Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-02 / 152. szám
VÁCI NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XVIII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1974. JÚLIUS 2., KEDD Bsggeltől estig Újabb termálstrand a Pokolszigeten? ÉszétaaMp&mck, vízisport — Kedvezőtlen a nyitva tartási idő Megérkezett a meleg. Hét- Kzáznyolcvanöt jegyet adtak el a pénztárban, gyerekek, középiskolás diákok, felnőttek serege lubickolt a nagymedencében aznap, melyen a váci strandra látogattunk. Kovács László fürdőmester lapozgatott a naplóban: — Ketten jöttek egy jegygyei, itt tartották a tornaórák egy részét az iskolások. Megtanítottuk úszni azokat a gyerekeket, akik még nem tudnak. Száz-száz látogatót küldött a Hámán Kató általános iskola és a Géza király téri szakközépiskola, a Sztáron Sándor gimnáziumból nyolcvanan jártak. Negyven-ötven volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik tanári irányítással gyógytornáztak. ' t Hivatalosan reggel 7 órakor nyitnak, 17 órakor zárnak a váci strandon, de reggel hatra járnak úszni, afféle vízi kocogásra, az orvosok és egészségügyi dolgozók, 17.30 után pedig a Vízművek úszó- és vízilabda-szakosztálya veszi birtokba a medencét: negyven fiatal élesztgeti a Duna menti város vízisportját. Kovács László, ifj. Kiszel István és Janik János vezetésével úszóoktatás is kezdődött. Nyolcvan forintért 12 alkalommal foglalkoznak az oktatásra jelentkezőkkel. — Persze csak hivatalosan — mondta Kovács László —, mert aki nem tanul meg tizenkét foglalkozáson, szívesen foglalkozunk még vele a tizennyolcadik vagy akár a huszadik alkalomig is. Az 1972-es idény látogatóinak száma túlhaladta az ötvenezret. 1973-ban 41 000 vendége volt a strandnak. Érdemes lenne utánajárni, mi okozta a csökkenést? Mellesleg a város és a környék lé- lekszámához viszonyítva, így is kevés már ez az egy medence. — A huszonkilenc fokos termálvíz ritka kincs. Fedett uszodát is lehetne itt építeni. Tud valamit a jövőről? Sor kerül valamikor bővítésére? — érdeklődtünk. — Hivatalosan semmiről sem tudok. Vannak olyan hírek is, hogy a Pokolszigeten fúrnak majd, és ott létesítenek egy újabb termálstrandot. Nehéz lenne eldöntenünk, hol kellene legjobban, az üdülőövezetté váló szigeten, vagy itt, a város szívében, ahol kevesebb időveszteséggel lehet felkeresni? A késő délutáni órákig dolgozó üzemi munkások csak vasárnap tudják látogatni a strandot, mert korán zár. Talán a vízisport-szakosztály edzéséből ki lehetne hagyni néhány napot, és azokon a napokon meghosszabbítani a nyitva tartást. A lakosság nagyobbik felének úgy lenne kedvezőbb. Kovács István Szakmai tapasztalatcsere Pozsonyi ügyvédközösség látogatása városunkban Elismeréssel nyilatkoztak A Pest megyei Ügyvédi Kamara elnökségének meghívására, a múlt hét végén néhány napos látogatásra hazánkba érkezett a Pozsonyi Ügyvédszövetség héttagú küldöttsége, dr. Hornyák Mihály elnök vezetésével. A látogatás célja a csaknem tíz éve fennálló baráti és kartársi kapcsolat további elmélyítése, egymás munkájának, munkakörülményéinek mégisGázrobbanás a Sámán Kató utcában Több ház megrcngá’ódott mérésé s a szakmai tapasztalatok kicserélése volt. A küldöttség a megyei kamara két vezetőjének, dr. Kenéz Tibor elnöknek és dr. Nagy Zoltán titkárnak kíséretében . meglátogatta a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösséget. A pozsonyi vendégek elismeréssel nyilatkoztak a váci munkakörülményekről. A szakmai megbeszélést társasvacsora követte, a pokol-szigeti csárdában. A vacsorán dr. Vass Gábor, az ügyvédi munkaközösség vezetője és dr. Hornyák Mihály mondott pohárköszöntőt. Másnap a Pest megyei Ügyvédi Kamara elnökségi ülésén vettek részt a csehszlovákiai vendégek. Az ülésen megjelent Gelencsérné dr. Nagy Ida, a Pest megyei pártbizottság adminisztratív osztályának vezetője is. (P.) Kertbarátmozgalom Közéleti A kertbarátmozgalom társadalmi tömegmozgalom, melynek hallatlanul nagy a politikai jelentősége __ Magy arország lakosságának ma több mint a fele — 6 000 000 — közvetlenül, illetve közvetve kapcsolatban van a kerttel. A lakosság egyharmada kertes házban él” — állapítja meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének állás- foglalása. Tanfolyam helyben Mit jelent és mit jelenthet a kertbarátmozgalom a gyakorlatban? Dunakeszin megtaláljuk a feleletet, a helyi kertbarátok kísérleti kertjében. Koó István és Zajános János, aki egy újonnan épült, már majdnem kész kis ház mögött szorgoskodik, elmondja: úgy kezdődött, hogy 1965— 66 telén a Kertészeti Egyetem tanfolyamot rendezett a kis- kdrttulajdonosoknak, nehéz lett volna azonban ötven-hat- van embernek oda bejárni, ezért megszervezték a helyi tanfolyamot, és az előadó eljött, hogy a kertgazdálkodás legkorszerűbb ismereteit helyben magyarázza el. Sok minden történt azóta. A kertbarátoknak meg kellett küzdeniük az értetlenséggel, a bizalmatlansággal, a községi tanács és a népfrontbizottság azonban már kezdetben melléjük állt. Ma hétszáz tagjuk van Dunakeszin. Kísérletezők A tanács telket is adott a kertbarátoknak, s azon épült fel a kis ház, melynek egyik helyiségében már ott sorakoznak a műtrágyás zsákok és a növényvédő szeres dobozok. A beszerzés közös megoldásán túl azonban arra is gondoltak, hogy segítsenek a vegyszerek helyes használatában. Koó István négyoldalas, sokszorosított szöveget hoz elő, melyet maga szerkesztett. Címe: Permetezési útmutatás a Dunakeszi Kertbarátok Köre tagjai részére. Táblázatokat találunk benne a növényvédő szerek használatához, jelezve, hogy milyen szer melyik kártevő ellen véd, továbbá hasznos gyakorlati tanácsokat a permetezésről és a trágyázásról. Hátul, a kiskertben, az alag- csövezéses öntözés kísérletének lehetünk tanúi. Koó István és Zajános János két sor paprikapalánta közé jó ujjnyi vastag műanyag csövet fektet, melyet majd beásnak a földbe: a cső falába fúrt, apró nyílásokon át jut az öntözőfolyadék a talajba, a víztartóban még azt is kimérik, menynyi. * A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságán felkerestük Varjú Ákost, a KertbaDunaheszin emberré is nevel Koó István és Zajános János lefekteti a földbe kerülő, nyílásokkal ellátott műanyag csövet a paprikapalánták közé. Egy másik palántasort hagyományosan öntöznek, hogy az alagcsöves kísérlet eredményét ellenőrizhessék. A szerző felvétele rátok Pest megyei Társadalmi Szövetsége elnökségi tagját, aki elmondotta, hogy a megyében tizenöt kertbarát kör működik rendszeresen, mintegy ezerötszáz taggal, s hozzáfűzte: igen nagyra értékeli a dunakeszi kertbarátok tevékenységét, összefogásukon, helyi eredményeiken túl, az is dicséretükre válik, hogy kapcsolatot teremtenek a megye többi klubjával. A Hazafias Népfront mindenben segíti a kertbarátokat. A Pest megyei Szövetség programjában egyebek . között a megalakuló kertbarátkörök istápolása, a helyi technikai megoldások, az úgynevezett barkácstalálmányok közkinccsé tétele, a növény- védelmi előrejelzés megszervezése is szerepel. Nemzetgazdaságilag is A mozgalom országos szervezésének vezetői közül felkerestük dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanárt. X Kertészeti Egyetem rektorhelyettese és a gyümölcstermesztési tanszék vezetője a politikai, gazdasági és tudományos szempontok érvényesítésén túlmenően, a hazai kertkultúra nagy apostolaira emlékeztető lelkesedéssel támogatja a kertbarátokat. — össznépi mozgalomról van szó — mondotta a professzor. — A háztáji kertek száma egymillió 200 ezer, hétvégi kert csaknem félmillió van az országban. A nagyipari munkásság több mint negyvenhat százaléka kertes házban él, vagy hétvégi kerttel rendelkezik. Nemzetgazdaságilag igen jelentős akiskertek hozama és a lakosság önellátása. Egyéb előnyök — A mozgalomnak nagy politikai, társadalmi jelentősége is van — folytatta a professzor. — Olyan rétegekhez, csoportokhoz jutunk el, melyek kívül vannak a közösségi életen. Nemcsak a nyugdíjasokra és a háziasszonyokra gondolok, hanem a bejáró- munkásokra és az ipari tanulók egy részére is. A kertészeti ismeretek gyarapításán túl, az általános műveltség fejlesztésére is alkalmasak a klubok összejövetelei, előadásai, a közösségért kifejtett munka, a szervezés, az utánjárások során pedig sok, eddig magában élő ember közéleti emberré válik. Dr. Gyúró Ferenc profesz- szor végül megjegyezte: — Modellként és mintaként kell kiemelnünk azt, amit a dunakesziek megvalósítottak. Lőrinc Loránd A direktórium tagja volt Állhatatosan - egy életen át Június 28-án, pénteken dél- j után két óra tájban hatalmas i dörrenés riasztotta Vácott a [ Hámán Kató utca lakóit. — Először azt hittük, hogy az akkor köröző repülőgép hangrobbanását halljuk — mondta Pintér István —, azután kimentünk az utcára, s láttuk, hogy a 13-as számú ház szinte összerogyott. Gerendák, bútorok zuhantak a kocsiútra. Pár percen belül a helyszínen volt a tűzoltóság és a rendőrség. A kép bombatámadásra emlékeztetett. A romok alól súlyos állapotban mentették ki a házban lakó özv. Latrovszki Jánosnét, akit • mentők először a váci kórBea István ff elv-ét ele házba, majd a fővárosi baleseti kórházba szállítottak. A vizsgálat megállapította, hogy a robbanást a helytelenül kezelt propán-bután gázpalack okozta. Az utcában több ház megrongálódott. Alá kellett dúcolni a szomszédos, 15-ös lakóépületet. A szemközti, 10-es számú épületben 18 üvegtábla kitört a hatalmas robbanás percében. A rendőrségi vizsgálat tovább tart, annak megállapítására, hogy véletlen vagy szándékosság okozta-e a balesetet? Több ház tulajdonosa bejelentette kárigényét az Állami Biztosítónak. (papp) Helytörténeti munkán dolgozva kezembe került Váchár- tyán 1919-es direktóriumának névsora: Szabó Gyula asztalos, Pintér István, Vezsenyi János, Csillag József, Őrlik József és Mozer István földmíves, Makkal József, Drabant Sándor és Krauz András gyári munkás, dr. Gelencsér Géza körorvos. KIMUTATÁS A VÁC ZHAKTYÁN KÖZSÉGBEN MEGVÁLASZTOTT KÖZSÉGI TANÁCS- ÉS INTÉZŐ BIZOTTSÁGBA BEVÁLASZTOTT TAGOKRÖL: ez olvasható a lap felső részén, és lenn a dátum, 1919. május 7., a direktórium körbélyegzőjével és Szabó Gyula politikai főmegbízott aláírásával. A névsorból kitűnik, hogy a megválasztottak nagy része a Földmunkások Országos Szövetsége tagja volt. a munkások pedig vasasok voltak. Ötven éve Megpróbáltam felkeresni az egykori direktórium tagjait, de csupán az 5. sorszám alatt bejegyzett Őrlik Józsefet találtam meg. Hetvenöt éves, ám csak az utóbbi években hajlította meg az idő. — Jó, hogy jött — derült fel —, legalább pihenek egy kicsit. Rámutatott a szénhalamra, melyet az udvarba talicskáz- gatott, s amíg befelé kísért, gyönyörködtem a szép kert tiszta ágyásaiban, a saláta- bokrok nyílegyenes soraiban. — A feleségem birodalma — jegyezte meg, némi büszkeséggel. Forgatta kezében a direktóriumi jegyzőkönyv fotókópiáját. Szemüveg nélkül nézte, igaz, kicsit közelről. — Ötven éve... Régen volt — szólt csendesen. — Emlékszik mindenre? — Mindenre nem emlékezhet az ember, de a géppuskámra, arra igen. Mintha itt lenne előttem, Schwartzloser 712-es mintájú, önműködő géppuska volt. Hogál Miskával kezeltük, az északi fronton. — Erre vagyok kíváncsi — néztem rá kérőén. — Az Istvántelki Főműhelyben dolgoztam, amikor kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Csókás Mihály, meg Drabant Sándor mondta ki először itt, Váchartyánban azt, ami belevitt minket a harcba: „Földet a béresnek, munkát a munkásnak!” Mi is ezt akartuk. Elgondolkozik, s úgy folytatja: — Itthon ugyan beválasztottak a bizottságba, de amikor, május közepén, a gyár ebédlőjében, melyet mi csak koplalónak hívtunk, megjelent egy to- borzó szónok, gondolkodás nélkül álltam be a hadseregbe, a vörösbe. Az északi fronton Őrlik Józsefné elém tett egy piros dobozt: a Tanácsköztársasági Emlékérem volt benne. 1959-bén tűzték fel Őrlik József mellére. Az idős ember folytatta: — Mondom, Hogál Miskával voltam együtt, a negyedik hadtestben. Miskolcnál volt az első bevetésünk. Kivertük a megszállókat, vagy kétszáz fogly't is ejtettünk. Azután következett Sajópetri, Sajólád, Nagylőcs, Ónod, Szerencs és Tokaj, meg Sárospatak, Sátoraljaújhely. Eljutottunk Hét- hársig. Elcsuklott a hangja: — Ott lett vége mindennek... Már maga is olvasta bizonyosan — nézett rám, és mintha könny csillant volna a szemében. — Meghurcolták? — A Józsefvárosi pályaudvaron szereltünk le, aztán, napok múlva, a Mező utcában magyarázták meg bikacsökkel, hogy hazaáruló bitang vagyok, kivágnak a gyárból... Hetekig bujkáltam, de nem volt nyugodt életem tíz évig, amíg a Gosztonyi úrnál cselédeskedtem. Bejegyzések a munkakönyvben Őrlik József a következő évtizedekről is beszélt. Arról, hogy bőrgyári munkásként élte át a felszabadulást, s hogy ő volt azután első bírója, majd tanácselnöke Váchartyánnak, a földosztásról és a termelő- szövetkezet szervezéséről, meg arról, hogy ötvenhárom éves fejjel még egyszer gyárba került, a váci Fonóba, valamicske nyugdíjjogosultságot szerezni. Belelapoztam munkakönyvébe. A bejegyzések arról tanúskodnak, hogy két kitüntetésén kívül, Házi Árpád, Dobi István és Olt Károly dicsérő oklevelének is birtokosa, sztahanovista és újító volt Őrlik József. ★ A felesége bort tett az asztalra. Tisztességből, egy ujjnyit kortyoltam az egykori vöröskatona egészségére. Csankó Lajos
