Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

«cm »*// J. 1974. JÚLIUS 6., SZOMBAT v/fimip 5 Gyakorlaton A szegedi rost-, pamutfomó és szövőipari ezaküoözépiskola húsz utolsó éves tanulója a Lenfonó és Szövőipari Válla­lat ibudiaikalászi gyárában tölti egyhónapos üzemi gyakor­latát. A lányok, a gyár leányszállásán, a fiúk pedig a ki­helyezett technikum tantermében kaptak megfelelő szállást. Képünkön: a lányok egy csoportjával a Picanol szövőgép „beszerelését” ismerteti meg Var ga Károly művezető. Arányos közteherviselés Javuló adómorál Pomázon „A helyes adópolitika ki­alakítása elősegíti a népgaz­dasági célokat, és egyben a község fejlesztési terveinek megvalósítását is” — vallják a pomázi nagyközségi tanács­nál. S hogy ezen elv mennyi­re érvényesül a gyakorlatban, arra ékes bizonyíték az adó­ügyi dolgozók és az adófizető polgárok között kialakult jó kapcsolat. — Arányos közteherviselés és differenciált adóztatás ki­alakítására törekszünk — Fizikai és szellemi társadalmi munkával Dunabogdány is benevezett Dimabogdány is benevezett a járás többi településéhez hasonlóan a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége által idén újra meghirdetett település­fejlesztési versenybe. A köz­ség három naigy termelési egy­sége, a kőbánya, a tsz és az ÁFÉSZ egyaránt példamuta­tó társadalmimuntoa-vállalá- aokat tett. A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság Kőbá­nya üzemének kollektívá­ja a község gyermekintézmé­nyeiben. és a művelődési ott­honban vállalta minden vil- lanysizierelésd munka elvég­zését. Az iskola udvarán lé­tesülő beton pingpongasztal­hoz elkészítik a vasszerkeze­tet, segédkeznek a vízveze­ték-hálózat bővítésénél és az óvoda udvarára a gyerekek­nek pihenőpadokat építenek. A művelődési ház udvara, az ifjúsági park, valamint több utca karbantartásához szük­séges kőzúzalékot díjmente­sen a helyszínre szállítják. Az üzem szocialista brigád­jai még ebben a hónapban lebontják a régi egészséghá­zat — helyén épül az új —, s gondoskodnak a törmelék el­szállításáról is. A számottevő építési rész­leggel rendelkező Űttörő tsz az iskola épületének és ud­varának folyamatos, szükség szerinti karbantartását, kisebb kőműves, tetőszerkezeti, la­katos munkák elvégzését vál­lalta. A művelődési ház ré­szére a jól gazdálkodó ipari- mezőgazdasági termelőszö­vetkezet kazettás magneto­font vásárol mikrofonnal. Szikriszt József műszaki ügy­intéző a szabad strand ter­vezésében segít a községnek. S talán a legrangosabb vál­lalás: a Kossuth Lajos utca páratlan oldalán, a tsz-iroda és a sportpálya közötti szaka­szon megépítik a járdát Az ÁFÉSZ asztalos- és la­katosipari kapacitását ajánlotta fel a község intézményeinek kar­bantartási gondjaik enyhíté­sére. Ugyanakkor a művelő­dési otthon nagytermében fa­rácsos megoldással úgyneve­zett kiállítási anyagtartót is építenek. NEM SEMMISÍTIK MEG Későközépkori falrészt tártak fel a Liget utcában Szentendre kultúrtörténeti szenzációja ezekben a hetek­ben kétségkívül a Liget utcá­ban feltárt 3,7 méter széles erődítmény-falrészlet. A fel­táró Tettamanti Sarolta, a Fe- renczy Múzeum régésze. Sürgető építkezés — A felfedezés nem az én érdemem, hiszen az értékes lelet 1959-ben az utcában tör­tént vízvezeték-árok fektetése közben került elő. A rövid részletből meg lehetett jelölni ' a feltehetően késő középkori eredetű, külső erődítmény irá­nyát. Megítélésem szerint az erődítmény a 18. század ele­jén még falként funkcionált, s az aljánál volt a járószint. A kis szakasz feltárására nem véletlenül éppen a közel­múltban került sor: a Liget utcában ugyanis a már fel­épült, s közvetlenül átadása előtt álló szakorvosi rendelő- intézettel szemben rövidesen hozzálátnak az új gyógyszer- tár építkezéséhez. Félő volt, hogy a kijelölt telek alatt hú­zódó falrész — nem egy ha­sonló példáról tudunk*— ál­dozatául esik az építők szor­galmának. Nagyközönség elé kerül — Szerencsére ez a veszély nem bizonyult valósnak — a tervezők bekalkulálták ter­veikbe az erődítményt. Több talajmechanikai fúrást végez­tek korábban, azonban velünk együtt nem számítottak ekko­ra falvastagságra. így sem tör­tént azonban összeütközés, mert a tervek minimális mó­dosítása garancia arra, hogy a feltárt részletet nem kell megsemmisíteni. Ügy, hogy a város múltját, történelmét őr­ző monumentális leletet be fogjuk mutatni a nagyközön­ségnek, minden bizonnyal egy időben a létesülő gyógyszer- tárral. A jelenlegi elképzelés szerint egy kis híd vezet majd a patika bejáratához. — Milyen további vizsgála­tot tervez az évszázadokon át rejtőző erődítmény titkának felkutatására? — A közeli napokban egy merőleges átvágást végzek a falon. A metszet • azután el­árulja, hogy volt-e vizesárok a fal mellett vagy nem. Öregvédelem Pilisszántón Pilisszántón az esztendő el­ső hónapjaiban a tanács vég­rehajtó-bizottsága, a közsé­gi védőnő, ápolónő és orvos, valamint az egészségügyi ál­landó bizottság, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság, és a Hazafias Népfront helyi bizottsága nőtagjának bevo­násával széles körű felmé­rést végzett a szociálpoliti­kai helyzet feltérképezésére. — Községünkben közel 200 lakos betöltötte már a hatva­nadik életévét — mondta Skripek Bálint vb-titkár. — Közülük tizennégyen részesülnek havi 532 forint összegű rendszeres szociális segé­lyezésben. Valamennyien egyedülálló, testi vagy szellemi fogya­tékos, idős emberek. Rossz lakás- és egészségügyi körül­mények miatt több öregünk felvétele indokolt lenne va­lamelyik szociális otthonba. S hogy a történelem nem vo­nult el nyomtalanul közsé­günk felett: négy özvegy hadigondozott és két hadi­rokkant is támogatásunkra szorul. A magatehetetlen öreg be­tegek ellátását a Hazafias Népfront nőbizottsága és a Vöröskereszt-aktívák közre­működésével a község áldo­zatkész egészségügyi dolgozói — egy orvos, egy ápolónő és egy védőnő — biztosítják. — Bevált formája a gon­doskodásnak a társadalmi szervek aktívái részéről a rendszeres látogatás, azt szeretnénk, ha ez a jövő­ben még hatékonyabbá vál­na. Ahol lehet, ott segítünk. Az elmúlt napokban például két beteg öregembernek, Szendrei Józsefnek és Német Pálnak több mint 3 ezer fo­rint kórházi ápolási költsé­gét térítettük meg. Jelenleg öt eltartási, életjáradéki, il­letve öröklési szerződést tar­tunk nyilván teljesítésüket figyelemmel kísérjük. A szociálpolitikai felmé­rés természetesen kiter­jedt a községekben élő nagycsaládokra is. Eszerint 19 három-, 9 négy- és 2 ötgyermekes család talál­ható Pilisszántón. Megálla­pította a vb, hogy különö­sen a négy- és ötgyermekes családok támogatását kell mi­nél előbb megoldani. mondta dr. Kara Pál vb-tit- kár. — Célunk így természe­tesen az, hogy a magias jö­vedelemmel rendelkezőket fo­kozottabban megadóztassuk, mert a munkával arányban nem álló jövedelmeket kizá­rólag pénzügyi eszközökkel, adóval lehet visszafogni és társadalmilag igazságos me­derben tartani. Vagyis mun­kánkban meghatározó jelen­tősége van a folyamatos el­lenőrző tevékenységnek — ez viszont alapos jogszabályis­meretet igényel minden adó­üggyel foglalkozó tanácsi dol­gozótól. Tavaly a több mint félmil­lió forinttal megemelt bevé­teli terv azért teljesült „csak” 97 százalékra, mert a kisipa­rosok fellebbezéseinek elbí­rálása meglehetősen elhúzó­dott, nem egy esetben fél évet is igénybe vet*. Az álta­lánosítható tapasztalat azon­ban mégis az, hogy egy-két nótorius, vonakodva adózó polgárt leszámítva a nagy­községben ezen a téren az ál­lampolgári fegyelem kielégí­tő. A különböző adókivetések között tallózva figyelemre méltó, hogy tavaly a mező- gazdasági jövedelemadót fi­zető pomáziak száma 1036- ról 1700-ra emelkedett, s ugyanakikor a megadóztatott földterület 804-ről 652 ka­taszteri holdra csökkent. Egy esztendő alatt a személygép­kocsik száma 189-ről 246-ra, a motorkerékpároké pedig 148-ról 164-re szaporodott. A gépjárműadóból származó be­vétel í972-ben 108,5 ezer, ta­valy 475 ezer forint volt, s az idei tervezet már kereken 600 ezer forint. (Zárójelben je­gyezzük meg: az adópolitika számadataiból milyen egyér­telműen lehet következtetni az életszínvonal emelkedésé­re.) Az adócsoport tavaly 129 esetben ellenőrzött, többsé­gükben borkészletet mért fel. A 11 adóvizsgálatból 8 össze­sen 23 ezer forint összegű hiányt mutatott ki. Az idén „Újra a földön” Petrovics Bélát a MAHART visegrádi hajóállomásán abban a feltehetően áhíta- tos időszakban szólí­tottam meg, midőn összehunyorított, va- lószínűtlenül világos kék tekintetével a meglehetősen nagyra nőtt Duna piszkos szürke hullámait pásztázta; sebaj, gon­doltam, ki tudja mi­kor lesz legközelebb • alkalmam arra, hogy megismerjek végre egy igazi „tengeri medvét”. Mert mi ta­gadás, ahogy tiszte­letet érdemlő egyen­ruhájában a korlát­ra támaszkodott, a kikötőben veszteglő Tahi kapitányának véltem. Ö azonban —, aki melles-.’eg cseppet sem lepődött meg elszántságomon — soha életében nem látta a tengert, de még a Balatont sem. Vagyis dunai ember, s mint a legtöbb hoz­zá hasonló, ő maga is legfeljebb az ország legnagyobb lavórjá­nak hajlandó elis­merni az annyira is- tenitett tavat. Ami pedig a jelenlegi mesterségét illeti, hát hídőr hivatalosan — , „rossz elnevezés, annyi szent” —, de nevezhetem nyugod­tan stégesnek: a há­rom pontonkikötő középkori felvonó- hídjaira emlékeztető hídacskáit őrzi im­már húsz éve. Az otthona is az egyik pontonon van; ha hi­szem, ha nem, igazi két szoba összkom­fortos lakás. Kicsit táncoltatja ugyan a víz. dehát azt úgy meg lehet szokni, akár a jó levegőt Ha meg nagyobb tolóha­jó úszik el errefelé, sorra kipotyognak a kredencből a tányé­rok és a poharak. A túlsó parton, Dömösön született Petrovics Béla. Elő­ször a cipész mester­séget tanulta ki, majd a MAHART elődjéhez, a Magyar Folyam és Tengerha­józási Vállalathoz szegődött, az idejére is pontosan emlék­szik: 1933. április 15- én. Konyhalegény­ként kezdte a Lánchíd melletti étkező-ha­jón, s csak azután lett matróz. Szolgált kishajón, majd négy és fél évig uszályon, ahonnan végre igazi nagy hajóra került — a Töhötöm-mel utazta végig szám­talanszor — az Al- Dunát. Jött a hadi- szolgálat. s hogy bé­ke lett megint, előbb a Leányfalun (átépí­tése óta Kossuth, majd a Deák Ferenc­en, nyugdíjba vonu­lása óta SZOT-üdülő) szolgált. Húsz éve stéges, elégedett az életével, öt lányt és egy fiút neveltek fel a feleségével közülük már csak a két az első negyedévben az adó­csoport még nagyobb sebes­ségre kapcsolt. Tizenkét vizs­gálat során több mint 27 ezer forintos adóhiány került fel­színre! — Az elért eredmények el­lenére az ellenőrző tevékeny­séget, ha lehet, még tovább szeretnénk fokozni. Ezzel egy időben szükségesnek tartjuk — úgy mondanám —, tár­gyilagosan szigorú hatósági intézkedésekkel meggyorsí­tani az elszaporodott kontá­rok tevékenységének felszá­molását. Ez ügyben már fel­vettük a kapcsolatot a KIOSZ helyi szervezetével, s a fusi- zók felderítésére a társadalmi ellenőröknek is nagyobb te­ret biztosítunk. legfiatalabb lakik ve­lük a vízen, a töb­biek kirepültek — Igaz, nem messzire, hiszien mindannyian Visegrádon keresik meg a kenyerüket. Jövő év július 4-én telik le a szolgálat, Petrovics Béla akkor lesz hatvan éves. Van Szentendrén egy telkük, addigra vagy eladják, vagy építe­nek oda egy házat. „Nem mondom — hunyorított rám bú­csúzóul — szokatlan lesz ilyen öreg fejjel újra a földön élni”. ismétlés helyett Megjelent a városi tanács la­kossági tájékoztatójának első száma, a Szentendrei Híradó. Nyolc oldalon. Kétezer pél­dányban. Terjesztői a tanács­tagok. A szép kiállítású lap­társ kivonatolva ismerteti az idén szentesített három tanács­rendeletet, jogi tudnivalóikat közöl arra vonatkozóan, hogy mely esetekben kell építési en­gedélyért folyamodni a mű­szaki osztályhoz, tudósít há­rom névadó ünnepségről, s gazdag híranyag kíséretében ad előzetest a már javában tartó Szentendrei Nyár rendez­vényeiről és a Baráti Kör meg­alakulásáról. A tanács célja a meglehetősen nehéz körülmé­nyek között útjára indított lappal egyértelmű: tovább szé­lesíteni a lakossággal már ed­dig is több szinten kialakított jó kapcsolatokat. Ahogy Ma­rosvölgyi Lajos tanácselnök lapindítójában fogalmazott: A tanácsi testületek és a lakos­ság alkotó kapcsolatának alap­vető feltétele a polgárok szé­les körű, minden lényeges kér­désre kiterjedő tájékoztatása. Csupán ez biztosíthatja, hogy a város minden — a közös ügyünkért felelősséget érző és tenni akaró — lakója a tény­leges helyzet ismeretében ha­tékonyan vegyen részt — akár kritikai észrevételekkel, akár javaslatokkal vagy tettekkel — a jelenünk és jövőnk formálá­sában. Vagyis a Híradót poten­ciálisan mindenki írhatja, aki­ben pedig nincs ilyesféle haj­landóság, az szóban vagy ^ a tanács portáján leadott levél­ben protestálhat, hogy miről olvasna legközelebb részletes tájékoztatást. S hadd hangozzon el itt az első kritikai észrevétel. A meglehetősen közlöny jellegű első szám információit a ta­nácstagok már jóval korábban írásban kézhez kapták, s felte­hetően választóik előtt sem titkolták el. Ilyen értelemben tehát a Híradó akarva-akarat- lanul ismétlésekbe bocsátko­zik, mondván: az ismétlés a tudás atyja. Azután: a tanács vezetői nagyon jól ismerik, hogy mik azok a kérdések, amelyek a lakosságot megha­tározóan érdeklik. Gyakorlatuk is van a kapcsolatteremtésben: bebizonyították ezt a közel­múltban megtartott Fórumon, s több ankéton. Az égető kér­déseket kell sulykolni, a gondo­kat elemzően feltárni: az elhú­zódó beruházások — bevásárló- központ, lakótelep, szakorvosi rendelő, művelődési ház, gyógyszertár stb. — késésének okait indokolni. Megmagyaráz­ni a Szamárhegyen évek óta jogosan csatornázásért rimán- kodóknak, hogy a skanzen nem a város pénzéből épül. Vagy: mit lehetne tenni nyári hétvégeken az ellen, hogy a nyaralóikban víkendezők ne locsolják el a város lakóinak ivóvizét? Tudom, az első számból nem lehet messzemenő következte­téseket levonni, de azt is tu­dom, hogy az expozéban meg­fogalmazott szép programból már ebben is meg kellett vol­na valósítani valamit: ha má­sért nem, azért, hogv érdeklő­déssel várják a polgárok a második számot. Az oldalt írta: Kertész Péter Foto: Gárdos Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom