Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-20 / 168. szám

KISZ-vezetők továbbképzése Kilián-próba, feladatvállalás Vezetőképző tanfolyamon vett részt Cegléd és Gödöllő hatvannyolc KISZ-titkára: po­litikai és szervezeti ismeretei­ket gyarapították, hogy meg­felelően eleget tehessenek majd a továbbiakban is azok­nak a követelményeknek, me­lyek a KlSZ-alapszervezetek, illetve vezetőik előtt állnak. A tanfolyam részvevői meg­ismerkednek a szervezeti élet­ben bekövetkezett változások­ul, a tagfelvétel követelmé­nyeinek módosításával. A jö­vőben csak azok a középisko­lás és szakmunkás tanulók kérhetik felvételüket a KISZ- tagok sorába, akik eleget tesz­nek a Kilián-próba követelmé­nyeinek. A felvételt kérő egye­temisták, főiskolások patrónust kapnak: a vezetőség által ki­jelölt fiatalok segítségével is­merkednek meg a szervezeti élettel, a KISZ-tagok köteles­ségeivel és jogaival. A KISZ tevékenységében je­lentős változást jelent az, hogy a fiatalok egyéni feladatokat vállalhatnak, s kapnak: csak azok lehetnek tagjai az ifjúsá­gi szervezetnek, akik a közös­ség érdekében vállalt felada­tokat maradéktalanul teljesí­tik, valamint elengedhetetle­nül fontos, hogy minden KISZ-tag szakmailag és politi­kailag rendszeresen tájékozott legyen, továbbképezze magát, ismerje meg jól a párt politi­káját. A KISZ tagsági igazolvá­nyokat 1975-től kezdve, éven­te kicserélik. Ki-ki tagsága megújításáról a taggyűlés dönt, figyelembe véve az egyé­ni magatartást, az aktivitást, és a vállalt kötelességek telje­sítését, K. D. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLE.Pt JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM 1974. JÜLIUS 20., SZOMBAT Tovább épül a fjt/ár Teljes kapacitással működik a fűrészüzem Elismeréssel nyiltítkoaiah a népi ellenőrök A Fűrész- és Hordóipari Vállalat Ceglédre kihelyezett üzemében látogatást tett és ülést tartott a városi-járási pe­pi ellenőrzési bizottság. A legfiatalabb ceglédi gyár­ral, munkájával, problémái­val ismerkedtek meg a népi ellenőrök. Megtekintették a már elkészült és üzemelő mun­kahelyeket, átnézték a fejlesz­tési terveket. A hordógyárról, melyben Közép-Európában egyedülál­ló, speciális jugoszláv automa­tagépsor működik, különös elismeréssel nyilatkoztak a gyárlátogatók. A fűrészüzem a gyártele­pítés első ütemében készült el. építési és szerelési költsé­ge meghaladta a 75 millió forintot. A Bács megyei Építő­ipari Vállalat még a nyár folyamán nekilát a to­vábbi tennivalóknak, a hordóüzem felépítésének. A hordóüzemben 170 ezer hek­toliter befogadóképességű transzporthordót gyártanak. A dongákat, a szükséges fa­anyagot a fűrészüzem készí­ti. Bútor- és épületasztalos­ipari célra tölgyből, akácból, bükkből, égerfából, kőrisből és hársfából állítanak elő fű­részárut. A fa apraját par­kettaként hasznosítják, a ceg­lédi és környékbeli szőlőkul­túrához pedig méteres karó­kat készítenek. Kelendő a gyár mellékter­méke, a fűrészpor is: a lakos­ság különösen a sertésvágá­sok idején elégítheti ki be­lőle szükségletét, de fűtő­anyagként is számos házban használják még, a hulladék­fával együtt. Fél éve sincs még, hogy a ceglédi Fűrész- és Hordóipa­ri Vállalat fűrészüzeme két műszakban, teljes kapacitás­sal dolgozik. Eddigi eredményük biz­tosíték a jövőre: meny- nyiségben és minőségben egyaránt eleget tettek az előírtaknak. A kialakuló szocialista bri­gádmozgalom, a munkaié gyelem szigorú megtartása alapja a további jó munká­nak. Ifjú szakmunkásait a gyár maga oktatja, a helyi szakmunkásképző segítségé­vel. Mielőbb szeretnék megvet­ni a gyári törzsgárda alap­ját és megteremteni a szak­mai továbbképzés lehető­ségét. P. R. KRONIKAIROK Ma is sok lokálpatrióta fog tollat Cikkek a Honismereti Híradóban A Honismereti Híradóban Győré Pálnak, az abonyi ta­nács titkárának, több mint háromoldalas tanulmánya je­lent meg az Ez történt Abony- ban című, évenként íródó kró­nikáról, melyből megtudhat­juk például, hogy a Varga, Retkes és Tóth család már 1870-től írta a családok, egy­ben a település krónikáját. Kiemelkedő munkát végzett később Abonyi Lajos (Márton Ferenc) író, aki közel a szá­zadfordulóhoz, 1896-ban zárta le Abony mezőváros históriá­ját. A nagyközségben ma is sok lokálpatrióta fog tollat, és időről időre papírra veti a múlt, illetve a jelen esemé­nyeit. Róluk és munkájáról szól a továbbiakban a tanul­mány. A cikk szerzője beszá­mol az anyaggyűjtésről, a krónika összeállításáról, és számos olyan részletről, mely ehhez' a munkához tartozik. Egyebek között ezt írja: „A haszon? Több irányú. Ha­tározottan elősegíti az üzem­történeti krónikák írását, ta­lán határozottabb vonalú lesz a szocialista brigádok naplója is, ezeket olvasván, a tanács munkájának év végi összege­zése is könnyebb talán, s re­méljük, elérkezik az ideje an­nak is, hogy ennek vagy ilye­nek nyomán, a település va­lamennyi foglalkoztató szerve, vállalata, intézménye maga is szükségesnek tartja saját munkájának, munkásainak, eredményeinek és gondjainak leírását, krónikába foglalását”. A Honismereti Híradó egy másik abonyi vonatkozású írást is közöl: Fehér Jánosáé­nak a múlt év őszén megren­dezett abonyi Kazinczy-ün- nepségről írt tudósítását. _________________to if) Óv odaépítésre Háromszázezer forintot ajánlott fel a városnak óvo­daépítésre a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat, mely azösz- szeget négy év alatt fizeti be. A vállalati bolthálózat Nagy­kőrösre is kiterjed: a szom­széd város óvodaépítésének támogatására szánt összeg 150 ezer forint. Befejezték a zöldborsó fejtését Magas termésátlag, jó minőség ma, kísérleti állat), hatvan sport-, posta- vagy díszgalam­bot és húsz haszongalambot, valamint méhcsaládokat. Eb-, macska- és madártartás, mint az I. körzetben. A III. körzet területéhez tartozik a város mindenkori belterületéből a II. számú körzet határán kívül eső te­rület, továbbá a Budai út II. számú belterülete, a Mizsei úti település, a Bede, a Kül­ső Gerje és a Kernács telep. A körzetben nem tartható ser­tésből, juhból vagy kecské­ből harmincnál több. Az elő­ző körzetekben felsorolt többi állatfajta korlátozás nélkül tartható. A IV. számú körzethez a város III. körzeten kívüli kül­területi része tartozik. Egye­dül és kizárólag e területen tartható vadállat (őz, szarvas, ragadozó) és kígyó, melynek tartásához a rendőrhatóság beleegyezése s külön tanácsi engedély szükséges. A többi állatfajták korlátozás nélkül tenyészthetők. Az állatok tartózkodási he­lyiségére, valamint a moslék, trágya tárolására, gyűjtésére a KÖJÁL és az építésügyi jogszabályok rendelkezései irányadók. Az állatok tartá­sára szolgáló építmények tisztaságáról és szükség sze­rinti fertőtlenítéséről az ál­lattartónak kell gondoskodnia, aki köteles az építmények­ben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és ro­varokat is rendszeresen ir­tani. Az állatok fertőző meg­betegedését, vagy annak gya­núját be kell jelenteni a kör­zeti állatorvosnak. Az állattartást meg kell til­tani, ha az ahhoz szükséges feltételek nem biztosítottak, vagy ha a környék lakóinak nyugalmát zavarja és sérti a szocialista együttélés szabá­lyait. Aki tiltott területen állatot tart engedély nél­kül, vagy pedig többet a megállapítottnál, szabálysér­tést követ el. Az állatok elhelyezésére ét I tartására vonatkozó rendelke- | zések megszegése szintér szabálysértésnek minősül, éi ezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható. (kőhalmi) Két zöldborsóval megrakott vontató húzat a törteli Arany­kalász Tsz majorjában lévő gépház eié, majd egyikről is, másikról is két-két markos férfi tömködi a száras nö­vényt a fejtőgép torkába. A kifejtett szem, áthaladva a rostán, kék színű műanyag lá­dákba pereg, a kikerülő bor­sószalmát másik két jármű a közeli takarmánytárolóba szállítja. A mázsát kezelő férfi az egyes számú gépen dolgozók csapatvezetője, Fehér Mihály. — Mennyit győzött a két gép naponta? — A borsó minősége és a pillanatnyi időjárás határozza meg a gépek napi teljesítmé­nyét.-Június közepe óta-nap­pali és éjszakai műszakban fejtjük a borsót, s a nem várt sok eső ellenére is csak két nappal léptük túl a tervezett határidőt. Átlagosan 100—140 mázsa szemet tisztított' a két gép egy műszakban. A szaka­szos vetésű különböző fajták mindegyike jó termést adott az idén, különösen a DSP el­nevezésű vált be. — A szem minőségével is elégedettek? — Azzal is. A Nagykőrösi Konzervgyárba szállított bor­só túlnyomó része első osztá­lyú volt. — Hogyan állapítják meg a konzerválandó áru minősé­gét? — Egy kis műszer segítsé­gével leolvasható a szem ke- ménységi foka. Negyvenötig kiváló, 55-ig első, 60-ig má­sodosztályú termékként érté­kesíthető, azon fölül már csak takarmánynak felel meg. Győri Mária Birkózás Pest megye válogatottjában Pest megye felnőtt, kötött­fogású válogatottja, az előze­tes megbeszélések alapján, két mérkőzésből álló túrára utazott Jugoszláviába, de a csapatok, az eredeti tervtől eltérően, csak egyszer mérték össze erejüket. A kanizsai Provajszka lát­ta vendégül az együttest. A jugoszláviai gárdát négy zen- tái sportoló erősítette, a négy egyike a többszörös váloga­tott nehézsúlyú bajnok, Sze- merédi István volt. A találkozó döntetlen, 5:5- ös eredménnyel ért véget. Vasutas Totó Kupa Ceglédi VSE—Szegedi VSE labdarúgó-mérkőzés Vasárnap már az ötödik, az utolsó előtti fordulóra kerül sor a Vasutas Totó Kupában. A ceglédiek jól rajtoltak, az első kör három mérkőzésén nem szenvedtek vereséget: Cegléden legyőztek a Miskolci VSC-t, idegenben a Szegedi VSE-t, majd Szolnokon a MÁV ellen 3:3 arányú döntet­len eredményt értek el. A Szolnok és a CVSE is ekkor vesztette el első pontját a kupában, a torna végső győ­zelmére kettőjüknek van a legtöbb esélyük. A negyedik fordulóban már a visszavágókra került sor. A Szolnoki MÁV Szegeden is nyerni tudott, 2:1 arányban. A Cegléd Miskolcon vendég­szerepelt, s elszenvedte első vereségét, az MVSC 4:0 arányban nyert: a Szolnok két ponttal elhúzott. A ceglédiek utolsó két ta­lálkozójukat hazai pályán vív­ják, ami növeli esélyüket, hogy az első helyet is meg­szerezzék a Vasutas Totó Ku­pában. Vasárnap a CVSE—SZVSE összecsapás, a Vasutas sport­telepen, 16 órakor kezdődik. (ungureán) A ceglédiek a következő­képp szerepeltek: 48 kg-ban: Vasas Ferenc tussal győzött (az első menet­ben 4 pontos előnyre tett szert, a másodikban, rogyasz- tás után, betusolta ellenfelét). 62 kg-ban: Reznák István is tussal nyert (az első percek­ben szinte semmi sem történt, majd, két-két intés után, a ceglédi fiú csípődobása ered­ményes volt). Pest megye válogatottja ek­kor 4:0 arányban vezetett, de a felsőbb súlycsoportok mér­kőzései már a hazaiak sike­rével végződtek, hazaiak egyenlítették. 68 kg-ban: Jurászik tusve­reséget szenvedett (sok bírói tévedés, rosszul megítélt pontok után, Jurászik akciót indított, azt ellenfele meg­kontrázta, és győzött). 82 kg- ban: Pálinkás Miklós a ju­goszláv bajnokság másodikja ellen birkózott. Ellenfele, fi­zikai fölényét ügyesen ki­használva, tusolta Pálinkást Nehézsúlyban: Szűcs Sán­dor a már említett Szemerédi ellen lépett szőnyegre, aki, már az első menetben, tussal győzött. A visszavágót, a ceglédi sportcsarnokban, augusztus 20-án rendezik meg. (-ni-) A szolnoki rádió műsora JÚLIUS 22-TŐL 28 IG Hétfő, 18.00—19.00: Hétfői hullámhosszunk. Zenés aktuá­lis riportműsor. 19.00—19.30: Szlovák műsor (ismétlés). Óriás vályúk Ilii« Öt köbméteres fogadóvályú készül a talajjavító vállalat műhelyeiben, Cegléden. Az ál­lati Takarmányokat ElőálUító Vállalat megrendelésére eddig négy hasonló berendezést készítettek, és még további kettőt gyártanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kedd, 18.00—19.00: Alföldi krónika. A jászberényi Vasas munkáskórus énekel. Munkás­portrék — Petri Ferenc ri­portja. Filmek zenéjéből. Tá- borról-táborra. Szerkesztik a hallgatók. Szerda, 17.30: Műsorismerte­tés, hírek, lapszemle. Tangó­ritmusban. Falusi hétközna­pok. Mezei szőttes. 18.00: Al­földi krónika. Könnyűzene. Zenés autóstop — vezeti: For­ró Tamás. Hírösszefoglaló. Csütörtök, 18.00—19.00: Al­földi krómka. Verbunkosok, csárdások. Jegyzet. Pár perc dzsessz. Orvos a mikrofon előtt. Tánczene a szerzők elő­adásában. Sporthíradó. Péntek, 17.30: Műsorismer­tetés, hírek, lapszemle. Min­dennapi életünkből. Kosa Ju­dit műsora. Nótakedvelőknek. 18.00: Alföldi krónika. Ope­rettrészletek. Kulturális fi­gyelő. Tíz perc a tanácshá­zán. Lemezalbum: Louis Pri­ma énekel Hírösszefoglaló. Szombat, 18.00—19.00: Hét­végi kaleidoszkóp. Szerkeszti: Kutas János. Vasárnap, 9.00—9.30: Szlo­vák műsor (A besztercebányai nyelvi táborról. Levelezőink írják). 9.30—12.00 Helyszíni közvetítés a XII. Ejtőernyős Világbajnokság megnyitásá­ról. Szerkeszti: Sóskúti Júlia. A műsorok a 222 méteres középhullámon hangzanak eh Tanácsrendelet az állattartásról A szabálysértőket megbüntetik Cegléd város tanácsának [ 1/1974. számú, az állatok tar­tásáról szóló rendelete 1974. június 15-vel hatályba lépett. Az abban foglaltakat a város valamennyi lakója köteles megtartani. A rendelet kimondja, hogy Cegléd területén különféle ál­latokat — a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi jogszabályok alapján — a ta­nácsrendelet szabályai szerint lehet csak tartani, oly módon, hogy a lakosság nyugalmát nem zavarhatja. Az állattartás szabályozása Szempontjából a város négy körzetre oszlik. Az I. számú körzethez tartozik a vasútvo­nal, a Dugonics, Viola, Bem, Köztársaság, Ady E., Puska­poros, Szolnoki, Szív, Körösi, Árpád, Beloiannisz és Kozma Sándor utca által határolt vá­rosrész. E terület kertes csa­ládi házainak udvarán tíz ba­romfi (a galambtenyésztő egye­sület tagjainak hatvan sport-, posta- vagy díszgalamb), vala­mint három törzskönyvezett tenyészeb, két macska és ma­dár, a többszintés lakóépüle­tekben, lakásonként egy eb, két macska és madár tartható. Az állatok tartásához a főbér­lő, társbérlő és bérlőtárs, míg a többlakásos lakóházak ud­varán vagy közös használatú kertjében az összes lakás bér­lőjének, illetve tulajdonosá­nak írásbeli hozzájárulása szükséges. Az iparjogosítvánnyal ren­delkező fuvarosok az I. körzet­ben maximum két lovat, sza­marat, vagy öszvért tarthat­nak, de a tanácsrendelet ha­tálybalépésétől számított há­rom éven belül kötelesek azok­tól megválni. Ali. számú körzet határa: a vasútvonal, a Dugonics, Toldi utca, a Széchenyi, Alszegi, Déli, Bajcsy-Zsilinszky, Pesti, Fel­szegi út, a Hold utca, a Ma- lomtószél és az I. körzet hatá­ra. E területen nem tartható ló, szamár, öszvér, szarvas- marha, bivaly, juh és kecske, de két igásállatot tarthat az iparengedéllyel rendelkező fu­varos. A II. körzetben, csalá­di házanként, illetve lakáson­ként tarthatnak három hízó sertést, ötven baromfit vagy ‘kisállatot (nyúl, nutria, pézs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom