Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-09 / 158. szám

\ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 33.' SZÁM 1974. JÜLITJS 9., KEDD Várják az elektromosságot Vízmű a h Hárman bagiak Ácsok, vasbetonszerelők, kőművesek, villanyszerelők, gépkezelők és segédmunká­sok, kubikosok — negyven munkás — dolgoznak Aszód határában a Galgavölgyi Viz­es Csatornamű Társulat köz­ponti vízműtelepén. Hosszú csápjával markológép ter­meli ki a földet a leendő köz­ponti épület alapjából, amely elkészültekor kétszintes lesz, hétszáz négyzetméternyi te­rületen. Ugyanitt alakítanak ki két kétszázötven köbmé­teres tárolómedencét, s ide építik be a szivattyúkat is. A Galga mentén húzódó nyolc község vízellátását old­ja meg ez a telep, amelynek építését az idén májusban kezdték el. Győri István művezető irá­nyítása alatt dolgoznak az emberek. — Itt, alattunk a mezőn tizenegy kút van, négyet már működtetünk. A hatodik kút­nak készül az alapja, s mind­együl üzemelése akkor lesz teljes, ha ebben a hónapban kapunk elektromosságot. Az idei terveink között szere­Ahol a körfűrész dolgozni fog. Winkler Csaba felvétele pel a zsámboki vezeték el­készítése, valamint az egyik aszódi 500 köbméteres me­dencének az átadása. — Mi itt műtárgyakat ké­szítünk — mondja a műveze­tő, s én csodálkozva nézek rá, hiszen ezt az elnevezést a múzeumokban szokták hasz­nálni. Győri István magya- rázóan hozzáteszi: — Ezek a medencék kétszáz év múl­va is meglesznek, ezért kap­ták ezt a nevet. Az egyre mélyülő alap szomszédságában vaskos fa­gerendákat ácsolnak a mun­kások. A szalagfűrész tartó­oszlopait készítik, ugyanis a medence zsaluzásához szük­séges faanyogot kézzel nem tudnák feldolgozni. A Pest megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat munkásai dolgoznak a vízmfltelepnél. A környező falvakból, Boldog­ról, Bérről, Kisnánáról jár­nak ide; a gödöllői járásból csak hárman dolgoznak itt, ők bagiak. Győri István kis- tarcsai, és szívügye, hogy akárcsak a falujábeli vízmű­rendszert, ezt is határidő előtt átadják. KUTATÁSI FELADATOK — EREDMÉNYEK Szakmai bemutatók országszerte Eddig megjelent: 125 Előttem szakmai rendezvé­nyekre szóló meghívóik: mind­egyikben a Mezőgazdasági Gépkíqérleti Intézet invitál meg valamelyik gépbemuta­tójára. Az intézetben — amely ép­pen ebben az évben ünnepel­te a felszabadulás utáni új­jászervezésének 25. évfordu­lóját — alapvető feladatnak tartják a kutatási eredmé­nyek megismertetését. A me­zőgazdasági nagyüzemek szak­embereinek szakmai éhsége nagy, s ezt az intézet igyek­szik kielégíteni. A fontos az, bogy a gyakorlati bevezetésre alkalmas eredményeket mi­előbb továbbadják, ezért gép­bemutatóikat tartanak, szak­mai közleményeket bocsáta­nak ki. Egy-egy új gépről, géprendszerről, termelési el­járásról tanfolyamokat tar­tanak, szaktanácsot adnak. Hasznos propaganda Az elmúlt években átlago­san 6—7 országos gépbemuta­tót rendeztek, amelyeken nem nélkülözték a társi nté-zetek, vállalatok közreműködését. Ugyancsak 40—50 tájjellegű szakmai bemutatót tartanak évenként. A legújabbakból említünk néhányat: Július 9-én Simantomyán a lenbetakarítás gépeit mutat­ják be. Egy nappal később, július 10-én a szőlőtermesztés gépeinek bemutatójára kerül sor a kővágóörsi Béke Ter­melőszövetkezetben. A szőlő- telepítés, talajművelés, haj­tásvágás, mélyműtrágyázás és a szőlő növényvédelmének gépeit láthatják az érdeklő­dők. Július 12-én a Szekszár­di Állami Gazdaságban lesz hasonló bemutató, amelyet az MGI, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesülettel, vala­mint a Baranya, Fejér és So­mogy megyei AGRQKER Vál­lalatokkal ' karöltve szervez; s 16-jm már az ország egy másik híres bortermő tájkör­zetéhez tartozó Gyöngyös- Domoszlói ÁG-ban tar Ívnak bemutatót, majd 18-án pedig a Kiskunhalasi ÁG-ban. Július 16-án az MGI a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat­Egy érme: 32 perc Hogyan vált be a vegytisztítás? „Szekrénykész" és keményített Az aszódi Vegyesipari Szö­vetkezet szolgáltatóházában másfél hónappal ezelőtt új szolgáltatást vezettek be: meg­nyílt a nagyközség — és te­gyük hozzá azt is: a környék — első tisztítószalonja. Bár néhány külföldi berendezés beállítása három hetet is igény­be vett — a szalon ma már tel­jes „gőzzel” dolgozik. Havonta 6—7 mázsányi ruha mosását és körülbelül ugyanekkora meny- nviség vegytisztítását végzi a szolgáltatóház földszinti helyi­ségeiben otthont kapott tisz­tító részleg. — Legfőképpen a hagyomá­nyokkal állunk hadilábon — mondja Kovács László, a tisz­tító vezetője . — Sokan ide­genkednek még ma is átlói, hogy „összemossák” ruháikat másokéval. Nos, hogy ennek elejét vegyük, kisméretű gépe­ket: 3 és 4 kilogramm száraz­ruha befogadására . alkalmas berendezéseket vásároltunk. Praktikus berendezéseknek bizonyultak az első hetekben a kanadai LAUNDERMA cég által gyártott automata mosó­gépek. A zsetonbedobású au­tomaták egy érme ellenében 32 percig szorgoskodnak. A mosószeres vízben alaposan megforgatják a ruhát, öblítik és azután kifacsarják belőle a vizet. Lengőlapátos gépeik sokkal kevésbé veszik igénybe a ruhák anyagát, mint a ha­gyományos tárcsás gépek. Érembedobású az ugyancsak kanadai McClary Easy mosó­gép is, igy azután okkal ve­tődött fel a szövetkezet veze­tőiben annak gondolata: nem kellene átalakítani az új sza­lont önkiszolgálóvá? A forgal­mi értékkel ma még nem ren­delkező rézpénzeket egyelőre csak a mosoda dolgozói dobál­ják a gépekbe. Vasali Hona és Juhász Jözsefné a holland vasalöigépen szorgoslkod­nak. A gépről „s*ekrényk«sz” és keményített állapotban kerülnek le a különféle ruhaneműk. Winkler Csaba felvételei — Ü;j szerzemény a holland NYBORG cég vasalógépe is, amelyről „szekrénykész” álla­potban kerülnek le a mosás­ra beadott ágyneműk, függö­nyök — mondja Kovács Lász­ló. — A legnagyobb sikere azonban az olaszországi Gino Mastrelli cégtől 460 ezer forim tért vásárolt vegytisztítógé­pünknek van. Egy1 hét alatt több mint 200 tétel vegytisz- títást végeztünk el segítségé­vel. Ha a vegytisztítás iránti érdeklődés a továbbiakban sem csappan, úgv azt tervez­zük, hogy a jövőben még egy berendezést vásárolunk. Az építészeti munkákkal és a gépek vételárával együttesen mintegy egymillió forint ér­tékű beruházás, úgy tűnik be­vált. Olcsóságához, gyorsasá­gához nem fér kétség, hiszen legkésőbb három nap eltelté­vel már átvehető a frissen mosott-vasalt fehérnemű és ágynemű, ha ugyan nem azon­nal van rá szüksége a ven­dégnek. A zsírpecsétes, vagy „madárbalesetes” öltönyök tisztítását egy óra alatt is el­végzik. Ilyenkor fehér köpenyt kap a vendég, aki helyben megvárhatja a tisztítás befe­jezését. És mindezért csupán 57 forintot kell fizetnie. — Vannak gépeink, amelye­ket szinte kizárólag a kornyék iparvállalatai vesznek igénybe — mondja Kovács László. — Mi elsődleges feladatunknak mégis azt tartjuk, hogy új szolgáltatásunk megőrizze gyorstisztító jellegét'. Ennek érdekében terveztük be egy mikrobusz megvásárlását is, amelynek a jövőben az lesz a feladata, hogy a környék köz­Friss szerzemény a na,gy telje­sítményű facsard- és szárílögép is, amelyből Juhász Erzsébet szedi ki a már vasalásra váró ruhát. ségeiből összegyűjtse és a szol­gáltató házba szállítsa a fal­vakban felhalmozódott, tisztí­tásra váró ruhaneműt. A be­gyűjtés megszervezését a ne­gyedik negyedév elejére ter­vezzük. A tervezett gép és mikro­busz megvásárlásával az év végére kétmillió forintos nagy­ságrendet is elérő vállalkozás a háziasszonyok második mű­szakjának megkönnyítését szolgálja. „Ügyfélcsalógatóul” azonban nemcsak serény gé­peiket, gyorsaságukat teszik a kirakatba, hanem eredményei­ket is. A szalon első részlege: a mosoda tavaly augusztusban nyílt meg. Munkájukat azóta végzik reklamáció nélkül. Uj szolgáltatásról lévén szó, nem csak megismertetni kell mun­kájukat a vendégekkel, ha­nem egyúttal a bizalmukat is meg kell szerezniük. És a be­csületesen elvégzett munka reklámnak sem utolsó ám. (Berkó) tál közösen az ajkai Bakony­alja Termelőszövetkezetben mutatja be lenbetakarítás gé­peit. Július 18-án Tiszaföld- váron, a nagy teljesítményű gabonabetakarító gépekkel tartanak szakmai bemutatót. A gépbemutatók feladata, célja sokoldalú. Szakmai szempontból elsősorban az, hogy a gazdaságok vezetői az intézet szakembereinek segít­ségével ismerjék meg a ter­melésit segítő új gépeket. A bemutatók során meggyőződ­hetnek a gépek munkájának minőségéről, működésük lé­nyegéről az oktatás és a ke­reskedelem szakemberei is. Mondhatjuk, hogy egy-egy gépbemutató a műszaki fej­lődést elősegítő hasznos pro­paganda. Az MGI szakembe­rei a megmondhatói, hogy milyen sokat‘érnek azok a sokszor kemény szakmai vi­ták, amelyek egy-egy gépbe­mutatóm lezajlanak. Egy példány mindenütt Hasznosak a gépbemutatók az oktatási szakemberek szá­mára is. Azokat a gépeket láthatják az MGI bemutatóin, amelyek nagy része csaknem akkor kerül széles körű al­kalmazásra, amikor hallga­tóik kikerülnek az egyete­mekről, szakiskolákról. S hogy az új gépek ismer­tetését még hatékonyabban segítse az intézet, kiadvá­nyokat, szakmai közleménye­ket ad közre. A vizsgált gé­pekről az elmúlt négy évben úgynevezett Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítőket juttattak el a szakemberek­hez: az idén jelentették meg a 125-iket. Egy-egy példányuk miieden tez-ben, ÁG-ban és szakiskolán megtalálható. Nagy sikert jelent az MGI- nek az: Értesítő Termelés- technológiák Műszaki Vizs­gálatáról című sorozat, amely­nek egy-egy füzete valamely termelési ág, vagy kultúra teljes gépesítési-ökonómiai- kemizálási tudnivalóit fog­lalja rendszerbe. (E kiad­ványsorozatot a tavalyi AG- ROMASEXPO ’73 kiállításon aranyéremmel tüntették ki.) Az elmúlt négy év alatt 64 fé­le technológiai füzet jutott így el a gazdaságokba. A ben­nük közölt technológiák meg­valósítását, bevezetését a MÉM Termelés- és Műszaki, Fejlesztési Főosztállyá ajánlja nagyüzemeinknek. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, kidolgozták a kukorica, a ga­bona, a lucerna, a burgonya, a sárgarépa, a cukorrépa, a karoló és a szőlő termesztésé­nek technológiáit. Tanfolyamok, szakemberek Az MGI az országos mező­gazdasági szaktanácsadó há­lózat egyik szerve. Eredmé­nyeit viszik közelebb a gya­korlathoz az ország különbö­ző részeiben lévő mérnöki irodái: Budapesten, Komá­romban, Szekszárdon és Szol­nokon. Műszaki Továbbkép­ző Irodája évente 45—50 tan­folyamot szervez, ezeken kö­rülbelül 1500—2000 szakem­ber ismerkedik az új eljárá­sokkal. Az intézet munka­társai gyakori előadói a TIT- rendezvényeknek, a szakmai előadás-sorozatoknak. Itt most keveset beszél­tünk az MGI mindennapos kutatási feladatairól, mun­kájáról. De akár azokról, akár a tudományos eredmé­nyek gyors és hatékony ter­jesztéséről legyen is szó, egy­aránt az az intézet célja, hogy gyakorlatra alapozott kutatási tevékenységével se­gítse mezőgazdaságunkat. Fehér István AUTOMATIZÁLJÁK A „LEZSÁKOLÁST” A tangazdaság fiataljai vállalták... A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságának KISZ-csúcsveaetősége az MSZMP XI. kongresszusa, to­vábbá hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére, ifjúsági szocialista bri­gádmozgalmat hirdetett meg a gazdaságban dolgozó har­minc éven aluli mérnökök, technikusok és szakmunká­sok részére. A versenykiírás után a tan­gazdaság KISZ-tagjai és szer­vezeten kívüli fiataljai meg­tették felajánlásaikat, ezek alapján máris összesen tizen­öt ifjúsági brigádot alakítot­tak, a legtöbbet, hetet Gö­döllőn, hatot Fenyőfuinnse- ton, a többit Kartalon és Nagygomboson. A Kiváló if­jú mezőgazdasági dolgozó cím elnyeréséért 203-an neveztek be a versenybe. Az egyéb ki­váló címek megszerzéséért 12 mérnök, 9 technikus, ^szak­munkás vetélkedik. összeg­zésül: a versenymozgalomba a gazdaság minden 30 esz­tendőn aluli dolgozója bekap­csolódott. Az alábbiakban adunk egy kis ízelítőt abból, milyen öt­letekkel, újításokkal, válla­lásokkal segítik a fiatalok — a versenykiírás szellemében — a tangazdaság munkáját. A fenyőharaszti kerület if­júsági szocialista brigádjai vállalták, hogy a munka meg­könnyítése érdekében megter­vezik az úgynevezett lezsáko- lás teljes automatizálását. A tervezésen túl mindezt mű­szakilag is kivitelezik. A ser­téságazat ifjúsági brigádjai vállalták, hogy az állategész­ségügyi teendőket gépesítés­sel végzik el. A szállítók fő feladatuknak tekintik, hogy az érkező vagonszállítmá­nyoknál csökkentik a fekbért, ennek érdekében igyeksze­nek minél hamarabb meg­valósítani a rakodás-ki pako­lás gépesítését. A kartali kerület gépmű­helyének ifjúsági brigádja vállalta, hogy kommunista műszakok szervezésével já­rul hoztál a kartali óvoda bő­vítéséhez, illetve a köziségi ifjúsági park építéséhez. A gödöllői kerület rákoshegyi telepének ifjúsági brigádja vállalta, hogy az idén letele­pítendő 400 ezer bojler-na­poscsibe között az elhullás nem .lesz nagyobb 2 százalék­nyinál. Végül pedig a nagy- gombosi kerület gépműhelyé­nek brigádja felajánlotta, hogy a kerület óvodásai ré­szére — a városi tanácstól ka­pott anyagból — társadalmi munkával udvari gyermek­játékokat készítenek, továb­bá játszóteret, parkot léte­sítenek. (fb) Száguldó motoros A Gödöllő és Szada közötti útszakaszon a megengedettnél nagyobb sebességgel vezette motorkerékpárját Szabadi Já­nos gödöllői lakos, és emiatt nekiütközött a vele azonos irányban haladó, Berze Lajos által hajtott lovas kocsinak. Szabadi János a baleset kö­vetkeztében könnyebb sérülé­seket szenvedett. Kórházban a gyalogos Figyelmetlenül, a kellő kö­rültekintést elmulasztva akart átszaladni Hévízgyörkön az úttesten Kiss Imréné helyi la­kos, akit az úton CX 05—73 rendszámú személygépkocsijá­val szabályosan közlekedő Szota József túrái lakos, az Ady Endre utca 119. számú ház előtt elütött. Az. asszonyt, aki baleset következtében köny- nyebb sérüléseket szenvedeti — a hatvani kórházba szállí­tották.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom