Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-27 / 174. szám

ISTrsi * Kfúntm 1974. JÜLIUS 27., SZOMBAT A Nemzeti Galéria vándorkiállítása Ráckevén Ló és lovas a magyar képzőművészetben A kiskunsági pásztor- és lovasnapok alkalmából a Magyar Nemzeti Galéria és a Pest megyei Tanács Ráckevei Járási Hivatala által közösen rendezett „Ró és lovas ábrázolása a magyar művé­szetben’* c. kiállítást űr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigaz­gatója nyitotta meg a ráckevei Savoyai kastélyban tegnap délelőtt 10 órakor. A barokk műemlék stukkós termében Bence Pál — a FO­TO felelős szerkesztője — ugyancsak tegnap értékelte az EMBER és TÁJ fotópályázat anyagát. Mindkét tárlat augusztus U-ig tekint­hető meg hétfő kivételével naponta délelőtt 10 és délután fél 6 kö­zött. A ló az állatok legeleje — a teherhordó szolgálaton túl szinte társa az embernek. Ló és lovas már a Marcus Au­relius emlékműben nemcsak párhuzamos forma, hanem ugyanazon sztoikus magatar­tás kettős hordozója. Donatel­lo, Leonardo lovasszobraiban ugyanezzel a megoldással ta­lálkozunk. Ami a magyar művészetet illeti; a hagyományok e téren messze vezetnek, hiszen már Bölcs Leó is lószerető nép­nek nevezi a honfoglaló ősö­ket. A Kolozsvári testvérek sárkánnyal küzdő csoportjá­ban a ló az ember szövetsé­gese — Liszt zenéjében, Pető­fi költészetében a szabadság jelképe. Találó, impozáns gondolat, hogy az évente Apajon rende­zett kiskunsági pásztor- és lovasnapok hátteréül most először rendeznek képzőmű­vészeti tárlatot ebből a téma­körből. Felemelő a Nemzeti Galéria gyors és hatékony közreműködése — hiszen az általa rendelkezésre bocsátott művelődéstörténeti anyag az utóbbi száz esztendő lovas­hagyományait érzékelteti, és adja át művekben. Munkácsy Mihály mélysé­geket feltáró rajza jelenti az indítást — Ferenczy Béni ágaskodó bronzparipája a zá­róakkordot, melyben a ló két lábra emelkedve már-már emberi tartalmat jelöl. E két, azonos minőségi pólus között nemcsak egy század időhíja feszül, hanem a magyar kép­zőművészet lóval és lovassal kapcsolatos sokrétű ábrázo­lókedve széles értékhatárban. Népünkhöz e nagyon közel ál­ló állatot festészetünk és szob- rászatunk minden életmozza­natában megfigyeli — láthat­juk a viharzó ménest, a csön­des abrakolást, kordéiyt húzó öreg lovat, s a szélfogóban nyerítő csődört. Stílusos a ren­dező Tóth Antal művészettör­ténész kiválasztó gondossá­ga, hiszen többször szerepel a dunai táj és Edvi Illés Aladár istállóban pihenő lósorozata, melyet Dömsödön évekig fi­gyelt, s több rajzában, fest­ményén meg is örökített. A kiállításon érzékelhető ember és ló árnyalt kapcsola­ta. Lotz Károly, a lófürösztés hangulatát jelenti, Szönyi Ist­ván a vásár forgatagát. Min­denki mást lát a lóban. Wág- ner Sándor a hortobágyi mé­nes rajzi krónikása pontos mozdulatmegfigyeléseivel — Kernstok Károly esztétikai magaslatra utal a méltóság- teljes lóformában —, Rudnay Gyula sajátos légkört és ka­raktert teremt általa. Nagy sikerre számíthat ifj. Vastagh György és Holló Barnabás több műve, akik a századforduló idején a betyár- és a csikós­élet számtalan fordulatát köl­tötték át szoborrá, kicsit Pe­tőfi versei nyomán. A tárlat kiemelkedő része a szobrászi anyag— mely a pi­a turisták Ráckevét is fel­keresik, és egyszerre találkoz­nak lószobrokkal és a Savo- yai-kastély barokk ünnepével. Ez már több geográfiánál — ez gondoskodás a lavoshagyo- mányok teljes feltárásáról a művészi háttér segítségével. ★ Ugyancsak a ráckevei ba­rokk műemlék fogadta az „Ember és táj” elnevezésű fo­tókiállítást — mely a Kis- Duna környezetét elemzi. Az adott látványjegyek mellett többen kiemelt sűrítésekkel érvelnek. Nekik van igazuk, hiszen a fotóművészet felada­ta is inkább az értelmezés, nem a valóság ismétléses rög­zítése. P. Szabó József kopja­henés-ágaskodás két ellentétes állapotára helyezi a hang­súlyt. Götz János, Szabó Iván lócsöndje emberi tartalmat jelöl — Basa Pista szomorú­ságának kuruc időpontját és századunk búcsúzását a lótól, mely Götz János mellett Nagy László, Orosz János, Csoóri Sándor művészetének is egyik lényeges epizódja. Ehhez az épített nyugalomhoz tartozik Somogyi Árpád hallgatag csi­kósa; a puszta jelenléte is ér­ződik alakjában, nemcsak az emberi formák. A két lábra ágaskodó ló Gáborjáni Szabó Kálmán, Boldogfai Farkas Sándor és Ferenczy Béni kép­zeletét egyaránt megragad­ta. Kinél a hevesség és a mozdulat büszkesége jelenti a festői és szobrászi tartalmat — Ferenczy Béninél többről van szó. Ő Leonardo nyomán a fejlődés gyorsuló mértékét fejezi ki a fölfelé feszülő vil- lámos lótestben — az egyete­mes élet egyik nagy jelét. Egy biztos; a kiállítás je­lentős bővítése az apaji lovas­bemutatóknak. Bővítése a szó földrajzi értelmében, hiszen Az ORWN Rádió és Villamossági Váliaiat felvesz- nőket könnyű szerelőmunkóro, 14 éves kortól,- ródió-tv, elektroműszerészeket,- mechanikai műszereszeket,- esztergályosokat,- marósokat,- víz-,gáz- es központifűtés-szerelőket,- lakatosokat,- férfiakat szerelő- vagy segédmunkára,- galvanizálókat,- nőket gépmunkára,- érettségizett nőket könyvelő, programozó, bérelszámoló munkára,- gép- és gyorsírókat. Jelentkezés: a Munkaerőgozdálkcdáson Budapest X„ Jászberényi út 29. (1475 Budopest. Postafiók 84.) felefon: 284-830, 484-760. fái, gótikus részletei és Tom- hauser István cigányiskola- sorozata emelkedik ki a meg­nyugtató átlagból-. Losonci Miklós Kis katonák az iskolapadban Százhalombattai kezdeményezés és példa Ä százhalombattai ipari centrum építkezésein dolgo­zó katonafiatalok mind a ka­tonai ismeretek elsajátításá­ban, mind az építő munká­ban naponta szembetalálkoz­nak az egyre növekvő köve­telményekkel. E felismerés, az MSZMP művelődéspolitikai határozatának végrehajtása és az ifjúsági törvény megha­tározta feladatok alapján az alakulat parancsnoksága a vá­rosi tanács művelődési osz­tályával és a Ságvári Endre általános iskola igazgatóságá­val együtt kereste annak a le­hetőségét; miként tudna — és milyen formában — az általá­nos iskola nyolc osztályát el nem végzett katonafiatalok kö­zül minél többet rábírni a to­vábbtanulásra. Segítenek a bajtársak A továbbtanulás legkézen­fekvőbb formája, hogy az is­kolából kimaradt fiatalok be­iratkoznak a helyi általános iskola esti vagy levelező tago­zatára. Százhalombattán azon­ban a két nagyvállalat mun­kásai közül is sokan tanul­nak így. A pedagógusok ko­moly gondja az igények ki­elégítése. Ezért az alakulat parancsnoksága a művelődési osztállyal és az iskola igazga­tójával új formát és módszert keresett és — talált. Segít­ségül hívták az alakulatnál szolgálatot teljesítő — maga­sabb iskolai képzettséggel ren­delkező — sorkatonákat és az iskola pedagógusainak folya­matos, segítő, tanácsadó köz­reműködésével vizsgára fel­készítő tanfolyamokat szer­veztek a negyediktől a nyol­cadik osztályig bezárólag. Ez a kezdeményezés a helyi vál­lalatok párt- és gazdasági ve­zetésénél is megértésre és tá- : Riogatásra! talált -Köáös erővel sikerült biztosítani a megfe­lelő időt és laktanyán belül a tanuláshoz szükséges egyéb nélkülözhetetlen feltételeket. Megfelelt: 80 százalék Az új módszerrel folytatott tanítás — elsősorban tömeg­méreteit tekintve — bátor kez­deményezésnek és egyedülálló­nak mondható. Már az is ki­elégítő eredmény lett volna, véleményünk szerint, ha a tanfolyamokon felkészített kiskatonáknak csupán az öt­ven százaléka szerzi meg a bi­zonyítványt, a vizsga ered­ménye azonban minden két­kedést megcáfolt és minden várakozást felülmúlt. A tanu­lásban részt vett katonák, több mint nyolcvan százaléka megfelelt a követelményeknek. Á magasabb képzettségű ka­tonafiatalok, akik szabad ide­jük feláldozásával, KISZ-meg- bízatásként végezték oktató munkájukat, nem kaphattak volna nagyobb elismerést az iskola igazgatóságától, mint azt, hogy „egészen minimális ismeretkülönbség mutatkozott azon dolgozók osztályaihoz viszonyítva, amelyeket hiva­tásos pedagógusok tanítottak”. Ezért a felnőtt oktatásban el­ért kimagasló oktatói tevé­kenységért huszonötén kaptak a városi tanács művelődé­si osztályától elismerő — di­csérő oklevelet. Önbizalomhiány A továbbtanuló katonafia­talok egyharmada cigány szár­mazású. Ám ettől eltekintve, az alacsony iskolai végzett­ségükkel kapcsolatban az a tapasztalat, hogy többségük ön­bizalomhiánnyal küzd. Kar­öltve a pedagógusokkal, fon­tos feladatnak tekintették, hogy a gátlásoktól megsza­badítsák őket. Kitartó és tü­relmes nevelő munkával ön- j maguknak bizonyították be, hogy életszemléletük hibás ' — és a társadalomnak igen hasznos tagjaivá képesek vál­ni. Bebizonyosodott, hogy ezek­ben a fiatalokban rengeteg erő és képesség rejtőzik, csu­pán bízni kell bennük és se­gítséget kell nekik nyújtani. A KISZ-szervezetek felvi­lágosító munkája, a környeze­ti ráhatás, a közösség együttes akarata jelen esetben nagy se­gítség volt. Valószínű, hogy ma többségüknél még nem a személyes felismerés a megha­tározó, de minden bizonnyal holnap már az lesz. És ez a cél. A lehetőségek adva van­nak. Ez a munka nem csupán az oktatásban részesülők egyéni érdeke, hanem társadalmi ér­dek is. Ennek a tevékenység­nek, amelyet az alakulat az iskola pedagógusaival közö­sen néhány éve folytat, az az eredménye, hogy jelentős szá­mú katonafiatal szerezte már meg a nyolc általános isko­lának megfelelő teljes érté­kű iskolai végzettséget. Szakmunkások lehetnek Ezzel lehetővé vált bevoná­suk a szakmunkásképzésbe is. Sok fiatal — még a katonai szolgálat idején a nyolcadik általános elvégzése alatt — szakmai gyakrolatra is szert tehet, és lehetősége van ar­ra is. hogy leszerelés után rö­vidített tanfolyamon jusson szakmunkásképzettséghez. Az ilyen irányú erőfeszítések is tudatosak — és ebben jelen­tős segítséget kapnak a vál­lalatok szakmunkásaitól, nagy gyakorlattal rendelkező mes­tereitől. A százhalombattai katona­fiatalok sikeres tanévzárója nagy tanulságokkal szolgál — parancsnokoknak, pedagógu­soknak *és a KISZ-szervezet­nek egyaránt. Havas István A jogi ismeretterjesztés Pest megyében A jogi ismeretterjesztés a szocialista tudat formálásá­ért, a szocialista erkölcs ki- alakitásáért, illetve tovább­fejlesztéséért folyó munka rendkívül fontos része. A jog megismerése révén nyílik mód és lehetőség az állam­polgárnak a közéletben való részvételére. Az is vitathatat­lan, hogy a jogi ismeret az általános műveltség szerves része. Végül, de nem utolsó­sorban e tudás segít az ál­lampolgárnak a mindennapi élettel kapcsolatos ügyei in­tézésében. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei Szervezete jogi szakosztálya tevékenységével igyekezett eleget tenni a vázolt követel­ményeknek. Célkitűzésünk az volt, hogy a jogi ismereteket az állampolgárok különböző csoportjainak egyszerű, köz­érthető formában juttassuk el, emellett azonban emeljük az előadások színvonalát, korszerűbbé tegyük azokat tartalmilag és módszerbeliieg egyaránt. Munkáselőadások megyeszerte A jogi ismeretterjesztés leg­különbözőbb formáival él­tünk, ilyenek voltak a mun­kásakadémiák és a mezőgaz­dasági akadémiák jogi elő­adásai keretében, a nők aka­démiáin, a szülők akadémiáin, az ifjúsági akadémiákon el­hangzott jogi előadások; a megye középiskoláiban s szak­munkástanuló-iskoláiban tar­tott jogi előadások, ilyen tár­gyú cikkek, tanulmányok. A fizikai dolgozók számára tartott előadások hozzájárul­tak a hallgatóság ismeretei­nek bővítéséhez, az általános műveltség emeléséhez, tartal­mas tájékoztatást nyújtottak a szocialista állam és szervei­nek működéséről, az állam- polgári jogokról és köteles- í ségekről, segítették a munka­helyen a szocialista demok­rácia erősödését, a kispolgári nézetekkel szemben a közös­ségi érdekek előtérbe helye­zését. Az előadások jó visszhang­ját regisztrálta a Szakszer­vezetek Pest megyei Tanácsa és a TIT közös vizsgálata. E vizsgálati adatok szerint igen nagy számban hangzottak el jogi előadások a megye ipari üzemeiben, nagy érdeklődés mellett. Egyébként a jogi előadások iránt mind a vál­lalat, mind a dolgozók ré­széről egyaránt megnyilvá­nult az igény. Csoportos vitafórumok Fokozott figyelmet fordítot­tunk a nők élet- és munka- körülményeit javító, egyen­jogúságát, családban be­töltött szerepét, anyagi hiva­tását védő, illetve biztosító kérdésekre, különös tekin­tettel az 1040/1973. (X. 18.) MT számú határozatra, o népesedéspolitikai kérdések­re. Tapasztalataink szerint ezek az előadások ott voltak a leg­eredményesebbek, ahol elő­zetes szervezés alapján ki­sebb csoportok előtt zajlottak le. Ezek a szinte csoportos beszélgetések — megszervezé­sükre egyébként az ipari szövetkezetekben vol^ meg elsősorban a lehetőség — nem egy esetben vitafóru­mokká váltak s ily módon vált lehetővé a téma minden oldalú megvilágítása. A fiatalokat közvetlenül érdeklő jogpropagandával a szocialista hazafiság és a pro­letár internacionalizmus erő­södését, az ifjúságra káros eszmei áramlatok, nézetek leleplezését és visszaszorítá­sát kívántuk elérni. Az ifjúság körében végzett jogi ismeretterjesztés évek óta szakosztályunk munkájá­nak középpontjában áll. A jogi oktatás — ez ideig — tel­jes hiánya oktatási rendsze­rünkben fontos tenivalót és egyben nagy lehetőséget nyúj­tott a jogi ismeretterjesztés számára. A tudatformálás és nevelés elsősorban ezeknél a 14—18 éves fiataloknál a leg­fontosabb és legeredménye­sebb. Tizenöt és fél ezer hallgató Pest megyében 1973-ban 431 jogi tárgyú előadás hangzott el 15 549 hallgató előtt. Ipari fizikai dolgozók 88, mezőgazdasági fizikai dolgozók 184 előadáson vet­tek részt; a munkásakadé­miák keretében 20, a mező- gazdasági akadémiákon 23, a nők akadémiáin 23, az if­júsági akadémiák keretében pedig 35 előadás hangzott el. A legtöbb előadást tovább­ra is a családjog témaköré­ből (44) tartották előadóink. Nagy volt az érdeklődés a munkajogi (38), az állam- igazgatási jogi (39), a terme­lőszövetkezeti jogi (22), az if­júsági törvényt tárgyaló (30). a fiatalkorúak bűnözésével (26) és a nyugdíjjogszabályok­kal (20) foglalkozó előadá­sok iránt. Külön kiemeljük a tanácstörvény legfontosabb rendelkezéseiről tartott elő­adásokat Ezek főként a budai járásban hangzottak el és azo­kon túlnyomóan a legutóbbi választásokon megválasztott fiatal tanácstagok vettek részt. Az ismeretterjesztés mód­szerbeli fejlesztése érdekében az előadók igyekeztek először a hallgatóság élet- és mun­kakörülményeit. érdeklődési körét tanulmányozni. Elsősor­ban az időszerű új témák­ra; kérdésekre irányították a figyelmet, egyszerű, közérthe­tő módon előadva. Az eddi­gieknél nagyobb teret bizto­sítottak a vitáknak, a részt­vevők kérdéseire adandó vá­laszoknak. Az előadások száma, azok területi megoszlása, tematiká­ja és visszhangja arra en­ged következtetni, hogy mind az előadók, mind a témák kiválasztása, mind a szerve­zés egyre inkább meghozza a kívánt hatást. Szakemberek és fiatalok — A szakosztály tagjai —• bírák, ügyészek, államigazga­tási és egyéb területen dol­gozó (szövetkezet, vállalat) jo­gászok. valamint ügyvédek. El­sősorban a bírák és az ügyé­szek kapcsolódnak be az is­meretterjesztésbe, s napi mun­kájuk mellett szívesen vállal­ták az előadások megtartá­sát. Jelentős eredmény, hogy si­került egy-egy szakterület jo­gászszakembereit arányosan, a szükséghez mérten bevonni a munkába. Külön kiemelen­dő. hogy az utóbbi években sok fiatal, kezdő jogász kér­te a felvételét a TIT-be. ak­tívan és lelkesen kapcsolód­tak be a munkába. Az igényeknek megfelelően Szakosztályunk munkájá­nak jelentős eredménye, hogy az előadások a megye egész területét behálózták. Ez egyéb­ként arra utal. hogy a TIT szervezeti felépítésének és működésének megfelelően a területi elnökségek, azok jo­gásztagjai és a TIT-titkárok általában megfelelően irányít­ják a jogi ismeretterjesztést. A szakosztály elvi és gyakor­latai útmutatása pedig a témák kiválasztásában és fel­dolgozásában nyilvánul meg. Ehhez tartozik az előadók ál­landó képzése is, központi elő­adói ankétokon. A jövőben fontos felada­tunknak tartjuk a jogi isme­retterjesztés hatékonyságának növelése és ennek érdekében a szakosztály belső életének továbbfejlesztését, az előadók eszmei-politikai és szakmai felkészültségének fokozását. Dr. Nobobátzky Sándorné Nagy Paula, a TIT Pest megyei Szervezete jogi szakosztályának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom