Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM 1974. JÚNIUS 26., SZERDA Egyre fogy a pályamunkások száma Még kezet sem, tudnak mosni A gödöllői MÁV-államás üzemi pártszervezete legutóbb a pályamunkások tevékeny­ségéről, szociális ellátásáról tárgyalt. Majoros Boldizsár üzem- bizottsági titkár hangsúlyoz­ta, hogy a pályamunkások szá­ma egyre fogy: az V. Gépe­sített Pályafenntartási Sza­kasznál néhány esztendeje még százon felül voltak, ma már csak 73-an dolgoznak. Ök hat szocialista brigádba tömörülve, immár 8—10 éve dolgoznak együtt. A munkához szükséges műszaki feltételek jók, s a kollektív szellemre sincs panasz. Á közelmúltban például részt vettek a Józsefvárosi Pálya­fenntartási Főnökség által szervezett ki mit tudón. A négy benevező brigád mind az első tíz hely valamelyikén vég­zett. A haza nem járó dolgozók vasúti kocsikból átalakított munkásszálláson laknak. Számos hozzászólás hangzott el az értekezleten. Dobos Ist­ván, a gödöllői állomás veze­tője dicsérte és megköszön­te az V. GMPSZ-től kapott műszaki segítséget, majd a dolgozók sok-sok, valóban ége­tő gondja került terítékre. A munkából hazautazó, pisz­kos, olajos ruhájú pályamun­kásoktól elhúzódnak az uta­sok, nem egyszer éppenség­gel „ferde szemmel” néznek rájuk. Mindez azt bizonyítja, SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Klub — két taggal Kéttagú sportklub működik a Ganz Árammérőgyárban. Bármilyen furcsa is: ennyien tagjai a gyári MHSZ modelle­ző klubjának. Maczkó Oszkár idomszerész és társa Kovács Sándor, fejlesztőmérnök évek óta foglalkoznak modellezés­sel. Saját felszereléssel és szerszámokkal építik a gumi­motoros kategória F—1—B szabadon repülő típusait. Mo­delljeik saját tervezésűek, egy-egy gép elkészítésére né­ha még 300 órát is fordíta­nak. A gépek elkészítése nagyfo­kú precizitást követel, sőt ol­vasottságot is. Sok külföldi és hazai szaklap fordul meg a kezükben, amíg elkészül egy- égy modell. Gépeiket a lehető legkön­nyebbre tervezik. Alapanyag­ként a dél-amerikai „balsa” fa a legideálisabb. Ez szilárd és könnyű. Költséges hobby a modellezés, ezért minden da­rabon kis cimke hirdeti a tu­lajdonos nevét, és lakcímét, hogy a becsületes megtalá­lóknak támpontot szolgáltas­sanak arra, kihez kell vissza­juttatniuk a kis „szökevénye­ket”. A reptetést mezőkön, repü­lőtereken végzik. A modelle­zők világbajnokságot is ren­deznek. A legutóbbi, hazai, megyék közötti versenyen me­gyénket Kovács Sándor kép­viselte. Dunakeszin legutóbb 803 másodperces idővel nyert. A legközelebbi országos versenyre augusztusban, Nyír­egyházán kerül sor. A Ganz Árammérőgyár mini-klubjá­nak tagjai is készülnek rá. Reméljük sikerrel szerepel­nek. hogy a mai napig is megol­datlan a pályamunkások mun­kahelyre és munkahelyről szál­lítása. A-z időjárásnak a szó szoros értelmében kiszolgál­tatott pályamunkás a legtöbb esetben még kezet sem tud mosni, amikor enni akar. Persze, nem is a kevés fize­tés tartja vissza az új jelent­kezőket, hanem az említett, mostoha munkakörülmények. A felszólalók véleménye sze­rint csakis közúti szállítás se­gítségével lehetne könnyíteni a helyzeten. Cs. J. Otthonos környezetben Tyn követei Balatoni éltén Hat napon át két zászló: egy magyar és egy csehszlo­vák nemzeti színű lobogó len­gett Balatonlellén, a gödöllői járás úttörőtábora fölött. A szokatlan esemény oka igen kézenfekvő: a múlt hét hétfő­jén Gödöllőre érkezett tyni pionírok kedden reggel már magyar pajtásaik társaságá­ban élvezték a Balaton kissé még hűvös vízét. v A tizennégy tagú csehszlo­vák úttörőküldöttség vezetője, Otcenasek Vaclav — a tyni városi tanács művelődési osz­tályának vezetője — elmond­ta, hogy a kis csoport tagjai két iskola tanulóiból verbuvá­lódtak. A névsor összeállítá­sa a tantestület és az iskolák úttörővezetőinek javaslata alapján történt, így a küldött­ség tagjai nemcsak Tyn leg­jobban tanuló diákjai, hanem egyben a város legügyesebb úttörői is. Jutalomutazás tehát a magyarországi kirándulás a pajtások számára, és persze hasznos ismeretbővítés is. Bencsik Ernő, a Magyar Út­törők Szövetségének gödöllői városi elnöke elmondta, hogy a csehszlovák pajtások — együtt magyar barátaikkal — rendkívül jó eredménnyel vettek részt a tábori úttörő­próba anyagának elsajátításá­ban. Dalokat tanultak egymás­tól a fiatalok és a tyni pioní­rok részt vettek minden olyan ATE-tábornyitó Gödöllőn, az Agrár- tudományi Egyetem aulája előtt hétfőn es­te műsorral köszöntöt­te az egyetem népi együttese az ATE nemzetközi nyári építőtáborá­nak résztvevőit. Mint arról már korábban beszámoltunk, hétfőn reg­gel 240 magyar és 60 külföldi, lengyel és bolgár egyetemi hallgató ér­kezett az egyetem építőtáborába. A gépész' és mezőgazdász hallgatók feladata az M 3-as autópálya építése és az Alsóparki lakótelep hama­rosan átadásra kerülő lakásainak takarítása ... Winkler Csaba felvétele Testvérvárosunk, a csehszlová­kiai Tyn két iskolájának legjob­ban tanuló diákjai és legügyesebb úttörői hat gondtalan napot töltöt­tek a gödöllői járás balatonlellei úttörőtáborában. Képünkön: a ty- niek a jól sikerült tábortűz dél­utánján ... Berkó Pál felvétele versenyben, úttörőmunkában és mókában, ami egyébként a gödöllői úttörők táborozási tervében is szerepelt. Az ünnepélyes táborbontó tábortűzre szombat este került sor. Műsorában a tábor rajai után fellépett két Imre utcai kisdiák: Oláh Péter és Kállai 'Mihály is, akik népdal, pol- beat és rockszámokra írt gi­tárfeldolgozásaikkal méltán arattak nagy sikert. A tyni pajtások vasárnap érkeztek vissza Gödöllőre, ahonnan a program szerint hétfőn a fővárosba látogattak el. Városnézéssel egybekötött körsétájuk során elmentek az Állatkertbe, a Vidám Parkba és a múzeumokba is. A tizen­négy tagú küldöttség a keddi napot kirándulással töltötte: vezetőjükkel a vácrátóti bota­nikus kertbe látogattak, majd a dél folyamán Gödöllővel, Tyn testvérvárosával ismer­kedtek a pajtások. Sok él­ménnyel, egy kellemesen el­töltött hét emlékével gazda­gabban és a nyári tábori pró­ba jelvényeivel tarsolyukban ma reggel utaznak vissza ha­zájukba, testvérvárosunk, Tyn kis követei. Vendégeskedésük ideje alatt az Imre utcai iskola úttörő- csapatának Tyn őrse tett egy­hetes látogatást Gödöllő test­Fényben és árnyékban Az öregek hétköznapjai, gondjai Felszínes patronálok Két héttel ezelőtt egy há­romnegyed órás késéssel indu­ló termelési tanácskozás előtt akaratlanul is fültanúja vol­tam két idős férfi beszélgeté­sének. Előbb a gazdaságra, majd a családra, az őket eltar­tó fiatalokra terelődött a szó. „Hát én már úgy vagyok, hogy a szobából kitették az ágyamat a konyhába, onnan meg a kamrába. — mondta egyikük és így folytatta — Nincs mesz- sze az az idő, amikor kiköltöz­tetnek az elárvult istállóba. Ott azután várhatom, mikor jön a lányom és mondja: no hüccs, ki innen édesapám, kell a jó­szágnak a hely ...” „így van ez már — summázta a dolgot a másik öreg — onnan már csak a temetőbe visz a mi utunk.” Boldog Öregkor _ sokaknak Az előcsarnokban tolóko­csik. a portásfülke mellett a falon fekete tábla lóg; rajta a külvilágot ieienjn heti lottó­számok. Az udvaron a fal mel­lett sötét kendős öregasszonyok üldögélnek a nádon, a délutá­ni napfényben. Közöttük ka­lapos férfiak, sötét zakóban, áll'g begombolt fehér ingben. Csendes szavuknál még a lé­pések alatt csikorgó sóder is hangosabb. Magatehetetlenek, magukra maradottak és egy­szerűen „csak” öregek, a Fő­városi Tanács Gödöllői Szociá­lis Betegotthonának lakói. Há­romszázan vannak. Gondjaik­ról hétköznapjaikról dr.Ozory Aladárral, a szociális otthon igazgatójával beszélgetünk. — Másfél millió fölött van hazánkban az öregkorba lépett hatvan év fölöttiek száma. — mondja az igazgató. — Vi­szonylag magas azoknak a szá­ma akiknek az egészségi álla­potot és a családi körülménye­ket figyelembe véve boldog öregkor adatott meg. A maga­tehetetlenekről és az egyedül maradottakról, az ország leg­különbözőbb vidékein működő szociális otthonokban az állam gondoskodik. A 250 szociális otthonban őrzött 28 ezer gon­dozott között vannak olyanok, akiknek nincs önálló nyugdi­juk, vagy ha van Is, az nem elér arra. hogy eltartsák belő­le magukat. Vannak közöttük fekvő betegek, aki. állandó orvosi kezelésre és ellenőrzés­re száminak, meg olyanok is, akiknek nincsenek hozzátarto­zóik. Egy közös vonásuk van: öregek. A gödöllői szociális otthon 30C lakója közül százat köt ágyhoz a betegség. Az otthon életét, a napirend szabja meg. Az idős emberek napjuk nagy részét töltik pi­henéssel és sétával. Az otthon­hoz tartozik a kastély 36 hol­das parkja. Egy holdon saját kertészetük működik. Zöldsé­get és virágot termesztenek, jobbára maguknak. Azok a gondozottak, akik éreznek még erői a karjukban, a kertészet­ben, a konyhán, és varrodában dolgozhatnak. Ez utóbbiban az intézet lakóinak ágyneműit, fehérneműit javítják. Ritkán látogatók Gyakori dolog, hogy vasár­naponként gépkocsikkal telik meg a bejárat előtti parkoló­hely. A gondozottak egyhar- madát látogatják rendszeresen hozzátartozóik. A többieket csak ritkán vagy egyáltalán nam. Akiknek van kivel szót váltaniuk azok többnyire levél útján tartják a kapcsolatot a külvilággal. Gyakori vendégek a szociális otthonban a város iskoláinak küldöttségei, akik műsorral, virággal, vagy egy kis édességgel lepik meg ilyen­kor az idős embereket. — Nem a legjobbak a ta­pasztalataink, a patronálási akciókkal kapcsolatban — mondja az igazgató. Tisztelet a kitartóbbaknak — a többség egy-két látogatás után megint csak magukra hagyja az öre­geket. Az iskolások és a KISZ- esek gyakrabban is jöhetnének hozzánk. Hihetetlen, milyen iz­galommal várják az intézetlek a látogatókat. A gondoskodás, a nyár eleji tétlenül kell elszakadniuk a külvilág eseményeitől. Tíz tv- készüléke van az intézetnek, valamennyi folyóiratot járat­ják, az ágyban fekvők mellett ott a fülhallgatós rádió és ren­delkezésükre áll az otthon 3 ezer kötetes könyvtára is. Vannak, akik kijárnak a váro­si könyvtárba. Akiknelc kirán­dulni támad kedvük saját, 30 személyes autóbuszukkal vi­szik el az ország legszebb tá­jaira. A család melegét persze semmi sem pótolhatja. Külö­nösen nem típusbútoros 10—16 ágyas szobák, ahol különböző érdeklődési körű emberek, más és más lelki alkatok kerülnek össze — kényszerűségből. Lelki átalakulás — Az első napok mindig a legnehezebbek — mondja dr. Ozory Aladár — Az otthont itt egy szekrény jelenti. Az új la­kó számára ez az egyetlen te­rületileg is független hely, amit senkivel nem kell meg­osztania. és amit kedvére ren­dezhet be. Sok időt töltenek gondozottatok a szekrény ren­dezgetésével, csinosításával Szánté naponta képesek újra kezdeni sziszifuszi munkáju­kat. Dr. Ozory Aladár 16 évvel ezelőtt került a Gödöllői Szo­ciális Betegotthon élére. Idejé­ben sikerült az otthon munka­társaival is megértetni, hogy az öregség — túl azon, hogy egyfajta állapot: vagyis nem betegség — lelki átalakulással is jár. Évek óta bevett gyakor­lat náluk, hogy havonta egy alkalommal neves ideggyógyá­szok és pszichológusok bevo­násával előadásokat tartanak a szociális otthon munkatársai­nak arról, milyen változások­kal jár az öregedés. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya felfigyelt a sajátos kezdeményezésre és ettől kezd­ve hozzájuk küldték tovább­képzésre az ország más szo­ciális otthonainak vezető nő­véreit. Azóta az Egészségügyi Minisztérium vezetőképző tan­folyamain is felvették a tan­anyagba a gerontológia tanítá­sát. A gondoskodás, a nyáreleji napsütés, a könyvtár, a bolt­ban tetszés szerint kiválasztott ruha és néha napján műsort adó iskolások azonban még nem a család. Enyhíteni lehet a magány érzetét, de az is csak úgy segít, ha tartós, tar­talmas kapcsolattá válnak a felszínes patronálások. Olyanná, hogy a délutáni napfényben sütkérező öregek ne érezzék magukat árnyék­ban. Berkó Pál vérvárosában. A balatonlellei úttörőtáborba címzett képes­lapjukon arról tájékoztatták itthon maradt pajtásaikat, hogy nagyon kellemesen érzik magukat odakint. Vonatjuk ma este érkezik a Nyugati pályaudvarra. Berkó Pál ★ • Teljes „gőzzel” üzemel a balatonlellei úttörőtábor, ahol a hét végén látogatást tett Lukács László, a gödöllői vá­rosi KISZ-bizottság titkára, Fábri Mihály, a városi tanács művelődési osztályának veze­tője és Vaskó László, a gö­döllői kisegítő iskola igazgató­ja. Látogatásuk célja az volt, hogy az első tíz nap tapaszta­latait összegezzék, elbeszélges­senek a tábor lakóival: a ve­zetőkkel és az úttörőkkel. A nyári vakáció idején két vá­rosi és hét járási turnus uta­zik a táborba. Ezalatt rende­zik meg az őrsvezetőképző tanfolyamokat, úgy, hogy az oktatást augusztus 26-ig, a tá­borbontás időpontjáig befejez­hessék. A táborban a gyerekek reg­gel 7-kor kelnek, háromne­gyed nyolckor pedig, már so­rakoznak is az ünnepélyes zászlófelvonáshoz. Este 7-ig. a vacsoráig tanulással, a tábori próba tananyagának elsajátí­tásával, sporttal és fürdéssel töltik idejüket az úttörők. Vasárnap délután érkezett haza az első turnus, a táborba pedig újabb csoport utazott, akikkel ezúttal pozsonyi és gyetvai pionírok üdülnek Ba­latonlellén. Időben gondoskod­tak a tábor vezetői a játékok­ról. Igaz ugyan, van néhány hiánycikk is: pingponglabdá­ból például egy hét alatt 50 darabot vertek szét a gyere­kek. összegezve: nagyszerűen szórakoznak fiataljaink a tá­borban. S hogy még kelleme­sebben tölthessék a vakáció utolsó napjait az úttörők — várják a tábor szépítésére, fejlesztésére a további társa­dalmi segítséget. Gödöllő vá­ros tanácsa és a járási hivatal, a környékbeli üzemek és szö­vetkezetek már eddig is sokat tettek, hogy a gyerekek ott­honos, kulturált környezetet találjanak Balatonlellén. Kö­szönet illeti a segítőket. Csiba József 46 ezer 500 forint gazdára talált Egyedülállók, nagy családosok Kedves ünnepségre került sor hétfőn délután a Gödöllői Gépgyárban. A gyermeküket egyedül nevelők, továbbá a nagy családosok között össze­sen 46 ezer 500 forintot osz­tottak fel. A gyárban az idén ez volt a második ilyen ak­ció, az esztendő elején 36 ezer forintot már felosztottak a rászorulók között. Hétfőn 24 nagy családos és 24 egyedülálló kapott se­gélyt, s az átlagszámítás azt mutatja, hogy egy gyerekre 340 forint jutott. A legna­gyobb összeget a kilencgyer- mekes hévízgyörki Urbán De­zső kapta. Fontos határozat Segély a tanuláshoz A pedagógusok szakszerve­zetének járási bizottsága fon­tos határozatot hozott a közel­múltban. A jövő tanévre 1974. szeptember elsején a járásban lakó 3 vagy ennél többgyer­mekes családok gyermekei a tanulás megkönnyítése érde­kében 300—300 forint segélyt kapnak. Nem figyelt, felborult A Túra és Galgahévíz kö­zötti útszakaszon figyelmetle­nül vezette OP 31—40. rend­számú motorkerékpárját Szán­tó József domonyi lakos, így járművével felborult. Utasa, Kustra János hévízgyörki la­kos súlyos sérüléseket szenve­dett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom