Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-28 / 175. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI XVIII. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM 1974. JÚLIUS 28., VASÁRNAP Több éves szerződés — garantált ár Teremjen helyben a primőr .Hosszá tává együttműködés a MÉK és a tsz-ek között A város és a járás zöldséges gyümölcsellátásának helyzetéről, várható alakulásáról Both Ferenccel, a Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat (MÉK) ceglédi bázistelepének vezetőjével beszélgettünk. A telepvezető elmondotta, hogy egy korábbi belső átszervezés során önálló, önelszámoló telep lett a ceglédi, amely a városin kívüla járás községeiben működő termelő- szövetkezetekkel és ÁFÉSZ- okkal is üzleti kapcsolatban all. Cegléden az ÁFÉSZ zöldség-, gyümölcs szaküzleteit szintén ők látják el áruval. A MÉK tizenöt gazdasággal áll szerződéses kapcsolatban: az idei évben 54 vagon paradicsomra, 30 vagon sárgadinnyére, 192 vagon görögdinnyére, 11 vagon fejes káposztára és 17 vagon burgonyára számíthat. Ez utóbbi tétel rendkívül kicsi, alig szerény hányada annak a mennyiségnek, amennyi egy év alatt elfogy: általában 140—150 vagon krumplit vásárolunk egy-egy évben. Többnyire más vidékekről, tavaly külföldről kellett beszerezni. Nem tartozik e vidék hagyományos növényei közé a burgonya, és a termelési tapasztalatok sem a legjobbak. Ebben talán a rosszul választott vetőmag is hibás volt korábban. Az idén a csemői Rákóczi Termelőszövetkezet termesztett burgonyát nagyobb mennyiségben. Az előzetes megbeszélés szerint a felvásárlóknak 20—25 vagont adnak át. Szerződés ígéri 16 vagon zöldpaprika, 22 vagon paradicsompaprika és 20 vagon uborka szállítását, örvendetes, hogy számíthatnak 20 vagon sárgarépára és 17 vagon gyökérre is. Ennek egy részét a jászkarajenői Lenin Tsz-ben termelik, s a tsz-szel ötéves szerződést kötöttek garantált árral. Az említett zöldségekből 10—10 vagonra az abonyi Uj Világ Tsz-ből számítanak. Jelentős a 125 vagon téli alma, amelynek általában 80— 90 százaléka elhagyja az országot. Az Albertirsa és Vidéke ÁFÉSZ 50 vagon almát ad át, a kis termelőktől vásárolja. összesen 700 vagonnyi a gazdaságokkal szerződés- i ben lekötött zöldség és gyümölcs. A nyáriasnak egyáltalán nem nevezhető időjárás keresztülhúzta a termelők és a kereskedők számítását, a hűvös idő késlelteti a zöldségfélék nagy tömegű megjelenését a piacon. Ebből adódik, hogy amíg tavaly, július 24- én a paradicsomnak 2,40 volt a fogyasztói éra, most 13 forint, a sárgadinnye 4,80 helyett 12 forint, a görögdinnyére még heteket kell várni. A paprika árkülönbsége kisebb méretű: a tölteni való paprika a múlt évi kilónkénti 22 forinttal szemben most 24-be, a hegyes, erős az egy évvel ezelőtti 10 forint helyett, most 8-ért kapható. Jászlcarajenőn az Űj Barázda és Abonyban az Űj Világ Termelőszövetkezet — mindkettő jelentős területen termel paradicsomot — a piroslc bogyókat a MÉK-nek adja át bár szerződése nincs, mivel a termés zömét a konzervgyárnak szállítja. A kormány által körvonalazott zöldségprogram megvalósítását segíti az a terv, amely a MÉK és a termelő- szövetkezetek még szorosabb együttműködését tűzi ki célul. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel folytatnak tárgyalásokat a nagyüzemi zöldségtermesztés fejlesztésről. A tervek szerint ebben a gazdaságban öt éven belül tíz hektáron vezetnék be a fóliás zöldségtermesztést. Hasonló kapcsolatot kívánnak kialakítani az albertir- saí Szabadság és a törteli Rákóczi tsz-szel is. A bázisgazdaságokkal több éves szerződést kötnek, garantált árakkal, hogy javíthassák a helybeli ellátást. Tarthatatlan az a helyzet, hogy a fővárosból, a Bosnyák téri piacról hozzák a korai árut tavaszonként, másfélkét hónapig. A hosszabb időre szóló megállapodások alapján, az átvevők sárgarépáért 1,30-at, gyökérért 3 ‘’forintot, paradicsomért 1,80-atv tölte-« ni Való paprikáért 3, paradicsompaprikáért 5 forintot fizetnek kilónként. Ősszel már a több évre szóló szerződések megkötését javasolják a termelőknek. Egyre jelentősebb mértékben foglalkoznak a Phylaxia termékeinek árusításával. A környékbeli termelő- szövetkezetek többségének ők szállítják ki a különféle tápokat, melyeket minimális árréssel forgalmaznak. Olyan kiegészítő tevékenységnek tekintik ezt, amely jó segítség a termelőszövetkezeteknek. A növekvő forgalom igazolja: bevált ez a próbálkozás. Tavaly 70 vagon tápot szállítottak ki, az idei mennyiség — a jelenlegi tapasztalatok alapján — meghaladja a 100 vagont. Néhány éve — a lakosság jogos igényeinek kielégítésére és a tanács kérésére — a város peremén nyolc elárusítóhelyet nyitottak. Azok általában magánházakban kaptak helyet, évi forgalmuk 60 —70 ezer forint, egész évben folyamatosan működnék, ellátásukról a MÉK rendszeresen gondoskodik, ezáltal a környéken lakók könnyebben jutnak burgonyához, zöldséghez és gyümölcshöz. Kereskedelmi tevékenységük színvonalát ’magasabbra ; kívánják emelni. A városi tanáccsal tárgyalásokat folytatnak egy 80—100 négyzetméter alapterületű korszerű zöldégesbolt építéséről. A bolt a Rákóczi úton. az ABC-áruház mellett kap helyet, terveik szerint a jövő év végére kell elkészülnie. A következő években a város más pontjain kívánják fejleszteni az üzlethálózatot. Az áruszállítást hat 6aját teherautójukon kívül a Volántól bérelt gépkocsikkal látják el. • A tárolás helyzete kevésbé kedvező, a burgonya és a zöldségfélék jelentős részét a szabadban helyezik el, ami a vállalatnak költség- többletet jelent: az albertirsai Szabadság Tsz 75 vagonos hűtőházát veszik bérbe, abban tárolják a burgonyát és az almát, a vöröshagymát pedig az abonyi telep raktárában helyezik el. Az egyéni termelőktől az áruátvétel az ÁFÉSZ-ek feladatkörébe tartozik, ám amióta a Pesti útra költözött a telep, a Budai úti kiskerte- sek kérésére, átveszik a kisebb tételeket is. Tavaly tíz vagon szilvát vettek át ily módon, de felvásároltak almát, barackot, gyökeret és sárgarépát isA kormány zöldségprogramja szigorúan megszabja, hogy az árszint — a bázishoz mérve — két százaléknál magasabb nem lehet, még akkor sem, ha az árrés rovására megy. A budapesti fogyasztói árákról naponta értesülnek, s azokat kell ata pul venniük. Ha szükséges, < vállalati kockázati alap terhére is mérsékelniük kell az árakat. A MÉK a jövőben is arra törekszik, hogy a ceglédi piacon árszabályozó szerépet töltsön , be, letörve az indokolatlanul magas árakat. T. T. Pékek Jászkar a jenön Három község kenyerét sütik A BRIGÁD VÁLLALJA 1970 őszén-telén nagyot fordult a világ a jászkarajenői pékségben, ahol a felújítási munkákat bővítéssel kötötték egybe. Bencsik Józsefet, aki tizenhárom éve süti a község kenyerét, megkértük, hasonlítsa össze az addigi és az azóta eltelt időszakot. Kétszintes kemencében — A szó valódi értelmében üj élet kezdődött el nálunk 1971 májusában. Eszes Aladár, apám és jómagam érzékelhettük ezt legjobban, akik a mindenféle szempontból szűkösebb világból jobb, kulturáltabb munkakörülmények közé kerültünk. A többi pék, Nagy Béla, Eszes Ferenc, Kovács Rozália és Varga Klára már az új épületben kezdte a munkát. A korábbi magyar kemence helyett kétszintes gőzkemencében pirul a község és a környező települések napi kenyéradagja, amely változatlanul ízletes. A sütőtér duplájára növelésekor korszerű üzlethelyiség is épült az üzem közvetlen szomszédságában. A friss áru szállítókocsin teszi meg a kemencétől a pultig vezető utat. Azelőtt, napi 6—7 mázsa fűtőanyaggal, 18 —20 mázsa kenyeret sütöttünk, most négy-öt mázsa be- rentei szén 32—37 mázsa meg- sütéséhez elég. Ma éjjel még annál is többet dagasztottak villanykteverőink: a hét, egyenként 3 mázsás csésze mindegyikébe kétszer került tészta. Négy mázsa babajka — Mi az oka, hogy a helybeliek és a környező községekben lakók egyaránt dicsérik a karai kenyeret? — Ha elfogadható a liszt, a „hozzá gyúrható” péktudománnyal nem takarékoskodunk. A két műszakban sütött . kenyérből, kilenc mázsát Abonyba, hatot-hatot pedig Köröstetétlenre, illetve Törteire szállítunk. — A különféle súlyú és formájú kenyéren kívül mikej, készítenek még? — Jelenleg 4—5 mázsa babajkát, vagyis morzsakenyeret sütünk, mely külsőre megegyezik az üzletben kapható kenyérrel, attól csak finomságban tér el: a legjobb minőségű lisztből készül. A szeletelőgépből kikerülő morzsakenyeret finomító őrletés és I csomagolás céljából Ceglédre szállítjuk, ősztől kezdődően egyéb pékárut, kiflit, finom fonottat, zsúrkenyeret és szegedi vágott cipót is sütünk. Rend és tisztaság — A pékek igen gyakran konyákig lisztesek, egyik erényük mégis az, hogy a környezetük tisztaságára ügyelnek. — Mi is. A rend és a tisztaság fokozott szorgalmazása volt a célja annak a versenynek is, melyet április 4. tiszteletére a járás péküzemei részére kiírtak. Egy évvel korábban alakult Április 4. brigádunk is benevezett, s a középüzem kategóriában sikerült megszereznünk a második helyet. A brigád tagjai, Eszes Aladár, Nagy Béla, Nagy Jánosáé raktáros és Bencsik József továbbra is vállalják, hogy tisztán tartják a külső és belső üzemrészt, elvégzik a kisebb felújításokat, és folytatják az udvarban megkezdett parkosítást. Győri Mária VIGYAZNI A GABON ARA Készenléti szolgálat, fokozott ellenőrzés HIBÁK A TARLÓÉGETÉS KÖRÜL Az esőzés megnehezíti az aratást, a csapadékos idő talán csak tűzvédelmi szempontból kedvez. Pásztor József hadnagy azonban int a túlzott derűlátástól a ceglédi tűzoltó-parancsnokságon. — Kétségtelen, hogy a nedves gabonában kisebb a gyulladás veszélye, kalászosainkat azonban mégis előbb-utóbb szárazon takarítják be. Ilyenkor elegendő a bajhoz egy szikra is. A mezőgazdaságban dolgozóknak felelősségteljes munkát kell végezniük. — A gépszemlék tapasztalatai alapján és a gazdaságokban tett tűzvédelmi intézkedések nyomán, remélhető, hogy az idén is tűzmentes lesz a betakarítás. Ellenőrzéseink során több helyen tapasztaltuk, hogy példásan gondoskodtak a gabonatáblák őrzéséről. Az esőben is helytálló őrség jelentette például, hogy egy lakóházban villám- csapás tüzet okozott. — A gabona vágását az Lírai báj, jó ízű mesélőkedv , Alakjaira ma is név szerint emlékszik Ma nyílik meg Benedek Péter gyűjteményes kiállítása Mihály Ida művészettörténész, a ceglédi kiállítás rendezője, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa a képek születéséről faggatta. Az idős ember korát meghazudtoló, friss emlékezettel elevenítette fel az epizódokat. Alakjaira ma is név szerint emlékszik, a festményekhez fűződő emlékek most is tisztán élnek benne, magabiztosan, töprengés nélkül nevezi meg figuráit. ★ Benedek Péter gazdag szín- világú pasztelljei, akvarelljei, nagy műgonddal készült olajfestményei a néprajztudomány számára is jelentősek, hiszen emlékezetből megörökített lakodalmak, a katonatoborzás, a keresztelő, a paraszti élet apró mozzanatai a képek fő témái. Színpompás Öltözékek, hiteles szobabelsők érzékeltetik az üsződ környéki parasztság egykori életmódját. Minden figura ismerős, minden esemény megtörtént. Lírai báj, jó ízű mesélőkedv tölti be a képeket. Benedek Péter hozzáférhető legszebb munkái közül tizennégyet a-Magyar Nemzeti Galéria adott kölcsön a kiállításra, harmincnégy kép a Kossuth Múzeum anyagát gazdagítja. Sok műgyűjtő gyűjteményének becses darabja került most egymás mellé. A fővárosból, Kiskunfélegyházáról, Kalocsáról és Dunaszentbenedekről vettek kölcsön képeket. ★ A ceglédi Kossuth Múzeumban ma, július 28-án délelőtt 11 órakor Barcsa y Jenő Kos- suth-díjas festőművész nyitja meg Benedek Péter gyűjteményes kiállítását. Tamasi Tamás utak és a vasutak mentén kezdték. Hibák tapasztalhatók a tarlóégetés körül. Mivel azokból már sok tűzeset adódott, meg kell követelnünk, hogy mindenkor az előírások szerint égessék a tarlót. Egyik tsz-ünk vezető szakemberét éppen a napokban kellett felelősségre vonnunk tarlóégetésbeli mulasztásáért. — A csapadékos időjárás következtében sok helyen szárítani kell a szemtermést. A szárítás sem veszélytelen munkafolyamat, mivel a hőt nyílt lánggal állítják elő. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a takarmányszárítö berendezéseket. Az úgynevezett forrólevegős szárítókat üzemeltető gazdaságok csaknem mindegyikében keletkezett már kisebb-nagyobb tűzeset. Mivel a szénabetakarítás aratás idején sein szünetel, az esetleges munkáskézvagy szállítóeszköz-hiány ne okozzon lazaságokat. A hideglevegős szárításkor, de egyébként is sokszor- beáznak a darabban levő kazlak. Az azokkal foglalkozóknak fokozottan ügyelniük kell a ventil- lációra és a kazlak hőmérsékletének sűrű ellenőrzésére, hogy az öngyulladást megakadályozzák. A tűzoltóság egyébként az aratás időszakában a készenléti szolgálat ellátásával és fokozott ellenőrzésekkel segíti a betakarítás sikerét. J. Z. Jó minőségű, de aratni nehéz Idei búzatermésének több mint félét malomba szállította már a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet. A-z esős idő napokig hátráltatta a munkát, de igyekeznek a tervezett időre befejezni az aratást. Búzájuk igen jó minőségű, és már bizonyosra vehető, hogy több lesz belőle, mint amennyit a termésbecslés szerint vártak. Pénteken nyit ki ismét a könyvtár A festő önartképe 1935-ből (olaj) Kovács László felvétele Az életmű teljes, megbonthatatlan egész, s fellelhető legszebb darabjai most együtt láthatók: Benedek Péter Cegléden élő parasztfestő gyűjteményes kiállítása hatvan év alkotásainak színe-javát mutatja be. A művész nyolcvanötödik születésnapra megkapta az ország ajándékát: pályafutása, munkássága elismeréseként, a napokban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Alkotásaival hozzájárult, hogy a magyar kultúra, művészet elnyerje méltó megbecsülését a világban: képei nagy sikerrel szerepelnek a külföldi kiállításokon. ★ Alig tért haza a fővárosból a kitüntetéssel, másnap már a ceglédi múzeumba sietett. Türelmetlenül várta, hogy any- nyi sok év után, ismét számba vehesse régen látott, kedves képeit. A ceglédi városi-járási könyvtár az utóbbi hetekben nem fogadott olvasókat, kölcsönzőket, mert helyiségeiben nagy munka folyt: cserépkályháit lebontották, helyettük gázfűtéshez konvektorokat szereltek fel. kifestették termeit, átcsoportosították polcait. Augusztus 2-án, pénteken reggel nyit kaput, s • ismét a régi nyitva tartási rend szerint fogadja látogatóit. Fagylalt, porból Jó minőségű, kellemes ízű fagylaltot hoznak forgalomba a ceglédi cukrászdákban, állandó, szigorú ellenőrzéssel. A fagylaltok legtöbbje gyárilag előállított alapanyagból készül, s kelendősége igazolja, hogy vetekszik a régi szokás szerint főzölteL
