Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-06 / 156. szám

mtcm W kJÍmod 1974. JÚLIUS 6., SZOMBAT FlfelKUSZ Csak eggyel! Büleiit Ecevit török minisz­terelnök parlamenti beszédé­ben állást foglalt a Szovjet­unióval és más szocialista or­szágokkal való jószomszédi viszony továbbfejlesztése mel­lett. Mint hangsúlyozta, a Tö­rök Köztársaság és a szocialis­ta országok baráti kapcsolatai­nak és együttműködésének fejlesztését Törökország nem­zeti érdekei, valamint az a szükségszerűség írja elő, hogy „Törökország nagyobb mér­tékben járuljon hozzá a tér­ség és az egész földkerekség békéje megerősítésének ügyé­hez”. „Amikor világszerte enyhül a feszültség, Törökország, amely hozzá akar járulni eh­hez a folyamathoz, erősíteni szándékozik kapcsolatait mind a Szovjetunióval, mind más szocialista államokkal” — mon­dotta a miniszterelnök. FIGYELEMRE MÉLTÓ, hogy miközben a török mi­niszterelnök parlamenti beszé­dében vázolta a kormány kül­politikáját, érintve a feszült­ség enyhülésének a világban végbement folyamatát, azt a nézetet hangoztatta, hogy Tö­rökország a maga szempont­jából értékeli ezeket a jelen­ségeket, és saját nemzeti ér­dekeinek megfelelően. vonja le a következtetéseket. Megje­gyezte, az egyik következte­tés, amelyre a kormány ju­tott az, hogy létre kell hozni a török nemzeti védelmi erőt, amely nem tartozik a NATO rendszeréhez és nem függ et­től a rendszertől. Ezzel kap­csolatban azt mondotta, hogy Törökország támogatja a fe­szültség enyhülésének politi­káját. NEM OK NÉLKÜL hang­súlyozta, hogy Törökország számára „létfontosságú” a ba­rátaival, az Egyesült Államok­kal és a nyugat-európai orszá­gokkal való szoros együttmű­ködés, s azt kérte, hogy „Tö­rökország egyetlen barátja se tekintse ellene irányuló poli­tikának Törökország szuverén jogainak védelmét”./ A TÖRÖK-KlNAI KAP­CSOLATOKRÓL szólva így nyilatkozott: „Törökország, mint az Egyesült Államok kö­zeli barátja és szövetségese, ugyanolyan fontosságot tulaj­donít a Kínai Népköztársaság­hoz való közeledésnek, mint az Egyesült Államok. Törökor­szágnak mielőbb közeli köl­csönös kapcsolatokat kell te­remtenie ezzel az országgal. Mindjárt be is jelentette, hogy küszöbön áll a török külügy­miniszter kínai látogatása. A MINISZTERELNÖK szavai­nak leglényege azonban félre­érthetetlenül az volt, hogy mi­dőn a közvetlen szomszédos országokhoz — a Szovjetunió­hoz és más szocialista orszá­gokhoz — fűződő kapcsolatok­ról beszélt, egyértelműen . hangsúlyozta: országa mind­ezekkel az államokkal baráti kapcsolatot tart fenn. És nem felejtette el ezzel összefüggés­ben megjegyezni: csupán egyetlen szomszédos országgal nem tud kölcsönös megértés­re jutni Törökország, NATO- beli szövetségesével, Görögor­szággal. S a szavak ilyetén fű­zése mindennél többet mond .. A. B. T. Lényeges előrelépés a béke és a kölcsönös bizalom megszilárdításának útján Szovjet vezető szervek a moszkvai csúcstalálkozó eredményeiről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége és a Szovjet­unió Minisztertanácsa megvi­tatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a harmadik leg­magasabb szintű szovjet— amerikai találkozó eredmé - nyélről szóló beszámolóját, teljes mértékben jóváhagyta a szovjet küldöttség tevékenysé­gét és a lezajlott tárgyalások politikai eredményeit, amelyek — mint az ülésről kiadott köz­lemény megállapítja — nagy jelentőséggel bírnak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatok meg­szilárdítására, a béke és a nemzetközi biztonság ügyére nézve. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertaná­csa megelégedéssel állapítják meg: annak eredményekép­pen, hogy a párt és a szovjet állam következetesen megva­lósítja a békeprogramot, az utóbbi két esztendőben alap­vető pozitív változás követ­kezett be a szovjet—amerikai kapcsolatokban. Az első két találkozó ered­ményeképpen — 1972 májusá­ban Moszkvában és 1973 jú­niusában az Egyesült Álla­mokban — olyan óriási jelen­tőségű dokumentumokat írtak alá, mint a szovjet—amerikai kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat, a nukleáris hábo­rú elhárításáról kötött egyez­mény, a rakétavédelmi rend­szerek kölcsönös korlátozásá­ról szóló szerződés és a hadá­szati támadófegyverek korlá­tozása területén megvalósí­tandó egyes intézkedésekről szóló ideiglenes megállapodás, Valamint más olyan politikai dokumentumok, amelyek a békés egymás mellett élés el­vei alapján meghatározzák a két hatalom kapcsolatait. A szovjet és az amerikai ve­zetők harmadik találkozója so­rán a két fél arra a megállapí­tásra jutott, hogy következete­sen meg kell valósítani az 1972—73-as években aláírt do­kumentumokban megjelölt fő irányvonalat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött megállapodások összességükben széles alapot teremtenek a szovjet—ameri­kai kapcsolatok további fej­lesztése és a kölcsönös együtt­működés számára. A tárgyalások során elsőren­dű figyelmet szenteltek a há­borús veszély .csökkentése és a stratégiai fegyverzet korlátozá­sa kérdéseinek. S?ámításba vé­ve az előző találkozókon meg­kötött ilyen vonatkozású alap­vető dokumentumokat, meg­állapodás jött létre a két or­szág rakétavédelmi rendszerei­nek korlátozásáról, a föld alat­ti nukleáris fegyverkísérletek összehangolt korlátozásáról, a stratégiai támadó fegyverek korlátozására irányuló további Az ORION Rádió és Villamossági Vállalat felvesz — nőket könnyű szerelőmunkóro, 14 éves kortól, — ródió-tv, elektroműszerészeket, — mechanikai műszerészeket,- esztergályosokat.- marósokat,- viz-, gáz- és központifűtés-szerelőket,- lakatosokat — férfiakat szerelő- vagy segédmunkára,- galvanizálókat — nőket gépmunkára,- érettségizett nőket k'őnyvelő, programozó, bérelszámoló munkára, — gép- és gyorsírókat Jelentkezés: a Munkaerőgazdálkodáson Budapest X., Jászberényi út 29. (1475 Budapest, Postafiók 84.) Telefon: 284-830. 484-760. erőfeszítésekről, olyan intézke­dések elfogadásáról, amelyek azt célozzák, hogy az államok fegyvertárából kiiktassák a ve­gyifegyvereket. Mindez lénye­ges előrelépés a béke és a köl­csönös bizalom megszilárdítá­sának útján, alátámasztja és elmélyíti a nemzetközi feszült­ség enyhülését. Elvi jelentősége van a doku­mentumokban rögzített azon eltökélt szándéknak, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió együttes erőfeszítése­ket tesz a háború és különö­sen az olyan háború veszélyé­nek elhárítására, amely magá­val hozza a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyver- fajták alkalmazását; erőfeszí­téseket tesz a nukleáris fegy­verkezési hajsza, különösen a stratégiai fegyverkezési hajsza korlátozására és végső fokon megszüntetésére, a feszültség enyhülésének megszilárdításá­ra és az enyhülésnek az egész világra való kiterjesztésére. A vállalt kötelezettségeknek mindkét fél által való teljesí­tése szolgálni fogja a nemzet­közi biztonság hatékony szava­tolását. Az egészségvédelem, az energetika, a lakás és egyéb építkezések területén való együttműködésről szóló új megállapodások és különösen a gazdasági, ipari és műszaki együttműködést elősegítő hosz- szú lejáratú egyezmény továb­bi nagy előrehaladást jelente­nek a kétoldalú együttműkö­dés kiszélesítése területén. A két ország közötti kapcsolatok­nak a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján való fejlesztése, a vállalt kötelezett­ségek, hogy tiszteletben tartják minden állam jogait és érde­keit — fontos tényezője a nemzetközi helyzet további ja­vulásának, a nemzetközi együttműködés kiszélesítésé­nek. Európában a stabil béke megteremtése szempontjából nagy jelentősége lesz az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikeres be­fejeznének. A két fél abból indul ki, hogy a tárgyalások eredményei elősegítik majd, hQgy a legközelebbi jövőben legmagasabb szinten befeje­ződjék az értekezlet, ami megfelelne Európa és az egész világ népei érdekeinek. Nagy jelentősége van an­nak, hogy a két fél a Bizton­sági Tanács ismert határoza­ta alapján megerősítette ál­láspontját a közel-keleti bé­kés rendezést illetően. Ennek megfelelően figyeldm.be kell venni a Közel-Kelet vala­mennyi népének, beleértve a palesztin nép törvényes ér­dekeit, és az adott térség minden államának a léthez való jogát. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa megelégedéssel álla­pítják meg, hogy az új szovjet —amerikai találkozó nagy jelentőségű állomás a szovjet —amerikai kapcsolatok tör­ténetében, arz elvi megállapo­dások egész sorozatát ered­ményezte korunk fontos prob­lémáit illetően. A szovjet nép egyhangúlag támogatja a le­zajlott tárgyalások eredmé­nyeit. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa kijelentik: eltö­kélt szándékuk következete­sen munkálkodni az SZKP XXIV. kongresszusán hozott határozatok, a kongresszus ál­tal elfogadott békeprogram, nak, a testvéri szocialista or­szágok nemzetközi ügyek­ben összehangolt irányvona­lának megvalósításáért, eré­lyesen visszaverni az agresz- szív imperialista erők mes­terkedéseit, szilárdítani a szocialista közösséget, bizto­sítani a Szovjetunió gazdasá­gi és politikai erejének to­vábbi növekedését, a szovjet nép jólétének emelését, min­den módon elősegíteni a föld tartós békéjének és a népek társadalmi haladásának biz­tosítását. JÓSÉ VEIGA SIMAOT, Caetano-rezsim volt közokta­tásügyi miniszterét a minisz­tertanács Portugália állandó ENSZ-képviselőjévé nevezte ki. ETIÓPBA A császár hozzájárult a további letartóztatásokhoz Az Addisz Abeba-i rádióban l csütörtökön este ismertették a katonai bizottság köziemé- ! nyét, amely hírül adta, hogy 1 Hailé Szelasszié császár hoz­zájárult a bizottság által tervbe vett további letartóz­tatásokhoz. A katonai bizott­ság önkéntes megadásra szó­lította fel azokat a személye­ket, akik a letartóztatás elől elrejtőztek. A közlemény hangoztatta, hogy, ha a fel­hívásnak nem tesznek eleget, az etióp-iái nép ellenségei­nek” fogják tekinteni őket. Az etiópiai légierő csütör­tökön rádióközleményben cá­folta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az uralkodó palotájának és Addisz Abe­ba más részeinek bombázá­sát terveznék, hogy ily mó­don adjanak nagyobb nyoma­téket a politikai változásokat célzó követeléseiknek. A fegy­veres erők továbbra is meg­szállva tartják a főváros kulcsfontosságú pontjait, eny­hítettek viszont a kijárási ti­lalmon. Csütörtökön Aman Andom tábornok, a hadsereg szerdán kinevezett új vezérkari főnö­ke megbeszéléseket folytatott a különféle fegyvernemeik és a rendőrség képviselőiből ala­kult katonai bizottsággal. AZ OLASZ KÉPVISELŐ­HÁZ úgy döntött,hogy meg­fosztja parlamenti mentelmi jogától Giorgio Almirante jobboldali képviselőt, az olasz újfasiszták vezetőjét. így le­hetővé vált. hogy Almirantét perbe fogják fegyveres lázadás szításának vádjával. TROPEX—74 A szovjet tudósok megkezd­ték az Atlanti-óceán trópusi zónája tudományos óceán- és légkörkutatási nemzetközi programja (TROPEX—74) ál­taluk vállalt részének végre­hajtását. A Szovjetunió hidro- meteorológiai központja meg­kezdte a beérkező anyagok feldolgozását. A szovjet tudósok munkáját 14 tudományos kutatóhajó, re­pülőgépek és léggömbök segí­tik. Az expedíció vezetője Mi­hail Petroszjanc professzor. A TROPEX—74 fő célja, hogy adatokat gyűjtsön ar óceán e térségében lezajló fo­lyamatokról. A jelenlegi ku­tatássorozat fontos lépés a hosszú távú időjárás-előre­jelzés problémái megoldásá­nak útján. Az expedícióban szovjet, amerikai, francia, NDK-beli, NSZK-beli, angol, holland, mexikói, finn és ka­nadai tudósok vesznek részt. A tudományos munka köz­pontja Dakar, Szenegál fővá­rosa. A kutatómunka szeptember 30-án fejeződik be. Costa Rica is beszüntette a kávéexportot Costa Rica bejelentette, hogy egyelőre nem exportál kávét. Csak akkor hajlandó ismét exportálni, ha a nem­zetközi piacon emelkednek az árak. Mexikó, amely az elmúlt héten ugyancsak felfüggesz­tette a kávéexportot, bejelen­tette, hogy az áraknak ismét el kell érniük a zsákonkénti 73 dolláros szintet. A kávé ára jelenleg 65—70 dollár. Csökkent az amerikai autópiac forgalma Az Egyesült Államokban 1974 első felében 24 százalék­kal csökkent az eladott autók száma. A hazai autógyárak­ban készült gépkocsik közül 3 937 666 darab talált vevőre. Az elmúlt év hasonló idősza­kában 5 214 623 volt áz elkelt gépkocsik száma. A csökkenés oka egyrészt az árak emelke­dése, másrészt a félelem az esetleg bekövetkező üzem- anyaghiánytól. VLAGYIVOSZTOKBA TART A VONAT (I) Állomások, utasok ESZCIU néhány hnrnpásn} it, éppen hogy megiszom a pesti kávét, pár szót váltok útitársammal, s máris Moszkvában landol a gép... Éjfél tájban még a szovjet fővárosban voltam, s öt­órai utazás után a Bajkál-tóból útrairamodó Angara folyó partján sétálok... Tudom, hogy természetes ez, s gyorsuló világunkban elengedhetetlen is, s mégis csodálom a repülőgépet. A vasúthoz sem letten} azonban hűtlen, s ha nem nagyon sürgős az ügy, nagyobb távolságra is szívesen utazom vona­ton, s elsősorban nem azért, mert a hálókocsiban éjszaka ké­nyelmesen lehet pihenni, ennél többet jelent a táj. Igaz, hogy a távolsági vonatok is jóval gyorsabbak, mint pár éve, s vil­lany- vagy Diesel-szerelvények ablakából nem jut annyi idő a nézelődésre, mint egykor a vicinálisokon, de azért a havas fe­nyők csúcsán látni a mókust, nyáron kivehető a nyírfákon ütött gyöngyöző seb, a hegyi patak kristálytiszta vize, s megcsapja az embert a szénaillat májusi kaszálások idején. Bepillant a vasútvonal mellett levő házak ablakán, megállapítja a szem­be jövő tehervonatok rakományáról, hogy milyen vidéken jár. S ha többször teszi meg ugyanazt az utat, felfedezi ■ azt is, hogy a zöld fenyő más Moszkva körül, más az Uraiban és Szibériában. A repülőgépnek a gyorsaságot köszönheti az ember és ez nem kevés, a vasútvonal viszont több utast, rakományt jut­tat el a rendeltetési helyre, s több embert is éltet, mert a pálya gondozására őrházak kellenek, a szerelvények irányí­tására, táplálására állomások, vasúti műhelyek, azoknak üzem­anyag, alkatrész, s ez sok embernek teremt munkaalkalmat útközben is. Mindez arra késztet, hogy fedezd fel a tájat, vallasd meg méhét, s ha a környéken ércet találsz, építs oda szárnyvonalat, vagyis juss beljebb. Már a Rosszija expresszben ülök, az indulást várom, mi­közben mindezt végiggondolom. A kalauz hangja szakít félbe, távozásra szólítja a kísérőket. Megmozdul a szerelvény és Moszkva Jaroszlávi pályaudvar lassan mögöttünk marad. A távolba vesznek az integető kezek, mind kisebbnek látszik az osztankinói toronyóriás s a vonat új lakónegyedek mellett gördül. Fenyvesek, nyírfák, üdülőtelepek, gyárak... Alig több, mint két órai út után a lakó- és gyártelepek mellett régi templomok hagymakupoláján csillog a napsugár. Megy a vo­nat — egyelőre Moszkvától északkeletre tart. A templomok egy 1112 éves ősi város jelei, az állomásépületen jól olvasható: Rosztov Jaroszlavszkij. Jurij Dolgorukij fejedelemnek, Moszkva alapítójának a birodalma volt, jóval előtte finnugor törzsek is éltek a tájon. Rosztov7Jaroszlávszkij — vagy Rosztov-Velekij (Nagy Rosztovó, ahogy a történelembe bevonult, ma járási székhely, ipari üzemei a len- és cikóriagyáron kívül a területi szék­hely, Jaroszlávi gyárainak itteni telepei. A Volga. Több kilométer hosszúságban tartályok, hatal­mas olajfinomító és feldolgozó üzem. Templomok, műemlé­kek. A nevét a nagy fejedelemtől, bölcs Jaroszlávtól kapta, de ha a város szóba kerül, nemcsak autógumi gyáráról, tex­tilüzeméről ejtenek szót, hanem földijükről, Valentyina Tye- reskováról is, aki a világ lányai közül elsőnek merészkedett a világűrbe. Nyekrászov jut eszembe, akinek a közelben volt a kúriája és a nagy orosz folyó partján a muzsikokkal halá­szott, figyelte a hullámokat, a fáradtan vergődő hajóvonta­tókat, s dalolt Oroszországról, a jövőről. Pár perc és Jaroszlávi városától is távolodunk. Az ét­kezőkocsiban a Bajkál környéki Csita városába utazó bányász telepszik mellém. Egy hónapot a* Fekete-tenger partjának egyik gyógyüdülőjében töltött. A fiatal katonatiszt nem ül hozzánk, ásványvizet, narancsot visz a kupéba, feleségének és a két gyereknek, akik közül az egyik kicsiny, másik piciny. Üj állomáshelyére utazik, mely közelebb van Vlagyi­vosztokhoz, mint Moszkvához — egy egyébként több mint kilencezer kilométernyi út, s a Rosszija hét nap alatt teszi meg. Eg} (ÍZ((Igli fSOport várja a kiszolgálást a szomszédos asztalnál. Erősek, izmosak, arcuk bőre széltől cserzett. Csak félszavak jutnak el hozzám — Uszty — Ilimszk... Erőmű­építkezés ... Ott sem vallunk szégyent... Később tudom meg, az Angara mellé utaznak. A hadseregben, ahol együtt szolgáltak, határozták el, hogy Szibériában mérik meg ma­gukat. Egyikük kezében könyvet veszek észre. A Léna—Taj- set vasút építéséről szól. Hogyan törték át a vadont, küzdöt­tek a hideggel, széllel, hogy Szibéria e kohászati központját összekössék a transzszibériai vasútvonallal. A fiú dicséri a könyvet, s én megpillantom a szerző nevét — Jurij Szkop. — Te lennél, Jura? A lelkesedésed és a romantikakere­sésed nem hagytad a szverdlovszki egyetem falai között? — kérdeztem ezt magamtól, s a fiú furcsán néz rám. — Történt valami? — Nem, csak a szerző neve tűnik ismerősnek. — Olvassa el a „fület” — nyújtja felém a könyvet. — Hátha ez segítségére lesz. Megfogadom a tanácsát, s kiderül, jól sejtettem. Egykori egyetemista társam, Jura írta a könyvet. Korábban azt Ír­ták róla a közös ismerősök, hogy a bölcsészkaron tanulta­kat, mint a ritka férfi légikísérők egyike hasznosítja. Az elő­szóból kiviláglik, hogy több évet a nagy építkezésen töltött (Az emlékezetes utazás óta megkerestem, ő mondta el, hogy a Távol-Keletre, Szibériába sokan kerültek el ismerő­seink közül, a legtöbben még ma is arra dolgoznak.) Késő éjszaka van már. Áll a vonat. Kopognak a fülke ajtaján. Ajtót nyitok az új útitársnak. Kirovból jön, a Vjatka parti városból, ahol most áll a vonat. Mire felébredünk, már az Ural erdei köszöntenek bennünket. Bányász Béla (Következik: Az Vralban)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom