Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-25 / 172. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS XVIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1974. JŰLIUS 35., CSÜTÖRTÖK N2gy részét szárítani kell A ceglédi malomba a jó minőségű Bezosztája, Mira- novszkaja és bánkúti fajta bú­zából érkezik ezen a nyáron a legtöbb. A laboratóriumi vizs­gálatok azt mutatják, hogy mind hektolitersúlyra, mind sikértartalomra igen jó az idei búzatermés, az esős idő azonban sokat rontott ned- vességi fokán, megnehezítve a további raktározást. A gabona nagy részét szá­rítani kell. A tanács irányításával Megvizsgálták a törtei! tanyavilág lakóinak helyzetét Támogatják a beköltözőket A tanyakérdés az utóbbi év­tizedben fokozott figyelmet ka­pott a teljes társadalmat érin­tő, megoldásra váró feladatok között. A párt és a kormány sokat tesz a külterületen élő lakosság életfeltételeinek, szo­ciális, kulturális helyzetének javításáért, szemléletének for­málásáért. — Miként állnak a Törteit övező tanyák? Mennyiben ré­szesülnek az ott lakók a köz­ség kulturális életéből ? — kér­deztük dr. Dutkay Lórántné tanácselnököt. — A múlt évi statisztika sze­rint a község 5068 lakójából ezerhatszózhuszonnégyen élnek külterületen. A másfél évtized­del ezelőtti népességből (5524) kétezerkétszázhetvenen laktak tanyán. A számadatokból meg­állapítható tények közül ör­vendetes., hogy az általános lé- lekszámcsökkenésen belül a ta­nyai lakosságé a nagyobb mér­tékű: a külterületről sokan be­költöznek a községbe. — Amiként több megbeszé­lésen hangsúlyozták, nekünk is az a véleményünk, hogy a ta­nyarendszer zsugorodásának időszakában semmiféle erő­szakhoz sem szabad folyamod­nunk. Ugyanakkor embertársi kötelességünk a jó szándékú felvilágosító tevékenység foko­zása a még kint élők körében. életet választják. A Törtei kö­rül húzódó 11 dűlő mentén so­rakozó 500 tanyaépület közül eddig nyolcvanba jutott el a villany, 492 ház udvarában van ásott kút, fúrott mindösz- sze nyolcéban. — A két külterületi iskola nemcsak a gyerekek oktatásá­nak helye, lehetőséget ad a fel­nőtt lakosság képzésére is. Mindkét helyen fiókkönyvtár áll az olvasók rendelkezésére. A külterületen levő mintegy ezer kötetet autós könyvtáro­sok frissítik. A könyveken és folyóiratokon kívül az iskola tv-je is segíti a tanyaiak mű­velődését, különösen a téli hó­napokban. Népszerűek a mű­velődési otthon tánccsoportjá­nak műsorai Ludasban és Bes- nyőben, hasznosak a tanyai és a központi iskolák kisdobosai­nak, úttörőinek fellépései. A tanyán élő KISZ-ista fia­talok közül sokan hamaro­san pompás szórakozóhe­lyen, a Rákóczi Tsz készü­lő klubjában tölthetik sza­bad idejük egy részét. — A tanács szervezésében telente eredményes beszélgeté­seket tartunk a tanyaiak ré­szére: őket is érdeklik korunk haladó eszméi, a zajló politikai események. zetéről, egészségügyi ellátott­ságáról, feltüntetve a tanyai lakosság nemek, életkor és foglalkozás szerinti megoszlá­sát. A felmérés adatai alapján elkészített jelentés kiemelten foglalkozik az egyedül élő tanyai öregek mostani és jövőbeni hely­zetével, a fizikai dolgozók továbbtanul­ni vágyó gyerekeinek segítésé­vel. A beszámolót értékes, jól áttekinthető térképanyag egé­szíti ki. Győri Mária Mir árusítják az iskobi fíizetcsemagokat Megkezdték az iskolai fü­zetcsomagok árusítását a ceglédi papírboltokban, vala­mint az áruház papír- és író­szerosztályán. Az ellátásra az előző évek­nél jobban, és hetekkel előbb felkészültek. Vasárnap nyílik meg Benedek Péter kiállítása A közelmúltban ünnepelte nyolcvanötödik születésnap­ját a Cegléden élő Benedek Péter festőművész. A Magyar Nemzeti Galéria és a ceglédi Kossuth Múzeum most gyűj­teményes kiállítást rendez az idős művész alkotásaiból. A több hónapos előkészítő mun­ka eredményeként 'gazdag anyag gyűlt össze bemutatás­ra. A kiállítást július 28-án, 11 órakor Barcsay Jenő Kos- suth-díjas festőművész nyitja meg. Várják a jelentkezőket Focistákat toboroznak A Ceglédi VSE labdarúgó­szakosztálya ma és holnap, pénteken, délután 4 órától, továbbá a következő hetek bármely edzésnapján, keddtől péntekig, a Vasutas Sportte­lepen, a labdarúgást kedvelő ifjúsági és serdülőkorú, 1957—1962-ig született fiata­lok részére toborzót tart. Az érdeklődők EleSkes és Halmi edzőknél jelentkezzenek. Tor­nacipőt mindenki vigyen ma­gával. Négyszáz diáknak Tv-szobából A községben működő ter­melőszövetkezetek szociá­lis helyzetüktől függően, segítik a tanyáról belterü­letre költözőket. — Azoknak is segítenünk kell, akik továbbra is a tanyai — A közelmúltban minden eddiginél átfogóbb statisztikát állítottunk össze, a tanács, a termelőszövetkezetek dolgozói és a népfrontaktivisták segít­ségével, a Törtei külterületén élők szociális, kulturális hely­Eltépett zsinórok Hová lett a telefonkagyló? Egy tizenkét-tizenhárom éves torma kislány szalad az utcán. A sarkon megáll, vigyáz, aho­gyan a szülei tanították, ne­hogy baja essék, s már a par­kon lohol át. Vajon hová siethet? Egyenesen a telefonfülké­hez tart. Szerencsére, nem foglalt, gondolhatja magá­ban, hiszen az ajtaját ki-be- csapkodja a szál. Belép, de máris kifordul. Sírva fakad. Két asszony kérdezgeti, vi­gasztalja. — Nagymama nagyon be­teg — szipogja. — Telefonálni akartam a mentőkért, de nem lehet. Anyu dolgozik, nagy­mama rosszul lett. Most mi­hez kezdjek? ★ — Gyorsan, emberek, vizet! Edényeket! — Vigyázzon, belekap a ru­hájába! — Csak a szél ne fújna! — Már nem lehet eloltani. — Gyorsan a tűzoltókat! Telefon nincs a házban, a szomszédban sincs. Valaki ke­rékpárra pattan. Nincs mesz- sze a telefonfülke, csak né­hány perc még. — Ne siessen! —szól rá va­laki. — Ott már nem lehet te­lefonálni. A kerékpáros értetlenül néz. — Leszerelték a készüléket. A tűz pedig pattog, a füst már a teljes utcát elborítja. ★ Már sok éve, hogy az új­városi lakók kérték, a város­nak azon a részén is állítsa­nak fel telefonfülkét. Nem múlt el tanácstagi beszámo­ló, hogy valaki ne említette volna. Tavaly megnyílt a fiók­posta, előtte hamarosan tele­fonfülkét helyeztek el, né­hány héttel később már a ké­szüléket is beszerelték. Most nincs telefonkagyló, csak eltépett zsinórjai lóg­nak. Hová lett? Ki szakította le? Senki sem tudja. Dobozi Eszter Birkózás Tisza Kupa Szolnokon A vártnál kevesebben, az ifjúságiak közül hetvenen, a felnőttek közül hatvanan lép­tek szőnyegre Szolnokon, a Tisza Kupa országos felnőtt és ifjúsági versenyen. EREDMÉNYEK Ifjúságiak 52 kg-ban: 1. Va­sas Ferenc, 70 kg-ban: 1. Ju- rásziik Béla. Az öt ceglédi fiú közül ők ketten értek el helyezést. Va­sas is, de különösen Jurászik javuló formát mutatott, olya­nokat is megelőzött, akik eb­ben az évben legyőzték őt. Felnőttek #00 kg-ban: 3. Vass György; nehézsúlyban: 3. Szűcs Sándor. U. L. — ifjúsági könyvtár Decemberben adják át Júniusban két ízben is napi­rendre került Jászkarajenőn a község oktatási és közművelő­dési helyzete. A végrehajtó bi­zottsági, majd az azt követő tanácsülésen jóváhagyták és engedélyezték a községi könyvtár munkáját sok tekin­tetben kiegészítő ifjúsági könyvtár működését: a Petőfi Művelődési Otthon volt tv- szobája ad majd helyet Jász- karajenő legfiatalabb olvasói­nak, csaknem 400 kis- és kö­zépiskolás diáknak. A villanyszerelési munkákat és a terem padlózatának ja­vítását, a tanács költségén, még e hónapban megkezdik, a megyei könyvtár harminc- ötezer forint értékű berende­zés átadására tett ígéretet. At. ifjúsági kötetek átköltöz­tetését és a gyermekkönyv- ünnepélyes átadását ez év de­cemberére tervezik. ! A helybeli László Zsuzsanna személyében szakképzett könyvtáros foglalkozik majd a gyerekekkel. Gy. M. Egyre otthonosabban A vevők nyelvén - udvariasan A törteli 22-es számú élel­miszerboltba betérők — külö­nösen az utóbbi években — nem panaszkodhatnak a ki­szolgálásra. Azon túl, hogy egyre kevesebbszer engedik útjára üres kézzel a vevőket, mind több kedves, közvetlen szót ejtve csomagolják a kért portékát. Az egyik fiatal kiszolgáló tanulóval, Fakan Piroskával beszélgettünk. — Nem fárasztó egész nap a pult mögött futkosni? Miért az élelmiszerszakot válasz­totta? — Nem könnyű, de sebaj. Igaz, időnként alig győzzük a munkát, főleg reggel, nyi­táskor, hét végén és az ünne­pek előtt. De éppen azért aka­rok élelmiszer-eladó lenni, hogy minél több emberrel ta­lálkozhassak. Lassan két éve lesz, hogy először kerültem üzletbe, mindjárt ide, a tör­teli élelmiszerboltba. Kezdet­ben minden vevő egyformá­nak tűnt, amint azonban kezd­tem otthonosabban mozogni az áruk között, és gyakorlat­ra tettem szert, rájöttem, ahány vásárló, annyiféleképp lehet és kell jól kiszolgálni. — Egyszerű szakma a miénk, kereskedőké, de szere­tem. A gondos számolás köz­ben is ügyelek az eladó má­sik fontos egyszeregyére, az udvarias kiszolgálásra. Ha a forgalom és a hangulat enge­di, üzletvezetőmmel, Káldi Györggyel és a háziasszonyok­kal el-elfőzöcskézünk. Elmé­letben, persze! Legtöbbször új ételrecepteket állítunk ösz- sze, közülük nem egy közked­velt csemege lett. — Az eladói teendők közül melyeket végzi legszíveseb­ben? — A számoláson kívül a mérést, illetve a kimért, vagy dobozos, üveges áruk csoma­golását. — Hol szeretne elhelyez­kedni? — Törteién kezdtem a gya­korlást, a szakmunkásvizsga után is jó lenne itt marad­nom, falumban, a megszokott környezetben, a segítőkész kollégák és kedves háziasz- szonyok között. (— im —) ABONYI KRÓNIKA A gyermekintézmények ellátottsága Kevés a képesített óvónő Több befogadóhelyre lenne szükség Az óvodai befogadóhelyek számának növelése és az az­zal kapcsolatos gondok meg­szüntetése egyre fontosabb lesz minden település életé­ben. Nem véletlen tehát, hogy Abonyban a párt nagyközségi végrehajtó bizottsága, közel­múltban megtartott ülésén, a közoktatási intézmények ok­tató-, nevelő- és politikai mun­kájának megtárgyalásakor, megvizsgálta a község óvodai ellátottságát és a gyermekin­tézmények helyzetét is. Megállapították, hogy a 70- es évek elején végrehajtott je­lentős fejlesztés után sincse­nek még arányban a lehető­ségek az igényekkel. Változat­lanul zsúfoltak az óvodák, és sok az igényjogosult elutasí­tott gyermek. A befogadóhelyek számá­nak növelésével párhuza­mosan javult az említett intézmények ellátottsága, de még nem megfelelő az új nevelési program tel­jes megvalósításához, valamennyi óvodában mégis korszerű oktató-nevelő mun­ka folyik. A Vasút úti óvodában két nevelő, egy szakképzett és egy képesítés nélküli látja el a feladatokat, ketten ugyan­is szülési, illetve gyermekgon­dozási szabadságon vannak. Helyettesítésüket a jelenlé­vők túlórázással oldják meg, ami számukra nem kis meg­terhelést jelent. A 2-es számú, Lumumba úti óvodában már kedvezőbbek a körülmények. A személyi fel­tételek jók: 1972-től öt óvónő (közülük három képesített) foglalkozik a gyermekekkel. A hátrányos helyzetben élő gye­rekekre több gondot fordíta­nak, segítik őket. Több hely­béli üzemmel tartanak jó kap­csolatot. Az Üjszászl úti óvodában szinte évről évre 50—70 százalékkal magasabb a létszám, mint a tényleges helyek száma. A helyzetet még nehezíti, hogy öt éve jelentős a fluktuáció a nevelők körében. Az említett időszakban több képesítés nél­küli óvónő érkezett, és távo­zott, a vezető óvónőnek így nemcsak a gyermekekkel kel­lett foglalkoznia, hanem a ne­velők képzésével, útbaigazí­tásával is. Neki kellett gon­doskodnia arról, hogy szebb, jobb és megfelelőbb legyen az intézmény felszereltsége, a gyermekek környezete. A munka még így is tervszerűen, összehangoltan halad, tudja mindenki, mi a feladata, mi­kor, kinek, mit kell tennie. A tervszerűség és a jó kollektív szellem segítette az óvodát ab­ban, hogy eredményesen tud dolgozni az új nevelési prog­ram végrehajtásán. Az óvoda a rendelkezésére álló pénzt gazdaságosan hasz­nálja fel, kis közössége szá­mottevő társadalmi munkát végez, amivel sok megtakarí­tást ér el. A jól működő szülei mun­kaközösségnek is jelentős része van az eredmények­ben. Az óvoda helyzete a közeljö­vőben tovább javul: az épüle­tet bekapcsolják a vízhálózat­ba. Az új, 4-es számú óvodában a nevelői munkát, három cso­portban, öt nevelő látja el. A tervezett befogadóhelyek szá­ma 75, ezzel szemben, az igé­nyekre való tekintettel, 40 százalékkal több gyermek kap elhelyezést. A nevelők, akik­nek továbbképzése rendsze­res, jó kapcsolatot tartanak a szülőkkel, a tanáccsal, a tsz- ekkel és az iskolákkal. Az el­helyezett gyerekek magas lét­száma és a napi 12 órás nyit­va tartás két újabb óvónő al­kalmazását indokolná. A fentiek alapján szükség van a nagyközségben egy új óvoda építésére, továbbá a Vasút úti óvoda fejlesztésére, állapította meg a végrehajtó bizottság. Az Újszászi úti óvoda n<rn fejleszthető, de a jelenlegi épület korszerűsítése indokolt. Mindenütt javítani kell a tár­gyi és a személyi feltételeket. (-if-) Hat gazdaságtól Hafszáz vagen búzát vesznek át Folyamatos a szállítás — Beváltak a szárítók Gyuráki Ferenc felvétele Félidőnél tartanak a gabo­nafelvásárlással a Budapesti és Pest megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat abonyi telepén, ahol a terv szerint 600 vagon búzát vesz­nek át az idén. — Hat közös gazdaságtól, az abonyi József Attila, Ság- vári Endre, Üj Világ, a törteli Aranykalász, a jászkarajenői Lenin és a kőröstetétleni Vö­rös Csillag tsz-től kapunk ga­bonát — mondja Hajdú Elek telepvezető. — Első szállítónk a kőröste­tétleni Vörös Csillag volt. Fo­lyamatosan érkeznek a szállít­mányok. Átlagosan napi 50— i 60 vagonnal hoznak, a tavalyi I 30—40 vagonnal szemben. Megállapításunk szerint az egyenletes szállítás a tsz-ek jó felkészülésének és a szárí­tóberendezések alkalmazásá­nak köszönhető. Persze, nem­csak a folyamatos beérkezést segítik elő az említett beren­dezések, de a minőségi javu­lást is lehetővé teszik. — Az elmondottakon túl gyorsítja a felvásárlást az a támogatás, melyet a gazdasá­goktól kapunk: szállítószala­gokat és markolókat kölcsö­nöztek. A képen: Szabó István mol­nár a hengerszék előtt. A ma­lom már az új búzát őrli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom