Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

1974. JÜLIUS 6„ SZOMBAT Hétfőtől—szombatig a boltban Csúcsforgalom: péntek délután önmaguk és a vásárlók dol­gát egyaránt megkönnyíti a maglódi ÁFÉSZ 11-es számú önkiszolgáló élelmiszer-háztar­tási boltja dolgozóinak mun­kaszervezési módszere. Majoros Sándorné vezetésé­vel az asszonyok három egy­mást követő évben megszerez­ték a szocialista brigád címet, jelenleg már az arany fokozat tulajdonosai. Munkaszervezési módszerüket az ÁFÉSZ kéré­sére írásba foglalva bocsátot­ták a boltok rendelkezésére — mintegy tapasztalatátadásként. Eladás az étkezés sorrendjében A hét minden napján az áruszállítás és a forgalom rit­musához igazodnak. A csütör­tök és a szombat áruátvétel szempontjából viszonylag nyu­galmasabb. Szerdán van a nagytakarítás, beleértve a bolti felszerelések karbantar­tását is. Ilyenkor olvasztják ki a hűtőpultokat, hogy a hét vé­gére, a pénteki csúcsforgalom­ra minden rendben legyen. A legmunkaigényesebb napjuk különben is a péntek. Ekkor küldi a FÜSZÉRT az úgyne­vezett nehéz és könnyű árut, ekkor van a vegyianyagok át­vétele is. Ráadásul a megvál­tozott vásárlási szokások sze­rint mindinkább péntek dél­utánra tevődik át a csúcsfor­galom. Ezen a napon jönnek a kocsik a göngyölegekért is. Példásan figyelemre méltó a gondosság, ahogy az áru­készletet rendezik. A kirakás alapja a szavatossági idő. A régebbi szállításból eredő cso­magok kerülnek felülre, az újabbak az alsó polcokra. Ez­zel elérték, hogy lejárt szava­tosságú áru sosincs az eladó­térben, de még a raktárban sem. Ott ugyanúgy a szállítás sorrendjében tárolják a kész­letet, összhangban a bolt fel­töltésénél alkalmazott eljárás­sal. Jóllehet ez elemi követel­mény már a kereskedelem­ben ősidők óta, sok helyen mégsem tartják be. Terhes anyák soron kívül Az áruátvétel szintén ha­sonló gondossággal történik. A boltvezető olvassa a számlát tételről tételre, két munka­társa pedig ennek alapján ve­szi át. Ellenőrzik a mennyi­séget, a minőséget és az ára­kat. Ezzel sok reklamációnak, későbbi huzavonának veszik elejét. Szombaton délután úgy zár­ják a boltot, hogy a hétfő reg­geli nyitásra ismét napra ké­szen rendezett legyen a vá­sárlótér, a gondolákon ott az áru. A faluban, a környék lakói erényeik közé sorolja, hogy segítenek az öregeknek és a gyerekeknek a vásárlásban, a terhes anyákat előre veszik. Jólesik az is, ha az újfajta árukra külön is felhívják a figyelmet, megmagyarázzák, mit mire lehet használni. Szabadságolás egymás között A jó szellemű együttműkö­dés megnyilvánulása a szabad­ságidő házon belüli megoldása a brigádtagok között. Ez azt jelenti, hogy maguk osztják be, ki mikor veszi ki a sza­badságát. Helyette nem igé­nyelnek kisegítőt, hanem át­vállalják a munkáját. Ily mó­don nemcsak a leltározási, ha­nem a helyettesítéssel járó költséget is megtakarítják. Ez a bolt jelképesen három asszony — Majoros Sándorné, Bezzeg Sándorné és Magda Józsefné — közös háztartása az egész község számára. k. m. Legalább víkendre Tizenheten Vácról Több esztendős múltra te­kint vissza a Textiles Szak- szervezet Fonyód-Bélatelepen megnyitott 300 személyes sá­tortábora. A táborban az idén június 21-től augusztus 16-ig egyhetes turnusokban vált­ják egymást a dolgozók és családtagjaik. A sátortábort szívesen ke­resik fel a Pest megyei tex­tilüzemek — a Hazai Fésűs- fonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára, a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat budakalászi gyára, a Váci Kötöttárugyár stb. — dolgozói. Aki nem egy hétre, az legalább víkendre „teszi tiszteletét”, s ezek szá­ma is eléri a félszázat szom­bat-vasárnaponként. E mos­tani hét végén például 17 ví- kendezőt várnak a Váci Kö­töttárugyárból Bélatelepre. A táborban eltöltött egy hét abban különbözik az üdü­lőkben megszokott édes sem­mittevéstől, ho'gv itt a sza­bad idő okos kihasználása, az aktív Pihenés a divat: a tá­borozok szinte kivétel nélkül bekapcsolódnak a táborban hagyományosnak számító sportversenyekbe. — Anya- és csccsemővé­delem. Több mint 20 szülész­nőgyógyász, 63 gyermek kör­zeti szakorvos és 326 védőnő dolgozik a megyei anya- és csecsemővédelmi hálózat­ban. A Pest megyében élő anyák 65,7 százaléka, az agg­lomerációs övezetben 93,4 százaléka veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt. Tíz nap rendeletéiből A répamagtermesztés to­vábbi fejlesztéséről a 12/1974. (VI. 16.) MÉM. rendelet intéz­kedik, amely a Tanácsok Köz­lönye 32. számában talál­ható. Az ügyintézői munkakörök­ben a megfelelő iskolai vég­zettséggel nem rendelkező és ténylegesen ügyintézői munkát ellátó, jelenleg államigazga­tási és igazságszogáltatási állo­mányban levő dolgozók kivé­teles besorolási lehetőségéről tájékoztatja az érdekelteket ugyanitt a munkaügyi minisz­ter 116/1974. MüM. számú uta­sítása. A névváltoztatásról szóló 2/1955. (IV. 23.) BM. számú rendelet módosítását a 2/1974. (VI. 27.) BM. rendelet tartal­mazza. (Magyar Közlöny, jú­nius 27.) A Családjogi Törvény vég­rehajtásáról és az átmeneti A Budapesti Kőolaj'pari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. rendelkezések végrehajtásáról kiadott 7/1974. (VI. 27.) IM. rendelet a Magyar Közlöny 44. számából ismerhető meg. A gyermektartásdíjról meg­jelent 8/1974. (VI. 27.) IM. és a gyámhatósági eljárásról ren­delkező 1/1974. (VI. 27.) OM. rendelet is ebből a hivatalos lapból ismerhető meg. A munkaügyi viták eldönté­séről szóló 9/1967. (X. 8.) sz. MüM. rendelet módosításáról a 14/1974. (VI. 30.) MüM. ren­delet intézkedik. (Magyar Közlöny, 45. sz.) Horgászszerencse 52 kilós óriás harcsát fogott idős Száraz Béla, a csongrádi Haladás Halászati Szövetke­zet nyugdíjas tagja. A hatal­mas viza ragadozó a Tisza hullámterén elhelyezett var­sába keveredett. A folyó alsó szakaszán ez volt az idei leg­nagyobb zsákmány. Kilencvenhét centiméter hosszú, 17,25 kilós amurt fo­gott a szombathelyi csónaká- zótóban Patai Kiss József nyugdíjas, a szombathelyi Munkás Sporthorgász Egye­sület tagja. Csalinak főtt ku­koricát tűzött a horogra. A halat — amely idei rekord­nak számít — hosszú fárasz­tóé után emelte partra a sze­rencsés horgász. • CSALÁDBAN - KÖRÜL Ültessünk szamócát! Ha most hozzáfogunk, jövő tavasszal terem Sokak számára talán meg­lepő, hogy most ajánljuk a szamóca telepítését és nem ősszel, vagy tavasszal. Ennek az a magyarázata, hogy a leg­újabb tapasztalatok szerint, ha már most hozzáfogunk a szamóca ültetéséhez, és au­gusztus közepéig befejezzük, szamócásunk már az első év tavaszán jelentős terméssel hálálja meg munkánkat A palántákat úgy válasz- szuk ki, hogy három kifejlett lomblevelűk és egy fejlődés­ben lévő, ún. szívlevelük, erős és sűrű gyökerük le­gyen. Amennyiben nem tu­dunk rögtön telepíteni, akkor a palántákat, legfeljebb egy napig, nedves újságpapírba és fóliazacskóba tekerve tárol­juk hűvös helyen. Ha saját szamócással ren­delkezünk, magunk szaporít­hatunk a legjobb fajtákból. A töveken fejlődött indák kö­zül azokat hagyjuk meg, ame­lyeken a legfejlettebbek a nö- yénykék. Ezeket óvatosan nyomjuk be a talajba, és rendszeresen öntözzük. Egy indán egy, egy tövön legfel­jebb csak 4—5 fejlett palán­tanövényt hagyjunk meg, hogy kellően megerősödhessenek. Amikor a kis növényke már kellően meggyökeresedett, vágjuk le az anyatőről és jú­lius végén földlabdával együtt Horgolt strandmellény A szabásmintát a megfe­lelő méretre átigazítjuk. A modell anyagigénye kb. 150 g. citromsárga, néhány szál narancssárga, zöld és fehér fo­nal. Háta: a citromsárga fonallal 135+3 láncszemmel kezdjük. Első sor: a tűtől számított 4. és 5. láncszembe 1—1 egy- ráhajtásos pálcát öltünk — 2 láncszem, a 3. és 4. lánc­szembe 1—1 egyráhajtásos pálca — ismételjük és végül 2 egyráhajtásos pálcával fe­jezzük be a sort. 2. sor: (ez a munka bal oldala) három láncszemmel fordulunk, pál­cát öltünk a pálcára — 2 lánc­szem, 2 egyráhajtásos pálca az ívbe — ismételjük végig. A második sor ismétlésével dolgozunk és a szabásmintá­nak megfelelően alakítjuk ki a formát *nr WHIM tét • • AUTÓSZERVIZÜNKBEN minden típusú személygépkocsi- alsó és felső mosását, zsírozását, olajcseréjét,- motor, futómű, fék, fényszóró műszeres beállítását,- kerékkiegyensúlyozását,- valvoline alvázvédelmét,- karosszériajavítását és -fényezését vállaljuk. ELŐZÉKENY, GYORS KISZOLGÁLÁS „ UNIVERZÁL ” MGTSZ AUTÓSZERVIZ, MAGLÓD (a 31 -es főútvonal mellett, a 28-as kilométerkőnél)­Elejét a hátával azonos^mó- don horgoljuk a szabásmintá­nak megfelelően, elől mélyebb kivágással. Zseb: Két azonos darabot horgolunk. A zöld színnel kezdjük, 3. láncszemmel for­dulunk és egyráhajtásos pál­cákkal dolgozunk, zöld, fe­hér és sárga színek váltá­sával és zölddel fejezzük be, illetve a zölddel még egy sor szorosszemet horgolunk. A megfelelő helyre felvarrjuk a zsebeket. Befejezésül össze­varrjuk a két oldalt, a válla­ltat és a mellény szabad széle­it behorgoljuk a citromsárga színű fonallal. ültessük ki az előkészített ágyasba. A fejlett, jó ízű, tetszetős termést hozott háromeves tö­veket tőosztással is szaporít­hatjuk. Ilyenkor a le termett töveket szedjük fel, óvato­san távolítsuk el a sérült ré­szeket, a száraz leveleket és ahány tőrózsája van, annyi részre osszuk szét őket. Fagyzugos és mélyfekvésű helyre sohase telepítsünk! Ültetés előtt 18—20 cm mé­lyen .forgassuk meg a földet és bőségesen dolgozzunk be szerves trágyát. Ennek hiá­nyában 100 négyzetméterre komposzttal keverjünk össze 5 kg pétisót, és ezt keverjük alaposan a talajba. Ezután készítsünk 120 cm széles ágyú­sokat, gondosan öntözzük be, majd csak borús és szélcsen­des időben telepítsünk. A gyengébb fejlődésű faj­tákat — például a Lihamát, Sengia, Precosát, Supprise-t — 30x30 cm-ne, az erőteljesebb növekedésűeket — például a Gorelilát, a Pocahontast — 35 —40x35—40 cm-re ültessünk egymástól. A gyökérzetet ne vágjuk vissza és a palántá­kat úgy ültessük el, hogy a levelek töve a talajfelszín alá kerüljön, de a levélrózsa kö­zepe, a szívlevelek a talaj fel­színén maradjanak. A jobb, gyorsabb eredést majd né­hány kiadós öntözéssel se­gítsük elő. Szent-Miklóssy Ferenc A csökkent munkaképességűek segítése Társadalmi ügy Alkotmányunk minden ál­lampolgár részére biztosítja a munkához, a társadalmi fel- emelkedéshez való jogot. A „minden állampolgár” fogal­mába természetesen beletar­toznak azok is, akik testi vagy szellemi rokkantságuk miatt csak sajátos módon tudják ki­venni részüket a társadalmi tevékenységből. Ez azonban az államnak egyfajta kötelezett­séget jelent, azt, hogy számuk­ra a gyakorlati feltételeket biztosítsa. így jött létre a szo­ciális foglalkoztató, a felnőtt­védelmi szociális gondoskodás egyik speciális formája. Célja, hogy a megfelelő jövedelem­mel nem rendelkező idős, csök­kent munkaképességű és szo­ciális helyzetük miatt ráutalt személyeknek rendszeres fog­lalkoztatást, munkát biztosít­son. A létrehozott szociális fog­lalkoztatók száma 21 — vidé­ken 7, Budapesten 14 —, s ezekben mintegy 7000 személy dolgozik. Nincs rendszeres munkaalkalom Pest megyében Gödön 5 éve alakult meg a szociális foglal­koztató. — Létrehozásához egy helyi­ség és 30 ezer forint készpénz kellett — mondja Cservenák László, a foglalkoztató vezető­je. — Megközelítően 200 állan­dó dolgozónk van, havonta 800 —1500 forint körül keresnek. Ezek az eredmények persze nem jelentik azt, hogy elége­dett vagyok, ugyanis még ren­geteg utánajárással sem tudok rendszeres munkaalkalmat, vi­szonylag stabil kereseti lehető­séget biztosítani a foglalkoz­tató dolgozóinak. És sajnos, ez­zel a problémával nem állok egyedül. A többi foglalkoztató­vezető is hasonló gondokkal küzd. Azzal a különbséggel, hogy városban a nagy számok törvénye miatt is — több a gyár, az üzem, mint vidéken vagy falun — nagyobb az. esély a munkalehetőségek fel­kutatására. — Megítélése szerint miért nem fogadják szívesen a vál­lalatok a szociális foglalkozta­tók munkavállalásait, hiszen olcsóbban, rövid határidőre is dolgoznak? A gödi foglalkoztató — Valóban olcsóbban és legalább olyan minőségben dolgoznak, mint a gyáriak. Mégsem fogadják szívesen a mi munkánkat. Persze, van olyan kivétel is, ahol a gyár vezetősége világosan látja, hogy a mi esetünkben nem szabad csak a gazdasági hasz­not figyelembe venni, hanem a csökkent munkaképességűe- ken, időseken, szociális hely­zetük miatt rászorultakon való segítség társadalmi ügy is. — Van-e mód arra, hogy a | foglalkoztatók dolgozóinak ha­sonló szociális körülményeket teremtsenek, mint amilyennel az üzemi keretek között dolgo­zók rendelkeznek? — Pest megye ilyen szem­pontból szerencsés helyzetben van. Jelenleg ugyanis csak Bu­dapesten és Pest megyében biztosítanak a foglalkoztatók­nak az év végi bevételi több­letből fedezetet a bedolgozók kulturális szükségleteire, vala­mint szociális helyzetük javí­tására, pedig a többi megye foglalkoztatói legalább ennyire igénylik ezeket a juttatásokat. A többletpénzből nemrég ko­csit vettünk, hogy a járókép­telen vagy nehezen mozgó dol­gozóinknak hazaszállítsuk a munkát és vissza a kész dara­bokat. Ha minden jól megy, lesz majd tisztálkodóhelyisé­günk is, szeretnénk fürdőszo­bákat, zuhanyozókat is építtet­ni az idei többletből. Azt akar­juk, hogy dolgozóink ne erez­zenek nagy különbséget a fog­lalkoztatók és a gyár légköre között. Erkölcsi segítség is A szociális foglakoztatók lét­rehozása és fenntartása mind társadalmi, mind szociális szempontból különösen nagy jelentőségű. Nemcsak megél­hetést kell biztosítaniuk, ha­nem az önálló kereset mellett erkölcsi támaszt is kell nyúj­taniuk azoknak az emberek­nek, akik üzemi keretek kö­zött nem tudnak dolgozni. F. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom