Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1974. JÚLIUS 28., VASÄRNAP Torlódást előidéző többletmunka Engedély nélküli építkezések a város bel- és külterületén Nemkívánatos település: a Zsellér-dűlői Václiget A városi tanács műszaki osztálya a legutóbbi tanács­ülésen beszámolt a Vác bél­és külterületén, számba vett engedély nélküli építkezések­ről és a telekgaadálkodásról. A pontos és alapos, több sze­mély által végrehajtott fel­mérés során 1973. március 1-től, a rendelkezés hatályba lé­pésétől 1974. március 1-ig 257, jogszabályba ütköző esetet derítettek fel a mű­szaki osztály dolgozói, akiknek a legnagyobb nehéz­séget az okozta, hogy kö­rülményes volt a tulajdonosok nevének és címének megálla­pítása. A meglévő építéshatósági apparátussal annak ellenőr­zése is lehetetlen, hogy a sza­bályosan felépített létesít­ményeket a használatbavé­teli engedély kiadása után a rendelkezésnek megfelelően használják-e tartósan a tulaj­donosok? Az állampolgárok leggyakrabban azzal sértik meg a jogszabályokat, hogy engedély nélkül építenek, il­letve az engedéllyel tető alá hozott épületet nem az enge­délyezett rendeltetésnek meg­felelően használják. Szép szántban akadt az engedélyezett építési tervtől, eltérő alapterületű hétvégi ház, Nehezen magyarázható meg a telektulajdonosoknak az is, hogy csak a 18 1968. MÉM. sz. rendelet alapján parcellá­zott zártkertekben lehet I hétvégi házat építeni, míg az egyébként kialakult zártkertekben a hétvégi ház építése jogszabályba ütköző cselekedet. Vác területén egyetlen nem- kívánatos külterületi részen növekszik a különböző épü­letek száma, a Zsellér-dűlői Václigetben, ahol még a má­sodik világháború előtt 200 négyszögöl körüli házhelye­ket parcelláztak. Az ingatla­nokból néhány még a háború előtt és után épült fel, a töb­bit a közelmúltban ismeret­len budapesti tulajdonosok építették. A felmérések, fel­tárások még tartanak, és a rendészeti bírságok nem vesz­tik hatályukat. Az Országos Építésügyi Sza­bályzatot a külterületi épít­kezések ügyében előrelátha­tóan még 1974. második felé­ben módosítják, s a módosítás után a 200 négyszögölnél na­gyobb ingatlanokon 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű gaz­dasági épületet lehet épí­teni. A városi tanácá műszaki osztálya első alkalommal 1973. júliusában vetett ki rendé­szeti bírságot, a megbírságol­tak a 20 800 forintot azóta be is fizették, s a felmérések, adatgyűjtések egvre sűrűbbé, folyamatosabbá váltak. Vácnak azokon a területe­in, ahol az engedély nélkül épült ingatlanok a városren­dezési tervben mint szanálan­dó épületek szerepelnek, ki­sajátítás esetén a tulajdono­sok kártalanítására nem tart­hat igényt. A felmérések során a bél­és külterületeken egyaránt felderített lakóházépítések vagy lakásbővítések ese­tében a tanács szakigaz­gatási osztálya, a lakás- helyzetre és az épületek lakott állapotára való te­kintettel, a fennmaradási engedélyt megadta. Az engedély nélküli és a tervtől eltérő építkezések a műszaki osztály munkáját nagymértékben megnövel­ték. Mind a 257 esetben ál­talában négyszer foglalkoz­tak az ügyekkel, egyes vitás esetekben négynél többször is. A határidőre elrendelt bon­tásokat és egyéb átalakítási munkákat ismét ellenőrizni kellett, az ellenőrzések sok­szor újabb intézkedések meg. tételét is megkívánták, s a jelentős többletfeladat az egyéb hatósági munkák tor­lódását idézte elő. (bognár) A szívükhöz nőtt Két part között 2601. VÁC, PF. 32. Friss levegőt a Galambnak Alig pár napja köszöntött be az igazi nyár, ha egyálta­lán beszélhetünk az idén iga- | zi nyárról, amelyre a jövő . évi kenyér betakarítói és a vizek partján üdülők egy­aránt áhítoztak. Nem kíván­ták azonban ezt a hőséget a szívbetegek, a magas vérnyo­mással küszködök, de a váci Fehér Galamb Étterem ze­nészei és törzsvendégei sem. MIÉRT EPPEN OK? Tizenhármán — a sok száz • f I rr I • • • • I igénylő közül A lakásügyi társadalmi bizottság is segített A városi tanács épületébe tévedő ember érdeklődve ol­vassa a kapualj hirdetőtáblá­jára kitett, gépeit oldalakat. — Az újabb jóváhagyattak. Vajon hogyan választották ki éppen őket a sok szó? közül? ■— gondolkodik el. Erre a kérdésre kerestük mi is a választ. Kányik Jánost nem kell be­mutatnunk az olvasónak: a la­kásügyi társadalmi bizottság vezetőjeként rója a várost, munkatársaival ismerkedik az igénylők körülményeivel. A bizottságnak nagy érde­me van abban, hogy amikor a városi tanács végrehajtó bi­zottsága napirendre tűzi egy- egy újabb névsor megvitatá­sát, a lista alapos megfontolás után, pontos adatokkal alátá­masztva kerül a határozati ja­vaslatba. Nézzünk találomra néhány igénylőt a legutóbbi vb elé ke­rült -tizenháromból. Egyik cél az volt, hogy a közelmúltban megnyílt kórházi elmepavilon dolgozóinak is megszüntessék lakásgondját, hasonlóképpen c Szőnyi Tibor Kórház megnyi­tásakor: kiutalások esetében. Dr. Magyar Erzsébet orvos, férje pedig az új pavilonban ápoló. Az egy személyre jutó jövedelmük 2310 forint. Eddig egy szobában laktak, albérlő­ként. Szociális helyzetük indo­kolta. hogv felkerüljenek a lakásértékesítési névjegyzék­re. Molnár József Ajkáról jött Vácra, feleségével együtt a kórházban dolgozik. Lakáshoz jutásuk azt is jelenti, hogy végleg letelepednek Vácott, a kórház állományában marad­nak. Kiment a bizottság a Föld­vári térre Tóth Gáborékhoz. A feleség a Híradástechniká­ban dolgozik, a férj a Villany­szerelőipari Vállalatnál. Igaz, hogy van lakásuk, de az mindössze másfél szobás és négy kiskorú gyermekük van. A tanács segítségét kérték, hogy cserével kettőszobáshoz jussanak. Népes a vasúton túli Deák Ferenc utcában élő Horváth Istvánék családja is. A szülők a Bélésszövőgyárban dolgoz­nak, három kiskorú gyerme­ket nevelnek, egyetlen albér­leti szobában. A végrehajtó bizottság ala­posan megtárgyalta a lakásér­tékesítési névjegyzékre vonat­kozó javaslatot, majd megszü­letett a döntés: az igazgatási osztály által előterjesztett névsort jóváhagyta. (p.) Az utóbbi hetekben több­ször megfordultam a %zép, reprezentatív vendéglátóipari üzemegységben, ahogyan ezt ma mondani szokták, s tán­colni volt kedvem. Az ott uralkodó hőségben azonban a zenészek csak ritkán zendítettek talpalá- valóra, azt is igen rövidre szabták, s a táncolóknak a rö­vid számok is elegendőnek bizonyultak: (csuromvíz lett rövidesen zenész és táncos egyaránt. Megoldatlan az I. osztályú Fehér Galamb szellőztetése, pedig az étterem előtt par­koló külföldi autóbuszok uta­sai sem bánnák, ha hűsöl- niük is lehetne egy-egy órács­kát, andalító vagy akár vér­pezsdítő tánczenét hallgatva. Jó lenne, ha- az üzemeltető vállalat valami módot találna a szellőztető berendezés felszere­lésére, mert az étteremben megrekedő fülledt meleg egyáltalán nem vendégcsalo­gató. Nyári László, Vác, Dózsa György út 109. Szombat, jó idő. Hosszan kígyózik az autó­sor, sok a varakozó ember, a bámészkodó. Nagymamák kézenfogva vezetik írnokai­kat, mi Közben a távolba néz­nek, kisgyerekeik hancúroz- nak, külioidiek fényképezik a tájat, a város épületeit, egy fuvaros a lovait nyugtatja, miközben a párhoz közeledik a legnagyoob dunai rév, a váci TOnDI MIKLÓS. Már csak néhány méter. Szinte ünnepélyes a csönd, mert a rév érkezése mindig látványosság, mindig feltéte­lez vaiami izgalmat, újdon­ságot, messziről jövő ember érkezését. Igen, mert a váci érdekességek egyre több tu­ristát vonzanak a túlsó part­ról is, a hagyományos érte­lemben vett Dunakanyarból. Amíg várakozom, eszembe jut, hogy milyen nagy veszé­lyek leselkedhettek a régi ré­vészekre, hiszen majdnem mindennap ádáz küzdelmet kellett folytatniuk a termé­szettel, harcolniuk a folyó sodrásával, a jeges árral. Elektromos távirányítással A rév hatalmas. Hozzá ha­sonló csak a Balatonon lát­ható. Kíváncsian lépek a kompra, nem azért, mert még nem keltem át rajta a Dunán, hanem mert most a mai ré­vészek érdekelnek, honnan jöttek, hogyan dolgoznak, mi körül forognak gondolataik? A hajóvezetői fülkében ta­lálkozom Buzulka Bélával, aki éber szemmel figyeli a „behajózást”, ö a komp veze­tője, felelős az emberekért, mindenért. Mellette ül Bru­der Vilmos gépész. Amikor néhány pillanat múlva kitekintek, egy önmű­ködő elektromos szerkezet már húzza fel a hidat. A rév telistele, főleg személygépko­csikkal, de ott állnak sorsuk­ba beletörődve a fuvaros lo­vai is, és sok tarka ruhás tu­rista mozog lenn, fényképező­gépek kattognak. — Szép ez a kép — találja ki gondolatomat a hajóvezető. Tekintete egy pillanatra sem távolodik el a vízről, két óriás kerék között, mely a ké- zikormány, kát kis fémkar: ezekkel irányítja könnyedén a nagy hajótestet. Rögtön megállapítható, hogy elektromos távirányí­tással működik a komp. — Mi, hajósok — folytatja Buzulka Béla — mindig sze­retjük a természetet, a tájat, télen, nyáron, ősszel, tavasz- ezal egyaránt, és kiskorom óta szeretem a Dunát. Egy ha­jós községben születtem, itta közelben, Dömösön. Mindig új arcok Csak néhány éves volt ami­kor barátaival már leste a hajókat a partról. Messziről meg tudták állapítani, hogy milyen nemzetiségűek. Az­után mégsem a Dunára került. Több szakmát tanult, volt ci­pész, esztergályos, a vére nem nyugodott, többször cserélt munkahelyet. Tizenöt éve jött a Dunára. Matróz lett, később megsze­rezte a hajóvezetői képesí­tést, tanfolyamra ment, és ■ ' :: fi JÉGYXET Megbecsültei! A Magyarország című ** politikai és társadal­mi hetilap egyik cikkírója ötsoros veteránok címmel szólt a munkásmozgalom öregeiről: ugyanis elhalá­lozásukkor körülbelül ak­kora terjedelemben olvas­hatjuk a híradást távozá­sukról. Vácott is, a járásban is különös gonddal törődnek azokkal az idős párttagok­kal, akik már a felszaba­dulás előtt is a mozgalo­mért éltek, dolgoztak. Járásunkban harminckét veterán A Szocialista Ha­záért elnevezésű kitünte­tés birtokosa. A pártbizott­ság pontos tervet készített, a pb-tagok közül ki, kit patronál, évente legalább kétszer felkeresnek min­denkit, de meg-meghívják őket beszélgetésre, eszme­cserére is. Legutóbb Dunakeszin nyílt munkásmozgalmi ki­állítás, amely a feszabadu- lás előtti harcokat idézte, s személy szerint is bemutat­ta Dunakeszi, Főt, Alsógöd megbecsült, köztiszteletben álló veteránjait. A tárlatot több más helyen is bemu­tatlak. 7fác nyolc veteránját a ' KISZ-fiatalok hívják meg évenként beszélgetés­re, annak tudatában, hogy a párt régi harcosainak ta­pasztalatai eredményesen segíthetik a ma feladatai­nak megoldását. (P—ő) azóta nagy hajókat is vezet­het. — Itt, a Dunán találtam is­mét önmagámra. Először a Fo- lyamszabályzó és Kavicskotró Vállalatnál dolgoztam, azután lettem révész Szobon, majd Zebegény, Nagymaros, Kis­maros következett. Ide, Vácra, csaknem hét évvel ezelőtt jöt­tem. Később hosszas fontolga­tás után, megkockáztatok egy kérdést: — Nem unalmas állandóan így hajózni, két part kö­zött? Nem vágyik el nagy, nyílt vizekre? Nem sértődik meg: — Itt minidig új arcokat lát­hatok, egyik átkelés sem olyan, mint a másik, s amint tapasztalja, nincs időm unatkozni. Az ember szinte nem veheti le a kezét a kor­mányról, és általában nem kis felelősséggel jár ez a munka. Kéz a víz felett Hamarosan kikötünk a túl­só parton, a Szentendrei-szi­geten. Nagy, farmotoros busz kö­zeledik. A gépész egyik újí­tása révén jöhet fel: fapal­lókon tör előre, vagy inkább mászik, de biztonságosan. Visszafelé van időm szét­nézni a Dunán. Hátunk mö­gött, nem is olyan messze, a Pilis nyúlványai emelked­nek a szjget felett, balra a Börzsöny, előttünk a váci Fe­hérek temploma, a bazilika, karcsú házak, a vízen pe­dig rengeteg csónak. 'Idegen kirándulóhajó közeledik, egy magyar jégtörő pár méterrel odébb kavicsokkal teli uszá­lyokat húz. A hajó vezetője most fe­szülten figyel, a gépész veszi át a szót. — Ez a legnehezebb — mondja, talán főnöke sze­rénysége miatt —, a kereszt- irányú hajózás. Ennek elle­nére, szerencsére, nem volt balesetünk. Előfordult már. hogy a közelünkben becsa­pott a villám, és csődöt mond­tak a villamos berendezé­sek, máskor az elektronikus távirányítás romlott el, de a hajóvezető nem veszítette el a lélekjelenlétét, sikerült ha­mar kijavítanunk a hibákat. — Embert is mentettünk már a Dunából — folytatja később a hajóvezető. — Egy­szer úgy rémlett, mintha kü­lönös alakú faág úszna a ví­zen. Kíváncsi voltam, a táv­cső után nyúltam. Emberi kéz volt. Szerencsére, hamar sza­bad lett a komp. Kiszámí­tottam magamban, hogy a vú sodrása folytán hol érhetjük utói. Nem tévedtem és ismét felbukkant a férfi, akkor már csak a hátát láttuk. Leeresz­tettük a hidat, csáklyával ki­mentettük. Háromezer forint jutalmat kapott akkor Buzulka Béla hajóvezető a Pest megyei Kis­hajózási és Javító Vállalattól, melynek az alkalmazottja. A pénzt szétosztotta, egyenlő arányban: ötszáz-ötszáz fo­rint jutott mindegyiküknek, A Dunán született Még a hajóvezető fülkében hallottam, hogy Maha Gyula fiatal matróz a Dunán szüle­tett, egy kisebb hajón. — Valóban így van —mond­ja —, és amióta eszemet ^ tu­dom, emlékszem a folyóra. Apám halász volt, tulajdon­képpen általa szerettem meg a hajózást. Beavat tervébe is: leteszi a hajóvezetői vizsgát; most 25 éves. valamikor ő is kompot vezet majd. Növekvő idegenforgalom Soós Árpád forgalomirányí­tó már nem hajózik: öt "évig járta a Dunát, azután haza­tért, szárazföldi ember lett. — Közel akartam lenni a családomhoz. Tahiban lakom — mondja, már a váci Duna- parton. — Természetesen itt is van munka elég. Például a múlt vasárnap több mint ezer személygépkocsit szállí­tott a komp, 28 ezer forint volt a bevétel. , Tőle tudom meg, hosv 60 tonna a TOLDI MIKLÓS te­herbíró-képessége, hossza 35, szélessége 11 méter, a jövőben mégsem tudja az igényeket kielégíteni, mert ahogy már említettük, állandóan nő a vá­ci idegenforgalom. A forgalomirányító biztos abban, hogy amikor szükség lesz rá, vállalata gondoskodik majd még korszerűbb, na­gyobb teherbírású, de hason­lóan szép kompról, mert a mostani hét év alatt igazán a szívükhöz nőtt. Roxin László Új növényvédő szerek Négy új növényvédő szert és annak gyártási technológi­áját dolgozta ki a Nehézvegy- ipari Kutató Intézet, a Pere- martoni Vegyipari Vállalat megbízásábóL A műtrágya gyártó vállalat a kutatóintézet segítségévei kívánja megalapozni és kiala­kítani növény védőszer-iparát, amely fokozatosan fejlődik, és az összes termék arányát te­kintve, a következő években meghaladja a 10 százalékot. A vállalat és a kutatóintézet együttműködését szocialista szerződés szabályozza. Ennek értelmében a kísérletileg elő­állított új szerek recepturá.iát nem készpénzben fizeti a vál­,lal at, hanem az intézet a gyár­tás nyereségéből részesül majd. Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Afra Tamás, ked­den dr. Bénik Gyula, szer­dán dr. Pap Miklós, csütörtö­kön dr. Kovács Pál. pénte­ken dr. Bea János, szombaton és vasárnap dr. Pap Miklós tart ügyeletes orvosi szolgála­tot Vácott, a Köztársaság út­ja 30. szám . alatti • központi orvosi rendelőben. Az ügyele­tes orvosok a 11—199-es tele­fonszámon is hívhatók. A beosztás hét közben meg­változhat. » Koppány György felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom