Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

1974. JULIUS 3., SZERDA Kisíaliidi Strobl Zsigmond és Ligeti Lajos kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kisfaludi Strobl Zsig- mond kétszeres Kossuth-dí- jas szobrászművésznek, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló művészének, kiemelkedő kép­zőművészeti munkássága el­ismeréséül 90. születésnapja alkalmából a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Ligeti Lajos Kos- suth-díjas akadémikusnak, az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem tanszékvezető taná­rának tudományszervező, tu­dományos, oktató és közéleti tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke adta át Elismerés az Éneklő ifjúságért A KISZ központi bizottsá­ga és az úttörőit szövetségé­nek elnöksége elismerő okle­véllel tüntette ki az Éneklő ifjúság amatőrmozgalom rá­diósstábját: Bónis Ferencet, az ifjúsági rádió zenei szer­kesztőségének vezetőjét, Vo­gel Mária és Nádas Katalin műsorszerkesztőket, Kispis- ta Istvánná és Lukin Cecilia műsorezervezőt. Önállóan, ötletesen Tizenéves klub Tornázom. „Találkozunk Egerben — déli tizenkét órakor, a Dobó István téren. Miúdegy,' ho­gyan érsz oda és mivel, csak pontos légy!” Csak ennyi a javaslat. A fenti programot a porná- zi művelődési ház tizenéves klubjának tagjai hirdették meg, saját maguknak és si­keresen lebonyolították. Or­szágjáró túrasorozatuk első találkozója volt ez a kirán­dulás. Harangszóra berobbant — Milyen volt?... — Klassz! Nagyon jó! — elragadtatott jelzők röpköd­nek mindenhonnan. Magdics Ilona, a tizenéves klub titkára. Diáklány, tizen­öt éves. _■— Nagyon izgalmasan kez­dődött akkor a nap — szusz- szán egyet, hogy végre szó­hoz jutott — Barátnőmmel már kora hajnalban fölkel­tünk, hogy idejében ott le­gyünk a megbeszélt he­lyen. Stoppal utaztunk. El­meséltük alkalmi segítőtár­sainknak, hová indulunk és miért. Nagyon tetszett mind­egyiküknek az ötletünk, ezért szívesen segítettek és gyor­san, nehogy elkéssünk. — Én is a barátommal vet­tem részt a kiránduláson — kapcsolódik a beszélgetésibe Domokos Gábor, aki tizenhét éve ellenére már elismert munkásnak számít. — Itt­honról busszal indultunk, az­után stoppal, sőt, jó néhány kilométert biciklivel is meg­tettünk, mert útközben min­denhol segítették nekünk is­CEGIED, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKŐRÖS SZENTENDRE Terem SZENTENDRE Kert ABONY BUDAÖRS DABAS JÜLIUS 4-TÖL JÜLIUS 10-IG 4— 7: Napszúrás 8—10: La Mancha lovagja 4— 7: A veréb is madár* 8—10: Kő a szájban 4— 7: La Mancha lovagja 8—10: Szikrázó lányok 4— 7: A tojás 8—10: A sárga Fiat három utasa 4— 7: Az ezredeseket akarjuk 8—10: Vadállatok a fedélzeten 4— 5: Pál és Paul* 6— 7: Szikrázó lányok 8—10: Hangverseny Bangladesért 4— 10: Apacsok 5— 7: Halálgyár az őserdőben I—II. 8— 9: Felszarvazzák őfelségét 10: Zahar Berkut DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA 4— 7: Volt egyszer egy zsaru 8— 9: Lóháton, ágyútűzben 4— 7: Hárommilliárd lift nélkül 8—10: Az aranyember 6— 8: Ki van a tojásban? 10—11: A rendőrség megköszöni* 4— 5: Egy srác fehér lovon 6— 7: Menyegző 8— 9: Andrej Rubljov I—H. 5— 6: Flórián kapitány I—H. 7— 8: Szerelem a tengeren 4— 5: A betyárok bosszúja 6— 7: Az audiencia* 8— 9: Egy srác fehér lovon 4— 7: Kettős bűntény Hamburgban 8—10: Napszúrás 4: A koma kalandjai 5: öten az égből 0: Menyasszony a zsákban 7: A lovag végakarata 8—10: Twiggy, a sztár PlUSVÖRÖSVÁR 5—10: Volt egyszer egy vadnyugat I—IT. POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS 4: Hurrá, nyaralunk! 5— 7: A rendőrség megköszöni* 8— 9: Hyppolit, a lakáj 4— 5: Az audiencia* 6— 7: Lóháton, ágyútűzben 8— 9: Az ezredeseket akarjuk 4— 5: Lila ákác 6— 7: A sárga Fiat három utasa 8— 9: Az audiencia* 4— 7: Hangverseny Bangladesért 8—10: Mi, férfiak •Csak 16 éven felülieknek! 36 szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT merősök és nekünk szurkoló ismeretlenek. A bicikliket kölcsönkaptuk... Olyan volt az egész utazás, mint egy iz­galmas verseny. — Voltunk vagy harmin­cán — folytatja a klub tit­kára a beszámolót. Tizenkét óráig mindenki megérkezett. Igaz, Elek Pista az utolsó pillanatban, harangszóra rob­bant be. Szó szerint robbant, mert, motorral jött, egy nem éppen jó állapotban lévő mo­torral. .. Útközben kétszer is defektet kapott, és ha* nem segítenek neki azonnal, biz­tosan elkésik... Ki mit főz, azt eszi Kiss Mária, a művelődési ház művészeti előadója ed­dig csendesen figyelte a lel­kesen mesélő gyerekeket. Most közbeszól. — Néhány klubtag már előző nap elutazott az Eger melletti Szépasszony völgyé­be. Amikor délre összegyűlt a társaság, boldog üdvrival­gással köszöntötték egymást. Hát, azt az örömzajos „kon­certet” hallani kellett volna! Egy olcsó étteremben meg­ebédeltünk, majd elindultunk fölfedezni a város műemlé­keit, nevezetességeit. És még arra is jutott idő, hogy kö­zösen leruccanjunk a Szépasz- szony völgyébe. Nagyon jó hangulata volt mindenkinek, sokat énekeltünk, játszot­tunk. .. — Hazafelé már mindnyá­jan vonattal jöttünk — mond­ta Pollák Karcsi, aki „kint az életben” egy építőipari ktsz-nél keresi a kenyerét. — A vonatjegyet a művelő­dési ház fizette, így nekünk az egész napos kirándulás — az olcsó ebédet kivéve —, semmibe sem került. Tízórait és uzsonnát otthonról hoz­tunk, hideget. — Mostanra újabb túrát ter­veztünk. Ki mit főz, azt eszi jel­szóval — mondja Kiss Mária. — Hogy pontosan hová me­gyünk, azt még eldöntjük. Mindenesetre most ki a zöld­be, víz mellé, hiszen főzni fogunk. Csörgő-zörgő kirán­dulók leszünk, mert minden­ki maga hozza a bográcsot, serpenyőt, nyersanyagot, meg egyéb konyhai kellékeket... Pomázon az ifjú generáció szervezett közösségi élete fo­lyamatos. A tizennégy éven aluliakat a gyermekklub, a tizennégy és tizennyolc közöt­tieket a tizenéves klub fo­gadja. A „tiniklub” nyáron lesz kétéves. Vannak vagy hetvenen, általában minden péntek délután itt „tengetik” életüket. önkormányzatuk van. Ko­moly „Szabályzatuk” is — és évente öttagú vezetőséget Vá­lasztanak,- mint a KISZ-ben, sőt naplót is vezetnék. Az éves programot december 31-én, szilveszteri klubestjükön állít­ják össze, pontosabban akkor adják le javaslataikat, ötletei­ket. Január első klubfoglalko­zásán válogatják, rendezik az összegyűlt anyagot. Egész év­ben gyűjtik az ötleteket, véle­ményeket a speciálisan e célt szolgáló „Kívánság-javaslat postaládákban”, amelyeket a község forgalmas pontjain ál­lítottak fel; moziban, HÉV-ál- lomáson. boltokban... A ki­szűrt, összeállított éves prog­ram nagyon változatos. Köpenyes bál — Szerencsések vagyunk, mert van „miből” kiállítani színes, érdekes műsorokat — mondja Zeíe Marianna, a klub gazdasági felelőse, aki „civil­ben” elsős gimnazista. — A klub alaptőkéje a befolyt tag­díjakból tevődik össze, ami negyedévre személyenként ti­zenöt forint. A községi tanács tízezer forinttal támogatja klubunkat... Idei programúkat mutatják. Csak néhány téma ebből: testedzés, testkultúra, közös­ségi élet, vidám illemtan, fia­talkorú bűnözők, szexuális té­mák, vitaestek, vetélkedők ... A köpenyes bált szeptember első klubestjén rendezik, az idén harmadszor, és így már hagyománynak számít. Csak iskolaköpenyben lehet be­jönni ... Erre az estére talán az egész községből idevándo­rolnak a köpenyek. A vasárnapi disc jockey a legvonzóbb programok egyike. Ilyenkor a klubon kívüliek is „megszállják” a termet, s ve­lük együtt nem is telt, hanem tömött a ház. Nemcsak táncol­nak és zenét hallgatnak a disc jockey rajongói, zenei vetélkedők, táncversenyek, memóriajátékok tarkítják a programot. Imádnak vitatkozni. Egyik vitaestjükön a ma forradálmi- ságáról volt szó. — Olyan heves, izgalmas vita alakult ki, hogy teljesen kiszáradt a szánk a sok be­szédtől — mondja Magdics Ili. — Egymás után ürítettük ki a vizes kancsókat. Ha valaki kí­vülről néz akkor bennünket, biztosan nem hiszi el, hogy csak vizet ittunk ... Önmagukat mutatják, adják Programjaikhoz tartozik a közös színházlátogatás, tartják a kapcsolatot más ifjúsági klubokkal... Egyszerűen ke­vés itt a hely bemutatni prog ramjaikat. Valami azonban minden összejövetelen közös: a lelkes vidámság, a jó hangulat, a kezdeményezőkészség. Önma­gukat adják és mutatják meg itt. Szabó Éva — Gödöllői egyetemisták külföldön. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem má sodéves gépészei közül nyá­ron húszán a Szovjetunióba, kilencen az NDK-ba utaz­nak szakmai gyakorlatra, további harminc hallgató Lengyelországba és Bulgá­riába megy. A harmadéves gazdászok közül július 1-én nyolcam Moszkvába, július 8-ám tizennyolcán Lipcsébe és ugyanennyien Berlinbe utaznak húsznapos szakmai gyakorlatra. Az első idei szabadtéri operaelőadás A Hunyadi László a Margitszigeten Erkel Ferenc első sikeres, kiforrott alkotása, a Hunyadi László zenetörténeti és tör­ténelmi-politikai jelentőségén túl, ma is elevenen ható, sodró, lendületes alkotás, iz­galmas dráma, megrendítően szép muzsika. Igazán alkal­mas a szabadtéri megszóla­lásra. Ezért is tűzte — helye­sen — műsorára a Margit­szigeti Szabadtéri Színpad. Az idei nyári szezon első sza­badtéri operabemutatójának rendezője, Szinberger Sándor épp a zenemű nagyságából, máig ható erejéből akart ki­indulni. A darabról írott ta­nulmányában olvashatjuk, hogy a mű nem szorul „soha nem látott rendezői megol­dások tündöklésére”. Mégis, ezt a tündöklést és látvá­nyosságot, ami azért a sza­badtéri előadások elengedhe­tetlen kelléke, a jó érzék­kel mozgatott nagy szereplő­apparátus (nagylétszámiú kó­rus és statisztéria), vala­mint Köpeczi-Bócz István szép díszlete és Márk Tivadar szinpompás jelmezei szolgál­tatták a Margitszigeten. Ilosfalvy Róbert jelenléte avatta az estét egyedülálló él­ménnyé. Az immár világhí­rű tenorista minden magyar- országi „vendégszereplése” ki­vételes élmény: lényűgöző szuggesztív egyénisége szár­nyaló, meleg fényű tenorjá­val kiegészülve kivételes pil­lanatot teremt a színpadon — megszületik a figura teljes egysége, a zenei és színpadi megjelenítés magas rendű szintézise. Hunyadi László alakja bizonyára különösen kedves számára, hiszen ebben a szerepben debütált opera­házi pályája kezdetén. Gara Mária szerepét is ven­dégművész énekelte: R odica Popescu, a kolozsvári opera művésze, akit tavaly a Mar­gitszigeten a Cigányok nagy­sikerű előadásán ismerhetett meg a magyar közönség. Űj szerepében ismét meggyőző alakítást nyújtott, gyengéd lírával keltette életre Gara Máriát. Palcsó Sándor fénylő, ér­ces tenorjával, kitűnő karak­teralakítással jelenítette meg László király ellentmondásos figuráját. Szilágyi Erzsébet szerepét Ágay Karola énekelte fénylő koloratúrákkal, nagyszerű drámai erővel. Ugyancsak ma- ■gas színvonalú alakítást nyúj­tott Radnai György Czillei Ul- rik szerepében, Széki Sándor, aki Gara nádort énekelte, va­lamint Barlay Zsuzsa az if­jabb Hunyadiként. Szabadtéri színpadon rit­kán hallott nagyszerű pro­dukciót nyújtott a Rádióének­kar, kiegyenlített stílusos, kultúrált énekléssel. Említés­re méltó a Palotást táncoló Pécsi Balett szereplése is. A MÁV Szimfonikus Zenekart Medveczky Ádám vezényel­te drámai lendülettel, ben­sőséges lírával, távol min­denféle látványosságtól, a mű igazi szellemében. Korda Ágnes Meglepő és megrendítő Szántó Piroska kiállítása Szentendrén, Álarcos (1971) áldoznak, színeik — a fekete- fehér-arany-ezüst, kevés bar­na, csöppnyi zöld — és a ka- ligráfia által, ami Szántó Pi­roska sajátja: elvonttá lesz és csak-csupán világos jelrend­szerű kép. Neim borzaszt el a leghinárosabb ábra sem, a növényekkel átfont. bog­lyas-leveles : gyönyörködünk a gondolatban és a megvaló­sításban. Az alapgondolat két em­ber elválaszthatalansága, a romló anyagban is együvé tar­tozása. Ezenkívül a hit, mely­nek horgonyát a művésznő különböző mélységekbe le­engedte, de, úgy látszik, sem a szocializmusban, sem a ka­tolicizmusban nem fogózko- dott meg. Szubjektív — és végletekre hajlamos — én­je végre rátalált a humuszra, ami befogad, de nem sem­misíti meg a szerelmet. Elháríthatatlan, hogy köl­tőkre hivatkozzunk ennél a témánál, s úgy látjuk, e ké­pek választ adnak Nagy Lász­ló kérdésére: „Ki viszi át a szerelmet?” Mindenki át- viheti, aki úgy hisz múl­hatatlan erejében, mint Szán­tó Piroska. Ez a különös, sír­va nevető, könnyen köny- nyező művésznő tág szemmel néz a halállal szembe, mert élete teljes a befogadás és kifejezés egységében, s ha így van, mint hiszi, máris halhatatlan. Gyönyörű bátor­sággal kibányászta magából, a halál utáni lét vágyából a számára egyedül kívánato­sat: az örökké való összetar­tozást. Kiállítása festőnek és asz- szonynak nagyformátumú mű­vészt mutat. Szabó Magda író megnyitó beszéde a megér­tés és átélés fényeit fordí­totta művek és a nézők felé. Oelmacher Anna nyezetében, napocskák gya­nánt emelkednek és tündö­kölnek. Meglepő az is, hogy virágait nem kellett aként hu­manizálnia, mint korábban, hogy ti. emberarcot kap­nak, mert teljesértékűek a világrendben anélkül, hogy ránk, emberekre hasonlíta­nának. De itt most a Szerelmesek sorozat zengi a prímet ha­talmas érett hittel és — bi­zony — tudással. Mert csak érett ember-asszony képes a szerelmet, a testi szerelmet átvinni az elmúlásba, a csont­vázölelésbe, gyökérgubancba ágyazottan, vagy ó-arany ra­vatalon összefonódni és min­den megmaradt ízével tapad­ni, omlani, engedni! Férje, Vas István költő nagy lélegzetű versben ün­nepli ezeket a nem minden­napi témájú és formájú mű­veket. s egyhelyt azt írja: „Ilyen buják csak azok tud­nak lenni, akik már nincse­nek. .S ez a „nem-lét” kü­lönös módon kirekesztette a képekből az erotikát. nem sugall bujaságot — a nézőnek legalábbis nem. Az össze- kuszálódott szkelettek (csont­vázak), bár félreérthetetlenül elmondják arányaikkal és rit­musúkkal a rítust, amellyel A Szentendrei Nyár nyitá­nya Szántó Piroska képei­nek kiállítása a Művésztelepi Galériában — amint arról a tegnapi lap hírt adott. Meglepő és megrendítő e kiállítás. Témája a szerelem és a halál, illetve a halhatatlan szerelem. Különös egybeesés, hogy a reggeli lapban Garai Gábor szép verse idézi a ha­lálon túli életet: „... és min­den újra-éled — ezredévbe se telik talán: tüzünktől igézve elindul és beszélni kezd & pálma.” De Szántó Piroska nem az anyag csodálatos me­tamorfózisát énekli, hanem az anyagban rejtőző, abból táplálkozó érzés halhatatlan­ságát festi. Ami képeiben meglepő, az a témára koncentráltsága és a kifejezés következetessége. Mert van itt még néhány gyö­nyörű virág a régebbi téma­körből. óriás szarkaláb szer­kezetes szépségében, vagy egy hálós rendbe tisztult, pom­pás karalábé utolérhetetlen lilája. Tehát maradtak, il­letve nem múltak el ked­vencnek lenni a virágok. De most csak mellékszólamként a Szerelmesek sorozat mellett, bár a nagy. nyolc négyzet- méteres Cantata Profana go­belinkartonján jelentős sze­repük van a szarvasfiúk kör-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom