Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTY-MELLÉKLETE TV-FIGYELŐ Tv Színes fátyol Üzenet. Kígyós Sándor kedd este vetített drámai riportját, A capuai fiúk üzenetét vala­miféle formális filmesztétika bizonyára sok szempontból bí­rál. Hogy például nem eléggé megkomponált, néhol széteső, sőt kapkodó ez a do­kumentum, s nehéz felismerni benne nem a tartalmi, hanem a szerkezeti egységet. Ezek a kifogások nem len­nének teljesen alaptalanok': Kígyós filmje valóban nem tartozik a jólfésült, fényesre csiszolt-esztergályozott alkotá­sokhoz. A lényeghez, a film felkavaró, drámai tartalmához képest azonban ez a látszóla­gos kuszaság nemcsakhogy el­hanyagolható, hanem valójá­ban hatásfokozó tényező. A film úgy jó, ahogyan van: for- mátlansága csak látszólagos. A legfontosabb, nyilvánva­lóan, a riport anyagának új­donság-volta. Ez az első rész­letes beszámoló a fiatal disszi- densek tragédiákhoz mindig közeljáró, vagy éppen tragikus sorsáról-életéről. Mi okozza ezekben az elkönnyelműskö- dött életekben a tragédiát? Sok minden. Mindenekelőtt, azt hiszem, a beilleszkedés nehézsége. A disszidensek ugyanis — ezt hangsúlyozta egyebek közt a film — képte­lenek beilleszkedni abba a vi­lágba, amely távolról oly von­zónak tűnt számukra. Képte­lenek még akkor is, ha vállal­kozásukat nem kíséri anyagi kudarc, vagy összeomlás. Kép­telen beilleszkedni például az a fiatal festő, akit nem a pénz hiánya zavar, hanem az, hogy nem tud — ahogyan ő mond­ta — „kommunikálni” az ide­gen környezettel. De képtelen az a fiatal is, akit csak a meggazdagodás vágya hajt, és ezért még a bűnözést is vállal­ja. A környezet rideg és idegen. Hiába a disszidensek legna­gyobb igyekezete és múlttaga­dása: az azonosulás elmarad. Megdöbbentő volt például an­nak az Amerikába induló 19 éves fiúnak a vallomását hall­gatni, aki kijelentette, nem érdekli a magyarsága, nem ér­dekli, hogy elfelejti-e vagy nem anyanyelvét. Minden áron amerikai akar lenni. Sze­rencsétlen, oktalan fiatalem­ber! Sokat szenved még, amíg rájön, hogy ez nemcsak rajta múlik. Csinálhat, amit akar, mindig idegen marad, még az ilyen szempontból liberáli- sabbnak tartott Amerikában is. Nyugat nem a disszidensek számára tartogatja kincseit: ez a felismerés okozta a kiszököt­tek első csalódását. De miért hitték ezt? Hogy lehettek eny- nvire ostobák? Ezek a fiatal fiúk-lányok ugyanis valóban úgy indultak neki a világnak, hogy a disszidálás Aladin­lámpájával a kezükben sorra nyitják majd ki a csodálatos kincsesbarlangokat... Ha Kígyós Sándor filmje csak elgondolkodtat e tárgy­ban, már akkor is jelentős ha­szonnal járt. Nem szociológiai felmérés. A kissé szürke cím — Gyakor­ló óra *- nem ígért különösebb izgalmakat. Maga a riport azonban — Zolnay Pál mun­kája — jóval többet nyújtott, mint amit a cím alapján vár­tunk tőle. Méghozzá elsősor­ban nem is közvetlen tárgyá­val kapcsolatban, hanem azért, mert közvetve nagyon szemléletes képet rajzolt a ta­nárképzés mai helyzetéről és — ami a legfontosabb — prob­lémáiról is. Az ügyesen komponált-szer- kesztett riport a debreceni egyetem hallgatói között arra a kérdésre keresett feleletet, hogyan tanítják a fiatal tanár­jelöltek Petőfi költészetét, mit tartanak a feladatban a legfontosabbnak. A válasz eléggé egyöntetű volt. Szinte minden hallgató Petőfi őszin­teségét emelte ki leginkább megszívlelendő és az órákon leginkább hangsúlyozandó ta­nulságnak. Ez vitathatatlanul jó dolog. Nemcsak azért, mert igaz, hanem azért is, mert ön­magában bizonyítja a tanárje­löltek érzékenységét a lényeg megtalálására. Bizonyon zavaró elemeket is felfedeztünk a rokonszenves, hivatásuk nagyságát és fon­tosságát mélyen átérző fiata­lok között. Feltűnt például, hogy többen — hogyan is mondjuk? — csúnyán beszél­nek és olvasnak. Hadarnak, el­kapkodják, „lenyelik” a szóvé­geket, és egyáltalán nem ügyelnek mondataik szép megformálására. Sőt, ezt a hi­bát már észre sem veszik, nem törődnek vele, jelenték­telennek tartják. Ez a nyelvi közömbösség magában is nyugtalanító, de ami leginkább zavart, fonto­sabb ennél. A debreceni ri­portból ugyanis az derült ki, hogy a tanárjelöltek egy része bizonytalan annak megítélésé­ben — bármilyen meghökken­tő is ez —, mi is tulajdonkép­pen a tanítási óra, mit jelent tanítani és tanulni, ismerete­ket elsajátíttatni és elsajátíta­ni. Való igaz: erre a bizonyta­lanságra sok mentőkörülményt találhatunk. A jelölteket eb­ben a tekintetben is sokféle el­lentétes hatás éri. Mindenfelé szenvedélyes viták dúlnak például arról, hogyan kell ma korszerű módszerekkel taníta­ni. E vitákban sok az ellent­mondás, a megalapozatlan, vi­tatható állítás. Épp ezért a vi­tatanulságok a tanításban, a tanárok mindennapi munkájá­ban csak alapos és elemző ér­tékelés után érvényesülhet­nek. Máskülönben oda jutunk, ahová egyik-másik debreceni fiatal, és a tanítási órát vala­miféle szociológiai felméréssel tévesztjük össze. A tanítási óra nem arra szolgál, hogy segít­ségével képet kapjunk a fiata­lok elképzeléseiről, nem arra való, hogy általa világosabban lássuk az ifjúság helyzetét, ál­lapotát, problémáit. Ez min­den jó óra anyagában úgyis benne van. A lényegről nem szabad elfeledkeznünk: az óra az ismeretek elsajátításának színhelye és alkalma. Hogy ez az elsajátítás milyen legyen és miképoen történjen, arról ma­gától értetődően lehet és kell vitatkozni. Magát az alapelvet azonban semmiféle vita nem tagadhatja. Ily módon, a szerdai riporton nemcsak a tanárjelöltek, ha­nem azt hiszem, a tanárképző intézetek is elgondolkodhat­nak. ökrös László Tv A préri Román—francia—angol Játék­film, Fenimore Cooper regénye nyomán. Adás: vasárnap, július 28. 8.31. Rádió Emberarcú tudomány A szovjet tudomány műhe­lyeiben készült az az összeál­lítás, amelyben világhírű szov­jet tudósok beszélnek munká­jukról, eredménj'eikről. Ahe­lyett, hogy részletesen ismer­tetnénk a műsort, közöljük első kérdését: „Az embernek több mint tízmilliárd agysejtje van. Ezeknek nagy része nem kapcsolódik be az agyi tevé­kenységbe az élet folyamán. Miképpen lehetne ezt a parla­gon heverő óriási sejttömeget aktivizálni az ember javára?” Az összeállításban az agyfizio- lógus, a biokémikus, a mole- kulár-biológus, a csillagász és a .lézerfizikus fejti ki nézeteit. Adás: kedd, július 23. 21.03. K. A Greta Garbo-sorozat kereté­ben kerül bemutatásra ez az 1934- ben készült amerikai film. A nagy svéd színésznő alakítja Käthe sze­repét. Az asszony Kínába megy férjével, ott beleszeret egy másik férfiba, aki azonban csak kaland­nak tekinti viszonyukat. A kolera- járvány döbbenti rá Kathét, mennyire igazabb ember a férje..* Rendező: Richard Boleslawski. Adás: szombat, július 27. 22.10. Rádió A lengyel kultúra hete Penderecki: A louduni ördö­gök című 3 feLvonásos opera cselekményének alapjá meg­történt esemény — egy boszor­kányper, mely a XVII. szá­zadban zajlott le a nyugat- franciaországi Loudun város­kában. Ezt a történetet száza­dunk közepén Aldous Huxley egy félig regényes, félig kró- nikaszei$* dokumentum-jellegü munkábad felelevenítette, és rámutatott azokra az elképesz­tően hasonló jelenségekre, melyek a közeli múltban is előfordultak. John Whiting an­gol drámaíró Huxley írása alapján készítette el színpadi művét, melynek felhasználásá­val — valamint eredeti doku­mentumok segítségével a zene­szerző saját maga írta meg operájának szövegkönyvét. Az operát Penderecki — száza­dunk zenéjének kiemelkedő lengyel alkotóművésze — Rolf Liebermann-ak, a hamburgi operaház intendánsának felké­résére komponálta. 1969-ben mutatták be. Adás: vasárnap, július 28. 20.35. 3. m. Tv Eladott menyasszony A Prágai Nemzeti Színház elő­adásában láthatjuk az egyik leg­nagyobb cseh zeneszerző, Bedricli Smetana (1824—1844) háromfelvoná- S05 operáját, amely annak idején nevét egycsapásra ismertté tette, s ma is legnépszerűbb művei kezé tartozik. A falusi történet két főszereplője: Mazsenka és Jenik, a két szerelmes. A lányt azonban szülei a gazdag Micha ügyefogyott fiához, Vasekhez akarják kény­szeríteni. Kacel, a házaSságközve- tftö ráveszi Jeniket, hogy 300 tal­lérért „eladjad menyasszonyát. — s az rááll, azzal a kikötéssel, hogy Mazsenka csak Micha fiához me­het feleségül. Nagy a vigadalom, amikor lelepleződik: Jenik és Micha fia . . . Adás: szerda, Július 24. II. mű­sor: 20.00. TEST MBQTEt TíEiLlElV xxiéllélclete Tv Váctól tizenegy kilométerre A NEGYEDÉV PROGRAMJÁBAN Az „Alinak még az oszlo­pok’’ című műsor a Budapest­től 40, Vác lói 11 kilométerre 1974. július 22—28. KOSSUTH RADIO 8.15: Nútacsokor. 9.06: Ádám­csutka. 9.C0: A hit zeneműve. 10.03: A Senki-szigeti nagy ka­land. 10.30: Akinek mindenki kö­szön. 10.45: Zenekari muzsika. 11.49: Ady Endre versei. 13.35: Tánczenei koktél. 13.30: Kovács Jó- zsefné és Boila Tibor népdalokat énekel, Sára Ferenc furulyázik. 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.06: Édes anyanyelvűnk. 14.11: Bágya András dalaiból. 14.33: Az élő népdal. 14.33: Hét bagoly. 15.10: A világgazdaság hírei. 15.15: A Lengyel Kultúra Hete. 13.45: Lend- vay Kamilló: Négy duó fuvolára és zongorára. 15.53: Rádiószínház. 17.05: külool'.tikai figyelő. 17.20: A hét rádióhallgatója. 17.40: A mo­dem sebészetről. 17.55: Húszas stú­dió. 19.35: A Lengyel Kultúra Hete. 20.45: A zene nem ismer ha'á-o- kat .. . 21.30: Mikro'.ánc. 22.15: Sport, táncdal, könnyűzene. 22.40: Zmekari muzsika. 0.10: Miskolci Belogh János népi zenekara ját­szik. PETŐFI RADIO 8.05: Magyar előadóművészek fel­vételeiből. 9.03: F.zeregy délelőtt. 10.00: Zenés műsor üdülőknek. 12.03: Triók. 13.03: Munkáslányok érettségivel vagy érettségi nélkül. 13.20: Operanégyesek. 14.00: Kelő­től hatig... 18.05: Külpolitikai fi­gyelő (ism.). 18.20: Kalandozás. 19.10: A Lengyel Kultúra Hete. 19.40: Vásárhelyi Zoltán saját kó- rusmüveiből vezényel. 20.13: Don Pasquale. 21.00: Tanuljunk meg vezetni. 21.20: Sport, táncdal, könnyűzene. 22.10: A hét zene­müve. 22.49: Adám Jenő népdal­feldolgozásaiból. 23.15: Részletek . Ziehrer müveiből. 3. MŰSOR: 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Zsebrádiószínház. 18.51: Részletek a Debrecen.! Bartók Béla Nemzet­közi Kórusfesztivál hangversenyé­ből. 19.31: Láttuk, hallottuk (ism.). 19.51: Hangfelvétetek felsőfokon. 21.09: Maria Stader és Leopold Slmoneau énekel. 21.50: Thelonious Monk kvartettje és Clark Terry big-bandje játszik. 22.30: A Len­gyel Kultúra Hete. POZSONYT TV 17.30: Kalózok. Francia tv-soro- zat. 19.00 és 21.00: Híradó. 20.00: A Gabriella-eset. Tv-játék. KEDD KOSSUTH RADIO 8.20: Barokk muzsika. 9.00: Har­sán a kürtszó! 9.35: Balázs Eszter és Kovács Ferenc énekel. 10.05: Kodály: Székely fonó. 11.20: Édes anyanyelvűnk. 11.30: A Swinging Marchers fúvósegyüttes játszik. 11.39: Iskolarádió. 12.35: Melódiá­koktól. 14.03: Pilinszky János: Az aranymadár. 14.18: Tévedés. 14.47: Éneklő Ifjúság Pécsett. 15.10: Ma­gyar muzsika tegnap és ma. 15.34: A Lengyel Kultúra Hete. Lengyel művészek operafelvételeiből. 16.00: • A világgazdaság hírei. 16.05: „Idé­zés bűnügyben” — szépapánk ko­rában. 16.25: Az európai antifasisz­ta ellenállás dalai, I. rész. 16.45: Két részlet Offenbach operettjei­ből. 17.05: Fiatalok Stúdiója. 17.30: Gyurkovics Mária és Székely Mi­hály nótafelvételeiből. 17.45: Van új a Nap alatt. 18.00: Félóra san­zon. 18.30: A Szabó család. 19.30: R ADIOFIGYELO A PABLO NERUDÄRÖL szóló műsor „Kiáltunk embe- rebb világot" címmel a szo­cialista költészet nagyjait be­mutató sorozatban hangzott el. A költőt — a világ egy szép, békés tájékán, Capri-szige- tén — szerelmese faggatja a múltról. Ez a stilizált, vég­sőkig leegyszerűsített párbe­széd alkotja a műsor vázát. Az Asszony szerepe, hogy ki­követelje a vallomást. Vers és próza eleveníti fel a gye­rekkort, az apa alakját, aki „vasutas, a földgömb tenge­része” volt, névszerint „Jósé del Carmen Reyes masinisz­ta", s aki „egy más napoknál erősebb napon / ... felszállt a halál vonatára és nem jött / vissza többé." Neruda „Gyer­mekkor és költészet" című írásából elhangzó részletek a tájban és közösségben egy­aránt otthont találó fiút mu­tatnak. Meghatározó élmény életében az Orlando Masson- nal való találkozása: ő „az első osztályharcos, akit is­mertem” — írja. Gabriella Mistraltól, a temucói gimná­zium igazgatónőjétől kapott könyvek t ismertették meg az orosz irodalom nagyjaival. Madridban találkozik újra a két majdani Nobel-díjas költő. A polgárháború meg­érlelte Nerudában az ifjú­kori élményeket. Politikai állásfoglalása miatt botcsi­nálta kritikusok támadják, hiányolják műveiből a har­móniát. Kifogásaikra az el­hangzó vers, az utolsó mon­datként háromszor is elis­mételt felszólítás a felelet: „Gyertek és nézzétek a vért az utcán!". Gábor Miklós ki­fejező hangjának köszönhe­tő, hogy itt hirtelen felizzott a hangulat. Megjelent a köl­tői helyzet lényege: egy em­ber, szemben az értetlenség­gel, az erőszakkal, a fasiz-' mussal, az elnyomással és a kizsákmányolással, megszen­vedett igazáért harcol. Ül­dözhetik, száműzhetik, de amíg él, elhallgattatni nem tudják. Nerudát megfoszt­ják szenátori rangjától, s a műsor, mint képzeletbeli bí­rósági tárgyalás, folytatódik. A vádak visszahullnak a vád­lók fejére, ök a hazaárulók, a „dollár ügyvédei" ők szor­galmazzák „Az erőszak törvé­nyének kikiáltását", ők ural­kodnak jogtalanul „A földek és emberek’’ fölött. A védőbe­szédként elhangzó versek pontos képet adnak róluk, az elnyomottakat pedig szeretet­tel ábrázolják: „S úgy átjárt népem szenvedése, / olyan mé­lyen belém fonódott / mint rács, mit a lélekre vertek". A „per” után menekülnie kell. Neruda Janus-arcú szám­űzött. Megkapó, hogy min­denütt otthont — egy váló­félben levő házaspárnál ven­dégeskedve is —, közösséget teremt maga köré, „Chile mikor lesz” című versében pedig a megbékíthetetlen hon­vágyról énekel. így jártunk 1952-ig, a mű­sor jelen idejében. Hazájá­ban az ellene kiadott letartóz- tatási parancsot visszavon­ják. Könnyű kitalálni, hogy az Asszony, aki élettörténe­tét meghallgatta, leendő har­madik felesége, Matilde Urru- tia. Neki írta a „Száz szerel­mes szonett"-et, melyből a be­vezetésül és itt újra elhang­zó harmadik szonett még a kegyetlen szerelemről beszélt. Végül az idilli boldogság „Egy nap”-ját idézve zárult a mű­sor: „...jöjj ide mellém, / simogass és boríts be I a fény és árny csillagzó szövetével, / s aztán hunyd be szemed, hogy / én is álomba hulljak". A költő neve elszakíthatat- lanul kapcsolódik hazájához, halála a chilei tragédiához. 1974. július 14-én lett volna hetvenéves. Jeltelen földben nyugszik, mert Pinochet és (Folytatás a 2. oldalon.) található három kis telepü­lést: Váchartyánt, Kisnéme- dit, Püspökszilágyot mutatja be. Az összesen 3 és fél ezer lélekszámú lakosság a főváros környéki falvakra jellemző megoszlásban dolgozik az iparban, illetve a mezőgazda­ságban. 1948-ban kaptak vil­lanyt. A dokumentumfilm azt vizsgálja, hogyan alakította át az életet negyedszázad alatt a villany? Tv Vonalra várva Égy újságíró (Sinkó László, a képen) a főszereplője az egysze­mélyes tv-játélfl»ák, amelyet Bé­kés József írt, Gaál Albert rende­zett. Egy kisvárosban rengeteg korrupciót, elvtelen összefonódást fedez fel az újságíró, de megal­kuszik az Ügyekkel, s csaknem maga is belekeveredik. Végül is egy könnyen végzetessé válható baleset tragédiája döbbenti őt rá, mi a kötelessége ... Adás: péntek, július 26. n. mű­sor: 21.15. Tv Fertődi koncert A tavalyi nagy sikerű Interfó- rum ’73 felvételeiből ad ez a mű­sor egy kis koncertet. A három előadóművész: az olasz Giorgio Zagnoni (fuvola), a szovjet Natalja Gavrilova (zongora) és a bolgár Ginka Gicskova (hegedű). Adás: vasárnap, július 28. 18.45* A rádió állandó műsors/ámai KOSSUTH RADIO: 1.25: Rákóczi-tnduio «.30: Hírek taojaiasje* lentés. 4 45: Szót kérek) 5.00. Reggeli krónika 5.20: Musoiajanlaiunk. 5.30: Hírek. Idő járás jelentés. 5.40: Falurádió 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám 6.30: Hírek Időjarásjelcutés. 6.45: Szót kérek) 6.50: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés 1.00: Reggelt krónika III. Utána: Körzeti idöjárásjelentés 1.20: Reklám 1.33: Mű« sorajánlatunk. 7.59: Pontos Időjelzés 8.00: Hírek Idöjárásjelentés *».05: Műsorismertetés. 4.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Fontos időjelzés. 10-00: Hírek. Időjárásielentés 11.39: Pontos idő­jelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika 14.59: Pontos Időjelzés. 15 00: Hírek. Idő iá r ás jeleni és. 15.59: Hallgatóink figyelmébe) 16.59: Pontos időjelzés. 11.00: Hírek Időjárás jelentés. 18.591 Pontos időjel­zés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hírek Időjá- rásjelentés. 24.00: Ilitek. Időjárásjelentés 0.25: Himnu«?. 0.30- Vízjel« zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 1.25: Rákóczi induló 4.30; Hírek tdöiaraMrient *s. 5.00: Hírek. Időjárásjelentés. 5.30: Hi*ek. Idöjárásjelentés *.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 6.11: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hírek. Időjárás jelen- tés. 6.45: UJ könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébeI 1.00: Hírek Idő- Járásjelentés. 7.30: Hírek. Utána: Körzeti Idöjárásjelentés 1.50: Mú­zeumi híradó. 7.59: Pontos Időjelzés 8.00: Hírek. Időjárásjelentés s.oo: Hírek. 9.59: Pontos Időjelzés. 10.00: Hírek Idöjárásjelentés. 12.00- Hí­rek. 13.00: Hírek. Idöjárásjelentés 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. *6.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés 17.301 Hírek. 18.00: Hírek. Idöjárásjelentés 19.54: Jó estét, gyerekek) 19.591 Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II kiadás 23.00: Hírek Időjárás- jelentés. 24.00: Hírek. Idöjárásjelentés. URH RADIO: 18 00: Hírek. Idöjárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjáráa- jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Időjárásjelentés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom