Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-07 / 157. szám
8 1974. JÚLIUS 7., VASÁRNAP BORBÉLY TIBOR: A Seholsincs kötetből Csigához A csigaház kört körre szűkítő, meg nem szakadó vonala íut a csúcsig, betetőzve a művet kupolával a végén, amelytől értelmet nyer hosszúra gyújtott útja, hiszen így kész az egész: az otthon és menedék. S az emlék a csigáról. Hol, s hogyan élt Váci utca Én, a mellékutcák, ódon bérházak költője, neonfényeidről még nem énekeltem, bár származás szerint ehhez a környékhez tartozom. Apám itt volt vice, s itt hoztam én a pincemélyből napfényre salakot. Sok éven át égett a szén. Urainknak meleget, nekem a puttony szíja vállamra vércsíkot adott, így hát, ide tartozom. A régi úr-negyeddel a proletár, láni, vér szerint rokon. Ami elpusztít már felépült bennem. El kell hát mindent mondanom, a legrövidebben. Bátor vers Én elmondom! Kinek? Értekezleten Elvtársak! Pszt! Lábujjhegyen, Oly kedvesen alszik itt az értelem. Gyűlölet Gyűlölöm azt, aki két sorban is fecseg. Az ember akkor kezd aggódni, ha tudja már a könny hamis. A vér valódi. Mondhatnám szebben de a halálba is fegyelmezetten zuhan át, aki az életben vállalta szolgálatát. Pokolból f | 'fa* T •• lukor szól a duda. Ugyan, ki figyel oda! Élsz? Anyád csak tested szülte meg. Lelkeddel elvetélt. • • Üzenet Ne titkold, hogy készül benned már a mozdulat, amellyel tőlem elköszönsz. Elkéstél vele. A zászlótartónak nincs keze és lába 6incs. Nem léphet a búcsúzó fele. Jó lenne még időzni köztetek egyenes törzsű fák, s ti furcsa, ferde emberek. Fájdalma tükrét az ember odavágja,' s konokul tükrözi vissza a kínt valamennyi szilánkja. ítélet Kit nem feszít a jobbért indulat, a bőrében megrohad. Szerénység A szerénység nem alázat, de az ostoba mindenkit megalázhat, akinek fény nélkül is virágot hajt szíve. Nem! Nem vagyok forma tartó műanyag öltöny, hogy bárki, ki áramat lerótta: magára öltsön. Olimpia Az önmagunk rajzolta, s értelmetlen értekezlet körök egymásba fonódó olimpiai karikái csak a részvételig juttatnak el, pedig itta győzelem lenne a fontos. A f ácska, s az erdő Egyetlen fácska zöldje a pusztában furcsa szín. Hogy tettvágyunk is kedvét töltse, legyünk erdővé barátaim. Az erdő zöldje nem maradhat észrevétlen. Egy-egy fácska ha gyorsabban hajtja lombját, bölcs fatestvérek még puszta ággal is takarják. Aki nem kötött meg az feloldoz. Aki hűtlen, az segít, hogy hű legyek magamhoz. A, L. SÁR GÓR ODSZKIEKinevezés £ eontyev fogott egy fehér papírlapot, és a következő nyilatkozatot írta rá: „Nyomatékosan kérem, hogy ne nevezzenek ki osztályvezetőnek." Könnyedén aláfirkantotta az irományt, és egy hanyag mozdulattal átadta a titkárnőnek. Nem telt bele egy óra sem, és az igazgató szobájában már együtt ült a rendkívüli tanácskozás. — Valamiféle 'Leontyev — kezdte türelmetlenül az igazgató — nyomatékosan kéri, hogy ne nevezzük ki osztály- vezetőnek. Ki ez a szerencsétlen flótás? ' A tanácskozás részvevői egymásra néztek, összesúgtak, húzgálták a vállaikat. Végül Kurgapkin szólalt meg: — Bizonyára egy különcködő alak. — Miféle különcködő alak? — csodálkozott az igazgató. — Csak nem ment el a józan esze? — Fiatal, tapasztalatlan még — mosolyodott el Kurgapkin. — Megjátssza magát.„ — A bolondot? — kérdezett vissza az igazgató. — No, rendben. Akkor majd én beszélek a fejével. — Mór éppen be akarta rekeszteni az ülést, amikor hirtelen Szomjonov emelkedett szólásra: — Nem kell azt úgy elkapkodni — mondta különös hangsúllyal. — Én jól ismerem Leontyevet. Nem ostoba fickó. Csak úgy vaktába nem firkálgat. — Mit gondol, mi volt az indítóoka? — kérdezte az igazgató. — Nem ismerem az írás indítékát — felelte Szemjonov. Egy pillanatig csend ülte meg az igazgatói irodát. — Az hírlik felőle, az apja nagy kutya — jegyezte meg Orlovszkij. — No, és akkor mi van? — horkant fel az igazgató. — Akkor mi van? Van ennek egyáltalán jelentősége? Mindezek ellenére valami mindenkiben motoszkálni kezdett. — Kedves barátaim — kérlelte a társaságot az igazgató. — Bizonyára rendes, becsületes emberek a szülei. Egyszerű dolgozók. Önök meg... — Nézzen akkor annak utána, hogy ki a nagybácsikája — hozakodott elő jelentőségteljesen Orlovszkij. — Hogy nem szégyenük magukat? Ilyen dolgokkal érvelni! — szidta a társaságot az igazgató. — Szégyen, gyalázat ... Közben viszont azon kezdte tömi a fejét, hogy tényleg ki is lehet a nagybácsi. De a nagybácsiról senki sem tudott mondani ^ semmi konkrétat ... — Pontosan nem is tudom — szűrte a fogai között Orlovszkij, kajánul mosolyogni kezdett. — Nagy kalapot hord, és alatta nem valami bizalom- gerjesztő ábrázatot... Az igazgató felhúzta szemöldökét: — Ebben nincs semmi különös. A kérdés itt az: miért írta ezt a nyilatkozatot? — Tudta 6 azt nagyon jól, miért csinálja... — jegyezte meg Szemjonov. — Mire célozgat ismét? — fordult hozzá a direktor. — Ajánlom, fontolja jól meg, mielőtt döntene. Csak úgy vaktába nem írnak az emberek ilyen fontos dolgokat. Mi sem írunk egyikünk sem, még csak hasonlót sem... — hadarta egyszuszra Orlovszkij. — Kinevezni! És már pontot is tettünk az ügy végére. — Dekát ezt ő saját maga sem akarja! — vetette ellen az igazgató. — Így harcol a nagybácsikája ellen — adta meg a felvilágosítást Orlovszkij. — Az a nagybácsika ragaszkodik a kinevezéshez, ő meg ellenkezik... Fiatal még a galam- bocskám. — ön úgy véli? — Kétségbevonhatatlanul. De döntsön ön... Kinek adjunk igazat? A fiatal tacskónak, vagy a tapasztalt nagybácsinak? ~ z igazgató felemelte a /t hangját: Köpök a nagybácsikra meg a nagynénikre. Értik? Tudom én, magamtól is, hogyan kell döntenem! Ki szavaz az ellen, hogy kineveztük Leontyev elvtársat osztályvezetőnek? Ellenszavazatra, természetes, senki sem gondolt. Fordította: Sigér Imre Szívkirály Radóczy Mária tűzzománc képe DESSEWFFY LÁSZLÓ: Szabadságolási ütemterv Tisztelt Munkaügyi Osztály! Felhívtak, hogy 21 nap évi szabadságom igénybevételével kapcsolatos ütemtervemet nyújtsam be. Felhívásuknak az alábbiakban teszek eleget: • Tuzelőutalvánnyal kapcsolatos eljárás a Tüzép- telepen, valamint fuvar megrendelése — egy nap. O Tüzelő házhoz szállítása miatt egész napos ügyelet a kapunk előtt — egy nap. 9 A tüzelőt nem szántották le a kitűzött időpontban, ezért újabb egész napos ügyelet — egy nap. O Rendes évi csőrepedés a szomszéd lakásban, ezért a házkezelőség az én fürdőszobámban vési a falat — egy nap. • Állama Biztosító, továbbá a házkezelőség helyszíni szemléje a szétvert fal és a vízkár ügyében — egy nap. • A fal helyreállítása, a a sitt elhordása — egy nap. Ez eddig hat nap. • Szavatossági időn belül (túl) elromlott hűtőszekrényem (tévém, rádióm, porszívóm, mosógépem) megjavítása miatt ügyelet otthon (eljárás a szervizben) — szerencsés esetben egy nap. • A kiküldött szerelőnél nem volt a sszüfcséges alkatrész, ezért ismét eljön (megyek) három héttel később — egy nap. • Az Állami Biztosító kárbecslőjének látogatása az egész évben betört ablakok felmérésére — egy nap. • Jön az üveges — egy nap. Ez már tíz nap. • Rendes tavaszi és őszi tisztelgő látogatásom — immár tizenharmadik éve — a lakáshivatalnál minőségi csere, illetve szövetkezeti lakáskiutalás ügyében — összesen két. nap. Ez eddig tizenkét nap. 9 Már nagyon meguntam, hogy a szabadságom így telik el, ezért utána kívánok járni a lakás korszerűsítésének, gázfűtés bevezetésének, stb... A szükséges engedélyek beszerzése a házkezelő- ségtől, kéményseprőtől, a tanács építési osztályától, a mindenféle közművektől, árajánlat beszerzése maszektól, ktsz-től, közművektől, figyelembe véve, hogy mindenhová többször is el kell mennem és mégsem intéződik el semmi, a vele járó kiborulással együtt nagyjából hat nap. Eddig összesen tizeiMiyole nap. • Velem közös háztartásban élő, általam igazoltan eltartott, általános iskolás gyermekem téli megfázásos megbetegedése miatt a maradék három nap. összesen huszonegy nap. Megjegyzés: fenti ütemtervben nem szerepel már említett gyermekem őszi megfázásos megbétegedése. Ugyancsak várható, hogy óvodás korú gyermekem hasonló megbetegedésbe fog esni, de véletlenül sem testvérével ' egyidejűleg. Ezen túlmenően várható az is, hogy a mások gyermekeinek ragályos megbetegedése miatt az óvoda időszakonként zárva tart. Az erre vonatkozó, valamint az összevont, több napos ünnepek előtti kenyérbeszerzéshez szükséges szabad napok száma megtalálható feleségem szabadságolási ütemtervében. Tisztelettel: Jámbor Lajos dolgozó. Egy életút mérföldkövei Erdei Ferenc: Emberül élni Kivételes tehetség volt Erdei Ferenc, azzá avatta családi környezete, rendkívüli tudása, érdeklődése a társadalom kérdései iránt, a korszak, amelyben született, s amelyben képességei kibontakoztak, illetve amelyben kifejthette munkásságát. A makói hagymás kis- paraszt fia mélyről, a parasztság alsó rétegéből jött, s olyan magasra emelkedett, akinek tudományos munkásságát, közéleti tevékenységét Európa-szerte ismerték, s munkáin nemzedékek nevelkedtek. Már fiatalon elkötelezte magát a szövetkezeti eszme mellett. Szinte egész életét annak az osztálynak a felemelésére szentelte, amelyből származott: a parasztságnak. Fiatalkori tanulmánya is a parasztokról szólt, azt vizsgálta, annak jobbra fordulásáért vállalt politikai tevékenységet. Ezt a rövid, de gazdag életpályát mutatja meg a Gondolat kiadásában most megjelent kötet, az Emberül élni, amelyben Erdei Ferenc emberi portréját, irodalmi-közéleti munkásságának főbb állomásait ismerheti meg az olvasó, úgy, hogy a korszak eseményeibe is betekintést nyer. Növeli a kötet értékét, hogy a szerző még maga kezdte sajtó alá rendezni a könyv anyagát. Sajnos, mindössze csak három ív megírására-összeállítására hagyott időt a hirtelen bekövetkezett halál; a könyvet végül is a hátramaradt, részletesen kidolgozott terve alapján Berend T. Iván és Szuhay Miklós válogatta és írt összekötő szöveget, testvéröccse, Erdei Sándor pedig a szerző életét rajzolta meg megkapó líraisággal, igen tárgyilagos rendszerességgel. A válogatók megpróbálták követni Erdei Ferenc által szabott utat: nem hagyományos válogatást nyújtanak át az olvasónak, hanem egy izgalmasan tanulságos, nagyformátumú életmű rendszerező összegezését. Ügy véljük, hogy ezt a szándékukat sikerült megvalósítaniuk. Hűek maradtak Erdei Ferenc elképzeléséhez, sikerült megmutatni az életművet olyannak, ahogyan azt a küzdelmes évizedek formálták. A könyv egy szenvedélyes és sokat küzdő embert mutat be. ö maga írja a könyv előszavában: „Egy dolog átélni egy kort, és más dolog visszaemlékezni rá". Erdei átélte és írásaiban rögzítette a magyar nép számára is sorsfordulót jelentő fél évszázadot. írásai korhűek, egy korszak modelljei. A már említett előszóban írja: „...a szerző igazán i semmi rendkívüliséggel nem dicsekedhet, pontosan alkalmas arra, hogy korunk normális emberének a modellje legyen. Alkalmas erre pályájánál fogva. 1910-ben született, Európa közepe táján, olyan társadalomban, amely városi is, falusi is, nem is; végigjárta a nevelés obiigát lépcsőit... További pályája során is: volt földműves, szerkesztő, kutató, piaci árus, igazgató, miniszter, akadémikus, tehát sokféle ahhoz, hogy általában ember lehessen." Minden összpontosult benne, ami a mai kor emberét jellemezheti. S ezt a kötet meggyőzően dokumentálja. Az írások elrendezése ennek a szellemnek felel meg. A könyv hat fejezetben — az írások megjelenésének sorrendjében — tárgyalja Erdei munkáit. A „Paraszt beszél a parasztokhoz” összefoglaló alatt részleteket közöl a Parasztok című könyvből és a többi, a felszabadulás előtt született tanulmányaiból. Első könyve, a Futóhomok már megjelenése idején, 1937-ben feltűnő sikert ért el, s még abban az évben megjelent a második kiadása is. Mindkettő vallomás a parasztságról. „Ha én beszélek parasztokról, magamról, magunkról beszélek, s ha érthető a nyelv, amelyen szólok, a civilizált világ fölszínén élő ember számára, elmondhatom életünk rideg titkait..." S ez a vallomás őszinte és mindvégig kíséri művét: tenni a parasztságért, jobb világot teremteni számára, olyan világot, amelyben a paraszt már, nem paraszt többé, de nem is úr, hanem dolgozó ember, aki részesül a modern társadalom vívmányaiban. Bizonyította, hogy úgy élni, ahogyan abban az időben élt a magyar parasztság, nem lehet, nem szabad. S Móricz Zsigmondot, Györffy Istvánt, Kiss Lajost, Veres Pétert és Illyés Gyulát hívta segítségül, akik „lényegest tudnak mondani a paraszti világ titkairól.. .* Lázasan kutatta, hogyan lehetne megváltoztatni a parasztember életét: nyugatra ment, a holland, a svájci mezőgazdaságot, szövetkezeteket tanulmányozni, s levonta belőle a tanulságot: a magyar parasztságnak is a szöt
