Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

VACI NAPLÓ XVIII. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1974. JÚLIUS 7., VASÁRNAP A TERVEKNEK MEGFELELŐEN r Épül az új művelődési ház Jegyzet A jó bornak is... Tisztítószalon Vácott, a Rádi úton. Patyolat-felvevőhely. A portál felett levő hatalmas üvegtábláról ez azonban aligha olvasható le. A fes­tett betűk, mint érzékeny bőrű ember hátáról a bőr a kiadós napozás után, jócskán lehámlottak. A cégtábla így mintha foltos, bepiszkolódott bal­lonkabátra hasonlítana. Azt mondják, ellentét­ben a közmondással, hogy a jó bornak is kell cégér. Hát még a Patyolatnak! Gazdagítják berendezését Ifjúsági klub Szódon íróvendégek - Magnós csere - Lemezkor A kupola szerelése következne Az épülő művelődési ház távlati képe. Lassan félidejéhez köze­lít az új művelődési ház épít­kezése. Lapunk hasábjain már többször beszámoltunk az elő- készülékekről, illetve a mun­kálatok megkezdéséről, mos­tani képes riportunkban né­hány apróbb, érdekesebb részletről tudósítunk. ★ A betonkeverő lánc műkö­dését Papp József főépítve- zető mutatja be: — A betont nem itt, ha­nem a Földváry téren keve­rik. A cementbe/, osztályozott kavicsot adagolunk, ami azt jelenti, hogy az uszálybóli kirakodás után, a sódert gép­pel megrostáljuk, és megfe­lelően ' keverve adagoljuk. Az így elérhető legnagyobb ka­vicsnagyság negyven milli­méter. — A betont, megkeverése után, billenő teherautókkal, az építkezéshez szállítjuk, ahol öt köbméteres, úgynevezett át- keveröbe kerül, amelyből az­után. az osztrák betonpum­pa 280 atmoszférával felnyom­ja az állványerdő tetejére. Azoknak, akik jártak ■ a BNV-n, bizonyosan ismerős ez a szerkezet. A STETTER- cég által gyártott betonpum­pával óránként 60 köbmé­ter anyagot lehet felemel­Az osztrák SXETTE-cég betonszivattyúja és kezelője, Maga György. Rózsavölgyi felvétele ni akár 50 méter magasra is. Jelenleg a berendezést pró­baüzemeltetik. Ha beválik, lehetséges, hogy megvásárol­ja a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. ★ Mint Márkus Géza műve­zető elmondotta, a nézőtér fö­démszerkezetébe, amelynek át­mérője 34 méter, eddig 500 mázsa vasat és 360 köbmé­ter betont építettek be. Az .épület egy, része előre gyártott,' UNlV ÁZ-szerkezetű elemekből áll, míg a közép­ső rész a helyszínen előállí­tott monolitfelévítmény. Az építkezés üteme a ter­veknek megfelelő, viszont ké­sik a kupola szeresse, ame­lyet a hajógyárnak e hónap elsején kellett volna elkezde­nie, de még az anyagok, al­katrészek szállítása sem in­dult meg. Remé'jük, a tervezett ha­táridőre, 1975. november 7-re, mégis átadásra készen áll majd városunk lassan kibon­takozó, új büszkesége. F. Z. Újabb virágüzlet. Néhány hónappal a Sasad Tsz Szé­chenyi utcai virágüzletének megnyitása után, most egy magán-kiskereskedő nlyitott a Földváry téren virágüzletet. Igen hosszú készülődés előz­te meg Szódon a KISZ ifjúsági klubjának megalakulását. A késedelmeskedésnek a helyi­séghiány volt az oka. Mióta e gond megszűnt a párt- és KISZ-helyiség átadásával mintegy varázsütésre készült el és népesült be a klub. Ma már hetenként ötször gondoskodik programról a tag­ság és az érdeklődők számára, rövid két hónap alatt negyven fiatal lett tagja, főleg KISZ- esek, s további jelentkezők is akadnak. Milyen is ez a klub, s mit tud nyújtani? Igaz, nem olyan modern és kényelmes, amilyennek lennie kellene. Egyelőre. A fiatalok azt mondják szívesen vállal­Ölvenéves a Gödi Fészek Készülődés a jubileumi ünnepségekre Idén ünnepli fennállásának ötvenedik jubileumát a ma­gyarországi munkásmozgalom egyik fellegvára, a Gödi Fé­szek. Az évfordulóról ren­dezvénysorozattal emlékez­nek meg. Az előkészületek megkezdődtek. Augusztus első vasárnap­ján, reggel fél 10-kor térzene köszönti az érkező vendége­ket: játszik a Dunakeszi MÁV Járműjavító fúvószenekara, vezényel Szirmai János. Délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, a 2-es orszáigút közelében álló, ta­valy félavatott munkásmoz­galmi emlékmű előtt. Major Tcumás verset mond, majd elhangzik az ünnepi beszéd, s a KISZ budapesti bizottságá­nak első titkára köszönti a Fészek veteránjait. Koszorúzással, fejeződik be a nagygyűlés, mely után a récztvevők a Duna melletti térségre vonulnak, ahol fél 12-kor, az MTSH és az MHSZ szervezésében, nagyszabású vízáparádé kezdődik: hajófel­vonulás, vízimodellezők, szá­razföldi modellezők bemu­tatója, s ügyességi verseny a Pest megyei és ä fővárosi fiatalok között. Délután kettőtől a Gödi Fé­szek kulturális program szín­tere lesz. Versmondóként közreműködik Patyi Éva, Vav- rik Éva (Vác), Kovács Sán­dor (Budapest) és Józsa Imre (Pesterzsébet). Kórusok ad­nak műsort, a Vasas Művész­együttes énekkara (vezényel Vass Lajos), a Csepel Autó és a Dunakeszi MÁV Jármű­javító egyesített kórusa (ve­zényel Tóth Béla) és a gödi Munkásdalkör férfikara (ve­zényel Szakái László). A Gödi Fészekben lezaj­ló, augusztus negyedik! ün­nepségsorozat után, 15-től 17 óráig tánczene szórakoztatja a megjelent fiatal okait. A központi ünnepséget meg­előzően, A Gödi Fészek helye a magyar munkásmozgalom történetében címmel, a Du­nakeszi Nagyközségi Tanács házának nagytermében, elő­adást tart dr. Gecsényi Lajos, a Győr-Sopron megyei Le­véltár igazgatója, rpaijd Du­nakeszi—Göd—Főt munkás- mozgalmi hagyományai cím­mel, dokumentum- és könyv­kiállítás nyílik a göd -alsói József Attila Művelődési Ház­ban, ahol lk)jm Nándor, a Pest megyei múzeumok igaz­gatója mondja a megnyitó be­szédet *f Az ünnepség előestéjén út­törők köszöntik a Fészek ve­teránjait a göd-alsói úttörő­táborban, s ünnepélyesen megnyitják a Fészek emlék­múzeumot. (papp) nak bármilyen munkát, s ä, kapott pénzt a klub berende­zésére használják fel. Technikai felszereltsége ki­elégítő. Magnetofonja,' nagy lemez játszós rádiója van, me­lyet lehet használni magnós felvételekre és erősítésre is. A művelődési ház, mire ezek a sorok megjelennek, már rendelkezik egy Regent 60-as erősítő berendezéssel, melyet a sződi tanács ajándékozott a fiataloknak. Többféle folyóirat, asztali futball, sakk teszi lehe-i tővé a szórakozást. Feltétlenül szót érdemel az, is, hogy hamarosan két fiatal irót és egy irodalomtörténészt lát vendégül a klub. A szintén fiatal sződi irodalmi színpad tagjai ebből az alkalomból műsort adnak, majd a jelenle­vők irodalomról, napjaink problémáiról beszélgetnek. Hogyan alakul tovább a, klub sorsa, mit hoz számára a jövő? Ez majdnem teljesen tagjaitól, vezetőitől függ. Ha olyan lesz a folytatás, amilyen a kezdet volt, a sződi fiatalok egy jól működő, ifjúsági klub­bal lesznek gazdagabbak. Saint Sándor j Ami tetszik - cs ami nem TETSZIK, .. hogy több százezer forin­tos költséggel rendezték a vá­ci Duna-parti szakaszt, az Ady Endre sétány vízszabályozó töltését. NEM TETSZIK, ... hogy sokan virtusból ki­szedegetik a partszakaszt vé­dő köveket, nemcsak csúfít­va a mesterséges partot, de veszélyeztetve a töltés épsé­gét is. (-ö) Ügyeletes orvos Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Pap Miklós, szer­dán dr. Bucsek Tibor, csütör­tökön dr. Gosztonyi Jenő, pénteken dr. Gulyás Zoltán, szombaton és vasárnap dr. Bucsek Tibor tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott, a Köztársaság útja 30. szám alatti központi rendelőben. Az ügyeletes orvosok a 11—199- es telefonszámon is hívhatók. A beosztás hétközben meg­változhat. Bernecebaráti, Perőcsény Ilyenkor kihalt a falu Az idén is Vízre szállt a Margit FELSŐGÖD, ALSÓGÖD, SURÁNY Tavaly nyáron újdonság­ként jelent meg és nagy kö­zönségsikert aratott a Margit büfóhajó, melyet a tahitótfa- lui Kék Duna Mezőgazdasá­gi Szakszövetkezet üzemeltet az idén is. A Margit június 30-án víz­re szállt. A hajó „parancsno­ka” továbbra is maga a ter­vezője és építőié. Szántai Mi­hály, nagyszerű ételeit pe­dig (halászlé, pacal, sült kol­bász, sült keszeg) Szántai Mi- hályné állítja elő. A „honi ki­kötő” Felsőgöd, de a működé­si terület Alsógöd, Surány és a sziget szentendrei oldalára is kiterjed. A hajón, akárcsak tavaly, a szakcsoport saját termésű borait és pálinkáját mérik. (r. s.) Aki még nem járt ilyen­kor, eper-, málna- és ribizli- szüret idején a váci járás északi községeiben, nem is tudja elképzelni, milyen is egy néptelen, a csendesnél is sok­kal csendesebb falu. Járom az utcákat a tűző napsütésben Bernecebaráti- ban, s nem találkozom egy teremtett lélekkel sem. Csak azok vannak a helyükön, a boltok, a posta személyzete, az orvos a rendelőben, akiket munkájuk feltétlenül oda­köt. Más mindenki — szüre­tel. Idősek, középkorúak, gye­rekek. Ilyenkor veszi ki a sza­badságát a másutt dolgozó családtag, il/enkor jön a ro­konság segíteni. Minden gyerek az óvodában Igazi, pezsgő életre csak a község óvodájában lelek, öt­venhat kis ember izgatottan fogyasztja a tízórait, mert utána moziba mennek, me­sefilmet nézni. Itt találkozom Galambos Gábornéval is, az óvoda ve­zetőjével. Nyilván furcsán hangzik, mert hol találkoz­na az ember valakivel mun­kaidőben, ha nem a munka­helyén? Csakhogy Galambos- né gyermekgondozási sza­badságát tölti. így aztán már teljes a rejtély. Azt mondja: — Itt van a szolgálati la­kásom, az óvodában, így az­után segély ide, segély oda, nagyon sokat időzöm az ovi­ban. Ilyenkor, szezonban, a lét­szám is megnő. Minden gye­reket elhoznak a szükík, mert hát ki vigyázna rájuk otthon? A megtermesztett gyümölcsöt le kell szedni: a gyerekek ezért több időt töltenek az óvó néni felügyeletében. Persze, jó volna, ha a ber­necebaráti óvoda udvara kel­lemesebb körülményeket nyújthatna a kicsinyeknek. Sajnos, az 1968-ban épült, szép tágas és jól felszerelt épülettől szembetűnően elüt az eléggé sivár udvar, ame­lyen csak néhány földbe ásott gépkocsi-gumiabroncs akad. Galambos Gáborné elmond­ja, hogy az idén már lehető­ség nyilik az óvoda udvará­nak rendbehozására, játék­szerekkel, mászókákkal való felszerelésére is. Növekedő betétösszegek Az üres utcán ballagok, s egyszeresak — nem akarok hinni a szememnek —, az egyik ablakból férfi hajol ki. Egy férfi, aki a legnagyobb dologidőben nincs a földeken? Amikor jobban szemügyre veszem, felfedezek a házon egy táblát: TAKARÉKSZÖ­VETKEZET. Bemegyek. Az egyetlen helyiségből ál­ló irodában Pálinkás László, a drégelypalánki takarékszö­vetkezet bernecebaráti kiren­deltségének vezetője fogad. — Látom, nincs sok mun­kája. — Most nincs, de majd lesz. Ha a községben befejeződik a szüret, akkor kezdünk mi dolgozni. — Általában mennyi pénzt hoznak be a családok ilyen­kor? — Húsz, harmincezer forin­tokat. — Mennyi a takarékszövet- zet betétállománya? — Három éve létesült a ki- rendeltségünk, s ma már nyolc és fél milliónál tartunk, de év­ről évre tovább növekedik a betétek összege. Ezt a községet elismerten szorgalmas embe­rek lakják. Perőcsénybe fél tizenkettő­kor érkeztem. Ha lehet mondani, akkor még 'nagyobb csend fogad, mint az előző községben. Itt az üzletek is zárva. Végre feltűnik egy élőlény: kisfiú, kezében levéllel. A pos­tára viszi. A közösre vigyázva A perőcsényi posta a volt tanácsháza melletti szerény kis házacskában található. A hivatal vezetője — egysze- mélyben beosztott is — éppen ebédel. A menü: zsíroskenyér és zöldpaprika. — Tíz méterre van az óvo­da, és mégis hideget ebédel? Pedig ez nem a legjobb a ba­bát váró mamának. — Valóban — mondja a fia­talasszony, Gottweisz Zoltán­ná. — Már annyiszor próbál­koztam, hogy óvodai ebédet kapjak, de nem sikerül. Azt mondják, hogy csak tanácsi dolgozók vehetik igénybe. En­gem elutasítottak. — Mióta dolgozik itt, és honnan jár Perőcsénybe? — Kemencéi vagyok, ott dolgoztam a postán, most csak helyettesítek, mert a kartárs­nő szülési szabadságon van. Beszélgetünk, egyszeresak a tizenöt méterre levő óvodából egy fehér köpenyes, fehér kendős asszony indul el fe­lénk. — Csak benéztem — mondja Együd Józsefné, a szakácsnő. — Ne féljen, nem rabolom ki a postát — tréfálkozom. — Na, nem is azért, de tud­ja, nagyon kell vigyázni. Az ember annyi mindent lát a Kék Fényben, meg múltkori­ban egy piros pulóveres férfit láttunk az erdőben bújkálni. Miért nem jött ki az útra, ha egyenes szándékkal járt? Nem igaz? Az emberek a földeken van­nak, s akiket mégis a faluhoz köt a munkájuk, szemmel tart­ják környezetüket. Nem a régi idők kíváncsiságaként, hanem a mások és a közös vigyázása okából. (bognár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom