Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

GALGAMENTI TSZ — TRANSZVILL a pestMegyei hírlap különkiadása A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1974. JŰLIITS 11., CSÜTÖRTÖK DUNAKESZI, FŐT ÉS GÖD Az agglomerációs övezet kommunális helyzete és várható fejlesztése A párt járási végrehajtó bizottsága tárgyalta — A váci járásban három nagyközség, Dunakeszi, Fót es Göd tartozik a fővárost kö­rülvevő agglomerációs öve­zethez. Közülük, 1960—70. kö­zött, Dunakeszin 35, Foton 21, Gödön pedig 19,5 száza­lékkal növekedett a lakosság. A népesség számának emel­kedésével azonban nem tar­tott lépést a lakásépítés, a közmű- és az ellátó-, szol­gáltatóhálózat fejlesztése, ezért e helységek különleges helyzetbe kerültek — állapí­tották meg a párt váci járási végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén. Lakás 1960-ban például Du­nakeszin 3965 volt, s 1970-ben már 6001. Fotón kisebb mér­tékben, 2327-ről 3189-re nőtt a lakások száma. Gödön, tíz esztendő múltán 3180 helyett már 4186 lakást számláltak. A lakásszám-növekedésben elsősorban a magánlakás-épí­tés játszott jelentős szerepet, hiszen ebben az időszakban csak Dunakeszin 150 OTP- lakás épült. Az agglomerációs övezet- ' beli három nagyközség­ben jelenleg még 2006 albérlőt és 1149 ágybér­lőt tartanak nyilván. 'Á IV. ötéves tervben megkez­dődött az állami, a szövetke­zeti és a társasházépítés, mely a meglévő lakások számát a három nagyközségben vár- 1 hatóan 2316-tal növeli majd. Mindhárom településen a •ÍV. ötéves terv kitűzött cél­jai között szerepelt a vezeté­kes ivóvízhálózat fejlesztése. A vezetékhálózat hossza, az elmúlt tervidőszakok bizto­sította lehetőségek folytán, községenként eltérő. Dunakeszin például 1970- ben 6001 lakás volt, s csak 2802 rendelkezett vezetékes ivóvízzel. Három évvel ké­sőbb már 4660 lakásban volt folvóvíz, s 1975-ben lesz mind a 6001-ben. Ilyen viszonylagosan ked­vező helyzetben azonban csak Dunakeszi van. mert i az 1970-beli, 3189 lakás ! közül Foton 1975-ben is 1 csak 890, míg Gödön. a í 4186 lakás közül, 1975- ! ben csak 1600 rendelke- i zik vezetékes ivóvízzel. Dunakeszin az üzemek fej­lődésével, a meglévő és az épülő lakások vízhálózatba kapcsolásával nem tartott lé­pést a víztermelés teljesít­ményének növelése, ezért 1975. végéig még hat cső- kút és két, egyenként 1000 köbméteres víztároló épül. A nagyközség ivóvízellátását véglegesen azonban csak a Dunamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat körvezetékébe való be­kapcsolás biztosítja majd. Fótnak sem jelent távlati megoldást a település ivóvíz- ellátására a most kiépített ví^- nverőrendszer, ezért, a terv szerint, 1985. után szintén a körvezetékbe kapcsolják be a nagyközséget. Gödön, az egyesített nagy­község alsó részén, az ivóvíz­társulat a IV. ötéves tervben alakult meg, és kezdett hoz­zá a hálózat kiépítéséhez. Mivel a Göd-felső részén mű­ködő kutak vize erősen man­gántartalmú. a Göd-alsói te­rület vízszükségletét a ter­vezett és építendő új váci vízműről nyerik majd, s ak­kor az említett gödi kutakra nem lesz szükség, megszűnik a panasz az ivóvíz minősége ellen. A közműhálózatból a csa­tornahálózat van a leghátrá­nyosabb helyzetben. Dunakeszin a jelenlegi tervidőszakban alakult meg a csatornatársulat a nagyközség csatornaháló­zata és a tisztítómű meg­építésére. A kivitelezés azonban, mivel a tervezett 18 millió forint bank­hitelből c-sak 10-et kapott a társulat az idén, 1975 májusa helyett, csak 6—7 hónappal később várható. Foton jelenleg csak a Gyer­mekváros rendelkezik zárt csatornahálózattal, a vezetékes ivóvízhálózat fejlesztése azon­ban a csatornázást sürgeti. A két változatban elkészített terv közül azt hagyták jóvá az elbíráló szervek, amely nem önálló szennyvíztelep építését irányozza elő, hanem úgy dönt, hogy a szennyvizet a dunake­szi csatornahálózatba vezeti. A terv kivitelezéséhez várha­tóan 59 millió forintra lesz szükség. Gödön, a nagyközség telepü­lésszerkezete miatt a csatorna- hálózat kiépítése nagy költ­séggel járna. Azt is figyelembe kellett venni, hogy ivóvíznyerő helyek létesítésére alkal­mas területek zömében Gödön találhatók, s ezért a nagyközségben szennyvíztelep nem építhető. E két nyomós érv azt a meg­oldást ajánlja, hogy Göd szennyvizét is majd a dunake­szi csatornahálózatba vezes­sék. Az agglomerációs övezet la­kosságának jelentős számbeli emelkedése együtt járt ^ az áramfogyasztás növekedésével is. A korábbi években végre­hajtott intézkedések nyomán azonban megállapítható, hogy mindhárom településen javult az áramszolgáltatás, s nagyjá­ból kielégítette a mind na­gyobb igényeket. A szénhidrogén energiahor­dozók az agglomerációs öve­zetben is egyre nagyobb sze­rephez jutnak, a hagyomá­nyos tüzelőanyagokkal szem­ben. A tervek szerint a három nagyközségben 1980 körül 6900 gázzal ellátott lakás lesz, de ma még inkább a palackos gázt használja a lakosság. Összesen 9 és fél ezer palackot tartanak nyilván. A közlekedésről szólva, a végrehajtó bizottság elé ke­rült jelentés hangsúlyozza, hogy a vasúton meg kell te­remteni az elővárosi forgalom lebonyolításának technikai fel­tételeit: a Göd, Dunakeszi ál­lomásokról Budapestre fél­óránként indított,- rövid sze­relvények képesek lennének arra, hogy a személyforgalom fokozott igényeit maximáli­san kielégítsék. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a MÁ- VAUT Rákospalota—Üjpest, Dunakeszi—Fót és Rákospalo­ta—Újpest útvonalon oda- vissza körjáratokat indítson. A' kereskedelmi hálózat is bővült — a vártnál kisebb mértékben — a IV. ötéves tervben, Dunakeszin 300 négy­zetméteres élelmiszerbolt-bő­vítést hajtottak végre. Épült fűtőolajtelep, kenyérbolt, ter­ménybolt. A magánszektor 3 zöldségbolttal, 2 virágüzlettel, sütödével és ostyasütővel gaz­dagodott. Foton ABC-kisáruház, 4 élelmiszerbolt, 4 tüzelőolajte­lep létesült. A magánkereske­delem is fejlődött. Gödön ABC-élelmiszeráru- ház épült, továbbá 160 négy­zetméter alapterületű élelmi­szerbolt-építésre és 30 négy­zetméter élelmiszerbolt-bőví­tésre is sor került. A lakossági szolgáltatás helyzete sem kielégítő, a me­gyei tanács ezárt a IV. ötéves terv szolgáltatásfejlesztési alapjából Fótna* és Gödnek új szer­vizre 500—500 ezer, Duna­keszinek pedig szolgálta­tóház építésére 800 ezer forint támogatást ad. Az oktatási intézmények fejlesztését az elmúlt négy esztendőben jelentős állami és társadalmi erőfeszítések tá­mogatták, de anyagi erőforrá­sok hiányában, az agglomerá­ció okozta népességnövekedést nem követte megfelelően isko­lák és óvodák építése. B. J. ISMÉT MEGNYÍLT Új bútorok és ágyak Ismét megnyitotta kapuit a Duna-parton, július első nap­jaiban a dunakeszi napközis tábor. A korábbi évekhez ha­sonlóan, az idén is augusztus végéig tartózkodhatnak ott fiatalok. Az első fecskéket meglepe­tés érte: új bútorokat és szép kempingágyakat vásároltak táborazók részére. A pompás, természeti szép­ségekben gazdag helyen mind három általános iskola nővén dékei szervezetten, sok-sok vetélkedővel tarkított program szerint tölthetik el a vakációt. A patronálás megszűnt, a jó barátság megmaradt Az ismeretség a galgagyörki tsz és a budapesti TRANSZ­IG ILL között még 13 évvel ez­előtt kezdődött: a vállalat ak­kor kezdte patronálni a szö­vetkezetét. A munkás-paraszt szövetség szép példája volt és maradt az a baráti, elv­társi kapcsolat, amely hosszú ideje változatlan a főváro­siak és a galgagyörkiek kö­zött. Igaz, hogy a patroná- lás három éve megszűnt, megszűnése azonban mit sem változtatott a barátságon. Az egyesülés után A TRANSZVILL később, a melléküzemági tevékenység elterjedésekor is a szövetkezet mellé állt, a gépállomások megszűnése után pedig szer­számgépekkel segítette a jár­művek és munkagépek házi javítását. A nemes gesztust a györkiek úgy viszonozták, hogy egyre több bérmunkát végeztek az ipari testvér­üzemnek, az idén már 50—60 ezer órányit, körülbelül 6 mil­lió forint értékben. Ez év elején egyesült az acsai, a galgagyörki és a püs­pökhatvani termelőszövetke­zet, Galgavölgye Tsz néven. A tizenhárom év alatt elmé­lyült barátságot azonban e változás sem befolyásolta, sőt... Új ismeretségek Eddig minden esztendőben, így, július elején, a TRANSZ­VILL vendége volt a tsz 70— 80 tagú küldöttsége. Most, az egyesülés után, a három szö­vetkezetből s a négy község­ből, Ácsáról, Csővárról, Püs­pökhatvanból és Galgagyörk- röl, hetven tag, nagyobb ré­szük első ízben vett részt a közös hajókiránduláson. A szövetkezetiek autó­busszal utaztak Budapestre, a Vigadó téri hajóállomásra, ahol már, három hajón, kö­rülbelül félezer TRANSZ- VILL-beli várta őket. Az útirány Leányfalu volt. A vízi úton, jó hangulatban, magyar és szlovák dalokat énekeltek a Galga mentiek, s munkás barátaikat is megta­nították rájuk. Kellemes időben, strando­lással telt a nap nagy része. Már ebéd közben új ismeret­ségek, barátságok születtek a két üzem dolgozói között, s mindenki őszintén sajnálta, amikor eljött az esti búcsú­zás ideje. Augusztusban ismét A viszontlátásra azonban nem sokáig kell várniuk, mert augusztus végén, az al­kotmány ünnepén, mint ed­dig mindig, most is sor ke­rül a munkás-paraszt talál-. kozásra. Akkor a Galgavöi- gye Tsz látja majd egész nap-* ra vendégül a TRANSZVILL küldöttségét Galgagyörkön. a Gödöllői Erdőgazdaság kis területén, a Csuzi-laposban. A fővárosi gyár új dolgozói­nak bemutatják a gazdaságot, s a délelőtti ünnepségen kis műsor keretében fellép a tsz paranztkórusa is. Az ebéd utá­ni időt, vacsoráig, rendszerint sport- és tréfás vetélkedők töltik ki. A szövetkezetiek bíznák abban, hogy a vacsorán bará­taikat az idén is, hagyomá­nyosan, vaddisznópörkölttel kínálhatják majd. (bognár) Válasz cikkünkre Csak úgy, becsületből MINDIG NAGY ÖRÖM szá­munkra, ha az úttörők és pe­dagógusok sokszor nem köny- nyű munkájáról számolnak be, abban is az erkölcsi elis­merést, megbecsülést véljük felfedezni. Különösen nagyra becsüljük, ha nem általános­ságban, hanem valamelyik megnevezett iskola tevékeny­ségéről írnak. Ezért döbbentett meg ben­nünket a Váci Napló június 13-án megjelent, Lelkesedés nélkül című jegyzete. Nagyon egyet tudunk érte­ni azzal a gondolattal, hogy milyen nagyszerű verseny- szellemet lehet kialakítani az őrsök, rajok között, hisz egész évi úttörőmunkánk jelentős része is versenyből áll, tanul­mányi, magatartási, tisztasá­gi, kulturális, sportversenyből, és még sorolhatnánk tovább. A vasgyűjtésben, mi va­lóban nem hirdettünk ver­senyt, csupán azt mondtuk a pajtásoknak, a gyűjtés nép- gazdasági érdek, nekünk pe­dig a nyári táborozáshoz és az év végi jutalmazáshoz anyagi segítség, verseny nélkül, csak úgy, becsületből gyűjtsenek. A gyűjtést különben dél­előttre szerveztük, pedagógu­A siker titka sok irányításával. Nem kétel­kedünk benne, hogy a szer­vezett gyűjtés után, délután is hozhattak vasat a tanulók, pedagógus felügyelete nélkül, csak úgy, önszorgalomból, lel­kesedés nélkül, önállóan. Mi az ilyen csekélységnek is tu­dunk örülni. A lelkesedés nélkül gyűj­tött vasért két és fél ezer fo­rintot kaptunk, az is valami. A fiúk valóban szeretnek focizni. A jegyzetíró ezen cso­dálkozik? Mi a sportolás sze- retetére is neveljük tanítvá­nyainkat, ami talán nem is olyan nagy baj. MINKET CSUPÁN egy va­lami bánt. Nem tudtuk a jegy­zet írójának személyesen meg­köszönni azt a figyelmet, fne- lyet iskolánkra fordított, bár hibát követett el azzal, hogy nem fordult hozzánk informá­cióért. ' A tantestület nevében: Kalmár Imre, a dunakeszi 1. sz. általános iskola igazgatója 2601. VÁC, POSTAFIÓK 32. Életútját csak a börtönig ismertem Könnyedén, szinte észrevétlenül A nyelvtanulás korunkban világjelenség. Az országok kö­zötti egyre bővülő gazdasági, kulturális, politikai kapcsolatok ma már szinte megkövetelik egy-egy idegen nyelv ismere­tét. A választott idegen nyelv el­sajátítása nem könnyű. Ezt so­kan tudják, de főleg azok, akik felnőtt korukban fognak hozzá az idegen nyelv megtanulásá­hoz. Felvételi vizsga előtt Iván Gabriella, a váci Sztá­ron Sándor gimnázium volt diákja, akivel a közelmúltban találkoztunk, az országos kö­zépiskolai tanulmányi verseny orosz nyelvű szakosított cso­portjában első díjat nyert. Ez­úttal nem a nyelvtanulás ne­hézségeiről. hanem — szépsé­geiről beszélt. Egyik tanárja társaságában kerestük meg. Könyvek között találtuk. Felvételi vizsgára ké­szült. Kedves, nyugodt termé­szetű leány. — Orosz—történelem szak­ra jelentkeztem az ELTE böl­csészettudományi karán — kezdte el a beszélgetést.' — Oroszból, mivel első voltam az országos versenyen, nem kell felvételi vizsgát tennem, vi­szont történelemből igen. Most éppen az 1848-as szabadság­harcnál tartok, nagyon érdekel ez a rész. Jó alappal — Még az általános iskolá­ban kedveltem meg az orosz nyelvet — mondta később. — Elsős gimnazista koromban határoztam el, hogy rendsze­resen készülök az orosz órák­ra, s egy idő után éreztem, hogy már könnyen megy a ta­nulás, az ismeretlen szavakat könnyebben sajátítottam el. Azt mondta, hogy tulajdon­képpen négy évig tanulta in­tenzíven a nyelvet. Az első év­ben főként a nyelvtannal fog­lalkozott. a másodikban sok új szót sajátított el, ekkor már társalgási szinten beszélt oro­szul. — Harmadikos koromban — folytatta —. egvik kedvenc szórakozásom volt az, hogy orosz nyelvű adásokat hallgat­tam a rádióban. Akkor tájt szerettem meg igazán Puskin költészetét, hiszen eredetiben olvashattam. Könnyedén, szinte észrevét­lenül tanulta meg' az orosz nyelvet. Ennek az volt az elő­feltétele, hogy — amint emlí­tette — az első évben jó ala­pot teremtett magának a nyelvtan megismerésére. Az­után ... ment minden magától. Mindig nyugodt volt az orosz órák előtt, hiszen mindegyikre gondosan felkészült. Első a szorgalom Később bővebben is kifej­tette véleményét a nyelvta­nulásról: — Meggyőződésem — mond­ta —. hogy a legnagyobb mér­tékben a szorgalomtól függ; ki mennyi ideig tud megta­nulni egy nyelvet. Ha, főleg az elején, szorgalmasan és kihagyások nélkül tanul va­laki, később biztos a siker, mert elérkezik az az idő, ami­kor a nyelytanulás már élve­zetessé válik. Ügy érzem, szor­galmamnak köszönhetem el­sősorban azt, hogy első lettem a versenyen. Később azt is elárulta, hogy szerencséje is volt. A gimná­ziumban, az első félévtől kezdve, Németh Ferencné volt a tanárnője, aki Le- ningrádban született, és ott is végezte tanulmányait. ★ Végül Iván Gabriella be­szélt a terveiről is. Bízik ab­ban, hogy történelemből si­kerül a felvételi vizsgája, és orosz—történelem szakon foly­tathatja tanulmányait. — Valamikor majd tudo­mányos munkával szeretnék foglalkozni — mondta —. na­gyon érdekel például az orosz nyelvészet. Azt is tudom, hogy addig viszont sokat kell tanulnom. Elképzelései bizonyára meg­valósulnak, hiszen általában mindent megtesz azért, hogy céljait elérje. fme, az országos első he­lyezés titka. (roxin) Megilletődéssel vettem kéz­be a Váci Napló június 22-i számát, amelyben egyik, 1919. nyarát idéző versem nyomán, segítettek választ kapnom egy régi kérdésre. Örülök, hogy sikerült rá­találniuk arra a vöröskatona- bajtársamra, akit már a ta­lálkozásunkkor a szívembe zártam, és azóta is többször elsirattam. Sajnálom, hogy meghalt a harmincas években, és így töb­bé nem találkozhatunk. A jó bajtárs életútját csak a bör­tönig ismertem, azután elve­szett előlem, és most hallot­tam meg róla a szomorú bi­zonyságot. Köszönöm, hogy segítettek. Ha egyszer az utam Vócra vezet, sírjára virágot teszek. Dr. Schmidt (Érsekújvári) Lajos ny. kórházigazgató sebészfőorvos múzeumigazgató Szombathely, Hollán Ernő u. 2. A püspökhatvani Galgavölgye Tsz csővári lakatosüzeme 8—10, jól kvalifikált lakatos szakmunkást keres azonnali felvételre Bérezés: a teljesítmény szerint Jelentkezés: a csővári lakatosüzem vezetőjénél, Csővár és Ácsa között, a Klokocs-telepen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom