Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

1974. JÜLIUS 2., KEDD 3 A BVT FELHÍVÁSA Tiszteletadás Pablo Neruda emlékének Július 12-e, Pablo Neruda születésének 70. évfordulója alkalmából a Béke-világtanács felhívással fordult a nemze­ti békemozgalmakhoz és a világ közvéleményéhez, hogy ezt az alkalmat felhasznál­va ismételten juttassák ki­fejezésre szolidaritásukat a chilei néppel, követeljék Luis Corvalán és a többi chilei hazafi szabadon bocsátását. Kötelességünknek tekint­jük, hogy megemlékezzünk a költőről, akinek művei je­lentősen gazdagították a köl­tészetet — hangzik a felhí­vás. Pablo Neruda 1973. szep­tember 23-án hunyt el. Ha­lála túl korán következett be, siettette az a nagy drá­ma. amelyet a fasiszta kato­nai puccs idézett elő hazá­jában. Utolsó napjai tragikusan zajlottak, s írásra kénysze­rítették. Befejezte még köny­veit és megírta emlékiratai­nak zárófejezetét. Ebben vi­lágosan kifejti, hogyan látta az Allende elnök halálához vezető nemzeti katasztrófát, amely élve temette el a de­mokráciát és amely — mint 40 évvel korábban Berlin­ben — könyvmáglyák láng­ra lobbantásához vezetett. Akkor emlékezünk meg a legméltóbban születésének 70. évfordulójáról, ha teszünk valamit népe, az emberi jo­gok és az emberi szellem vé­delmében. Felhívunk minden költőt, művészt, alkotót, munkást, fiatalt, a világ minden né­pét, adózzanak tisztelettel a nagy költő emlékének. A köl­tészet és az élet, az irodalom és tragéda, az alkotás és a remény közötti kapcsolatok­ra vonatkozó elképezelései ha­gyatékának és tanainak ré­szét képezik, amelyeket em­lékezetünkbe kell vésnünk. Köszönetét mondunk azok­nak, akik megőrzik a világ számára ezt a hagyatékot és Neruda nevét, szolidaritást vállalnak bátor népe ügyé­vel, amely ma a fasiszta el­nyomás ellen, a szabadságért küzd. Állami Ifjúsági Bizottság alakult Hétfőn délelőtt a Parlament­ben megtartotta alakuló ülé­sét az Állami Ifjúsági Bi­zottság. Az ülés napirendjén szere­pelt a fiatalok családi élet­re nevelésével kapcsolatos feladatok megtárgyalása az oktatási és az egészségügyi miniszter előterjesztésében. Már a következő tanévben 60 általános iskola felső tagoza­tán és 30 középiskolában — kísérleti tanterv alapján — az osztályfőnöki órák keretében megkezdődik a családi élet­tel kapcsolatos ismeretanyag oktatása. A családi nevelés ismeretanyag emellett helyet kap a dolgozó fiatalok számára szervezett isme­retterjesztő formák kereté­ben is. A bizottság a továb­biakban elfogadta ügyrendjét és az 1974. második félévi munkatervét. A munkatervben — egyebek között — szere­pel az ifjúsági parlamentek tapasztalatainak összegezése, az ifjúsági létesítményháló­zat fejlesztésével és az ifjú­ság közhasznú társadalmi munkájával kapcsolatos to­vábbi tervek megtárgyalása. Ünnepség a Semmelweis-teremben Kitüntetett egészségügyi dolgozók Semmelweis Ignác szüle­tési évfordulóján, július 1-én minden esztendőben ünnep­ségen adják át az egészség- ügyi dolgozóknak az egész­ségügyi miniszter által ado­mányozott kitüntető jelvé­nyeket és címeket. Az ün­nepség színhelye tegnap az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmel- weis-terme volt, ahol 102 egészségügyi dolgozónak nyúj­tottak át kitüntetéseket. Az ünnepélyes esemény »észvevőit — akik között ott volt dr. Medve László egész­ségügyi miniszterhelyettes, Vi- dovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosz­tályvezetője és dr. Darabos Pál, íiz Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára — dr. Aczél György egész- A három Pest megyei kitüntetett: dr. Harangi Györgyné ségügyi miniszterhelyettes kö- gzathmáry Adrienne, dr. Lencz László és Székely Tiborné. gzöntötte, majd dr. Zsogon GArdos Katalin felvétele Éva egészségügyi államtitkár mondott beszédet és átadta László, a Pest megyei Tanács je érdemes gyógyszerész, Szé- a kitüntetéseket. Semmelweis Kórháza ősz- kely Tiborné, a Semmelweis A megtisztelő elismerés- tályvezető főorvosa kiváló or- Kórház ápolónője pedig az ben részesültek között Pest vos, dr. Harangi Györgyné, egészségügy kiváló dolgozó- tnegyeiek is vannak: dr. Lencz az érdi gyógyszertár vezető- ja kitüntetést kapott. Gondokról — múlt időben Vácott Rekonstrukció után a finomcérnázóban Néhány esztendővel ezelőtt volt bőven gond a Pamutfo­nóipari Vállalat váci finom- cérnázó gyárában. Személyi problémák a vezetésben, az özönvíz előtti géppark, és nem utolsósorban a már- már katasztrofális mérete­ket öltő létszámhiány együt­tesen sújtotta a vállalat leg­kisebb, ám de nagyon fon­tos gyárát, a FICE-t. Leg­utóbbi látogatásunkkor már a kapun belépve a teljesen rendezett, parkosított udvar sejtetni engedi a gyárban be­következett változásokat. Két évvel korábban — Valóban, nagyon sok gondról már múlt időben be­szélhetünk — mondja a leg­illetékesebb, Győri Tibor igaz­gató. — Az eredeti elkép­zelések szerint a negyedik öt- j éves tervidőszak végére ké­szültünk volna el a teljes re- j konstrukcióval. A vállalat ve­zetése azonban, ismerve ne­hézségeinket, két évvel le­rövidítette a határidőt,' s így már tavaly októberben sike­rült befejezni a felújítást. Sürgetően jelentkezett a korszerűsítés igénye, egyes gépek még a múlt századból maradtak itt, de ami akkor termelékeny volt, azzal ma már nem lehet sikert aratni. A régi masinák átadták he­lyüket az újaknak — mint­egy negyvenmillió forintot tesz ki a teljes rekonstrukció. Ebből a hatalmas összegből — a többi között — 12 va­donatúj lengyel kártolót, 4 fésülőgépet, és 5 előfonót sze­reltek be, de az igazi sláger az a négy új autoconer, ami­ből Magyarországon ez idá­ig mindössze 24 van. — A fejlődés nagy tem­pója mellett sem javultak létszámlehetőségeink. A leg­nagyobb erőfeszítések elle­nére évente mintegy 3—5 szá­zalékos a csökkenés. Hogy ezt mivel lehet ellensúlyozni? A rekonstrukció befejeződött, a közeljövőben nem lesz ko­molyabb beruházás. Van vi­szont bőven kihasználatlan kapacitás az üzem- és mun­kaszervezésben. Sokat tehe­tünk a munkakörülmények javításáért. Nem hivatkoz­hatunk arra, hogy nem is olyan régen összehasonlítha­tatlanul rosszabb körülmé­nyek között dolgoztak itt az emberek, s arra sem, hogy esetleg máshol jelen pilla­natban sem teremtődtek még meg a mienkéhez hasonló fel­tételek. A munkásember igé­nyesebbé vált, s ez így van jól, igényessége a gyár ön­fejlődésének egyik alapja. Ta­vi kiváló orvos Húsz éve avatták Lencz Lászlót dok­torrá. A Városmajor utcai szívsebészeti klinikára került azután, ott tette le há­rom évvel utóbb a sebészorvosi szak­vizsgát de nemcsak a gyógyító kést forgatta. 1962-ben egyike volt a legelső magyar orvosoknak, akik megszerezték az anaesthesiológusi képesítést. Vagyis érzéstelenítő szakorvos lett, aki elal­tatja a beteget és a műtét alatt állandó belgyógyászati ellenőrzés alatt tartja. S hogy nagyon ért hozzá, az kiderül abból is, hogy a két éve megjelent „A műtéti általános érzéstelenítés alapjai’’ című tankönyvet dr. Jakab Tivadar egyetemi tanárral együtt szerkesztette és jórészt írta is. Aztán a tavasszal az orvostudományok kandidátusa lett a strumaműtétnél alkalmazott érzéstele- nítési eljárásról írt dolgozata alapján. A Pest megyei Semmelweis Kórház anaesthesiológus főorvosának 1965. ok­tóber elsején nevezték ki, és egyben az intenzív kezelőosztály vezetőjének is Ez a kettősség mindenfelé általános, lai­kus nyelven szólva az anaesthesiológus altat és életre kelt. Mert a kórházak intenzív osztályára kerülnek minden más osztályról a különösen súlyos be­tegek és azok is, akiknek a szívműködé­sük leállt, a klinikai halál következté­ben már élettelenek, de gyors beavat­kozással esetleg még megmenthetők. Használjunk ismét laikus szót: feltá­maszthatok. ha természetesen az ese­teknek csak bizonyos százalékában. Lencz doktornak — mint megtudtuk — a húsz év alatt mintegy ötvenszer sike­rült. Hogyan lehet a válságos állapot le­küzdését megkísérelni, erről is kész már az intenzív terápia tankönyvének kézirata. Azt is Jakab professzorral együtt írta dr. Lencz László. Az ér denies gyógyszerész Megszakítva a nyaralást, délután jött meg nagyhirtelen a család. Távirat ér­kezett az üdülőbe, dr. Harangi György­né Szathmáry Adrienne okvetlen jelen­jék meg a Semmelweis ünnepségen. Haranginé 1959-ben kapta kézhez a diplomáját és a pesti lány Tolna me­gyébe került fregolinak, aki a szabad- ságos vagy beteg gyógyszerészeket he­lyettesíti. A férje, évfolyamtársa, szin­tén Tolnában kapott állást, ott háza­sodtak össze. Azután két év múlva a férfi a fővárosban jutott álláshoz, az asszony pedig a Pest megyei Gyógy­szertári Központban folytatta a fregoli- zást. Budán laknak, onnan járta a köz­ségeket, míg 1967-ben Érden vezetőhe­lyettes, három esztendővel utóbb pedig vezető lett a megye egyik legnagyobb gyógyszertárában. Éjjel-nappal szolgá­latot tartó patika ez. Haranginé sem vonja ki magát az ügyeletből. Rajta kí­vül még hat gyógyszerész, tizenhárom asszisztens, két pénztárosnő és három takarítónő, összesen huszonöt nő birkó­zik meg a gyógyszertár hatalmas for­galmával. — Éppen elég a munka, de ennek örülök, mert nagyon szeretem a hivatá­somat — mondja. Vezetője a gyógyszertár húsz főből álló szocialista brigádjának is. Tavaly zöldkoszorús jelvényt és zászlót kaptak. 1972. évi eredményeikért. Érd lakosságának nagy része, legalább húszezer ember, de Tárnok, Sóskút. Pusztazámor gyógyszerszükségletének ellátásáról is kell gondoskodnia. Erről csak annyit mond. igyekszik jól dolgoz­ni. A Gyógyszertári Központban azon­ban elmondják róla, hogy gondosan, pontosan és nagyon jól végzi a felada­tát. Már Tolnában kiváló dolgozó lett. Pest megyében háromszoros kiváló dol­gozó, egyszer oklevelet, kétszer jelvényt kapott — eddig. A kiváló nővér Székely Tiborné 1950-ben lépte át először az akkori Rókus kapuját, s az­óta is itt dolgozik a mai Pest megyei Semmelweis Kórház I. számú belgyó­gyászatán. Amikor idekerült, már hatesztendei ápolónői múlt volt mögötte. Az István Kórházban dolgozott, ott végzett tanfo­lyamot. Miért választotta az ápolónői pályát? Gondolkozik... — Kérem, nincs jobb érzés annál, mint segíteni másokon, ha tud az em­ber. A betegekkel való foglalkozás en­gem nem fáraszt ki, de öt szobába ki-be szaladgálni... Szerintem könnyebb akár két húszágyas kórtermet is ellát­ni. Nem, dehogy akarna más beosztást, nagyon megszokta az osztályt, az öt be­tegszobát. — Milyenek a betegek? — Meg kell találni a hangot mind­egyikkel, akkor nincs panasz. Már tavaly nyugdíjba mehetett volna, nem ment. Nem is szándékszik egyha­mar? — Amíg dolgozik az ember, addig van életkedve, életereje. A férje agronómus, a lánya a MÁV- nál személyzetis. A kórházból egyik nap délután, másik nap késő este tér meg. Persze otthon is van még teendője. Na­gyon jólesik neki a kitüntetés; de egy­re ismételgeti: — Ugyan miért is kaptam, hiszen csak a kötelességemet teljesítem, ahogy a többi nővér. Erről az I-e: belosztály egyik orvosa azt mondja: — Igaz. Csakhogy ő mindig egyfor­mán nagyon jól teljesíti a kötelességét. Valóban az egészségügy kiváló dolgo­zója. Szokoly Endre valy a Gazdasági Bizottság, és részben a minisztérium lehetővé tette, hogy gyárunk­ban tizenöt százalékkal emel­jük a béreket. Az idén is vastagabbak lettek a fizetési borítékok: hat százalékkal nőt­tek a jövedelmek. Több mint egymillió, utazásra A FICE alkalmazottainak száma megközelíti az ötszázat. Közülük több mint százan be­járó dolgozók, a környező köz­ségekből hordj a-viszi őket a bérelt autóbusz. Nem olcsó ■mulatság ez, de a gyár, be­járó dolgozói nélkül élet­képtelen lenne. Így aztán nem csoda, ha a költségeket sem sajnálják: évente 1,3 millió forintot visz el a buszozta- tás. Könnyű kiszámítani, egy dolgozó utazása’ havonta 1200 forintba kerül. És ez sem megy simán. Több megkérdezett panaszkodott a buszok álla­potára. Zábrádi Tiborné pél­dául elmondta; gyakorta elő­fordul, hogy az autóbusz ajtaja, ablaka rosszul záródik, a ko­csi beázik. Szögezzük le: er­ről nem a gyár vezetősége tehet, a bérbeadó hanyagsá­gának következményeit viszont a FICE dolgozói viselik. Ta­lán éppen a most említett ha­nyagságok megszüntetése ten­né lehetővé, hogy az optimá­lis létszámból hiányzó húsz fő elszegődjék a gyárhoz. A létszám kiegészítésének másik módja — ezt már a fiatal főmérnöktől, Berczelly Barnabástól tudom meg — önként adódik. Női üzem lé­vén — sok a gyermekgondo­zási segélyen lévő édesanya, számuk eléri a százhúszat. — Mindössze annyi a dol­gunk, hogy fölmérjük: kinek van kedve, módja visszajönni közülük a három év letelte előtt. Ha tizenöten vállalják, már nem is fáj a fejünk. A második helyen A gyár kollektívája — a létszámgondok ellenére — je­lentős sikereket ért el az el­múlt évben. Sokáig verseny­ben voltak az élüzem címért, nem sokon múlt, hogy erről lemaradtak. Kárpótolta őket, hogy Vác 36 üzemének ver­senyében — a DCM mögött — a második helyen végeztek. A városi pártbizottság erről szó­ló oklevele már ott van az igazgatói iroda falán, a ter­melési grafikonok társaságá­ban. A színes grafikonokról sok minden leolvasható, a töb­bi között az is, hogy a fono­dában 16 százalékkal, az egész gyárban 20,6 százalékkal nőtt tavaly a termelékenység az 1972 évihez képest. Egy másik kimutatás szerint 5 millió fo­rint helyett 14 millió t forintot takarítottak meg az önköltség csökkentésével. A gyárban készülő fonal 66 százaléka po­lyester. egyharmad része pe­dig fésült pamut, a hazai szintetikus ballonok, batiszt- áruk, puplinféleségek gyártá­sára használják fel. Kényes az itt készülő termék, ennek ellenére az elmúlt esztendő­ben egyetlen minőségi rekla­máció sem futott be. Árulko­dó a következő adat is: Vácott 9,4 napot fizettek nyereség- részesedés címén, míg a vál­lalati átlag csak nyolc nap volt Indul a DH-mozgalom — Nagyon fontos — mondja az igazgató —, hogy tovább javítsuk munkánkat. A tex­tiliparban a mi gyárunk ki­csinek számít, nekünk első­sorban a minőség állandó, kö­vetkezetes javítására kell tö­rekednünk, ahogy azt tesszük is. Minden intézkedés ezt hi­vatott elősegíteni. Megértek a feltételek a DH-mozgalom el­indítására, s erre a napokban sor kerüL A mozgalmat a vál­lalat által megadott irányel­vek szerint szerveztük meg, természetesen figyelembe vé­ve sajái adottságainkat, a he­lyi körülményeket. Kommunista műszaka: ezer dollár Berczelly Barnabás kalauzol végig az üzemen. Mindenütt ragyogó tisztaság. Nem csoda: a szép környezetnek nevelő hatása van. Valamennyi fo­lyosót, termet, üzemet kifes­tették a közelmúltban, és két­millió forintot költöttek arra, hogy a munkásnők ezentúl ne betonpadlón, hanem parkettán állva dolgozhassanak. Már működnek az olajtüzelésű ka­zánok, s rövidesen parkettáz- zák az öltözőket is. És ami mindennél jobban tetszik: a gyár vezetői vall­ják: a gyár csak akkor várhat dolgozóitól jó munkát, ha azt kellően viszonozza. Igen, ez a kollektíva min­den elismerést megérdemel: tizenhárom termelői vasárna­pot vállaltak erre az évre. Hogy ez mit is jelent? Egy- egy ilyen műszak ezer dollár megtakarítást hoz a népgaz­daságnak. Ennyivel kevesebb fonalat kell importból vásá­rolnunk. Fehér Gyula A legnagyobb az országban A létszám: 85 ezer Munkához kezdett Tatabányán a Magyar Szénbányászati Tröszt Űj tröszt kezdte meg műkö­dését hétfőn Tatabányán. A nehézipari miniszter — a Mi­nisztertanács jóváhagyásával — hozta létre a Magyar Szén- bányászati Trösztöt, amely a kilenc hazai szénbánya válla­lat munkáját korábban koor­dináló Egyesült Magyar Szén­bányák (EMSZ) helyett, de at­tól lényegesen eltérő jogkörrel és tartalommal irányítja majd a hazai szénbányászatot. Egy­idejűleg az EMSZ feloszlott. Az új szervezet a legnagyobb magyarországi tröszt, ugyanis 85 000 dolgozó tartozik hozzá. Székhelyéül nemcsak azért választották Tatabányát, mert Komárom megye a hazai szén­bányászat legjelentősebb köz­pontja, hanem azért is, mert működési feltételeit itt tudták a legjobban biztosítani. A dön­tést indokolta a fővároshoz való közelsége is. A nagy fo­gyasztók (a Magyar Villamos­művek Tröszt, a MÁV, a TÜ- ZÉP Egyesülés, stb.), amelyek a hazai széntermelés 80 száza­lékát használják fel, a fővá­rosban vannak. Ezért a tröszt kereskedelmi irodája Buda­pesten működik. Olcsóbban Hétfőn lépett életbe az in­tézkedés, amely szerint ezen­túl 15,5 százalékkal olcsóbban árusítják a felnőtt és a gyer­mek szintetikus harisnyanad­rágot, harisnyát és zoknit, míg a felnőtt pamut- és gyapjúha­risnyák. zoknik ára átlagosan 6,5 százalékkal csökken.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom