Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

MOHOMIDÉRI PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1974. JŰLIUS 13., SZOMBAT Fcl világositás, véradásszervezcs Jól dolgoznak a vecsési vöröskeresztesek Együttműködve a község egészségügyi dolgozóival Az MSZMP vecsési végre­hajtó bizottsága legutóbbi ülé­sén a Magyar Vöröskereszt nagyközségi szervezetének te­vékenységét tárgyalta meg. A szervezetnek jelenleg hat­száz tagja van. Főleg az idő­sebbek és a háziasszonyok tesznek sokat községük egész­ségvédelméért. A tagság átlag- életkora az 50 év fölött van. Az orvosok hivatalból, má­sok, egyre többen, társa­dalmi munkában szervez­nek, illetve tartanak elő­adásokat. Az elmúlt időszakban igen nagy sikert ért el dr. Pallinger Georgina előadássorozata. Ha­sonlóra a jövőben is sor kerül. A vöröskeresztesek igen fon­tos feladatuknak tartják a fel- 1 világosítást, a betegségek meg­előzését, az önkéntes véradás és tüdőszűrés megszervezését, JEGYZET Bajiunk, felnőtteken múlik Szeptembertől júniusig ráhagyatkozunk az is­kolára, az óvodára és a napközire: jó helyen van a gyerek. Olyankor az elfog­lalt szülők csak reggel és este, esetleg tévénézés köz­ben találkoznak gyerme­keikkel. A felelősség nagy részét magukra vállalják a tanintézmények. Nyáron elszaporodnak a gyei-mekbalestek. A vaká­ciónak még a harmadát sem tudjuk magunk mö­gött,. de már járásszerte több gyermek szenvedett sérülést, s három baleset okozta gyermekhalál is be­következett. Nem lehet eléggé hang­súlyoznunk a felnőttek fe­lelősségét, hiszen hiába múlnak az évek, a helyzet nem változik. A veszélyek az engedély nélküli csavargások körül leselkednek. Nyaranta ke­resik fel a gyerekek a min­den község külterületén ta­lálható veszélyes helyeket, amelyek fantáziájukat -iz­gatják, kalandvágyuk ki­elégítését ígérik. Úriban a halastó és kör- nyéke örvend nagy népsze­rűségnek, bár több helyen tábla hirdeti a fürdési ti­lalmat. Szinte minden községben álcád téglagödör, amely, eső­vízzel telve, már nem egp belemerészkedő gyerek ha­lálát okozta. S aKadnak ho­mok- meg agyagbányák, a domboldalokon pedig elha­gyott, omladozó pincék is. Sülysáp alsó és felső ré­szén egyaránt találunk ma­gas falú, ugrándozásra csá­bító, úgynevezett homokki­termelő helyeket, például Mendén is a tanulók ked­venc kirándulóhelye az el­hagyott téglagyári agyag­bánya. Az említettek veszélyes­séget fokozza a lakott hely­től való távolságuk, vala­mint az, hogy egyre in­kább szemétlerakátnak használják őket. Gyomron a strand esti, engedély nélküli látogatása idézhet elő baleseteket: a strand hátsó oldalán, a rossz kerítésen könnyű­szerrel be lehet jutni a te­rületre. A határban az elhagyott kutakat néhol csak a düle- dező káva, esetleg a magas gaz jelzi, ami nem elég fi­gyelmeztetés az óvatosság- ra. fsak néhány veszélyes helyről szóltunk, de járásszerte igen sok akad. Rajtunk, felnőtteken mú­lik, hogy szeptemberben lebarnult, egészséges gye­rekek ülnek-e minden pad- ban, vagy néhány pad üre­sen marad. Lukács István AZ ÍGÉRET SZÉF SZÓ... Nehéz lesz az elvesztett bizalmat visszaszerezniük A MÉK monori kirendelt­sége, már tíz nappal koráb­ban, falragaszokon közölte Sülysáp lakosságával, hogy a TÜZÉP-telep melletti, 123- as boltjában, június 8-án, dél­előtt 9 órától 11-ig az első­osztályú meggyet 14, a má­sodosztályút 11, a cigány­meggyet pedig 8 forintért vá­sárolja meg. A felhívásra sokan egybe­gyűltek a boltocska ejőtt, va­lamennyien gyümölccsel meg­rakodva. de o monori átve­vők nem jelentek meg. A-z. emberek jogosan méltatlan­kodtak. Á bolt vezetője csillapíta­ni igyekezett a türeimetlen- ■ kedőket. — Várjanak még egy ki­csit — mondogatta —, bi­zonyára hamarosan itt lesz­nek az átvevők, telefonon ne­kem is tudtomra adták, hogy feltétlenül eljönnek. Az emberek vártak tehát még jó ideig, de aztán csa­lódottan szétszéledtek. Nagy baj ugyan nem esett, mert a termelők többsége meggyét az ÁFÉSZ felvásár­lótelepén értékesítette, mégis elítélendő a MÉK monori kirendeltségének eljárása. Fel­tételezzük, hogy valami igen fontos, előre nem látott ok miatt nem ' érkeztek meg az átvételre kijelölt személyek Sülysápra, annyit azonban iga­zán megtehettek volna, hogy boltjukba telefonálnak, és tá­volmaradásukért elnézést kér­nek a gyümölcs átadása vé­gett egybegyűltektől. Nagy kár, hogy nem tet­ték meg, mert az elvesztett bizalmat nem lesz könnyű visszaszerezniük. (ky) Két pofonért — ezernyolcszáz forint N. Sándor gyömrői lakos a minap, alaposan felöntve a garatra, a gyömrői Halász­kertben belekötött Cz. F. gyömrői lakosba, majd he­ves szóváltás közepette, két­szer pofon vágta őt: 1800 fo­rint bírságot kell N. Sándor­nak fizetnie. lebonyolítását. Tavaly 49,5 li­ter vért adtak az önkéntes do­norok, akik közül igen sokan már a tizedik, huszadik alka­lommal jelentek meg véradá­son : kitüntetéseket, plaketto­kat adtak át nekik. Az idén lezajlott tüdőszű­résen 14 ezer hatszázhu- szonketten jelentek meg. A vöröskereszt-szervezet tagjainak kapcsolata a község egészségügyi dolgozóival igen jó: együtt szervezik a külön­böző ismeretterjesztő előadá­sokat, és kellő tapintattal lép­nek fel a környezetük által veszélyeztetett gyermekek egészségvédelméért. Vecsésen húsz elsősegély- nyújtó helyet létesítettek. E helyek jelentősége nagy, hiszen életmentésre is al­kalmas a felszerelésük. — Egyik fontos feladatunk a tagság megújítása: várjuk so­rainkba azokat az ifjú vörös­kereszteseket is, akik a megyei versenyen első helyezést ér­tek el — mondotta egyebek között Bittner József, a helyi szervezet elnöke. Somogyi Lajos, a nagyköz­ségi tanács elnöke, a községi párt-végrehajtóbizottság tagja, javasolta, hogy jövőre a Sem­melweis emléknapot tegyék Vecsésen azok ünnepévé, akik a lakosság egészségének meg­óvása érdekében a legtöbbet fáradoztak. A javaslatot a végrehajtó bizottság egyhangúlag elfogad­ta. Bánföldi Zsuzsa Segítségért — segítséget Igyekvő fiatalok A monori FÜSZÉRT-fiók a Kossuth Lajos utcában műkö­dik. Tárt kapuin a járókelő akaratlanul is belát, látja az udvaron feitornyozott árut, amit raktár híján, nemigen tudnak máshol elhelyezni. Nyüzsgés, forgalom és sok fiatal arc. Rakodók, kocsikísé­rők, eladók. A fiók dolgozói­nak több mint fele 30 éven aluli. Felelősségteljes munká­val járulnak hozzá, hogy a három járás éléskamrája biz­tosítsa a lakosságnak minden napra azt, amire szüksége van. A mag: tizennégy ember Tóth István, a FÜSZÉRT- fiók KISZ-titkára is fiatal szakember, hivatalból, de sa­ját tapasztalataiból is jól is­meri a húsz és harminc év közöttiek munkahelyi gond­jait, körülményeit. A KISZ. alapszervezet lenne hivatott összefogni a fiatalokat, ami azonban számtalan akadályba ütközik. — A nyolcvannégy KISZ- korosztálybeli fiatal közül ti­zennégyen vagyunk KISZ-ta- gok. Kevés, de magyarázható: a segédmunkások, a rakodók munkaideje egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy összejöhes­sünk. Szétszórtan dolgoznak, s nem ritka az sem, hogy pár hónap múlva elmennek a vál­lalattól. A mag, a tizennégy ember stabil közösség. Bár nincs helyünk, ahol taggyűlést tartsunk, esetleg kölcsönkért irodában, minden lehetősé­get megragadunk, hogy te­hessünk valamit. Július 20-án kétnapos kirándulásra me­gyünk, amire úgy jött össze a pénz, hogy eladtuk a nálunk már semmire sem használha­tó göngyöleget, a fonat nélküli demizsonokat, vodkás üvege­ket. Hamarosan ismerkedést, tapasztalatcserét szervezünk a ceglédi és a váci FÜSZÉRT- fiókok fiataljaival, közös pes­ti kiruccanással egybekötve... Nehéz a társaságot munkaidő után . itt tartani, de havonta focimeccset szervezünk, utána közös vacsorát. Éppen a múlt héten zajlott le ilyen prog­ram. Minden évben jelentkeznek Hogy nincs önálló helyisé­gük, az gond ugyan még, de épül már az új telephely, ahol a fiataloknak is jut majd egy klubszoba. Munkahelyi közér­zetük a meglehetősen mostoha körülmények ellenére is na­gyon jó. A KISZ-titkár fogal­maz így, s indokolja is, hogy miért: — A vállalatvezetőség min­dent megtesz az érdekünk­ben. Bátran kijelenthetem, nincs rossz dolga itt a fiatal szakembernek. Csak néhány példa: hét évvel ezelőtt gya­kornoki pályázatot hirdettek, akkor jelentkeztünk öten. Az­óta Bajnóczy Ilona, a központi marketing osztály előadója lett. Kégli Jánosné a lyuksza­lag csoportvezetője, egy volt gyakornok a dabasi lerakat raktárvezetője... Felelős, ran­gos beosztások. Aki tanulni akar, minden segítséget meg­kap hozzá. Ezért végezhettek ketten kereskedelmi főiskolát közülünk, az idén is hárman fejezték be tanulmányaikat, de nincs olyan év, melyben ne jelentkezne továbbtanulásra néhány fiatal. Décsi Nándor pár éve még kocsikísérő volt, most főinstruktor. Ők győzlek a versenyben A vállalat valóban sokat tesz azért, hogy szakgárdát nevel­jen a fiatalokból. A monori fiók az idén is. két megye FÜSZÉRT-fiókjai között lett első a vállalati versenyben. Nem kis része van ebben a fiataloknak, akik a segítséget segítséggel viszonozzák. K. Zs. MA Megemlékezés Pabló Némádról A gyömrői művelődési ház­ban ma, szombaton, este 7 órai kezdettel megemlékez­nek a Nobel-díjas chilei köl­tőről, Pabló Nénidéről, szü­letésének 70. évfordulója al­kalmából. Versmondóként köz­reműködik Mocsári János, a művelődési ház irodalmi szín­padának tagja. Kisállattenyésztő szakcsoportban Kedvezményekben részesülnek ZAVAR AZ ÁTVÉTEL KÖRÜL Üllőn a nyúltenyésztés gyors fejlődésnek indult: amíg évekkel ezelőtt csalt 1000— 1300, az idén már 4570 nyúl szállítására kötöttek a köz­ségbeliek szerződést, akik a vecsési kisállattenyésztő szak­csoport keretében működnek, s mint tagok, különböző ked­vezményekben részesülnek: magasabb átvételi árat kapnak állataikért, s jutányos áron jutnak tápszerekhez is. A három kilón aluli nyúlakért nyáron 30, télen 33 forintot fizetnek nekik kilónként, a három kilón felüliekért pe­dig, az időszaktól függetle­nül, egységesen 26 forintot, míg a szakcsoportba nem,tar­tozóknak kevesebbet. Az átvétel körül eddig za­varok nem mutatkoztak, de legutóbb kellemetlen meg­lepetés érte az üllői tagokat: állategészségügyi okoból, egye­lőre Üllőről nyúlat exportálni nem lehet, az üllőd nyúl csak belföldön értékesíthető, s a Baromfiipari Országos Vál­lalat kecskeméti gyáregysége nem küldött járművet, a tap­sifüleseket nem lehetett el­szállítani, pedig több mint 500 várt átvételre. KIVÁLÓ A környező községekből is Egyik júniusi lapszámunk­ban felidéztük az első monori filmvetítések emlékét. A kez­detleges technika, a vonzónak egyáltalán nem mondható épü­let ellenére is, a községben igen népszerű, látogatott volt a mozi. S milyen a mai monori filmszínház? ■ \ A legszebb a járásban 1971-ben, átalakítási, felújí­tási munkálatok miatt, bezárt az intézmény, majd a követke­ző év májusában, ismét meg­nyílt, és semmi sem emlékez­tetett a régire: a remek meny- nyezet, a modern falburkolat nagyszerű akusztikai hatást is biztosít, hangulatkeltő világo­sítást kapott a nézőtér, meg­szépült az előcsarnok, a járás legszebb filmszínháza lett a monori. — A hét minden napján ve­títünk, hétköznap két, vasár­nap és ünnepnap három elő­adást tartunk — mondja Ke­lemen János, fiatal vezetője. Kamaraterem — Szeretnek moziba járni a monoriak? — Igen, szeretnek, sőt, a környező községekből is so­kan átjárnak hozzánk. Igen népszerűek a különféle bérle­tek, az ifjúsági, a diák-, a nyugdíjas és újabban a szocia­lista brigádok részére kibo­csátott kedvezményes bérlet. Ez utóbbi öt film megtekinté­sére érvényes, ára húsz forint. Eddig százhúsz fogyott el be­lőle. — Örvendetes — teszi hozzá Kelemen János —, hogy mind többen váltanak jegyet a gon­dolatébresztő művészfilmekre is. — Tudjuk, dédelgetett terve: kamaraterem létesítése. A ka­marateremben a filmművészet iránt fokozottabban érdeklő­dőknek vetítenének a szokvá­nyostol eltérő filmeket. Ötvenezerrel többen — A moziépület lezárt er­kélyrészén szeretnénk kialakí­tani a termet, hatvan-hetven ülőhellyel. A műszaki ellenőr­zés már lezajlott, a munkála­tokról éppen most tárgyalunk az építészekkel. Az 1973-as év eredményei alapján Pest megye kiváló mozija lett a monori: 1970-ben 80 ezer volt az éves nézőszám, 1973-ban már 130 ezren váltot­tak jegyet, a felújítási munká­latok szünetét leszámítva, lé­nyegében egy év alatt ötven­ezerrel több lett a moziláto­gató. A kitüntető cím elérése a vonzó külsőnek is, de a válto­zatos műfajú filmeknek is kö­szönhető, továbbá az udvarias személyzetnek, élén a fiatal üzemvezetővel. Kelemen János vezette be a szombat éjszakai előadásokat is, amelyek igen kedveltek, Iá­togatottak Monoron. J. I. A tenyésztők kénytelenek voltak valamennyit haza­vinni, Kohán , István elnök reklamálására azonban a BOV másnap elküldte a kocsiját, és az állatokat elvitte. <em) MÍJSOR MOZIK Gomba: Wusa. Gyömrő: West Side Story, 1—II. Mag­lód: Némó kapitány és a ,víz' alatti város. Mende: Idegen arcok. Monor: A szerelem ha­tárai. Éjszaki előadás: Dél csil­laga, Pilis: A vörös tulipánéi völgye. Táp iósáp: - A betörés. Üllő: Életünk legszebb napja. Vecsés: Két balláb az ezred­ben. Éjszakai előadás: A Zep­pelin. KIÁLLÍTÁS Gyomron, a TÖVÁL-székház- ban, 10-től 18 óráig: a Nagy | István képzőművészeti csoport 1 kiállítása. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván:. dr. Nagy Márta (Káva, ta-- nácsháza), Gyomron és Péte­riben: központi ügyelet (Gyom-' rő, Steinmetz kapitány út 12., telefon: 26), Monoron és Monori-erdőn: központi ügye­let (Monor, Petőfi S. u. 30:, telefon: 207.), Maglódon ésf Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Pilisen, Nyáregy­házán, Csévharaszton és Va­sadon: dr. Illanicz Elemér (Pilis, Rákóczi u. 13.), Süly­sápon és Űriban: dr. Sass Já- j nos (Űri); Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Pallin­ger Geot-gina tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12-től 19 óráig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig, illetve Iá­tól 19-ig Monoron,' a főtéri. gyógyszertárban. A nézőtér Sotnodi felvétele Belekötöttek a járókelőkbe Bírságot kell fizetniük Ch. Pál mendei lakos, it­tas állapotban, hazafelé tart­va, belekötött a járókelők­be, durva hangot használt velük szemben, amiért 500 forintra bírságolta őt a járási rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti alosztálya. ★ Ugyancsak 500 forint bírsá­got kell fizetnie Zs. Mihály üllői lakosnak, aki Budapes­ten viselkedett meg nem en­gedhető módon, egyebek közt többször belerúgott egy par­kírozó személygépkocsiba. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom