Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-17 / 165. szám
197á. JULIUS 17., SZERDA sr/lmOD Fejezetnyi ipartörténelem Zsinórmenetben- akár egy kifeszített cérnaszál A Gazdasági Bizottság által kitűzött határidő előtt jó negyedévvel, tökéletes üzembe helyezés és egyhónapos hibátlan próbaüzem után lépett be a termelésbe a Dunai Kőolajipari Vállalat immár tizenhetedik üzeme, egyben újabb büszkesége, a katalitikus benzinreformáló III. üzem. A két bátyjához hasonlóan évi 300 ezer tonna teljesítményű óriás azóta is 105—110 százalékos kapacitással üzemel: „abszolút zsinórmetben — o regisztráló műszereken minden vonal olyan, akár egy kifeszített cérnaszál”. Egyesek fülének talán túlságosan patetikus ez a bevezetés, de én még azt is megkockáztatnám, hogy a DKV- ban meglehetősen megszokott, rutinszerű üzemátadás ipartörténelmi jelentőséggel bír: ugyanis gyakorlatilag ez a három reformálóüzem biztosítja Magyarország teljes motorbenzin-szükségletét. Főcél: a motorbenzinalap De tartsunk sort. Ahhoz, hogy tisztán lásson mindenki, hogy különböző állomásait megismerjük egy tisztességes, következetesen véghezvitt műszaki elképzelés megvalósításának, vissza kell lépnünk valamivel több mint öt esztendőt az időben. Segítségünkre lesz ebben dr. Szűcs István, a katalitikus üzemcsoport főnöke. aki július másodikán volt tíz éve, hogy összekötötte életét a DKV-val s azon az emlékezetes napon, I960, május elsején, mikor átadták az első katalitikus reformálót, már üzemvezető volt. Álljunk meg itt egy pillanatra, mielőtt tovább mennénk, hadd próbáljam meg memorizálni Szűcs István értő felügyelete alatt egykori három szemeszternyi vegyészeti studírozásom megmaradt tudásmorzsáit. Mi is hát a katalitikus reformálás? Mindenekelőtt — több olajos nevetve idézte így — nem katalikus és főleg nem katólikus református valami, amint azt már több újságban olvasták, vagyis nem vallás, hanem technológia. A reformálás a korábbinál magasabb oktánszámú benzint előállító s egyben aromatizáló, magyarul zárt szénláncokat kialakító technológia — természetesen megfelelő katalizátor, pontosabban alumíniumoxid hordozóra felvitt platinaszulfid vagy plati- naoxid serkentő jelenlétében. A fő cél a már említett motorbenzinalap, a további cél pedig benzol, toluol és xilolok előállítása. A reformáló I. univerzális üzem — főleg azonban a desztillálóüzemből érkező motorikus célokra alkalmatlan, mindössze 42-es oktánszámú benzin oktánszámúnak szuper-, illetve extraszuper benzinné való feljavítása a feladata. Egy főjavítással kevesebb A katalitikus üzemcsoport időrendben következő két tagja az 1972-ben startolt gázolaj kénmentesítő és kénkinyerő üzem. Előbbi azért tagja a katalitikus üzemek családjának, mert kobalt- és molibdén- katalizátorok segítségével az úgynevezett primer gázolaj meglehetősen magas, 1,2—1,5 százalékos kéntartalmát 0,2 súlyszázalék alá szorítja. A felszabaduló kénhidrogénból azután oxidálással a szomszédos kénkinyerő üzemben naponta 15—20 tonna elemi ként állítanak elő. Túl azon, hogy ez így látszólag meglehetősen gazdaságos vállalkozás — valójában ráfizet erre a DKV —, hiszen hazánkban a kén elemi állapotban nem fordul elő, igazi rangja azonban mégis népgazdasági szintű környezetvédelmi hatásában rejlik. A kénmentesítés előtt Diesel-motorok ezrei égették el a gázolajban jócskán jelenlevő ként, amely kéndioxid formájában hatalmas mennyiségben került ki a légtérbe s pusztította a zöldnövényzetet. A kénmentesített gázolaj használatával a szakemberek szerint valamennyi Dieselmotornál évente meg lehet takarítani egy főjavítást, ezáltal nőtt a motorok élettartama is. Integráció és kooperáció Haladjunk tovább a katalitikus üzemcsoport megismerésében. A második benzinreformáló üzemet 1973. augusztus 20-án adták át. Szűcs István elmondta, hogy ez az üzem kifejezetten aromás termelésre terveződött. De azért természetesen tud mást is; most például, hogy a reformáló I-et nagyjavítják, motorbenzinalapot gyárt, körülbelül 78—80-as oktánszámmal — ebből keverik a továbbiakban a jól ismert normál benzint. És így érkeztünk el ez év június 26-án átadott hozzávetőlegesen 250 millió forintos költséggel két év alatt felépült katalitikus benzinreformáló III. üzemhez. Ez az üzem a magas színvonalú KGST-integráció és a jól olajozott belföldi kooperáció produktuma. A tökéletes üzemet szovjet típusú berendezések alapján ..az OLAJTERV tervezte. A magas nyomású berendezések — reaktorok, hőcserélők — a Szovjetunióból, a desztilláló- tornyok és a hatalmas tartályok hazánk más vidékeiről érkeztek Százhalombattára. A mintegy 30 millió kilokalória teljesítményű csőkemence pedig az NDK iparának büszkesége. (Érdekességként említem meg, hogy 1 kiló szén elégetésekor 5 kilokalória keletkezik, vagyis a csőkemen- cecsoda teljesítménye 6 millió kilogramm szén elégetésével egyenértékű.) Ugyancsak az NDK terméke a turtdkomp- resszor, amely 40—50 at- moszférás üzemnyomáson óránként 80—100 ezer köbméter hidrogéndús gázt cirkuláltat a reformáló rendszer berendezésein keresztül! A generálkivitelező — mint annyiszor korábban — ezúttal is a Budapesti Kőolajipari Gépgyár volt, szakemberei végezték az üzemóriás szerelését. Munkájukat további húsz alvállalkozó egészítette ki. Az üzem az előzetes terv szerint xilolokat, illetve magas oktánszámú motorbenzinalapot fog gyártani. A folyamatos üzemet egy műszakban a műszakvezető parancsnoklása mellett mindössze hatan irányítják. ★ Íme egy fejezetnyi ipartörténelem. A fejlődésben azonban nincs megállás. A jelenleg öt üzemből álló katalitikus üzemcsoport az V. ötéves terv időszakában további három üzemmel terebélyesedik. Felépül egy úgynevezett köny- nyűbenzin-izomerizáló üzem, újabb oktánszárpnyerési lehetőségét' teremtve: ugyanis, hogy az azonos molekulgsú- lyú szénhidrogénláncok közül az izomérek, vagyis az elágazó láncúak oktánszáma a magasabb. A környezetvédelmi program keretében pedig újabb, évi 1 millió tonna teljesítményű gázolaj-kénmente- sítő s természetesen kénkinyerő üzem is létesül. Kertész Péter Pest megye és Budapest Együttműködés a lakosság érdekében Hétfőn írta alá a két végrehajtó bizottság nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának együttműködési megállapodását. Kapcsolat és egymásrautaltság A megállapodás megszületése fontos esemény a két tanácsi testület között évtizedek óta élő és a tanácstörvény megjelenését követően mind sokoldalúbbá váló együttműködésében. Ennek alapvető szükségessége abból fakad, hogy az érthetően — területi és gazdaságpolitikai adottságok folytán — a fővárosnak a megyék közül Pest megyével van a legszorosabb kapcsolata. A főváros és Pest megye együttesen megközelítőleg 3 millió állampolgárnak — az ország lakossága csaknem egy- harmadának — lakóhelye. A Budapestet az ország városaival és községeivel, valamint külfölddel összekötő utak és vasútvonalak Pest megye területén haladnak keresztül. Pest megyéből 170 ezer ember naponta a fővárosba jár dolgozni. A fővárosi oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézmények jelentős szerepet töltenek be a megye lakosságának ellátásában is, ugyanakkor Pest megye fontos helyet tölt be a fővárosi lakosság élelmiszer- és ivóvíz-, illetve üdülési igényeinek kielégítésében. Pest megyének különösen a fővárost közvetlenül körülölelő 44 települést magában foglaló, úgynevezett agglomerációs övezete van szoros kapcsolatban, egymásrautaltságban a fővárossal. A két végrehajtó bizottság most megkötött együttműködési megállapodása éppen azt célozza, hogy elősegítse a főváros és Pest megye területén folyó szocialista építőmunka feltételeinek, valamint a lakosság életkörülményeinek javítását, életszínvonalának töretlen emelését, kövesse a társadalmi, gazdasági és állami életben bekövetkezett fejlődést, továbbá megalapozza a két tanács tervszerű és folyamatos együttműködését. A megállapodás mellérendeltségen, egymás tevékenységének kölcsönös segítésén alapul. A főváros és Pest megye együttműködése, munkakapcsolatai a tanácsi tevékenység számos területére kiterjednek. Az együttműködési megállapodás meghatározza azokat a fő területeket, melyeken az együttműködés valamennyi ágazatban érvényre kell, hogy jusson: az összehangolt terület- és településhálózat-fejlesztést, a koncepciók, tervek egyeztetését, a Budapestre naponta történő tömeges munkába járással, valamint Budapest és Pest megye legkülönbözőbb lakossági igényeinek kielégítésével összefüggő közös tennivalókat. Eves munkaprogram A megállapodás rögzíti azokat a szinteket és módszereket, amelyek a közös feladatok megoldását a legmegfelelőbben biztosítják. A keret jellegű együttműködési megállapodásból — melynek megvalósulását a két végrehajtó bizottság 4 évenként értékeli — fakadó konkrét feladatokat éves munkaprogramban határozzák meg. A munka- kapcsolat valamennyi, vagy több ágazatot érintő kérdéseiben az egyeztetés együttes vezetői értekezleten, vagy a két tanácselnök konzultációja alapján történik. Az együttműködés folyamatos megvalósulásáért a két tanácsnak"»?, adott tevékenység felett felügyeletet gyakorló tanácselnök-helyettesei, illetőleg — szervezési és igazgatási területen —, a végrehajtó bizottságok titkárai a felelősek. Közvetlenül összz kell hangolni a munkát a két tanács terv-, építési, közlekedési, közmű-, egészségügyi, művelődésügyi, pénzügyi, igazgatási. ipari, kereskedelmi és mező- gazdasági feladatokat ellátó szakigazgatási szervei között. A gyakorlati munka realitásaiból kiindulva az együttműködési megállapodás lehetőséget ad arra is, hogy a fővárosi kerületi tanácsok és Pest megye helyi tanácsai — előzetes egyeztetés alapján — egyes feladatok megoldásában közvetlenül is együttműködhessenek. Területfejlesztéstől a művelődésig A Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága közötti együttműködési megálltoodás függeléke felsorolja azokat a tanácsi feladatterüieteket, ahol az együttműködés leginkább kívánatos. Ilyen többi között: — a főváros és a megye területét érintő tervkoncepciók, területfejlesztési célok koordinálása, a településhálózat-fejlesztés egyeztetése; — a munkaerő-szükséglét kielégítésének összehangolása; — az agglomerációs övezet települései, valamint a megyével határos fővárosi kerületek rendezési terveinek egyeztetése, együttműködés az építés-, igazgatási, a levegő- tisztasági és a vízminőség-védelmi kérdésekben; — a közlekedésfejlesztési programok összehangolása, együttes közlekedésbiztonsági, forgalomszervezési intézkedések; — a megyében működő termelőszövetkezetek intenzív bekapcsolása a fővárosi lakosság éleim: jr-ellátásába; — a szakosított üzlethálózat fejlesztésének • összehangolása a fővárosi peremkerületek és a határos Pest megyei települések között; — az agglomerációs övezetben élő lakosság fekvőbeteg- és szakorvosi ellátása; — Pest megyei fiatalok felvétele fővárosi oktatási intézményekbe, valamint a művelődési otthonok együttműködése. Mártírjainkra emlékezve... Czwik János születésének 80. évfordulójára B udapesten a Kozma utca 15 sz. alatti kőbányai gyűjtőfogház elkülönített cellájában 1920. július 16-án, huszonhatodik születésnapján, kivégzése előtt néhány nappal Czwik János halálraítélt a múltra, s nem az elkövetkezendő napokra, a jövőre gondolt. Ugyanis a jövőn nem volt mit gondolkodnia. Több mint két hónapja, hogy május 6-án az ellenforradalmi bíróság kihirdette a halálos ítéletet, s Czwik János nem kért, s nem is várt kegyelmet. Nem érezte bűnösnek magát, így nem volt miért kegyelmet kérjen. Tudta, hogy a törvényszéki komédiát játszó Prónay-legények a proletár- diktatúrának még az emlékét is ki akarják irtani, s ő büszkén vallotta magát nemcsak szavakkal, hanem egész életével a proletárdiktatúra katonájának, így aztán világosan látta, hogy számára az életből csak az eltelt 26 év adott. Most, születésnapján is erre az elmúlt negyedszázadra gondolt. Emlékképeit fűzte a gondolat fonalára, s mégegyszer végigélte éveinek minden kedves és nehéz percét. M ezítlábas gyerekként rúgta a külváros porát a többi proletár gyerekkel; majd ahogy cseperedett, hamarosan munkára fogták, mert a mészárossegéd apa fizetése mellett helye volt a gyerekek által keresett filléreknek is. Az érdeklődő fiút az elemi iskola elvégzése után apja tanoncnak adta. Végtelennek tűnő inasévek után a fiatal rézlakatossegéd hamarosan megismerkedett a szakszervezeti mozgalommal. Egy szebb, igazságosabb társadalomról ábrándoztak valamennyien, amikor a császár parancsára mundérba kényszerítették a sok „Mesebeli Já- nos”-t, hogy induljanak halálba a tőkések érdekeiért. Czwik Jánost is besorozták és az isonzói öldöklő pokolban döbbent rá a háború igazi jellegére. Az emberi hősiességet, helytállást három pléh-kitüntetéssel és törzsőrmesteri ranggal jutalmazta a császár. Mindennél nagyobb hatással voltak azonban rá az értelmetlen halál állandó közel- léte és feleségének Liedl Katicának otthonról küldött levelei a sokasodó hazai gondok és a nyiladozó értelem, a vágóü íddá lett lövészárkok ösztönös tiltakozása. 1915-ben megsebesült. Nehezen gyógyult, s most már mindent megtesz azért, hogy a frontok értelmetlen öldökléseiről minél többen szerezzenek tudomást. A vérontásba belefáradt milliók számára az igazi példamutatást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentette. Megszületett az új jelszó: „Kövessük az orosz példát!”. Czwik János 19Í7-ben a Magyar Általános Gépgyárban dolgozott. A .szak- szervezeti mozgalom balodali vezetőjeként ott van a november 25-i iparcsarnoki háborúeller.es tömeggyűlésen. Fáradhatatlanul agitál az 1918 januári általános sztrájk mellett, hogy most már, mint az események részese, értője, kitörő lelkesedéssel üdvözölje az őszirózsás forradalmat és egész osztálya vágyainak beteljesedését várja a Tanácsköztársaságtól, melyet az első pillanattól kezdve magáénak vallott. Az imperialista háborúból kiábrándult Czwik János a munkásmozgalom védelmére önként jelentkezett. így lett a csepeli vasas ezred 8. századának parancsnoka. Az ellenség pedig nem tétlenkedett. A tanácskormány megdöntésére a külső és belső ellenség együttes támadást indított. 1919 júniusában, a kormány nehézségeit kihasználva, belső ellen- forradalmi megmozdulásokra került sor. Június közepe táján Ráckevén is gyanús jeleket tapasztalt a direktórium. Egyre több idegen fordult meg a községben élelemvásárlás címén, de a zsírért, lisztért fegyverrel lőszerrel fizettek, — szervezve, előkészítve az ellenforradalmi megmozdulást. J únius 20-án dél tájban Dömsödröl lovas futár hozta az ottani direktórium üzenetét, hogy a kalocsai, dunapataji eilenforradalmárok lefegyverezték a dömsödi vörösőrséget. Dömsödről Kiskqnlacházára indultak, ahol hasonló módon igyekeztek a történelem- kerekét visszafordítani. A Kiskunlacházáról a járási székhely, Ráckeve felé tartó ellenforradalmáro- kat a hídnál tartóztatták fel a helyi vörösőrséget és a direktórium felfegyverzett tagjai, A csepeli vörös vasas ezred 8. százada Czwik János vezetésével érkezett a helyszínre. Az ellenforradalmi megmozdulást sikerült megfékezni, s ebben jelentős szerepe volt a csepeli vörösőrségnek akik június 20. után a járási székhely rendjét és belső nyugalmát is biztosították. Az ellenforradalmi megmozdulás kezdeményezőit, irányítóit még aznap éjszaka letartóztatták és a csepeli forradalmi törvényszék június 29-én közülük három ellenforradalmárt halálra ítélt. A kivégző osztagot hivatalból a vörösőrség helyi parancsnoka Czwik János vezényelte. M ajd felrémiettek a Tanácsköztársaság bukásának napjai. A letartóztatás, a ráckevei börtöncellában átélt több hetes kínoztatás és a fájdalmas tudat hogy elveszett a proletariátus állama. Miért? Hol követték el a hibát? Vajon megtett-e személyesen mindent? Ezek a kérdések foglalkoztatták születésnapján a siralomházban Czwik Jánost. A Tanácsköztársaság fennállása utolsó napjának első éves évfordulóján 1920. július 31-én a halálos ítéletet végrehajtották. A fehérterrorista bíróság munkájával elégedett lehetett, mert Czwik Jánosban a munkásság igazi, rendíthetetlen, harcosát gyilkolták meg. Fegyó János
