörő-üd­vözlet, táborokba. A pilis- szentkereszti nyelvművelők. Dallal köszöntik a marfinia kát. Hírek. (Ismétlés hétfőn, 19.00—19.30 között.) A műsorok a 222 méteres középhullámhosszon hangza­nak el. az irodalmi színpadot, és szá­mos ismeretterjesztő előadást rendeztünk. Igaz, hogy ren­dezvényeink látogatóinak szá­ma emelkedett, de a látoga­tottság meglehetősen arány­talan. Egyik legfontosabb te­endőnk ezért most az, hogy az igények gondosabb felme­résével, még körültekintőb­ben szervezzük meg mun­kánkat. A hét minden napján A beiárat mellett híreie- eötabla tudatja az érdeklik dokkéi, hogy a héten milyen programiból választhatnak. — Hétfőtől vasárnapig, a hét valamennyi napján, válto­zatos műsorral várjuk látoga­tóinkat — jegyzi meg az igaz­gató. — Tavaly nagy érdeklő­dés kísérte például a képző- művészeti szabadegyetem ki­lenc előadását, és sokan láto­gatták az ifjúsági klubban az ifjúsági akadémiát. Több elő­adást rendeztünk a nyugdíjas és értelmiségi klubban, a ké­zimunka-szakkörben és a kis- grafika barátok körében. TIT- előadóink ellátogattak a cse­mői Aranyhomok ifjúsági klubba és több helyi üzem­be is. — A művészeti munkáról beszélve, feltétlen szólnom kell a hét év óta igen ered­ményesen működő amatőr filmklubról, és nem sokkal a felszabadulás után szervező­dött képzőművészeti csoport­ról. Mindkettő igen kedvelt, tagjaik többször bemutatkoz­tak már alkotásaikkal házon kívül is. Egyik legnépesebb csoportunk a kisgrafikabará- tok köre. Három éve alakult, jelenleg harmincnyolc tagja van. Tavaly országos ankétot és ex libris kiállítást rende­zett. Régi, lelkes közösség, a bábcsoport is, műsoraival gyakran felkeresi-a különböző vállalatokat, üzemeket. Csak­nem háromszáz tagja van az 1967-ben alakult filmművésze­ti klubnak. Havonta két archív filmet vetítenek, tar­talmas előadással kísérve. Az említetteken kívül rendszere­sen tevékenykedik a kézimun­kaszakkör, a balettcsoport, és mint említettem, újjászervez­tük a népi tánccsoportot és az irodalmi színpadot. Tavaly hét irodalmi estre invitálták a hallgatóságot. Vendégük volt például Sze­mes Mari, Koncz Gábor, Básti Lajos, a Los Pachungos és a Kaláka együttes. A siker vál­tozatos volt, de megesett, hogy zsúfolásig megtelt az emeleti nagyterem.- Valamivel nőtt ugyan az utóbbi eszten­dőben a színházi bérletesek száma,, az előző évihez képest, de még így is igen kevés ceg­lédi volt kíváncsi a kecskemé­ti és szolnoki színház előadá­saira: az 1973/74-es színházi évad tíz előadására mindösz- sze 314 bérletet váltottak, de gyakran azok sem mentek el megnézni a darabokat, akik­nek bérletük volt. — Csökkent a táncesteken résztvevők száma is. Az idén januárban disc jockey műsor­ral próbálkoztunk, sikerrel. Mindjárt az első alkalommal több mint négyszáz fiatal jöt. el. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a városban tevé­kenykedő ifjúsági klubokkal, és változatos műsorról igyek­szünk gondoskodni az ifjúsá­gi parkban is. Tervek, elképzelések Szó esik természetesen a jö­vőről is. S tervekben, elkép­zelésekben nincs hiány. Jövőre rendbehozzák a színháztermet, bevezetik a gázfűtést, hatékonyabban akarnak foglalkozni a munká­sok közművelődésével, és fej­lesztik a területi közművelő tevékenységet. Az eddig végzett szorgos, lelkiismeretes munka kellő alapot ad a továbbiakhoz, a meglévő igyekezet pedig kellő biztosítékot a sikerhez. Khim Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom