Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

1974. JÜLIUS 13., SZOMBAT AZ UJ TÖRVÉNY TÖBB LEHETŐSEGET AD Hogy hívják az új asszonyt? ! A ceglédi tanácsházán az anyakönyvvezető hivatal vá­róhelyiségének falán két, nyom­tatott betűiekéi írott táblát helyeztek el. Az egyik bemu­tatja, hogyan kell a házasu­landóknak bejelentkezésükkor kitölteni az adatlapot, amelyen többek között olyan rovat is van, ahová a menyasszonynak azt kell beírnia, milyen nevet kíván választani férjhezme- neteie után. A másik tábla: „NEVHASZNALAT fl974- évi I. tv. 26. §. (1)1 A feleség a házasságkötés után Választása szerint A) A férje teljes nevét viseil a házasságra utaló toldással pl. teke te sándorné «melyhez a maga teljes nevét hoz­zákapcsolhatja pl. Fekete Sándorné Fehér Má­ria. B) A férje családi nevét viseli ■ házasságra utaló toldással és etilt ez a maga teljes nevét hozzá­kapcsolja pl. Feket-éné Fehér Mária. C) Férje családi nevéhez hozzá­kapcsol ja a saját utónevét pl. Fekete Mária. , D> Kizárólag a maga teljes ne- *wét viseli pl. Fehér Mária.’* Még alig élnek vele — A plakát azonban nem elég, a törvény értelmében a házasságkötést megelőző 30 nap előtt a mátkapárnak, ami­kor személyesen bejelentkez­nek, részletesen, élőszóval is el kell magyarázzam a fele­ség névválasztási jogát. Eddi­gi tapasztalataim szerint azon­ban sem a plakátra, sem a magyarázatra nincs sok szük­ség — mondja Kovács Mária anyakönyvvezető. — Miért ne lenne? — A családjogi törvényt, Illetve módosítását még mi­előtt elfogadták volna, olyan sokoldalúan megvilágították a nagy nyilvánosság előtt, hogy úgy látszik, a házasulandók tökéletesen ismerik. A jegye­sek arcán a meglepetésnek semmi jele, amikor felsoro­lom a névválasztás változa­tait. Kérdésemre eddig még mindegyik menyasszony gon­dolkodás nélkül azonnal vá­laszolt. Érzésem szerint a jer gyesek ebben a kérdésben is már előre megegyeztek. — De mi volt a felelet, mi­lyen nevet választottak? — A törvény életbelépése, tehát július 1-e óta még csak nyolc párt adtam össze. Ná­lunk általában szombatra tű­zik ki a házasságkötést, jú­lius 20-án tizenöt, 27-én ti­zenkét jegyespár jelenik meg előttem. Mind' a harmincöt menyasszony a plakát „A”- példája mellett döntött, vagy­is férje teljes nevét a házas­ságra utaló „né” toldással választotta. Négyen Is így fe­jezték ki ebbeli szándékukat: „A hagyományos névhasz­nálatot választom”. Megtartott leánynév — Egyszóval nagy még a hagyomány vonzása? — Ezt még korai lenne a törvény életbelépte után né­hány héttel kimondani, bár ebben a hónapban ez a lát­szat. Legalább is Cegléden. — Milyen foglalkozásúak a júliusa menyasszonyok? — Van köztük üzemi és me­zőgazdasági munkás, , orvos, kereskedelmi alkalmazott, egyetemi hallgató, a társa­dalom legkülönbözőbb réte­geit képviselik. — Idestova tíz év óta a menyasszony, ha akarta há­zasságkötés után is megtart­hatta teljes leánykori nevét. Gyakorlatában gyakran for­dult elő ilyen eset? — Rendkívül ritkán, össze­sen háromszor. Két orvosnő és egy okleveles középiskolai ta­nárnő, aki tudományos ku­tatóintézetben dolgozott, ra­gaszkodott leánynevéhez. — Erre tehát értelmiségi­eknél adódik példa. — Mindenesetre Cegléden mostanáig így volt. Egyéb­ként július végén két külö­nös esetem adódott. Két meny­asszony, az egyik tanárjelölt, a másik tisztviselőnő, a fér­je családi nevét és saját' utó­nevét kívánta asszonyként használni. Közöltem velük, hogy erre csak július elseje után nyílik lehetőség. Vitat­kozni kezdtek,, nem akartak engedni elhatározásukból. Változtatás — miniszteri engedéllyel — Néhány nappal elhalaszt­hatták volna az esküvőjüket... — Nem álltam elő ilyen ja­vaslattal, nem is hiszem, hogy beleegyeztek volna. Termé­szetesen felvilágosítottam őket, módjukban áll névváltozta­tást kérni a belügyminiszter­től és bizonyára meg is kap­ják az engedélyt, viselhe­tik az általuk választott nevet. Az egyik menyasszony erre nem válaszolt semmit, a má­sik azonban kijelentette, mind­járt be is adja a kérvényt. — Ha vőlegény akarná fel­venni jövendőbeli felesége családnevét, annak mit taná­csolhatna ? — Amit az előbb említett két menyasszonynak, fordul­jon névváltoztatás-kérelemmel a belügyminiszterhez. Sz. E. CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL A kórházi látogatásról Szeszélyes időjárás A tavalyinál na Pest megyében Az Állami Biztosítóhoz ér­kezett kárbejelentések alapján megállapítható, hogy a sze­szélyes időjárás az idei első fél évben a tavalyinál sokszo­rosan nagyobb kárt okozott a mezőgazdasági üzemek nö­vénytermesztésében. A tsz-ek és állami gazdaságok részére több mint 26 millió forint kár­térítést fizetett ki az . Állami Biztosító Pest megyében. Ez 34,7 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Országosan XI 000 hektár szőlőültetvényben keletkezett fagykár, ezekre eddig 47 mil­lió forintot fizetett a biztosító. Pest megyében 2386 hektár károsodott meg és 12 610 000 forint került kifizetésre. A té­rítések teljes összegének ki­számítására csak szüret előtt kerülhet sor. Emberileg érthető, hogy a beteglátogatás a családtagok, a rokonok, az ismerősök, a munkatársak kedves köteles­sége. A gyakorlat azonban még a felületes szemlélőt is elgondolkoztatásra késztethe­ti. A beteg ágya körül sokszor tolongás van, s akik régóta nem látták egymást, ezt az al­kalmat használják fel, hogy Jól kibeszéljék magukat”. Régi, de nem szerencsés szo­kás a beteg elárasztása éle­lemmel. Tekintsük át, mit jelent a beteglátogatás az érdekeltek szempontjából, milyen problé­mák merülnek fel, és ezek ho­gyan oldhatók meg? Érthető, hogy a beteg várja a látogatást, jóleső érzéssel töl­ti el, hogy gondoskodnak ró­la és törődnek vele. A bete­get a kórházban különböző gondolatok foglalkoztatják, szükség van-e még rá, igény­lik-e munkáját otthon, mun­kahelyén, a társadalomban? í De aggódik is: hozzátartozói, ! szerettei helyzete és saját meg- i oldatlan, félbemaradt problé­mái miatt. Mindenkit meghall­gat, mosolyt erőltet magára, mégis a hosszú idő óta fekvő beteget megviselheti a társal- ! gás, a hirtelenül rázúduló in- j formációtömeg. A behozott I édességeket, egyéb élelmi- j szereket pedig nem utasítja vissza, nehogy megsértődjenek * a látogatók. Gyomirtás — vegyszerrel A Budapesti Közlekedési Vállalat METRÓ Üzemigazgatósága felvesz munkásokat: géplakatos szakmunkásokat, betanított munkásokat — férfiakat és nőket, elektrikusokat és villanyszerelő szakmunkásokat, villamosgép-tekercselő, elektromechanikai és elektronikai műszerészeket, akkumulátorkarbantartó - szakmunkásokat, valamint szakképesítés nélküli férfiakat betanított munkára és nőket takarítógép-kezelői munkakörbe, felszíni pályafenntartási munkára betanított férfimunkásokat, érettségizett fiúkat és lányokat mozgólépcső- és peronzár-ügyeletesi. valamint állomáspénztárosi munkakörbe. A rátermett fiatalokat a metró észak-déli szakaszának üzembe helyezéséig forgalmi ügyeletesekké, forgalmi intézőkké képezi ki a vállalat. Jelentkezés és részletes felvilágosítás a BKV Metró Üzemigazgatóság felvételi irodáján: Budapest XIV., Hungária krt. 46., fszt. 60. A sűrűn ismétlődő vihar az őszi árpában, a dohányban és a kenderben^ károsított. Az őszi árpa szempergési veszte­sége a viharjárt területeken 20—30 százalékos. Több mint 100 000 hektáron találtak jégkárt a biztosító szakértői. Ez csaknem ötszörö­se az 1973. év azonos idősza­kában jégkárt szenvedett te- területnek. Jégverés miatt ed­dig mintegy 230 millió forint kártérítést állapítottak meg. Pest megyében 295 hektáron okozott kárt a jég, eddig 4 098 000 forint került kifize­tésre. A tiszántúli árvíz következ­tében 70 000 hektár került víz alá. Az előzetes becslések szerint a növénytermesztésben keletkezett árvízkár mintegy 330 millió forint. Pest megyében a homokve­rés is jelentős károkat okozott, 1633 hektár területen 1 591 000 forintot fizettek érte. Az Állami Biztosító kár­szakértői először a kalászosok veszteségeit mérik fel, a ké­sőbb érő kultúrákban a ter­mészeti csapások okozta ter­méscsökkenést csak a betaka­rítás előtt lehet megállapítani. Az eddigi szemlék alapján a mezőgazdasági nagyüzemek első félévi kára meghaladja a félmilliárd forintot. (k. m.) Főként az idősebb kerttu­lajdonosok számára okoz gon­dot, hogy miként könnyítsék meg a fárasztó kapálást a gyümölcsös- és szőlőskertben. A talajmaróval felszerelhető kisgépek még mindig olyan drágák, hogy csak nagyobb kert esetén kifizetődő a be­szerzésük. A gyomirtók hasz­nálatától pedig számosán jog­gal óvakodnak. Hatásuk a ta­lajban több évig megmarad­hat, s rövid ebb-hosszabb idő múlva a szermaradvány káro­sítása következtében a hasz­nos növényzet is kárt szen­vedhet. Két olyan hasonló tulaj­donságú vegyszer van, me­lyek nem rendelkeznek az em­lített tulajdonságokkal. Ez a Gramoxone és a Gomex. A talajra kerülve hatás­talanná válnak, szermarad­vány nem marad vissza, és így később sem károsítják a nö­vényeket. Csak klorofillbon­tó — zöldrész pusztító —• ha­tásuk van. A beérett, barna vesszőket, ágakat, törzset, gallyakat nem károsítják. Megfelelő időben alkalmazva a gyomokat kezdeti növeke­dési időszakban pusztítják el, s így magjuk nem kerülhet vissza a talajba. Használatuk esetén csupán arra kell ügyelni, hogy hasz­nos növényre ne kerüljenek rá. Ezt könnyűszerrel el. lehet kerülni, ha mindig szélcsendes időben használjuk, és. ha vé­dő-, terelőlemezt, vagy Polijet fúvókat szerelünk fel a per­metezőgépre. s a szert ala­csony nyomással juttatjuk ki. Masasnyomással sohase dol­gozzunk, mert a finoman por­lasztott permetlé sokkal köny- nyebben rászállhat értékes kultúrnövényeinkre. A kezeléseket a tavasszal kelő, nyáron, vagy ősszel ma­got érlelő gyomok ellen, akkor végezzük, amikor a gyomok kb. 10—15 cm magasak. Kb. 3—4 kezelés kellő eredményt ad. Vetés, palántázás és üdülte­tés előtti gyomirtásra a Gra­moxone-ból 100 négyzetméter­re 0,35—0,52, dl-t, a Gomexből 0,5—0,75 dl-t adagoljunk. Közvetlenül a kultúrnövé­nyek kelése előtt palántáneve- lő ágyakba és szabadföldre (a gyökérzöldségek, a retek, a sa­láta kivételével), 100 négyzet- méterre Gramoxone-ból 0,14— 0,19 dl-t, a Gomexből 0,2—0,27 dl-t adagoljunk. A szert min­den esetben 6—8 liter vízzel juttassuk ki. Sorközök és sorok gyomir­tására szőlőben, gyümölcsös­ben, bogyósoknál terelőlemez gondos alkalmazása mellett 100 négyzetméterre Gramoxo­ne-ból 0,43 dl-t, Gomexből pe­dig 0,61 dl-t adjunk. Műveletlen, Tparlagterületek, útszegélyek és utak gyomir­tására 100 négyzetméterre Gramoxone-ból 0.52 dl-t hasz­náljunk 1 százalékos o'ldatban. A szereket felhasználhatjuk az egyik legkellemetlenebb gyom, a tarack irtására is. Az első kezelés után, a kinövő sarjakat mindaddig szórjuk le Gramoxone-nal vagy Gome- xel, amíg a növény tartalék- tápanyagai ki nem merülnek, s teliesen el nem pusztul. Ha­sonlóan védekezhetünk az acat és a szulák ellen is. Szent-Miklóssy Ferenc Milyen tanácsok adhatók? Tartsuk be a hivatalos látoga­tási időt. Lehetőség szerim egyszerre csak ketten tartóz­kodjanak a betegágy mellett Minimális táplálékkal ked- veskedhetünk, hiszen a beteg rendszerint diétán van, az előírásnak megfelelően. Kü­lön érvényes ez a szigorúan diétázó betegekre (pl. cukor­baj, fekélybetegség). Sokkal helyesebb, ha a kezelőorvos­nál, ápolónőnél érdeklődünk: mit fogyaszthat a beteg. A kórteremben a megfeleli vagy kijelölt helyre tegyük le kabátunkat. Helytelen, hogy sokszor az ágy végén halmo­zódnak a ruhák és az ágyak szélén ülnek a látogatók. Te­kintetbe kell vennünk azt is, hogy a látogatók számos kór­okozót hozhatnak be az utcá­ról, és azokat szinte a beteg­be „oltják”. Csak rövid ideig tartózkodjunk a betegnél, gon­doljunk arra, hogy elfárad — pedig a pihenésre nagy szük­sége van! A különböző rendszabályok fokozott betartása kedvezőtlen időjárás esetén különösen lé­nyeges. Esős, havas időben a kórtermek tisztasága jelentő­sen romlik. A látogatóknak még sok egyéb körülményt is figyelem­be kell venniük. Az ún. in­tenzív osztályokon, ahol a be­teg na^vobb fokú megfigyelé­se szükséges, érthetően tilos a látogatás. Még egy fontos tanács: le­hetőség szerint tartózkodjunk a kellemetlen események köz­lésétől. Igyekezzünk a beteg számára teljes mértékben biz­tosítani a kikapcsolódást. Alapelvként fogadjuk el: a kulturált beteglátogatás érté. kés segítség a gyógyításban! Horgolt fürdőruha Receptek VAGDALTHÜS VIRSLIVEL j Hagyományos módon vagdalt- hű sina-ss-zat készítünk. A virsliről Iehúrauk a bőrt. A vagdalthúsbóí roládokat formálunk úgy, hogy mindegyik közepébe egy virslit te­szünk. Kizsírozott, tűzálló tálra helyezzük a hús roládokat, kőréje karikára vágott burgonyát ra­Építő szövetkezet Quti-Nord technológiához szerelőbrigádot, továbbá autóvillamossági szerelő, kőműves, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, épületlakatos, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő, szigetelő, bádogos, festő, parkettás, gépkocsiszerelő, könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő és hegesztővizsgával építőgép-szerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat w * AZONNALI BEIEFESRE Hl VESZÜNK Jelentkezni lehet a Prosperitás Ksz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. kunk, az egészet meglocsoljuk ol­vasztott zsírral, meghintjük törött borssal, sóval. Közepes tűznél megsütjük, közben a húst és bur­gonyát iocsolgatjulk. Fejes salátát kínálunk hozzá. BORBAN PÁROLT KARAJ A húst szeletekre vágjuk, besóz­zuk, majd forró zsírban mindkét oldalán hirtelen átsütjük. A hús­szeleteket tűzálló tálra helyezzük, meglocsoljuk olvasztott zsírral és ráöntünk egy deci fehér bort, pu­hára pároljuk. Tálaláskor apróra vagdalt sni dl inggel megszórjuk. Sült burgonyával és salátával ad­juk az asztalra. HIDEG VACSORA Fehér- vagy tarkababot puhára főzünk, levét elkészítjük saláta- ecetnek. A babot üvegtálra tesz- szük, összekeverjük karikákra vá­gott főtt virslivel, nyers savanyú káposztával '(a levét is beleönt­jük), vékony szeletekre vágott vö­röshagymával, vagy újhagymával, és ráöntjük a salátaecetet, tetejét meghintjük egy kevés törött bors­sal. Keménytojásszeletekkel dí­szítjük a salátát. SERTÉSCOMB BRÜSSZELI módra Egykilós sertéseombdarabot meg­sózunk és zsineggel jól összegön­gyöljük, majd majoránnával és pirospaprikával bedörzsöljük. Hir­telen átsütjük mindkét oldalán. Egy közepes nagyságú hagymát apróra vagdalunk, negyed reszelt zellert, egy gerezd fokhagymát és egy apróra vagdalt póréhagymát dobunk a hús mellé. Az egészet felöntjük egy pohár vörösborral és fedő alatt puhára pároljuk, közben egy kis vizet öntünk alá. Ha a hús megpuhult és kihűlt, le­vesszük róla a zsineget és éles késsel vékony karikákra szeletel­jük. Hidegtálat készítünk belőle, díszítsük sajttal, keménytojássze­letekkel, vajjal, savanyúsággal, re­tekkel, salátalevelekkiel. F. K. Anyagigénye színenként kb. 80 g. fehér, sága és zöld fo­nal. Először a szabásmintái igazítsuk át a megfelelő mé­retre. Egyráhajtásos pálcák­kal dolgozunk és minden sor­nál 3 láncszemmel fordulunk. A melltartó két kosarát a szabásminta szerint meghor­goljuk, a jelölt bevarrást el­végezzük, majd a két részt elöl 1 cm szélességben összehor­goljuk, vagy összevarrjuk. Ez­után a pántnak megfelelő hosbzú láncszemsort mindkét oldalán behorgoljuk szoros- szemmel és rövidpálcasorraL Ugyanígy az egészet körbe- horgoljuk és felvarrjuk 9" 2— 3 rövidpálcasorból készült pántokat. A nadrágot a melltartóval azonos színezéssel horgoljuk és szintén egyráhajtásos pál­cával, a szabásmintának meg­felelően. A horgolást a nad­rág derekánál kezdjük, a szá­ránál minden második sor­ban, majd minden sorban 1— 1 pálcát fogyasztunk (két pál­cát egybehorgolva). A nad­rág két részből készül. A ki­tűzés, vasalás után először a két szárát varrjuk össze, majd a két részt (elöl, hátul) egy ívben, összevarrjuk. A derék- vonalnál jelölt karcsúsítást bevarrjuk és a nadrág szárát — a melltartóhoz hasonló módon — körülhorgoljuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom