Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
1974. JÚLIUS 24., SZERDA t/Údim Hiányszakmák, ellátási gondok Munkaerőhelyzet, szolgáltatás, kereskedelem - Szigetszentmiklóson Két fontos tárgyú napirend szerepelt Szigetszentmiklós nagyközség tanácsa végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Mindkettő közvetlenül érinti a lakosságot, habár az első témája a gazdasági egységek bérgazdálkodása volt. Csakhogy egyre többen vállalnak helyben munkát. Ennél a napirendnél nem foglalkoztak a Csepel Autógyár bérgazdálkodásával, sem az olyan üzemekével, amelyeknek központi telephelye nincs, csak műhelye vagy részlege van a községben. Bérelszámolási probléma Takács Miklós tanácselnökhelyettes elsősorban a községgazdálkodási vállalat munkáját elemezve megállapította, hogy a fluktuáció csökkent, s a dolgozók 80 százaléka helybeli. Többségük jól érzi magát az üzemben, annak ellenére, hogy egyes juttatásokban egyáltalán nem, vagy hátrányosabban részesül, mint más vállalatoknál. Az eredetileg is irreálisan alacsonyan megszabott átlagbér fejlesztése sem tartott lépést más vállalatokéval. Kifejtette, hogy a jelenlegi átlagbér-elszámolási rendszer nem felel meg a főleg építőipari tevékenységet folytató költségvetési üzemnél. Be kellene vezetni a termelési értékhez alkalmazkodó relatív elszámolást, legalább azoknál a munkáknál, amelyeket teljesítménybérben végeznek. Fodor Antalné munkaügyi főelőadó véleménye szerint helyes lenne, ha a gazdasági egységek havonta szakma szerint közölnék munkaerőigényüket. Múlt évben a tanács 120 munkást közvetített, ' a vállalatok háromszor annyi új dolgozót vettek fel közvetlenül. A költségvetési vállalat építőszakmunkás-igényét viszont a tanácsi közvetítés nem tudta kielégíteni. Kevés a szabó, nincs cipész Józsa Gáborné vb-titkár a nagyközség ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ellátottságáról szólva elmondta, hogy a nagyközségben 138 kisiparos működik. Az iparengedélyek kiadásánál messzemenően figyelembe veszik azt az elvet, hogy a kisiparos elsősorban a lakosságnak dolgozzék. Több olyan kisiparos működik azonban a községben, akik mint például a galvanizáló, ilyen tekintetben szóba sem jöhetnek. Mások viszont inkább vállalatok, nagyobb megrendeléseit fogadják el, a lakosság megrendeléseivel pedig nem szívesen foglalkoznak, mint például a lakatosok. Miután a törvényes | rendelkezések módot adnak rá, a tanács több esetben elutasította lakatosok közületi munkavállalás iránt benyújtott kérelmét, hogy ezzel rászorítsa őket, dolgozzanak a lakosságnak. Szükség lenne az építőiparban ács-, tetőfedő-, burkoló-, vízvezeték-, és központifűtésszerelő kisiparosra. Kellene a meglévő hét mellett még több női és férfiszabó is. Cipész kisiparos a nagyközségben egyetlen egy sincsen, a szolgáltató vállalat részlege csak javítást vállal, új cipő tehát nem rendelhető. Előfordult, hogy egyes kisiparosok nem a részükre kiadott, jogosítványnak megfelelő munkát végeznek. Ezért, de egyéb szempontból is szükséges lenne a kisiparosok munkáját ellenőrizni. Sok a lejárt szavatosságú élelmiszer A kereskedelemmel kapcsolatban a vb-titkár megállapította, hogy a lakosság élelmiszer-ellátása általában kielégítő. Mindenesetre a hús- és töltelékáru mennyisége nem fedezi az igényeket, ezen csak a helybeli szakszövetkezetek tervezett húsfeldolgozó üzeme segíthet. A zöldség-gyümölcs- ellátás megjavítására több magán-kiskereskedőnek adott ki engedélyt a tanács, de végleges megoldást csak a vásár- csarnok megépítése hozhat. Nem megfelelő a ruházati és rövidáru-ellátás sem. A lakótelepen nincs is ilyen bolt. A hálózatellenőrzések során a legtöbb a panasz a lejárt szavatosságú élelmiszerekre. Garai István tanácselnök is megerősítette, hogy sürgősen fel kell mérni a szakigazgatási szervnek, milyen kisipari és szolgáltatóipari szakemberekben van hiány. Szóvá tette a posta elleni gyakori panaszokat is. Miután az újságokat a levelekkel együtt kézbesítik, azokat késve kapják kézihez az előfizetők. A tanács a panaszokat minden esetben továbbítja a postaigazgatósághoz, a kedvező változás azonban várat magára. Ellenőrző vizsgálatok A végrehajtó bizottság a lakosság igényeinek jobb és színvonalasabb kielégítése érdekében határozatokat hozott. Kimondotta, hogy a szakigazgatási szerv a gazdaságpolitikai bizottság bevonásával szervezze meg a kisiparosok, tervszerű rendszeres ellenőrzését. Társadalmi ellenőrökkel együtt pedig tárja fel valamennyi kereskedelmi és vendéglátóipari egységben a fogyasztó érdekeit károsító hiányokat és mulasztásokat. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján tárgyalja meg a kereskedelmi vállalatok képviselőivel ezek megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Sz. E. Uj növényvédő szerek Együttműködés u gyár és a kutatóintézet között Négy új növényvédő szert és annak gyártási technológiáját dolgozta ki a Nehézvegyipari Kutató Intézet, a Pere- martoni Vegyipari Vállalat megbízásából. A műtrágya gyártó vállalat a kutatóintézet segítségével kívánja megalapozni és kialakítani növény- védőszer-iparát, amely fokozatosan fejlődik és az összes termék arányát tekintve a következő években meghaladja a 10 százalékot. A vállalat és a kuA BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79—83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. tatóintézet együttműködését szocialista szerződés szabá lyozza. Ennek értelmében a kikísérletezett új szerek re- cepturáját és eljárást nem készpénzben fizeti a vállalat, hanem az intézet a gyártás nyereségéből részesül majd. Tíz nap rendeletéiből A lakóházépítés egyes köl- csönfeltételeinek megváltoztatásáról a 27/1974. (VI. 22.) MT számú rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 43. számában jelent meg. A tanácsi kezelésben lévő állami földek mezőgazdasági hasznosításáról ugyanitt olvashatják az érdekeltek a 28/1974. (VI. 22.) MT szápiú rendeletet. A kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók szakközépiskolai továbbtanulásáról a Kereskedelmi Értesítő 18. számában jelent meg a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye. A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1974. évi II. törvényt az érdekeltek a Magyar Közlöny 47. számából ismerhetik meg. A munkaidő-csökkentés további kiterjesztéséről (egészségügy, közlekedés, mezőgazdaság, oktatás, vízügy stb.) ugyanitt található az 1034/1974. (VII. 4.) MT-határozat. Az 1975. január 1-i termelői árváltozások pénzügyi irányelveiről kiadott 318/1974. PM II. közleményt a Pénzügyi Közlöny 16. száma tartalmazza. Hét község kivételével Mindenütt van vízvezeték a budai járásban Három évvel ezelőtt a budai járás vezetői célul tűzték ki, hogy néhány éven belül minden településen épüljön vízvezeték. Röviddel később a Vízügyi Tervező Vállalat Budapest környékéről készült regionális terve alapján — a járási műszaki osztály segítségével — a községi tanácsok tanulmányterveket készítettek vízhelyzetükről, a víznyerés lehetőségeiről és a fejlesztésről. A tervek megvalósulásának helyzetéről tárgyalt ^gnap a Hazafias Népfront budai járási bizottságának szervezésében a megyei tanácstagok járási-városi csoportja Biatorbágyon, a tanácsházán. Az ülés megnyitójában Ipacs László a csoport elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Stark Janka és Magyar Sándor országgyűlési képviselőt, majd Haár József a járási hivatal műszaki oszCsomagolva — árazva A Húsipari Vállalat előrecsomagolt készítményekkel lepi meg a sárlókat, s azok már beárazva kerülnek a pultokra. tályvezetője ismertette a budai járás ivóvízellátási helyzetét. Elmondotta, hogy a nagyon vízszegény járásban különösen nehéz volt a vízbázisok feltárása. Az utóbbi időben azonban az ivóvíztársulatok szervezésével és a főváros segítségével meggyorsult a fejlődés. Jelenleg hét helység, Budajenő— Telki, Páty, Piliscsab.a—Tinnye és Sóskút—Pusztazámor kivételével a járás valamennyi településén van vezetékes ivóvíz. Budakeszin például az ellátás megközelíti a 100, Diós- don a 96, Perbálon a 95 százalékot és az említett hét község kivételével a vezetékes vízrendszer a többi helyen ellátja a lakosság több mint felét. Nyolc településen alakult és működik eredményesen lakossági hozzájárulásokból ivóvíztársulat. A működő berendezéseket azután valamelyik állami vagy megyei vállalat veszi át kezelésre és karbantartásra. A műszaki"* osztályvezető felhívta a figyelmet, hogy egyes időszakokban a fejlődés ellenére is sok problémát okoz a locsolás, ezért szükségesek a korlátozások. A másik egyre növekvő gond a vízvezeték-rendszerekkel együtt a szennyvízelvezető csatornák és berendezések építése, amelyek költsége víznyomóvezetékeknél is jelentősebb. A megbeszélés résztvevői meghallgatták társaik beszámolóját településük sajátosságairól azzal a céllal, hogy a más helyeken alkalmazott műszaki és szervezeti módszereket saját területükön hasznosítsák. Végezetül a megyei tanácstagok járási-városi csoportja elhatározta, hogy célvizsgálatot készít elő a nagyközségi tanácsok működéséről és a tanácsi bizottságok tevékenységéről. P. V. Szerencsés találkozásaim azt a reményt keltették bennem balatoni nyaralásom alatt, hogy a jó magyaros vendéglátás hagyományait: a szívélyességet, a gondos figyelmet, a személyes közvetlenséget megfelelő módszerekkel a korszerű vendéglátóiparban is eredményesen lehet meghonosítani. Fonyód. Az elegáns, modern Delta Étterem eszpresszójába akarunk bemenekülni a ránkszakadó zivatar elől. A hatalmas üvegajtó zárva. Bentről valaki oldalra mutogat, a távolabbi főbejárat felé. A víz patakokban ömlik. Ebben a pillanatban egy hosszú hajú, nyesett bajszú, magas, vékony, fiatal pincér jelenik meg az üvegfal belső oldalán, barátságos mosollyal kiint, s már nyitja is előttünk az ajtót. Belépünk, megköszönjük, körülnézünk, sok az üres asztal, az előzékeny pincérhez fordulok: — Melyik a maga asztala, barátom? — Egyik se, kedves vendég — hangzik a felelet —, én már éppen lelépek. Vége a munkaidőmnek. De mindjárt jön a kollégám. Némi meglepetéssel ülünk le. Íme: az ifjú „vendéglátóipari dolgozó” teljesen érdektelenül volt udvarias. Ügy, ahogy kellett. Ügy, ahogy illett. Ügy, ahogy a nagy könyvben meg vagyon írva, de még mindig nem tartják be mindig és mindenütt. A Badacsonyi Bormúzeum érdekességeit nem régen mutatta be a televízió. A bormúzeum pincéjével egybeépített étterem a világ bármilyen sajátos jellegű és magas színvonalú vendéglátó intézményével felveheti a versenyt. Berendezése, felszerelése, asztalai, székei, evő- és ivókészletei, díszítései stílusosak, kifogástalanok. Kedves emberek És emberei kedvesek. Már az imént is meg akartam jegyezni: beszédünkből világosan kivették Fonyódon és Badacsonyban is, hogy nem vagyunk külföldiek. El kell oszlatnom azt a tévhitet, hogy például a Badacsonyi Bormúzeum fiatal vezetője magunkfajta honfitársaival kevésbé figyelmes, mintha baráti szomszédok vagy kemény valutájú turisták lennénk. Szívélyesen elkalauzolt az ősi pincébe, megmagyarázta nevezetességeit, utána úgy kínált hellyel, mintha a szó szoros értelmében „vendégei”-t invitálná asztalhoz. Biztosított arról, hogy kancsóban kimérve is a legfinomabb badacsonyi borfajtákat szolgálja fel, s a kínált nedű tiszta színe, illata, íze-tüze nem okozott csalódást. A borkorcsolyának javasolt házi nyerssonka vékony, rózsaszín szeletei el- omlottak a szájban. A környezethez illő ruhában csinosko- dó, de nem hivalgó kiszolgálóleány úgy tette elénk szerény fogyasztásunk falatait- kortyait, mintha drága díszasztalnál szervírozna. — ízlett-e? — Megfelelt-e? — kérdezte nem is egyszer a „gazda”, a rövid fél-háromnegyed óra alatt, amit borházában, a hegyoldali „vendéglátóipari egységen” töltöttünk — otthon éreztük magunkat. De az Egry József Emlékmúzeum „őrasszonyairól” sem szabad megfeledkeznünk. A balatoni-badacsonyi táj nagy festőművészének múzeummá növelt otthona kiképzésében és tartalmában is látványosság és élmény. De olyan öreg múzeum- és képtárcsavargó, mint én, szinte természetesnek tartja a teremőrök közömbösségét, amit főleg az olasz galériákban csak a borravaló, a „mancia” old meg. S meglepi, ha az őrök — a badacsonyi múzeumban az „őrasszonyok” — okosan, értőn és kedvesen irányítják a látogatókat, s úgy hívják fel a figyelmet a termek kincseire, mintha a magukéval dicsekednének. Csak azért nem hatott ez rám a teljes meglepetés erejével, mert az önkéntes tájékoztatás bensősé- gével a szentendrei, verőcei és más Pest megyei múzeumok elkapattak... A badacsonyi hegyjárat if- jabb-idősebb minibusz sofőréiről is néhány szót. A pesti buszon járó többnyire felelősséggel teljes, nehéz munkában megfanyarodott autóbuszvezetőkhöz szokott. A badacsonyi hegyjárat természetesen könnyebb lehet, mint a csuklós busz kanyargása a pesti terelő utakon, de azért az sem potomság. Kanyar, meredély itt is akad, s a minibuszok nem a legtökéletesebb alkalmatosságok. És lám: csupa vidám vezetővel kerültünk ösz- sze. A felszállók elhelyezése, a leszállók útbaigazítása, apró-cseprő idegenvezetői ma- gyarázgatás — megintcsak azt kell mondanom: a badacsonyi minibusz-pilóták remek, házias hangulatot tudnak kocsijukon teremteni. Hogy ritkább a közlekedési akadály...? Hogy kevesebb az idegfeszültség...? Lehet, hogy ilyesmik is közrejátszanak a kedvesség, a közvetlenség növelésében. De el lehet gondolkodni rajta, hogy még milyen más lemásolható, átkölcsönözhető serkentője lehet a kellemes emberség fokozásának? Késő este. önkiszolgáló Bisztró Fonyód-liget szélén. Ha az ember nagyon éhesen érkezik, hajlamos, hogy elfelejtse: milyen száraz sülteket, szeleteket evett már egyik-másik idegenforgalmi önkiszolgálóban. — Jó estét. Mit kaphatunk vacsorára? — Rántott csirkét, bécsi szeletet, tessék választani. Habozunk. — Készen vannak? — kérdezzük óvatosan. — Nincs. Nálunk minden frissen készül, frissen és gyorsan. A párbeszéd köztünk és a jóvágású, derűs kedélyű „főnök” között folyik. Rendelés. A ropogós rántott csirke hamarosan ott pirul asztalunkon, mellette cékla, és a főnök által ajánlott ízletes bor. Ahogy az ételeket fogyasztjuk, egy pincérfiú — régen: pikkoló- nak nevezték — sorra elhordja az üres tányérokat, poharakat, gondosan letörli az asztalt, hogy egy morzsa se maradjon rajta. — Egészségükre! — köszönt ránk végül a személyzet. — Köszönjük! — feleljük indulóban, és összemosolygunk a kis bisztró kedves embereivel. Egy kedvetlen emberrel is találkoztam a Balaton-vidé- ken. önmagámmal. Igaz, hogy csak negyedórácskára kedvet- lenedtem el attól, hogy a Badacsony tetején, a Kisfaludy- ház mellett, a Szegedy Róza egykori présházában berendezett emlékmúzeum rácskerítésén ez a felírás fogadott: „Tatarozás miatt zárva”. Velem együtt sokan bosz- szankodtak a feliraton, és se- hogysem értették: miért kell egy kis Balaton melléki múzeumot éppen a nyári évadban tatarozni? Békés István i t
