Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

4 x/fhhn> 1974. JÜNIUS 12., SZERDA Irodalmi est után Szerződésben — brigádokkal Munkásművelődés a vád H AGY-ban SZEPTEMBERTŐL Egységes nemzetiségi nyelvoktatás az óvodákban TANÁCSKOZÁS BUDAÖRSÖN Balázs János kiállítása Több mint három éve — a tévé ióvoltából — kapta szárnyra a hír az akkor 60 éves salgótarjáni cigány fes­tőt. Balázs Jánost, akinek műveit azóta sokan megis­merték nemcsak Magyaror­szágon, hanem külföldön is. Salgótarján városi tanácsa 1975-ben a művész munkás­ságát és életét bemutató ki­állítást rendez a József At­tila művelődési központ üveg- csarnokában. Audiovizuális eszközrendszerek Tegnap szakmai bemuta­tón ismertették a MüM Or­szágos Továbbképzési Kutató Intézetében az audiovizuális eszközrendszereket. Az audiovizuális eszköz- rendszerek és programok ösz- szehangolt fejlesztésére az ki­múlt év végén szerződést kö­tött a MüM Országos Tovább­képzési Kutató Intézete, a Eudapesti Elektroakusztikai Gyár és a KGM Műszaki Tu­dományos Tájékoztatási Inté­zete. Most az első eredmé­nyekről tájékoztatták a szak­embereket: bemutatták a szakemberképzésben és to­vábbképzésben alkalmazható oktatóeszközöket és progra­mokat. Hogyan lehet több száz em­bert bevinni szombaton szín­vonalas irodalmi estre a gyárba, ráadásul szabad szom­baton? Napjaink egyik izgal­mas kérdése ez. Nemcsak azért, mert a Központi Bi­zottság márciusi határozata óta az érdeklődés előterébe került a közművelődés, azon belül is elsősorban a mun­kásművelődés, hanem azért is, mert ma még nem általános, hogy a munkások ilyen nagy számban vegyenek részt iro­dalmi programokon. Érdekes ellentmondásokkal találkozunk e téren. Az ün­nepi könyvhét Pest megyei megnyitóján, Százhalombat­tán, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat halijában rendezett ki­állításra például talán ha húszán jöttek el. Ott, ahol szinte karnyújtásnyira több mint kétezer munkásember él a szállásokon! S alig vala­mivel többen vettek részt Százhalombattán azon az iro­dalmi esten is, amelynek programjában Nagy László Kossuth-díjas költő, Czine Mihály irodalomtörténész és Tímár Béla színművész lépett dobogóra. Vajon miért érdekli a munkásokat az irodalom a váci gyárban, s miért nem ennyire Százhalombattán, a DKV-nél? Viszont — mint arról már hírt adtunk — a Híradástech­nikai Anyagok Gyárának iro­dalmi estjén Juhász Ferenc költő, Féja Géza író, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Berek Kati színművész és Dévai Nagy Kamilla ének- és gi­tárművész mintegy 300 gyá­ri dolgozó előtt lépett a pó­diumra. Részletre, de rendszeresen — Két gyári könyvesboltnak vagyok a vezetője — mondta Törőcsik Ernőné, miután be­mutatta az irodalmi est előtt megnyitott, korszerűen be­rendezett — igaz nem nagy, de a célnak tökéletesen meg­felelő — könyvesboltot, mely közvetlenül a gyári főbejárat­nál kapott helyet. — A DCM-ben tavaly mint­egy 150 ezer forint értékű könyvet vásároltak a dolgo­zók, itt kétszázötvenezer fo­rint értékben adtam el. Hogy kiknek? A legtöbb vásárlóm munkásember. Részletre ve­szik a könyveket, s nem is keveset. Fabi Sándorné, a Muoi Ly szocialista brigád tagja, rendszeresen megve­szi az Orosz drámaírók soro­zat és a Világirodalom reme­kei sorozat köteteit. A férjé­nek rádió-televízió szakköny­veket vásárol. Az idén eddig 488 forintért vett könyveket. Vagy itt van például Feuer- stahler Gyuláné — veszi elő a részletfizetési kartonokat — a X. kongresszus szocialista brigád vezetője. Tavaly 2500 forintért vásárolt, az idén ed­dig 817 forintért. Csitári Jó- zsefné anyagnormás szintén törzsvásárlóm. Hogy miket vett a közelmúltban? O’Neil- kötet, Ullysess, A francia iro­dalom a XX. században, a Látás művészete. Simkó Gyu­láné bemérő több mint há­romezer forintot hagyott itt tavaly, az idén pedig már 885 forintot. A Magyar remek­írók és a Világirodalom re­mekei mellett megvette az Űj magyar lexikon köteteit, gyermekének a Bölcs Bagoly sorozat új könyvét, valamint a Játsszunk matematikát cí­mű könyvet. Sorolhatnám még hosszan, kik vásárolnak s mire költik a pénzüket a gyárban dolgozó munkásem­berek ... Sokoldalú programok — Nem igaz, hogy a mun­kásemberek nem szeretik az irodalmat — folytatom a meg­kezdett beszélgetést később Petővári Gyulával, a gyár szakszervezeti könyvtárának tiszteletdíjas vezetőjével. Nem a könyvtárosság a főállása, a szakképzettsége technikus, s a gyár Bolyai Farkas szocialista brigádjának vezetője. — Ami­kor 1968-ban átvettem a könyvtár vezetését, alig két­ezer kötet között válogathattak az emberek. Ma hatezer köte­tet találhatnak könyvtárunk- j ban. S ez elsősorban o gyár közművelődést szerető és tá­mogató vezetőinek az érdeme. Évente tizenötezer forintot kapunk könyvtárfejlesztésre, de ha túllépem ezt a keretet, azért sem jár szemrehányás. Jelenleg 350 olvasónk van, ki­lencven százalékuk munkás. Szerződést kötöttünk tizenhat szocialista brigáddal. Nemcsak könyvekért jönnek ide szíve­sen a munkások, a rendezvé­nyeinken is mindig több szá­zan megjelennek. Már volt Veres Péter, Sarkadi Imre em­lékestünk, megrendeztük Nagy László és Darvas József szer­zői estjét. Olyan író vendé­geink voltak, mint Németh László, Illyés Gyula, Kónya Lajos, Hubay Miklós, Vészi Endre, Fábián Zoltán és Sze- berényi Lehel. A további ter­veink: Erdei Ferenc, Móricz Zsigmond és Szabó Pál em­lékest. Az ősszel előadássoro­zatot indítunk a modern szín­házművészetről színészek, ren­dezők és kritikusok részvéte­lével. Hogy miért? Tavaly száznyolcvan színházbérletes dolgozót tartottunk számon. Tervezzük azt is. hogy még az idén három szerkesztőség­gel — Népszabadság, Népsza­va, Pest megyei Hírlap — ren­dezünk találkozót. Igény van rá, az emberek nemcsak könyveket olvasnak szívesen, hanem újságokat, folyóirato­kat is. Jelenleg mintegy har­minc jár rendszeresen a könyvtárba. Figyelnek az igényekre íme, két válasz, miért olyan népszerű a könyv, miért sze­retnek olvasni a munkások a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, Vácott. Nemcsak lehetőséget biztosít rá a gyári vezetés, hanem olyan lelkes és önzetlen irodalompártolói is akadnak a gyárnak, mint Pe­tővári Gyula vagy éppen Tö- röcsik Ernőné. Sokkal többet tesznek annál, mint ami a kö­telességük: ismerik az embe­reket, azok igényeit, sőt, még azt is, kinek mi a hobbyja. Ezért is szerepel például a könyvtár idei tervei között egy olyan kiállítás megrende­zése is, amelyen ki-ki bemu­tathatná nemes szenvedélyét. — Kertész Sándor techni­kusnak gazdag fegyver- és éremgyűjteménye van. Lövész György esztergályos szenve­délye a régi várakról szóló könyvek 'gyűjtése. Pécsi Dá­niel művezető szintén érmék gyűjtésével foglalkozik. To­man Gyula esztergályos hob­byja a festészet. Minderre itt, a könyvtárban jöttem rá — magyarázza Petővári Gyula —, amikor a hobbyjukkal kapcso­latos könyvek, kiadványok után érdeklődtek. Itt, a könyv­tárban szívesen kitárulkoznak az emberek, a könyvtáros dol­ga, hogy füle legyen meghalla­ni mindazt, ami elhangzik. A példák sora bizonyítja, hogy jó füle van a gyárban mindazoknak, akiknek felada­ta s egyben szívügye is, a munkásemberek művelődése. Prukner Pál A nemzetiségi nyelvoktatás a Pest megyei óvodákban ro­hamléptekben fejlődik, öt esztendővel ezelőtt például még csak 5 óvodában foglal­koztak nemzetiségi nyelvok­tatással, ma viszont németre 16. szlovákra 8 és szerb-hor- vát nyelvre öt óvodában ta­nítják a legkisebbeket. Az or­szágban kereken száz olyan óvoda van, ahol nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Hogy eb­ből 29 Pest megyei, az egy­aránt kifejezi megyénk lakos­ságának összetételét és azt, hogy nálunk csakugyan nagyon sokat törődnek a nemze­tiségiek anyanyelvi kul­túrájának fejlesztésével. E lendületes fejlődés elle­nére is igen sok gonddal, meg­oldandó tennivalóval küszkö­dik a legkisebbek nevelésének ez az ágazata. Tavaly ugyan megjelentek olyan alapvető fontosságú dokumentumok, mint a nemzetiségi óvodai nyelvoktatás programja, s a hozzá kapcsolódó kézikönyv: az első üyen tartalmú ma­gyar nyelvű munka. Az idén — kibővített, átdolgozott formában — románul és szlovákul is kiad­ták ezt az anyagot. Még hát­ra van egyrészt e fontos do­kumentum szerb-horvát nyel­vű kiadása — megjelenése jö­vőre várható —, másrészt a nemzetiségi nyelvoktatásban részt vevő óvónők továbbkép­zése —, az óvodai nyelvokta­tással foglalkozóknak nincs nyelvszakos diplomájuk —, valamint a szervezeti kere­tek fejlesztése és megszilárdí­tása. A Pest megyei nemzetiségi napok programjában tegnap délelőtt ezekről az időszerű kérdésekről tanácskoztak a budaörsi 1. sz. óvodában a nemzetiségi nyelveket okta­tó óvónők. Bevezető előadás' — Rudolf Ottónak, a megye továbbképzési kabinet veze tőjének megnyitója után — Szabó Gyula, a Tankönyvki adó főszerkesztője tartót Előadásának középpontjában . szeptemberben bevezetendi szervezeti változások terve álltak. A nemzetiségi nyelv- oktatás eddigi fejlődése — mint egyebek közt kifejtet­te — megteremtette a tanítás tartalmát, azaz azt, mit oktassanak a kicsinyeknek. Most annak a meghatározása a feladat, hogy az oktatás milyen módon, mi­kor, és milyen mennyiségben történjen. Ebben a tekintetben a Pest megyei óvodákban is meglehetősen tarka a kép. Vannak óvodák, ahol hetente egyszer „nemzetiségi napot” tartanak. Ilyenkor minden foglalkozás anyanyelvű. Má­sutt heti egy vagy két alka­lommal tanítják az anyanyel­vet. A szeptemberben beveze­tendő tervek — többek között — ezt is rendezik majd. A budaörsi tanácskozás megállapodott abban, hogy a nemzetiségi nyelvokta­tás fejlesztése mindenek­előtt a legkisebbek élet­kori sajátosságaira épül­jön. Másrészt hangsúlyozta a to­vábbképzés fontosságát. Ez­zel kapcsolatban Rudolf Ottó bejelentette, hogy jövőre az óvónők számára intenzív nyelvtanfolyamot szerveznek, amelynek elvégzése után kö­zépfokú képesítést kapnak. A tanácskozás befejeztével a résztvevők megtekintették a művelődési házban rendezett óvodai kiállítást, amelyen a nemzetiségi nyelvoktatás szem­léltető anyagai is helyet kap­tak. JÜNIUS 13-TÖL JÜNIUS 19-IG CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS, SZENTENDRE Terem SZENTENDRE, Kert ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillaq ÉRD FŐT GYAL KtSTARCSA 40NOR NAGYKATA "IUSVOROSVAR ’OMA2 1ACKEVE iZlGETSZENT. MIKLÓS VECSES 13—16: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 17—19: Lóháton, ágyútűzben 13—16: János vitéz 17—19: Sztrogof Mihály 13—16: Sötét Torinó 17: Kő a szájban 18—19: Spartacus I—II. 13—16: A törökfejes köp ja 17: Anna és a farkasok* 18—19: Csendesek a hajnalok I—n. 13—16: Kamaszkorom legszebb nyara* 17—20: Az Ezüst-tó kincse 13—14: Várunk, fiú! 15— 16: Szegény gazdagok 17—19: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 13— 16: Kabaré* 17— 19: Mindenki szép, mindenki kedves 14— 15: Oázis 16— 17: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 18— 19: Az Angyal vérbosszúja 13—14: Ne csalj, kedves! 15— 16: Életünk legszebb napja 17— 18: A törökfejes kopja 13—16: Apacsok 17—19: Periszkóp a fjordok között 12— 13: Hét tonna dollár* 15— 17: Mese Szaltán cárról 19—20: Hétszer hét 13— 16: Fogják el Oichit élve vagy holtan! 17—18: Sutjeska 13: Csendesek a hajnalok I—II. 14— 15: A diktátor 16— 17: Illatos út a semmibe 13—16: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 17— 18: Szerelem a tengeren 13: Pókháló 14: Szegény gazdagok 15— 16: Szikrázó lányok 17—19: Sötét Torinó 13— 14: A préri 15—16: A szemtanú* 17—19: Farkashorda 14— 16: Macbeth* 17—19: Merénylők 13—14: Szerelem a tengeren 15— 16: Dacolva élni 17—18: Egy különös szerelem 13: Pókháló 14: Spartacus I—n. 15—16: Mindenki szép, mindenki kedves 17—18: Életünk legszebb napja 13—14: Életünk legszebb napja 15—18: ó, maga rettenetes 13—17: Volt egyszer egy zsaru 18—19: Idegen a cowboy ok között I—II. •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT J ö. L. ÚJ KÖNYVEK Művészetről mindenkinek A CORVINA KIADÓ már második kiadás­ban jelenteti meg a Művészetről mindenkinek című kötetét, amely joggal tekinthető hézag­pótló műnek. Szerzője, M. Kiss Pál nehéz feladatra vállalkozott, s azt nagy hozzáértés­sel, aprólékos gonddal, magas színvonalon látta el. A könyv címe foglalja össze legfrappánsab­ban megjelentetésének célját, tulajdonkép­peni programját: röviden, közérthetően, mégis a téma súlyának, művészi-emberi érté­keinek megfelelő színvonalon összefoglalót adni a képző- és iparművészet, valamint az építészet történetének legfontosabb korsza­kairól, a legjelentősebb irányzatokról, s kap­csolatukról az adott kor politikai-társadalmi valóságával. A téma így szinte átfoghatatlanul széles. Az őskortól századunkig kell bemutatni a kü­lönböző korok jellegzetes művészeti irányza­tait, természetesen a legjelentősebb és leg­ismertebb alkotásokkal együtt. Az egyes stí­lusokat, ízlésáramlatokat röviden, de talá­lóan jellemezni nem egyszerű dolog. Az épí­tészet, a szobrászat, a festészet, az iparmű­vészet és más kisebb-nagyobb művészeti ágak alkotásai együttesen adják az illető mű­vészeti korszak képét. A könyv érdeme, hogy tömör, lényegretörő, de a legfontosabb té­nyezőket, legjellemzőbb vonásokat egytől- egyig felsoroló ismertetést ad az emberiség történetének legjelentősebb művészeti kor­szakairól. Emellett csaknem ezer illusztrációt is be­mutat, valamennyit néhány soros ismertetés kíséretében, amelyek az alkotások elemzését és keletkezésük körülményeit is tartalmaz­zák. Végül pedig összefoglaló táblázatban együtt láthatjuk legfontosabb művészeti korszakok jellemző stílusirányzatainak leg­ismertebb alkotásait, a megemlített művé­szek és művészeti szakkifejezések lexikális rö- vidségű felsorolásával. „A művészet az emberiség tudatra ébre­dése” — idézi a szerző előszavában Babits Mihályt. Az idézett szép gondolathoz méltó tudatossággal kalauzolja olvasóját a művé­szetek rejtelmeiben. A könyv élményt, jó szórakozást, s renge­teg tudnivalót nyújt a művészetről a legkü­lönbözőbb korú, műveltségű, foglalkozású és érdeklődési körű olvasóknak — mindenki­nek. A. ★ a művészét kiskönyvtára sorozat legújabb — 88. füzeteként — Sugár Andor munkásságával ismerkedhet az olvasó. Fáj­Sugár András: Külváros (1928) dalmasan szép ismerkedés, hiszen a munkás­családból származó, tehetséges, kommunista festőművész csak nemrég lett volna hetven­éves, és már harminc éve halott. A fasizmus ölte meg. „ígéretes életműve akkor szakadt meg — írja a kis kötet előszavában Oelma- cher Anna és Theisler György —, amikor a fasizmus veresége már nyilvánvaló volt, és hazánk a szocialista átalakulás küszöbére ér­kezett. Művészi hagyatéka azonban túlélte a pusztítást. Festői világa félbehagyottságában is teljes. Három évtized távlatából egyre tisz­tábban látjuk életművének helyét és jelen­tőségét az ellenforradalmi korszak szocialista eszmeiségű művészi törekvéseinek össz­képében.” „Sugár Andor egész életével és művészeté­vel mindvégig következetesen haladt abban a csapatban, amelynek élén Derkovits Gyula, József Attila és Radnóti Miklós állt, és leg­jobbjainak zöme tragikus módon éppen az annyira óhajtott jövő küszöbén bukott el. Ez utóbbiak között Sugár Andor életműve sajá­tos, egyéni színfoltot képvisel.” A kiskönyvtár sorozat ennek megismerésé­hez segíti hozzá az olvasót, elemző bevezető tanulmánnyal és 54 alkotásának — részben színes — reprodukciójával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom