Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-16 / 164. szám

1974. JŰLIUS 16.. KEDD Mt'Jrti W Kfimm* Brigádtalálkozó Tápiószecsőn A munkafelajánlásokon kívül Baráti találkozóra gyűlt ösz- sze vasárnap délelőtt Tápió­szecsőn, a művelődési házban három olyan brigád, amely szívesen, segítette és segíti a nagyközség művelődését. Ofel- la Sándor művelődési ház igazgató vázolván a helyi köz- művelődés elmúlt évtizedeit, elmondta, hogy a felszaba­dulás után Tápiószecsőn 1946. augusztus 20-án avatták a kulturházat. Az országban az elsők között alakult. Néhány év után azonban kiderült, a művelődés céljaira nem min­denben alkalmas épület ál­landó toldozgatásra-foitozga- tásra szorul. A kopott falak között azonban eleven élet folyt, folyik. Helyi népművészet A szecsői művelődési élet­nek az volt — és az ma is — az erőssége, hogy időben fel­fedezték a helyi népiművészet — tánc, ének és viselet —ér­tékeit, őrzik azt az együtte­sek és minden alkalmat meg­ragadva — tolmácsolják azt. Méghozzá országos vetélke­dők győzteseinek szintjén. Ugyanakkor a közönség igé­nyei is változtak. Nyilván­való, hogy ma már a legjobb műsortól is sokakat elriaszt, távolmaradásra késztet a sö­tét előcsarnok, a kopott te­rem, a nyikorgó szék. Ma a szecsői művelődési ház képe egyaránt mutatja a múltat és a jövőt. A jövő: a kocsmából átalakított pince­klub, amely a fiatalok — mintegy ötvenezer forint ér­tékű — társadalmi munkája nyomón messze környéken párját ritkítja. A jövő: az ak­kor még barátságtalan folyo­sóból kialakított derűs, kor­szerű, világos klub, amely esténként helyet ad idősek- nek-fiataloknak; verset, ze­nét, olvasást kedvelőknek egy­aránt. Napközben az öregek napközijének, és amely helyet adott vasárnap a szocialista brigádtalálkozónak. Eljött a találkozóra a nagy számú 'bejáró szecsőit foglal­koztató Fővárosi Szerelőipari Vállalat Mészáros-brigádja, az egyik honvédségi alakulat Dó­zsa és Damjanich brigádja, il­letve képviselőik. Az ó vodánál is segítenek Mindennapi tettekről folyt a beszélgetés. A Mészáros-bri­gád vezetője, Mészáros Jó­zsef például elmondotta, hogy a párt XI. ‘kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfor­Számítani lehet a 15 éves lakásépítési program túlteljesítésére Befejeződött a házgyári hálózat kiépítése Korszerüsileni kell a szerelőipar munkáját A Fémmunkás Vállalat kul­túrtermében hétfőn az első fél­évi munkáról és a további fel­adatokról tartottak tanácsko­zást az ÉVM-vállalatok igaz­gatói, párt- és szakszervezeti és KISZ-titkárai. A tanács­kozáson megjelent Klezl Ró­bert, az MSZMP Központi Bi­zottsága gazdaságpolitikai osz­tályának helyettes vezetője is. Padányi Mihály építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes nyitotta meg a ta­nácskozást, majd Bondor Jór ■zsef miniszter megállapítot­ta, hogy az építőipar az első félévben az előirányzottnál jobb eredményt ért el, de fi­gyelmeztette a vállalatokat arra is, hogy júniusban már nem volt olyan dinamikus a fejlődés, mint az előző öt hó­napban. A miniszter elmondotta, hogy a legújabb három nagy üzem létrehozásával befeje­ződött az ország házgyári há­lózatának kiépítése, Számí­tani lehet arra is, hogy az építők túlteljesítik a 15 éves lakásépítési programot. Az új lakótelepek beépítésében, a la­kások felszereltségében nem­zetközi viszonylatban is elis­merésre méltó eredményeket értünk el. Éppen ezért meg­engedhetetlen, hogy a csalá­dok beköltözésekor fellelhető sok apró hiba bossz,mtsa a la­kókat, rontsa az építők ered­ményeiről kialakult jő véle­ményt. Jobb szervezettséggel előzetesen meg lehetne szün­tetni minden hibát és lénye­gesen növelni a hibapont nél­kül átadott lakások számát. A nagyberuházások létre­hozásában most már nem az építési kapacitás hiánya okoz­za a problémákat, hanem az elmaradt módszerekkel dol­gozó szerelőipar. így nagyon fontos feladat, hogy korsze­rűsítsék a szerelőipar felsze­relését, szervezetét, munká­ját. Két harcsa egy húzással A levonuló árhullám a vízi emberek kezére dolgozik. Nem mindennapos zsákmány­ra tett szert ifjú Gercső And­rás, a szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezet tagja. A Ti­sza algyői szakaszán egyetlen hálóhúzással két óriás harcsát fogott. Az egyik 70, a másik 76 kilós volt. Építő szövetkezet Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő és hegesztővizsgával építőgép-szerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat AZONNALI BELÉPÉSRE ni VISZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. dulója tiszteletére a munka- felajánlásokon kívül vállal­ták, hogy ennek a klubhelyi­ségnek a gépészeti szerelő munkáit elvégzik, társadalmi munkában. Hát, íme, készen van, persze, hogy megcsinál­ták. Most az épülő óvodánál is vállalnak munkát. A Dózsa, meg a Damjanich brigád szintén „kis ügyben” segített, a kis terasz' vas tér­elválasztóit készítették és sze­relték fel és a ruhatári áll­ványoknál segítenek majd. Való igaz, ráfér az épületre a korszerűsítés és miért ne segítsenek, ha lehet! Lám, megéri, jólesik körülnézni a művelődési háznak ebben a felében. Hogyan, miként? Balázs Félix, a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsá­nak szakmaközi bizottság tit­kára a helyben dolgozó és a bejárók kapcsolatáról, e kap­csolat formáiról, megnyilvá­nulásairól beszéít, a társadal­mi összefogásról, amelynek értékét nem mindig a forint­ban kifejezhető érték adja. Miként Tápiószecsőn sem. A megnyilvánult segítség a mondatnak csupán az első fe­le. Tovább lehetne mindezt fejleszteni, de hogyan, mi­ként, ezt a község vezetőivel is megbeszélik majd, akik, sajnos, ezen a tanácskozáson nem vettek részt. Délután Tápiószecsőn foly­tatódott a szombat este meg­kezdődött népi együttesbemu­tató. Felvonultak és műsort adtak a Tolna megyei szaká- lyi asszonykórus, az abonyi táncegyüttes és Páva-kör, va­lamint a házigazdák együtte­sei. D. G.' Korszerű gabonaszárító A dömsödi Dózsa Termelő- szövetkezet vezetőinek is nagy gondot okoz az idei esős nyár. Bár a gabonatáblákon beér­tek a kalászok, a learatott termény rendkívül sok ned­vet tartalmaz. Ilyen állapot­ban pedig nem lehet tárolni, s a magtárba szállítás előtt a gabona előszárításra szorul. A probléma megoldására a tsz vezetősége a Mezőgazdasági Gépgyártól a közelmúltban egy Lajta típusú szárítógé­pet vásárolt. Ennek üzemel­tetése sokkal gazdaságosabb, mint a hagyományos lapáto­lással történő szárítás. A szá­rítógépet egy-két napon belül üzembe helyezik. Kesztyűs Ferenc felvétele Veszély a vonatok mentén Tűzvédelem az aratásnál A kenyérgabona betakarí­tását valamennyi mezőgazda- sági üzemben megelőzték a tűzvédelmi szemlék, ellenőrzé­sek. A nyári hónapokban leg­inkább a kalászos terménye­ket fenyegeti a tűz, amely az elmúlt évben tetemes káro­kat okozott. Az 1973. évi beta­karításnál több mint száz eset­ben pusztított tűz az aratás­nál és a cséplésnél, $ nagy mennyiségű lábon álló, vagy learatott termés semmisült meg. A legnagyobb veszély a vasutak mentén fenyegeti a terményt, a legtöbb tűz még mindig a mozdonyszikrától keletkezik. Éppen ezért ott, KIRÁNDULÁS Igaza van Nyu­szikának, a felesé­gemnek. Ilyen gyönyörű kániku­lában az igazi apa kiviszi családját a zöldbe, hideg húst eszik és aludttejet iszik, s egyéb ha­sonló mókákkal szórakoztatja gye­rekeit. Igaza van főleg azért is, mert nem kell egész va­sárnap a szom­szédasszony, Kug- lovicsné előadását hallgatni arról, hogy az ő ura mi­lyen művelt, okos, türelmes, szolid, figyelmes, közked­velt és egyáltalán társadalmi szem­pontból nélkülöz­hetetlen. Kuglo- vicsné vasárnapi előadása ugyanis annyira tűrhetet­len, hogy a töltő­toll is kinyílik hangjára az ember zsebében. Este a gyerekek örömére összecso­magolunk: 40 főtt tojás. 70 palacsin­ta, 30 fasírt, 20 rántott szelet, 2 li­ter aludttej és 8 üveg Kinizsi sör. Éjfél után Gézuka ráugrik a hasamra és elrikoltja ma­gát: — Ide, ide, itt a sok orrszarvú bo­gár!!! — S másik oldalára fordul. Korán reggel fel a hátizsákot, kéz­be a botot. A leg­boldogabb pilla­nat, amikor Kug- lovicsné ajtaja előtt elmegyünk: zárva, az ablakok lefüggönyözve. Hahaha, kinek tart ma előadást a jólnevelt, közked­velt uráról?! Neki az autó­busznak. Amerre csak ellátok, min­denütt papák, ma­mák, gyerekek, batyuk, csomagok, szatyrok. A papák ordítanak, hogy nemászkálj, a ma­mák furakodnak, hogy dekérem-de- kérem, a gyerekek visítanak, a kalauz tépi a haját és a jegyeket, a szaty­rokból pelenkák és hideg virslik po­tyognak le, a cso­magokból szétnyo­mott tortadarabok buggyadoznak elő. No, csakhogy meg­indult a busz. Re­csegve kapaszko­dunk, majd ka­nyarodunk, bent ölekbe huppanok, megkapaszkodom egy bácsi hajában, nem tesz semmit — mondja, hiszen ez kirándulás. Guszti eltűnt, majd látom, hogy a padok alatt buj­kál a szemtelen, szólni akarok rá, amikor egy húsos nő felsikolt: — De Rudolf! — Katika bömböl, hogy na­gyobb a szája a fejénél, Gézuka is rákezdi. Hehehe, kinek fogja ma el­hencegni Kuglo- vicsné a türelmes urát?! — Göröblyéste- repce! Ezt a kalauz ki­áltja odalent, mi pedig lefelé törte­tünk, mert min­denki egyszerre akar leszállni, hogy mihamarabb a természet ölébe huppanjon. Ahogy a nagy filozófus mondd, Rousseau: „Vissza a termé­szethez!” Hát mondhatom, gyönyörű a folyó­part, mellette zöl­dellik a világ leg­szebb szőnyegje, a nagy rét, fenséges a jegenyefasor is, balra repcevirág- gál hívogatja a nagy természet a ménecskéket és a festőket. Élő Mun- kácsy-kép. Platá­nok, cserjék, fű, fa, levegő, illat, napfény és árnyék, édes hűvösség és csend, nyugalom. A kis dombocska mellett isteni az a bokor. Gömbölyű, árnyas kis bokor. Az lesz jó nekünk. Irány a bokor. Hűs, illatos, szél- től-melegtől véd. Gyorsabban igye­kezzünk, mielőtt rá nem csap vala­ki. Leheveredünk a tövébe, neki­esünk a húsnak, palacsintának, aludttejnek, sör­nek. Szaladjunk hát! A bokor meg­mozdul! A bokor szétnyí­lik! Hol a vadász­puskám? Zebra­csíkos vad rohan egyenesen a fele­segemnek. Mind­járt felfalja. De nem, csak széttárt karjával átölelé és kiáltja: — Drágám, ez aztán a meglepe­tés ... Jenő, ne za- bálj annyit, gyere, nézd csak, kik vannak itt. Mert itt van ám az én férjem, a világ leg... leg... leg... S a bokor mé­lyéről elömászik Kuglovics szom­széd. Meg kell bolon­dulni! Rousseau, az a híres filozó­fus ebben a hely­zetben vajon mit mondana? Csak azt, amit én és a feleségem: — Gyerünk gyor­san vissza a bér­házakba ... Dénes Géza [ ahol a gabonát a vasútvonal- I hoz közel vetették el, az ara­tást már az úgynevezett viasz­érésben kell megkezdeni. A tűzvédelmi ellenőröknek munkát ad a rendszeres fel­mérés; meg kell állapítaniuk, hogy mindenütt kioktatták-e a gépek kezelő személyzetét a szükséges tudnivalókról, és ellenőrizniük kell, hogy a ga­bonatáblákon megfelelő-e a tűzoltófelszerelés. Felkészül­nek arra is, hogy a learatott termést mindaddig óvják, amíg be nem kerül a magtá­rakba. A mezőgazdasági termé­nyek betakarításánál mind­inkább számolnak azokkal a tűzesetekkel, amelyeket a me­zőgazdasági gépek és beren­dezések okozhatnak. Ezért a műszaki eszközök rendszeres ellenőrzését megszigorítják. — Szervezésfejlesztés. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat két évre szóló 54 pontból álló programot dol­gozott ki a szervezésfejlesz­tés korszerűsítésére, a többi között: a nyereségképzés el­veit, a gazdálkodási tevé­kenység javításának mód­szereit, a vállalkozási folya­matok rendszerét. Hal a volán mögött Ismert történet. Megírtuk, hogy öten, majdnem egész napi kocsmázás után beül­tek egy teherautóba, s késő este továbbindultak Török­bálintra egy újabb nyitva tartó vendéglőt keresni. Az­tán egy éles kanyarban, nagy sebességgel belerohantak a mély árokba. A bíróságon fény derült arra is, hogy — sajnos — nemcsak az azóta négyévi szabadságvesztés­re elítélt gépkocsivezető­ben, de a tanúként megidé­zett életben maradt utasok­ban sem merült fel annak tudata, milyen veszélyes út elé vágnak, azon bizonyos ferde nap után. Olyan elé, ami ötük közül kettőnek az utolsó fordulója lesz. Vitet­ték magukat, de valójában ők is magukkal vitték a sofőrt, hisz rábírták, üljön a volánhoz. Egy másik hasonló ügy tárgyalásán, ahol a vádlott mellett, képletesen ott ült az alkohol is, sok egyéb kö­rülmény mellett azon döb­bent meg a hallgatóság, amikor az egyik gépkocsi- vezető foglalkozású tanú, aki adott esetben utas volt, a büntetőtanács elnökének kérdésére, — nem félt-e egy annyira ittas vezető mellett hegyet foglalni, és egyálta­lán, mint kollégában nem ötlött-e fel, hogy munka­társának nem lenne szabad vezetni — az volt a válasz: nem! Persze, amikor bekövet­kezett a karambol, már nem ő ült mellette. Nem látta, miként gázolja ha­lálra az előtte haladó ke­rékpárost, három gyerek édesapját. Nem látott a ré­szegségtől. Állítólag nem ér­zékelte az ütközést, a bíró­ság előtt ugyanúgy cserben­hagyta emlékezete, miként áldozatát ő az úton. Sze­rencséiére nem kellett a gyászba öltözött özvegy sze­mébe néznie, mert a vád­lottak padján háttal ült ne­ki. A baj lehetősége abban a pillanatban előrevetíti ár­nyékát, amint a sofőr vagy a motoros poharazni kezd. S ha a törvény ezzel kap­csolatosan nem is terjed ki az útitársakra, a közömbös és flegma „jóbarátokra”, ha nem is ittas vezetéséért, de közvetve társadalmilag ők is elítélendők. P. Zs. A BKV BEC ADTÓBUSZGARÁZS (1146 Budapest, Cházár A. u. 1.) két „Ganz és társa” típusú, BW-rendszerű ikerkazánjának csövezésére és falazásán kivitelezőt keresünk A csövezéshez szükséges, A 35.29 minőségű csövek kazánonként: 108 db 4,05 m hosszú, 76X4 mm-es lángcső, 12 db 76X4 mm-es összekötőcső, 12 db 76X4 mm -es ejtőcső. A munkát 1974. október 18-ig kívánjuk elvégeztetni. Jelentkezni lehet: a BKV Magasépítési Osztályán, 1096 Budapest, Hámán Kató u. 1/c. sz. alatt, a 140—815/901-es telefonszámon, Mikszáth ügyintézőnél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom