Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA l • i A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L&D VÁROS RfeSZERE XVIII. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM 1974. JÚLIUS 4., CSÜTÖRTÖK A ceglédi fiatalok parkjában Együtt, jó hangulatban ABONYI KRÓNIKA Fél év múltán Eredményesen dolgozik a szakmaközi bizottság VONZÓBB SZERVEZETI ÉLET Várják az új gabonát Kocséri teherautók vitték el a régit . Az idős emberek szerint június 29-én, Péter-Pál nap­ján megszakad a búza töve, és kezdődhet az aratás. Az idén a hűvös, esős napok kis­sé későbbre tették a kezdés idejét. Nagykőrösön és környékén csak július 10-e körül látnak hozzá az általános aratás­hoz, bár a magasabb fek­vésű területeken több terme­lőszövetkezet már e héten megkezdi az őszi árpa beta­karítását. Jani Sándortól, a Gabona- forgalmi Vállalat nagykőrösi kirendeltsége telepvezetőjé­től megkérdeztük, felkészül­tek-e az elég jónak ígérke­ző, új gabonatermés átvé­telére? — A raktárak kiürítéséhez Idejében hozzáfogtunk, és a napokban befejeztük a még raktáron lévő tavalyi gabo­na elszállítását: a ceglédi nagymalomiba hordták a ko­cséri Üj Élet Tsz teherautói. Most néhány nap alatt kita­karítjuk, fertőtlenítjük a rak­tárakat, és jöhet az új ter­més, amelyre termelési és át­vételi szerződést kötöttünk a nagyüzemi gazdaságokkal. K. L. ^ ' Áramszünet A DÉMÁSZ karbantartás miatt, ma, csütörtökön, áramszünetet tart reggel 7 órától délután 3 óráig a külső Pesti úton, az összekötő úttól a Matróz csárdáig, a tégla­gyár-dűlőkben, a Gerje-tele- pen, a Bacsó Béla, Tükör, Rét, Szalag, Mocsár, Kőrisfa és Tömörkény utcában, vala­mint az Aranymeggy-szélen. Pénteken, 5-én, ugyancsak karbantartás miatt, reggel hét órától délután 3 óráig szüne­tel az áramszolgáltatás a Cá- rák dűlői iskolában, valamint az ugyeri szőlőkben, a 7-es dűlőtől, a 21-es dűlőig. Teljes erővel folyik a bor­só betakarítása a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. A százhetven hold- nyi vetés növekedésének ked­vezett az időjárás, és a ter­més értékesítése sem okoz gondot: a Nagykőrösi Kon­zervgyárral kötöttek szerző­dést. A gyár bocsátotta rendel­kezésükre a fejtéshez szüksé­ges gépeket is, amelyekkel a Nagykátai úti és a Budai úti üzemrészben most éjjel- táppal dolgoznak. , Cegléd. Szabadság Filmszín­ház: Napszúrás (színes auszt­ráliai filmvígjáték). Kisérő- műsor: Ruhák, korok, meste­rek. A kamaramoziban: A ve­réb is madár (magyar, színes filmvígjáték). Kisérőműsor: Világmagazin. Abony, csütörtök és péntek: Pál és Paula (modem legenda egy igaz szerelemről, 16 éven felüli), szombat és vasárnap: Szikrázó lányok (színes ma­gyar pop-film). Kisérőműsor: Pázmán lovag. Albertirsa, csütörtök és péntek: Hárman a kincs nyomában (szinkroni­zált szovjet kalandfilm), va­sárnap: Maekenna aranya (színes amerikai kalandfilm), Diákbérlet nem érvényes! Ceglédbercel, vasárnap: Hár­man a kincs nyomában (szinkronizált szovjet kaland­film). Jászkarajenő, szombat és vasárnap: A vémlány (fran­cia filmvígjáték). Törtei, szombat és vasárnap: Régi idők focija (magyar, színes filmkomédia). Röppen a szoknya, dobban a láb. Vidám, a lakótelepen élők egyike-másika szerint talán kissé hangos zene, és rengeteg fiatal. Az ajtón fel­irat: VÁROSI IFJÚSÁGI PARK. A belépőjegy tíz forint, s a fehér, patyolat tiszta te- rítőjű asztalok körűi csak málnát vagy jaffát lehet fo­gyasztani. Az egyik széken vállig érő, göndör hajú, far- meros fiú ül. Egy éve vég­zett főiskolát, mezőgazdász. — Igaz, mostanában min­den este van zene és táncol­ni is lehet, de én csak csü­törtökön járok ide. Ez a nap a fiataloké. Máskor tömény szeszt is lehet inni és belépő sincs, de a térítők is hiányoz­nak, s ami fontos, csütörtö­kön mindig új és legtöbbször színvonalas zenekar játszik. A szomszédos asztal mel­lett két katona beszélget. Az egyenruha és rövid haj kissé szokatlanul hat a tarka so- kadalomban. Jobb mint tavaly — Az uniformis nem je­lent hátrányt a lányoknál? — Sajnos, elég gyakran vonakodnak egyenruhással táncolni — panaszolják, az­tán felderül az arcuk —, még az a szerencse, hegy nincs mindenkiben előítélet. Épp ezért, ha tehetjük, csütörtö­kön mindig kijövünk a park­ba. A közelben két csinos lány várja a táncosokat A szoszke elégedett — Jobb a tavalyinál. Ak­kor csak egy zenekar játszott egész nyáron, most pedig gyakran váltogatják őket, és néha lemezlovas is van. Közbeszól a barátnője: — Jó lenne, ha részegeket nem engednének be a kapun. Az előbb itt volt egy, igaz, már eltűnt, lehet, hogy kitet­ték a szűrét. De különben ez nem általános, szinte nem is fordul elő rendzavarás. Üdítőkkel megrakott tálcá­val a kezén, jól vasalt sö­tét nadrágban, fehér kabát­ban, fiatal pincér közeledik. KeUemesen meleg, nyári es­te van, így hát érthető, hogy a kabát alól csak csokoládé színűre bámult bőre villan ki, ing helyett. — Szerintem kutyarossz az egész. A fiatalok azért jön­nek, hogy szórakozzanak, és közben persze, igyanak, de ha egy kicsit hűvös van, di­dereghetnek a málna vagy a jaffa mellett. Legalább sört kaphatnának, az minden if­júsági parkban fogyasztható. Esti órák Három fiú, egymás mel­lett. A legtöbbször együtt jönnek. Szinte kórusban mondják: — Érdemes lenne a hétvé­geken, legalább szombaton, if­júsági estet tartani, hiszen a jó zene sok fiatalt kicsalna még akkor is, ha csak jaf­fát lehet kapni. Meg aztán a többi szórakozóhely leve­gőtlen, zárt terem, és az árak is magasabbak. Sehol másutt nem lehet jól szórakozni két jaffa mellett, anélkül, hogy kinéznék az embert. A zenekar közelében ösz- szetoltak két asztalt. Nagy tár­saság üli körül, fiúk, lányok vegyesen. Akad köztük kö­zépiskolás és szakmunkás, óvó­nő és a fővárosba naponta bejáró segédmunkás. Egymás szavába vágva sorolják: — Csinos lányok, jó zene, nem kell ennél több! — Másutt csak öt forint a belépő. A tízest nagyon meg­érzi a diákzseb! — Sok a kis srác. Ha raj­tam múlna, általános iskolást be sem engednék. Semmi he­lyük itt, különösen este nyolc óra után! — Tavaly színészeket is hívtak. Néha most is jó len­ne. —• Lehet, hogy már öreg­szem — szól közbe egy tizen- valahány éves miniszoknyás —, de, ha már tíz forintot fi­zetünk, magasabb is lehetne a színvonal. Végre: nyár! Egy eddig csendes, barna hajú lány zárja le a vitát: — Igaz, már ritkán látoga­tok haza, ugyanis főiskolás vagyok, de mindig szívesen jövök az ifjúsági parkba. Olyan jó volt tavaly, mikor először megnyílt a fiatalok szórakozóhelye. Már hétfőn vártuk a csütörtök estét. Nagy kár, hogy á hét többi napján nem egyéb ez itt, mint egy zenés kocsma. Pedig a kapu fölött az áll, hogy Ifjúsági Park. Nem csoda, ha néhány szülő kételkedik a csütörtöki szesztilalomban, és meggon­dolja, hogy elengedje-e a cse­metéjét. Az kellene, hogy a park minden nap a fiataloké legyen, hiszen mi építettük, két kezünk munkájával. Este tízkor véget ér a zene, percek alatt kiürül a park. Csak a felszolgáló marad még. összeszedd a poharakat, abroszokat. Az ajtó közelében fiatal pár áll. Pénzt számolnak, ök vol­tak a jegyszsedők. Végre meg­jött az igazi nyár: kétszáz­negyvennégy belépő kelt el. ★ Még fél tizenegy sincs, és kialszanak a park lámpái, el­csendesül a környék, nyu­godtan alhatnak az emberek. K. D. Gyerekkori lakóhelyemen állt egy nagy, vörösre má­zolt gőzmalom. Egyszer vala­hogy sikerült bejutnom falai közé, és kíváncsiskodásomra a főmolnár ezt mondta: — Fiam, erre az épületre min­dig tisztelettel nézz, itt dől el, hogy jó vagy rossz kenyér ke­rül-e az asztalra. Izgalmas kérdés Közeleg az aratás. Ilyenkor mind a termelő, mind a fel­dolgozó feszült várakozással tekint a betakarítás és az azt követő napok elé. — Milyen lesz a termés? Milyen lesz a liszt, a kenyér? — latolgatják. Latolgatja az abonyi ma­lom molnárja, Szabó István is. — Az, hogy milyen liszt ke­rül a zsákba, mindig izgalmas kérdés — mondja, miközben a hatalmas épület bejárata felé invitál. — Mint az embe­rek többségét, természetesen engem is érdekel, milyen lesz a gabona, milyen lisztet tu­dunk egy éven át őrölni. Most is igaz a régi megállapítás: a liszt minősége elsősorban a búzától függ. Köztudott, hogy az a búza jó, amelyik acélos, amelyiknek vékony a héja és vastag a belseje. Többször kérdezték, miért jobb tész­tát gyúrni a törökszentmikló­si lisztből, mint az abonyiból? Hát azért, mert azon a vidé­ken jobb búza terem. Óránként tizenöt mázsa Belépünk az épületbe. Re­csegő, de erős falépcsők ve­zetnek a félemeletre, a gépte­rembe. Azt, hogy itt búzát őrölnek, jóformán semmi nem árulja el. Csupán az a fanyar szag, amely az idegent olykor-oly­kor tüsszentésre ingerli. — Az őrlésre szánt gabona, a garaton át, a koptatóba, majd a pihentetőbe jut. Ott körülbelül három-négy óráig tároljuk, s csak azután kerül tulajdonképpen őrlésre — ma­gyarázza nagy szakértelem­mel a molnár. — Óránként tizenöt mázsa gabonát őrö­lünk meg. Mint kiderült, számottevő mennyiség ez a harminc év­vel ezelőttihez képest. Szabó István akkor került Abonyba. 1929-ben Jánkmajtison kezd­te tanulni a szakmát, később Mezőtúron, az Ilona malom­ban kapott szezonmunkát. Ab­ban az időben a malomtulaj­donosok, csak szezonmunká­ra alkalmazták azokat, akik­nek nem volt támogatójuk. Még a szakmában járatosakat is meghatározott időre vették fel. Hogy valahol végleges mun­kát kapjon. Szabó István több helyen próbálkozott. Dolgo­Csaknem fél éve alakult új­já az abonyi nagyközségi szakmaközi bizottság, mely­nek tagjai az első hat hónap­ra készített munkatervük sze­rint élénkebbé kívánták tenni a különféle szakmákban dol­gozók kapcsolatát, vonzóbb szervezeti életet akartak te­remteni, és igyekeztek fo­lyamatosan tájékoztatná a nyugdíjasokat az időszerű kérdésekről. Felmérték a nyugdíjasok vagyoni helyzetét, majd a nyugdíjasokból, szak­mánként, csoportokat alakították, és minden csoport élére egy-egy ve­zetőt javasoltak. A bizottság további munkájá­val kapcsolatban elképzelé­seikről megkérdezték az érde­kelteket, s a válaszok alap­ján állítják össze a második félévi programot. Most számba veszik azokat a munkaviszonyban álló szak­zott Szolnokon, Szegeden, Mo- sonszent jánoson. Azután jött a háború. 1945- ben telepedett le itt, a köz­ségben. — Még harctér volt az or­szág egy része, amikor Abony- ban már búzát őrölt a ma­lom — emlékezik. — A fel- szabadulás előtt három ma­lom állt a községben. Az egyik leégett, a második a felsza­badulás után csak rövid ideig működött, folyamatosan csak a meglévő dolgozik. A koráb­bi villanymotort a világítás­hoz használtuk, ezért az in­duláskor a Harkányi-féle ta­nyáról egy gőzgépet hoztunk, és azzal kezdtük meg a mun­kát. Hét mázsát őröltünk óránként. Abban az időben idősebb Alpári Imre bérelte a mal­mot, őt később különféle tár­sulások követték. Volt olyan időszak, amikor a malomnak tíz bérlője is volt egyszerre. A társuló molnárok között volt Szabó István is, de társai közül már egyedül van. Csak­nem harmincévi munkája el­ismeréseként, ezüst-, arany-. szervezeti tagokat, kiknek munkahelyén nem tevékeny­kedik üzemi vagy munkahelyi bizottság, illetve szakszerve­zeti csoport, mert szeretnék őket is bevonni a szervezeti tevékenységbe. A bizottság mozgósította tagjait az április 4. és május 1-i ünnepségekre, és szakmai, napot is tartottak, a helyi ÁFÉSZ segítségé­vel pedig felújítják a bi­zottság székhazát és az ahhoz tartozó klubhelyisé­get. Még a második félévi prog­ram összeállítása előtt meg­vizsgálják a klub tevékenysé­gét, valamint az első félévi gazdasági munkát. A bizottság idei költségve­tése csaknem eléri a 22 ezer forintot, amihez az SZMT 12 ezer forint rendes és 5 ezer forint rendkívüli támogatást nyújt. (gyif) majd babérkoszorús törzs- gárdajelvényt kapott. Ügy érzi, nehezen tud megválni munkájától, ezért eldöntöt­te, marad még, és dolgozik a 60. évén túl is. Fehér, mini a hó Fent, a következő emeleten, ahol a liszt a zsákokba öm­lik, rövid szusszanás után folytatja: — Nem tudom, miért, a fia­talok nem vonzódnak eziránt a szakma iránt, pedig nem rossz, a munkafolyamatok már nagy részben automati­záltak, fejlett technológiával dolgozunk. Amióta itt vagyok, körülbelül tizen tanulták meg ezt a mesterséget, de csak két- ten maradtak meg. Kinyitja az egyik ellenőr-r ző nyílást, s látjuk, hogyan, ömlik lefelé a liszt. Benyúl, mindkét markát belemeríti, aztán kérdően rámnéz, mi­közben mutatja, amit kimert: — Hát nem szép? Fehér, mint a hó. A KONZERVGYÁR SEGÍTSÉGÉVEL Megfelelő ütemben halad a borsó betakarítása FONTOS AZ ÉRÉSI FOK A filmszínházak műsora Július 4-től 7-ig A jól megszervezett beta­karítási munkát csupán az időnkénti csapadékos időjárás akadályozza, mivel a gépek csak nehezen haladnak a ned­ves terményben. Derekas munkát végeznek a traktorosok és akik a nyo­mukban járnak. Igyekeznek minél előbb végezni a munká­val, nem mindegy ugyanis, hogy a gazdaság mikor mi­lyen érési fokon tudja a szemtermést átadni. U.) BIRKÓZÁS Bronzérmet szerzett a junior magyar bajnokságon Budapesten, három nap bo­nyolították le a magyar junior egyéni bajnokságot. A Ceglé­di VSE-ből, az előcsatározások során, hárman harcolták ki a részvétel jogát, Kónya Pál, valamint a még ifjúsági Pá­linkás Miklós és Jurászik Bé­la. Eredmények: Nehézsúlyban: 3. Kónya Pál. Jó versenyzéssel szerezte meg a bronzérmet. Pálinkás Miklós első mérkő­zését megnyerte, de a válla megsérült, így visszalépésre kényszerült. Az erőviszonyo­kat nézve, biztos helyezéstől esett el. Jurászik Béla is győzött el­ső találkozóján, de azután ki­esett a versenyből. U. L. Gy. F. Lakossági szoláltatásokat is A Ceglédi Vasipari és Elektroműszerész Ktsz abonyi te­lepe lakossági szolgáltatásokat is vállal, például gépkocsikat, motorokat javít. Képünkön: Halápi Sándor részlegvezető ja­vításra beérkezett kismotort vizsgál. Gyuráki Ferenc felvétele MARAD MÉG, ÉS DOLGOZIK Társai közül már csak egymaga

Next

/
Oldalképek
Tartalom