Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
T. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1974. JÜLITJS 4.. CSÜTÖRTÖK A Kiváló címért — Ikladon Az ikladi Ipari Műszergyár KISZ-bizottsága — híAZ ELSŐ HÁROM ÉV MÉRLEGE Termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek beruházásai Hűtőlánc — az igények szerint ven korábbi hagyományaihoz — idén ősszel is megszervezi a vállalatnál dolgozó 30 éven aluli elektrolakatos- szakmunkások részére a Kiváló Ifjú Szakmunkás cím elnyeréséért folyó versenyt. Bemáth Lóránd, a vállalat KlSZ-bizottságának titkára elmondta, hogy a versenyben résztvevő mintegy félszáz fiatal kiválasztása az üzemek KISZ-alapszervezeteinek és gazdasági vezetőinek javaslata alapján történt. A sikeres szereplésihez szükséges követelménylistákat még e hónap közepéig eljuttatják a versenyzőknek, hogy szeptember elejéig — a verseny Mint azt lapuink vasárnapi számában megírtuk: egy ideje szünetelnek városunkban a Szabadság téri lakótelep alapozási munkálatai. Az egyik ház alapozása során „üresbe pördülő” fúró azt jelezte, hogy az épület alatt valami van. Azaz nincs! Hogy még pontosabbak legyünk: pincét, kazamatarendszert, sőt, alagutat is rejthet a föld mélye. A felvetések egyúttal olyan műszaki vizsgálatok elvégzését is szükségessé teszik majd, amelyek egyszer és mindenkorra megnyugtatóan tisztázzák: a lakótelep építésére kiszemelt terület statikailag alkalmas-e ezek után arra. kezdetéig — elegendő idő álljon rendelkezésükre az elméleti kérdések áttanulmányozására. A fiatal elektrolakatosók- nak ősszel az elméleti kérdések mellett egy-egy munkadarab elkészítésével is bizonyítaniuk kell szaktudásukat. A verseny szervezése és lebonyolítása fölött a gyárban egy évvel ezelőtt újjáalakult Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa, mint a KISZ-bizottság mellett működő önálló munkabizottság vállalt védnökséget. A gyár KISZ-esei jövőre a forgácsolószakmák fiataljai között hirdetik meg a Kiváló Ifjú Szakmunkás cím elnyeréséért a versenyt. hogy sokemeletes lakóházak súlyát viselje hátán? A lovas is elfért Feltételezés, találgatás, persze sokféle lehetséges. Akadhatnak ezek között lebilincselő történetek, sőt, olyan tapasztalatokon alapulók is, amilyen Kápolnási Sándoré, a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat építésvezetőjéé. A tősgyökeres városlakó így mesél a régi gödöllői öregek történeteiből a még gyermekkorában megismert alagútrendszer titkáról: — Gyermekkoromban az a hír járta városunkban, hogy 72 gép készenlétben Július 10-e előtt nem aratnak A gödöllői járás termelő- szövetkezetei készülnek az idei aratásra. Emellett persze, van más munka is: folyik a lucerna második, valamint a rétek és legelők első kaszálása. Befejezés előtt áll a zöldborsó „sziiretelése” is. Az elmúlt száraz időjárás okozta gondok a mai napig sem múltak el nyomtalanul; a kevés eső miatt a gyomirtó szerek nem hatottak eléggé, Galgamácsán például meg kellett kapálni az elgyomosodott cukorrépát, amelyet egyébként időben elvetettek és gyomirtottak. A járásiban összesen 11 ezer 122 hektáron vár aratásra az őszi búza — ez egyedül 7367 hektár —, az őszi árpa, a rozs, tritikálé, a tavaszi árpa, a zab, a repce és a magnak vetett borsó. A szövetkezetek összesen 72 üzemképes arató- és cséplőgéppel rendelkeznek (68 darab SZK— 4-es és 4 darab E—512-es német kombájn), és várhatóan még további két új kombájnt is kapnak. Van olyan szövetkezet, amely vásárolt ugyan kombájnt, a szállítást azonban csak augusztusra igazolták vissza, vagyis az aratás befejeződése utánra. Az előzetes számítások szerint július 10-e előtt nem kezdődik el az aratás, ám az is biztos, hogy augusztus 20-ra be is fejeződik. a Grassalkovichok föld alatti, menekülőalagutakat építettek. Olyan rejtekutakat emlegettek, amelyekben akár egy lovas ember is végighaladhatott könnyűszerrel, ha úgy hozta a szükség. Mi gyerekek hittük is, meg nem is, hogy ilyen lehetséges, de később, a második világháború előtt magam is találkoztam a járatrend szerrel. A gödöllői öregek történeteiben az alagútrendszer úgy élt, hogy az a kastélyból kiindulva a mai Gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat területéig húzódott, és ott egy „elosztó” helyiségbe torkollott. Innen azután három irányba: a babati istállókhoz, a mai MÁV-állomás volt királyi váróterméhez és a kálváriához, tehát a mai Erzsé- bet-parkhoz vezettek a föld alatti járatok. A GÖFÉM alatt még ma is megtalálható az öregek által „elosztónak” mondott helyiség, amely most pince és raktár céljait szolgálja. Befalazták. Iszap és víz — A MÁV-állomás felé nyúló menekülőág egy részét magam is ismerem — mondja Kápolnási Sándor. — Néhány éve jártam is ott. Eliszaposodott, elvizesedett. de '6 állapotban lévő, építészetileg még ma is menthető ilkotásnak tartom. Leszállva íz ágba méréseket is végez- ' ;em. Megállapítottam, hogy ?gy-másfél méter mélységű 'aza iszapréteg rakódott le a iárat alján, amelyet körülbelül ugyancsak ilyen vastag-1 ságú vízfelület takar. Efölött egy méter magasságú — légtér található a járat boltíve alatt. Az alagút magassága tehát három és fél. négy méter körül van, így mindenképpen alkalmasnak kellett Az általánosan jellemző, hogy a szövetkezetek beruházásait döntően jövedelmi helyzetük határozza meg. Ehhez persze sokszor hozzájárulnak még az úgynevezett idegen források, az állami támogatás és a hitel. A gödöllői járás termelőszövetkezetei a jelen ötéves tervidőszakban összesen 524 millió forintos, ÁFÉSZ-ei 51 millió forintos, míg az ipari szövetkeztek 31 millió 417 ezer forint értékű beruházást terveztek. A közelmúltban e fontos témát tűzte napirendre a pórt járási végrehajtó bizottsága. „Önkivitelezés" A járás termelőszövetkezetei a fent jelzett összegből az ötéves terv első három esztendejében 289 millió forintot — vagyis a beruházásokra szánt pénz 55 százalékát — már felhasználták. Érdemes szót ejteni a fontosabb beruházásokról __ Je llemző adat, hogy a három esztendő alatt számos új istálló épült a járásban, s így összesen 1420-szal gyarapodott a férőhelyek száma. Űj istállóval gazdagodott a gal- gamácsai, a gödöllői, a vérségi gazdaság. A legtöbb új férőhelyet Valkon és Zsámbo- kon, vagyis az Egyesült Zöld Mező Termelőszövetkezetben építették. Több helyen épültek bekötő utak, víztárolók, gépszínek, műhelyek. A dányi, a gödöllői, az ikladi és a mogyoródi termelőszövetkezet a beruházási összeg felhasználásával tetemesen növelte gépparkját. A járási pártvégrehajtóbizottság is jónak ítélte meg azt, hogy a gazdaságok építési beruházásaikat többnyire saját maguk kivitelezték. Érdekes adat: a beruházások átlagosan 9—10 százaléka volt nem termelő, lennie arra, hogy abban lóháton közlekedhessenek. Az alagútrendszert helyenként csupán másfél-két méter vastagságú földréteg fedi. Ez volt egyik oka az azóta lebontásra ítélt Pálma cukrászda süllyedésének is. A beszélgetés során Kápol- násí Sándor elmondta azt is, hogy feltételezése szerint a járatrendszer építését nem sokkal a kastély elkészülte után kezdhették meg. Feltételezése szerint mindez az 1700-as évek végén történhetett, mégpedig nem is akármilyen anyagok felhasználásával. A három méter széles járatok építéséhez az ismert „kalapácsos” Grassalkovich- téglákat és vízzel kevert mész- hidrátos homokot — mint kötőanyagot — használták. A mészhidrátos kötőanyag tartóssága egyébként vetekszik a ma használatos betonéval, hiszen a víz hatására valósággal összeég a téglákkal. A kálvária-ág Kápolnási Sándor feltételezése tehát az, hogy a Szabadság tér építésre kijelölt területei alatt húzódik az alagútrendszer említett kálvária-ága. A találgatásokra, a hiedelmekkel és rémtörténetekkel jócskán megtűzdelt tapasztalatokra csak egy részletes feltárás adhat megnyugtató választ. A gyors, végre mindent egyértelműen tisztázó alagút-feltérképezés azonban nemcsak régészeti és kultúrtörténeti értékekre deríthet fényt. Eredményeik városrendezési szempontból sem lényegtelenek, hiszen úgy érezzük, nem árt idejekorán tisztázni, milyen előre nem látható veszélyek fenyegetik ma még csak papíron létező lakótelepeinket? Érdeklődéssel várjuk tehát az izgalmasnak ígérkező felderítés-feltárás eredményeit. amelyről mint ígértük. riportban számolunk be olvasóinknak. Remélhetőleg minél hamarabb... Berkó Pál vagyis ilyen arányban építettek irodaépületeket, szolgálati lakásokat, szociális létesítményeket. Ezek aránya — 27—30 százalék — kiugróan magas a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Üzemi sajátosságok Az év végéig a járás gazdaságaiban lényegében csak a befejezetlen beruházások vannak hátra, ezek a folyamatos meliorizációs munkából, gyümölcstelepítésből és az erdősítésből állnak. örvendetes, hogy az elmúlt esztendei egyesülések beruházási gondokat, nehézségeket nem idéztek elő, sőt, megállapítható, hogy a gazdaságok beruházásainak szervezettsége javult, egyre inkább keresik a korszerűbb és gazdaságosabb megoldásokat. A termelőszövetkezetek után lássuk a gödöllői járás ÁFÉSZ- eit, amelyek a IV. ötéves tervre a következő célokat tűzték maguk elé: új, a legkorszerűbb igényeket is kielégítő egységeket építenek, tovább korszerűsítik az úgynevezett hagyományos bolthálózatot, a szükségmegoldásként „alapított” pavilonokat pedig felszámolják, s bővítik a raktárhálózatot. Vállalták, hogy a higiénikus, a kulturáltabb táplálkozást elősegítő hűtőláncot kialakítják. A tervezett feladatok nagyon is időszerűek, ezt igazolják az igények, s egyáltalán az a tény, hogy a íot gyasztási szövetkezetek sok helyen elhasználódott és bérelt épületekben dolgoznak. Egy példa: a Gödöllői és Vidéke ÁFÉSZ úgynevezett kereskedelmi alapterülete 11 ezer 395 négyzetméternyi volt, s ennek több mint 43 százalékát a különböző bérlemények tették ki. A jelen ötéves terv során' a járás területén várhatóan 51 millió forint értékű beruházást valósítanak meg az ÁFÉSZ-ek, ebből az időarányos 60-nal szemben a múlt esztendő végéig csak 48,2 százalék valósult meg. A felsorolt fontos célkitűzések szellemében, a beruházások 65 százaléka építés, vagy építményfejlesztés. Gödöllőn 14 millió forintért új bútoráruház épül, Isaszegen a pavilon he'vett ABC élelmiszer-áruház létesül, ezenkívül Pécelen és Isa- szegen további három új élelmiszerüzlet éoül. Több mint 2 millió forintért tizenöt korszerű. gépesített olait°l°-n létesül a járásban. A hiitöláncvroq- ram megva1 ásításáért, a lakosság jobb ellátásáért várhatóan Házasságot kötött: Nagy József és Pusztai Zita Mária, Baranyi Andor és Berki Éva, Hakfelner István és őszi Erzsébet, Rigó Béla és Eszényi Mária, Erdei Miklós és Bordás Ilona, Kovács János és Récsán Julianna, Merényi József és Tóth Márta Mária, Kun Sándor és Pap Ilona. Született: Oláh István és Nagy Julianna: István, Agócs József és Szőcs Erika Valéria: Andrea, Bodnár Mihály Sándor és Érfalvi Franciska: Henrietta, Lángh János László és Tóth Márta Zsuzsanna: Richárd Ferenc, Farkas István és Csepeli Ilona: Zsolt, Vidák János és Barkóczi Sára: Mária és Zsolt (ikerszülés), Rácz Andor és Balázs Ágnes: Mónika, Pál- fi Gábor és Koza Agnes Kata- j lin: Mónika, Szabó Sándor és Simon Erzsébet: Erzsébet, Balázs Mihály és Balázs Ilona: Tamás, Szeles János és Varga Ilona: Csaba, Bense István és Szabó Anna: Katalin, Fodor István és Hrustinszki Ágnes: István Attila, Oláh Sándor és Lázár Mária: János, Mezővári Ottó László és Vikor Johanna Ilona: Johanna, Pálinkás Ferenc és Pál Julianna: Henrietta. Tanács József és Perge Erzsébet: József. Móri Ferenc és Tóth Mária: Szilvia, Farkas László és Nagy Erzsébet: Nimásfél millió forintot áldoznak a fogyasztási szövetkezetek; hűtőgépeket, hűtőpultokat és hűtővitrineket vásárolnak. Növekvő eladótér A beruházások kivitelezi« általában maguknak a szövetkezeteknek az építőbrigádjai, esetleg termelőszövetkezeti építő részlegek, magánkisiparosok. A nagyobb értékű építkezéseket a Pest megyei 4-es számú Szövetkezeti Közös Építőipari Vállalat, a Péceli községi tanács Építőipari Vállalata, vagy a MEZŐGÉP nyíregyházi egysége végezte, illetve végzi jelenleg is. A házi építőbrigádok a tervhez igazodva 3—6 hónap alatt elkészültek, ám a nagyobb beruházások átadása általában elhúzódott. Ennek oka részben a tervezési hiba és a kivitelezők rossz munkaszervezése volt, gondoljunk csak a galgahévízi presszóra! A IV. ötéves tervben az új beruházások következtében a járás kereskedelmi egységeinek alapterülete 15 százalékkal növekszik, ezen belül az eladótér alapterülete 24 százalékkal lesz nagyobb. Ez azt igazolja, hogy a korszerű kiszolgálási formák egyre erőteljesebben törnek utat. A jelen tervidőszak első esztendejében járásunkban 38 egység dolgozott önkiválasztó, vagy önkiszolgáló rendszerrel; 1975- re e korszerű üzletek száma 58-ra emelkedik. Fehér Béla ★ A járási párt-végrehajtóbizottság üléséhez igazodva, hamarosan a járás ipari szövetkezeteinek beruházásaival is foglalkozunk. Szeles hír A kalászosok és a gyümölcsösök sínylették meg Az elmúlt napok helyenként viharos erősségűre növekedett széldúlásai nyomán eddig három környékbeli mezőgazdasági termelőszövetkezetből: a túrái Galgamentiből, az aszód—iklad—domonyi összefogásból és a mogyoródi Arany János mezőgazdasági termelő- szövetkezetből érkezett előzetes kárjelzés az Állami Bizto- I sító gödöllői fiókjához. Hapalyák Dezső, a fiók vezetője tájékoztatójában elmondta, hogy a jelzések kalászosok és gyümölcsösök viharkáráról adnak hírt. Magánosoktól szerda délig nem érkezett hozzájuk bejelentés. koletta, Csejtei János és Sándor Erzsébet: Péter. Névadót tartott: Horváth Gyula és Juhász Elvira Ágnes: Attila, Sebestyén László és Szabadi Mária: László. Sárközi Ferenc és Kiss Irén: Zsuzsanna Katalin, Bu- cherna Béla és Ladányi Erzsébet: Szilvia, Bujtás Kálmán és Sápi Julianna: Péter, Schukkert Péter és Kovács Erzsébet: Gábor. Basa Miklós és Zmák Mariann: Tímea, Rung Ferenc és Benkő Elvira Veronika: Ferenc, Tóth Miklós és Kozák Ilona: Hajnalka, Szili László és Medek Márta: Szabolcs, Jakubovics Lajos és Nagy Anikó; László, Sailer György és Lánczy Gabriella Mária: Gabriella Krisztina, László Gyula és Juhász Ilona: Norbert. Elhunyt: Prokop Sándorné Nagy Verona. Kun Ferenc, Körösi Sándorné Berze Julianna, Kenéz Béláné Lupkovics Ilona. Apróhirdetéseket felvessünk naponta 9 órától 13 óráig a Gödöllő és Vidéke szerkesztőségében, a gépírónőnél. Kossuth Lajos u. 25. Ramovill garanciajegyes tv-készülékek, rádiók, olajkályhák, háztartási gépek és egyéb készülékek garanciális és készpénzes javítását központi műhelyünkben vagy a helyszínen, rövid határidőre vállaljuk. ASZÓDI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET Tápioszecsói menyecskék A MEDOSZ nyolcadik megyei sportnapján, Gödöllőn, nagy sikert arattak a tápiószecsői menyecskék. Kovács László felvétele (fb) Boltív Grassalkovkh-téglákból Történet o három alagútrél ANYAKÖNYVI HÍREK
