Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-21 / 169. szám

1974. JÚLIUS 21., VASÁRNAP iVcra V K/iniav 7 A mesterséges szív felé A szívsebészet műanyagfel­használása jelentős mértékű. Artériák pótlására nylont és dacront alkalmaznak. A szív- billentyűket egy időben szili­konokból készítették. Nap­jainkban gyakoribb például az aortális billentyűk kialakí­tásánál a teflon-titán kombi­náció.1 A szívsebészet jelentős technikai, de egyben élettani problémája az a trombuskép- ződési veszély, amely a mes­terséges billentyű — nem mindig tökéletes fünckiójából adódik. Kétségtelen, hogy ezt a veszélyt a páciens véralva­dásgátló kezelése ma már a minimálisra csökkenti. Ennek ellenére folyamatban van olyan tökéletes megoldású mesterséges szívbillentyűk ki­kísérletezése, amelyek az em­lített kezelést szükségtelenné teszik, ugyanakkor megbízha­tóan töltik be szerepüket az ember vérkeringésének fenn­tartásában. Ilyen például a Carpentier—Edwards-féle bio­protézis, amelynek az USA- ban nemrégiben megkezdték a gyártását. Ennél a megoldás­nál állati szervből nyert szív- billentyűt fertőtlenítenek, majd beültetés céljára vegyi Az alsókari vénában áramló vér sebességének erőszakos behatolás, szúrás nélküli mérésére újfajta módszert sikerült találniuk a kutatóknak. Az alsókarra a véna fölé két teker­cset helyeznek, s magát a kart — a képen látható módon — mágneses térbe helyezik. Az egyik tekercs nagyfrekvenciás energiája a vér protonjait mintegy „megjelöli”, s a másik te­kercs jelzi, amikor ezek a protonok alá érkeznek. A huzal- végeket olyan műszerhez vezetik, amelynek skálájáról az áramlási sebesség értéke közvetlenül leolvasható. Az egyelőre még kísérleti jellegű berendezés csak a mé­rési elv helyességének igazolására szolgál. A kutatókra még további feladatok várnak: kisméretű, gyógyászati laboratóriu­mokban is jól használható készülékké kell formálniuk a ter­jedelmes berendezést. AZ EGÉSZSÉG MINDANY- NYIUNK LEGDRÁGÁBB KINCSE. E HETI TUDO­MÁNY-TECHNIKAI ÖSSZE­ÁLLÍTÁSUNKBAN AZ • orvostudomány LEGÚJABB EREDMÉNYEI­RŐL SZÁMOLUNK BE OL­VASÓINKNAK. Transzfúzió Egy IBM számítógép auto­matikusan tisztítja meg a fel­olvasztott vörösvérsejt „kon- zerveket” a tartósító anyagok­tól. A gép ezáltal megkönnyíti a fagyasztott vörösvérsejtek transziuzióra való előkészíté­sét és az új eljárás emellett, olcsóbb is az eddig alkalmazott módszernél. Jelemeg általában csak a ritka vércsoporthoz tartozó vörösvérsejteket fa­gyasztják, mert a tartósítószert atömlesztés előtt el kell távo­lítani a vérből és ez a hagyo­mányos eljárással hosszú időt. vesz igénybe és költséges. A pórusok a diffúzió és a szű­rés elve alapján vonják ki a vérből a káros anyagokat és elegyítik azokat a fólia másik oldalán lévő vizes folyadékba. Mivel a koncentrációkülönbség eleve adott, a dialízisnek neve­zett folyamat sebességét csakis a membránlemez (fólia) fal- vastagságának csökkentésével lehet elérni. Az aacheni kutatók által kidolgozott eljárás megkerüli ezeket a. nehézségeket. Ennél ugyanis nem a koncentráció­különbség a tisztítási művelet hajtóereje, hanem a membrán két oldalán uralkodó nyomás- különbség. A vér oldalán nö­velik, a mosófolyadékén pedig csökkentik a nyomást, miál­tal az összes kismolekulájú ve- gyületeket mintegy „átpasszí- rozzált” a vizes oldalra, míg a vér alkotórészeit képező nagy­molekulájú anyagok veszte­ség nélkül megmaradnak a vérben. Az új eljárásnak két döntő előnye van a hagyományos dialízissel szemben: minden káros anyagot kiszűr a vérből. még a csekély koncentrációjú gyógyszereket és mérgeket is: másrészt lényegesen megnö­vekszik a szűrési sebesség. Ám a membránon át távozó kis molekulasúlyú anyagok kö­zött nemcsak mérgek vannak, hanem létfontosságú anyagok, például sók is. Ezért a műve­séből távozó megtisztított vér­hez mindjárt olyan folyadékot kell hozzákeverni, amely pó­tolja az összes kiszűrt sókat, il­letve tápanyagokat. címek mögött van A Pest megyei Semmelweis Kórház fülosztályának főorvo­sát, dr. Székely Tamást — aki megyei fül-orr-gégész vezető szaikíőorvos is — munkanap­jain gyógyulni vágyó betegek várják. A szűk folyosón hal­kan, csendben beszélgetnek, s bizakodva nézik a hol hosz- szabb, hol rövidebb időközön­ként kinyíló ajtót, mely mö­gött az orvos tudása, hivatás- tudata birkózik, viaskodik kor­szerű eszközökkel az emberi fül-orr-torok különböző beteg­ségeivel. Harminc év óta dol­gozik. az egészségügyi pályán, huszonhárom éve a Pest me­gyei kórházban, hat évvel ez­előtt nevezték ki osztályvezető főorvosnak, s ekkor szerezte meg az Orvostudományok kan­didátusa tudományos fokoza­tot. Szellemileg és fizikailag Munkatársaival — dr. Gá­dor Ildikóval és dr. Becske Miklóssal — évente kilencszáz- ezer műtétet végeznek, ebből százötven-kétszáz a nagy mű­tét, melyeknek időtartama gyakran három-hat óra. Pél­dául egy arcidegrekonstrukció öt óra hosszat is tarthat, s eredménye, hogy az arc egy idő után újra harmonikusan tükrözheti az érzelmeket. Ez azt jelenti, hogy azon a napon már alig vállalkozhatnak több nagyobb műtétre, hiszen a fo­lyamatos és állandó szellemi munkán kívül komoly fizikai megerőltetés is egy-egy ilyen műtét. Ez az osztály a napi „rutin­munka” mellett a különleges műtéteket igénylő betegségfaj­ták gyógyítására is szakoso­dott. Képzettségük. - felkészült­ségük, s műszerezettségük ki­válóan alkalmassá teszi őket arra, hogy műtéti beavatkozás­sal megszüntessék a- fül örök­letes betegségeit. Különleges műtétek a Rókusbán Híre kelt eredményes mun­kájuknak s ma már Győrtől — Debrecenig megyei vezető kór­házak és klinikák hozzájuk küldik — szerencsére nincse­nek olyan sokan — az ilyen műtétre váró betegeket. Sajnos, a fővárosból vagy más megyé­ből érkező beteg elhelyezése nagy gonddal jár, ugyanis a sáv-rendelet, mely nemrég lé­pett életbe, s a magánpraxist is folytató kórházi orvosok esetleges visszaéléseit hivatott megakadályozni, ezt nehézkes­sé teszi! Tehát egy alapjában véve helyes rendelkezés olyan árnyoldaláról van szó, mely épp a beteget sújtja, hiszen a különleges műtétet igénylő be­teg néha csak hosszabb után­járással kerülhet a megfelelő orvosi ellátáshoz. Nagy segítséget nyújt az osztály munkájához a Megyei Hallásgondozó (AUDIOLÓ- GIA), mely az országban el­sők közt kezdte meg a hallás­csökkenésben szenvedők vizs­gálatát, hallókészülékkel való ellátását é« hallásnevelését. Vezetője: dr. Draskovich Éva főorvos és a fülosztály rutin- és tudományos munkájában is aktívan részt vesz. Együttműködés és továbbképzés Említettük, hogy dr. Székely Tamás megyei fül-orr-gégész vezető szakfőorvos is, s felada­tai közé tartozik a megyében működő szakorvosok szakmai továbbképzése, munkájuk el­lenőrzése és egyeztetése. A há­rom kórházban — Vác, Cegléd, Nagykőrös — és a számos ren­delőintézetben dolgozó orvo­sokkal minden hónap első csütörtökjén találkozik a me­gyei vezető kórházban: a kór­ház orr- gégeosztályával együttműködve bemutató mű­téteket. betegkonzultációkat tart, referálják és megvitatják a külföldi ■ folyóiratok cikkeit, közleményeit. Részben ennek a következe­tes szakmai munkának, to­vábbképzésnek is tulajdonít­ható, hogy egyre nagyobb számban kerül sor a halló­szerv, az arcideg és a fültő- mirigy speciális műtétéire, melyekre ezelőtt még nem for­dítottak nagy figyelmet. Pá­dig mind a hallást konzerváló, hallásjavító műtétekkel, mind az arcideg, vagy fültőmirigy megbetegedésével kapcsolat­ban a korai műtét a kívánatos, mert ez nyújtja a legkedve­zőbb funkcionális eredményt és a beteg gyógyulásának biz­tonságát. Acs Jenő Az időben felismert betegség fél sikert jelent a gyógyí­tásban. Különösen fontos ez a daganatos megbetegedések ese­tében. A Lett SZSZK kutatói a rákos megelőző állapot fel­derítésében olyan készülékegyüttest állítottak össze, amely automatikusan elkülöníti a vizsgált testszövet normális és kóros sejtjeit. A képződmény struktúráját elemző televíziós készülék és a sejtosztályozó berendezés megszabadítja az or­vosokat cs a laboránsokat a diagnosztika legmunkaigénycsebb részétől. A próbák során a készülék egyetlen hibát sem vétett, minden kóros sejtet felismert, így alkalmazása az emberi munka helyett semmiféle kockázattal nem jár. Sebészet és szervpótlás AZ ARANYTÓL A SZINTETIKUS ANYAGIG Napjainkban számos sebészeti beavatkozást idegen anya­gok beültetésével oldanak meg. A művégtagok és az emberi test legkülönbözőbb részeibe beültetett protézisek leplezhet­nek testrészhiányt (kozmetikai cél), de funkcionális szerepet is betölthetnek. Ilyenkor egy-egy testrész működését segítik vagy pótolják. Egy 1565-ből származó orvo­si írás arról tanúskodik, hogy már ebben az időben arany­lemez segítségével pótolták a szájpadlás hiányosságait. Az­óta a technika sokat fejlődött, különféle femötvözetek, rozs­daálló acélok mellett szín- reléptek az orvosi technika te­rén a. műanyagok is. Alkalmassági próba Az emberi test bármely ré­szébe beültetett idegen anyag­nak többféle szempontból kell kiállnia próbát. Hosszú távon sem szabad fizikai, kémiai, mechanikai elváltozást szen­vednie, és a szervezetben gyulladást, daganatot vagy más kóros elváltozást okoz­nia. A műanyagok sebészeti alkalmazásában elég sok a buktató. Az a szintetikus anyag, amely az iparban tu­lajdonságainál fogva tökéle­tesen betölti hivatását, nem biztos, hogy beültetésre is al­kalmas. A műanyago-t sok esetben lehetetlen megfelelően sterilizálni, hogy el né veszít­se — legalábbis hosszú távon — előnyös technikai tulajdon­ságait. Ha tehát nem sterili­zálják eléggé, mérgező hatásá­val kell számolni, ha megfe­lelően sterilizálják, akkor esetleg beültetés után hosz­szabb-rövidebb idő alatt el­veszti előnyös tulajdonságait, és az emberi szervezetben fel­mondja a szolgálatot. Ötvözetek, gyanták Az ortopédsebésznek szinte mindennapi dilemmája, mi­lyen anyagot alkalmazzon a beültetéskor, , szervpótláskor. Több szempontot kell ezen a téren összhangba hozni, funk­cionális, élettani, technikai té­nyezőket. Ha a beültetett anyagnak nagy mechanikai erőt kell ki­fejtenie, a rozsdamentes acél a kívánatos. A fokozott korró­zió-ellenállás szempontjából a króm-kobalt ötvözet a legjobb. Ha az anyag elfáradását kell kiiktatni, akkor a titán a meg­felelő. A lemez alakban történő pótláskor valaha a rozsdamen­tes acélok játszottak nagy sze­repet. Ezt azonban napjaink­ban a titán és a kobalt-króm ötvözet fokozatosan kiszorítja, mert korrózióvédelem szem­pontjából ez utóbbiak megbíz- hatóbbnak bizonyultak. A vé­dő oxidréteggel ellátott titán szerepe is egyre növekszik. A műanyagokat az ortopéd­sebészetben művégtagok és különféle pótlások céljára használják. Az akrilgyanta és a celluloid jól bevált a kerpo- nya „kifoltozására”. úton megerősítenek. Más irá­nyú kísérletek során a mes­terséges szívbillentyű . kiala­kításánál biopolimer anyagok­ból indulnak ki. Egyes szak­értők szerint a Carpentier-féle billentyű az első lépcső azon az ütöm, amelyet a kutatók a mesterséges szív megkonstruá­lása terén tesznek meg. M. L. Művese Bármilyen különbözők is műszakilag a ma használatos művesék, elvben valamennyi a vese tevékenységét utánoz­za. Míg azonban a természe­tes szerv úgy oldja meg a vértisztítás feladatát, hogy a vért mintegy kétmillió haj­száléren keresztül áramoltat­ja, s így kiszűri belőle az anyagcsere mérges végtermé­keit és a vizet, addig a mű- vesék a szervezetből kiveze­tett vért vékony, apró póru­sokkal teli fóliákon át ára­moltatva szűrik meg. Életmentés — „műmájjal" A heidelbergi egyetemi kiinvkín új módszert kísérletez­tek ki a májelégtelenségben szenvedők időleges megsegítésére. Az Ulmban megépített szerv-perfúziós gép — amelyben ser­tésmájat helyeztek el — 3—4 órára átveheti az emberi máj funkcióját. Bizonyos májmérgezések esetén, vagy heveny máj­gyulladás felléptekor ez a beavatlcozás életmentő lehet. A be­tegnek a „műmájra” való rákapcsolása rendkívül egyszerű: a megfelelő erek megcsapolásával a beteg vérét átvezetik a ser­tésmájon, majd visszajuttatják az emberi szervezetbe. Ez a kezelési mód még korántsem rutineljárás, csupán az első lé­pés az emberi máj tevékenységét minden tekintetben és hosz- szabb időre is átvevő „mesterséges máj” kifejlesztéséhez. Az áramlás sebességének mérése - szúrás nélkül Röntgenkép a véredényekről Az egyre korszerűbb rönt­genkészülékekkel az emberi test mind mélyebb részletei tárhatók fel, ami az orvosi diagnosztika tökéletesedését segíti elő. A képen látható RUM—22-es típusú szovjet röntgenkészülék általános és speciális vizsgálatok elvégzé­sére készült. Az átvilágításon és a fényképezésen kívül a véredényekről és a néhány centiméter mélyen lévő szö­vetekről is készíthetők felvé­telek a modern készülékkel. A berendezésnek két röntgensu- gárcsövé van, filmfelvevőgép is csatlakoztatható hozzá, és a rönígenkép fényerejét növe­lő elektronikus-optikai erősí­tővel is ellátták. A készülék tervezői külön figyelmet for­dítottak a megbízható sugár- védelemre. A mérnökök kutatómunká­ja nyomán a röntgentechnika további fejlődése várható. Bi­zonyos, hogy a térhatású és a színes képek, illetve felvéte­lek készítésére alkalmas ké­szülékek is rövidesen megje­lennek és elterjednek. SEMMELWEIS KÓRHÁZ Ami a tudományos Rákdiagnosztikai készülék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom