Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-08 / 132. szám
4 1974. JÜNIUS 8., SZOMBAT Arany János pedagógiai díjas Notórius továbbtanuló vagyok... Povázson Sándor (Nagykáta) fiatal ember a nagyká- tai járási ta- nács művelődés- ügyi osztályának vezetője, Povázson Sándor: harmincegy éves. Mégis már csaknem tíz esztendeje a járási apparátusban dolgozik. Azután, hogy 1958-ban a budai tanítóképzőben megszerezte oklevelét, a tápiószentmártoni iskolánál töltött évek után gyorsan járási felügyelő, majd osztályvezető lett. A hivatali munka sem változtatta meg természetét: továbbra is pedagógus maradt. — Azt hiszem, elsősorban azért — mondja magyarázatként —, mert notórius továbbtanuló vagyok. A tanítói oklevél megszerzésével sem fejeztem be az iskolát, és azt h’szem, soha nem is fogom. Örökké tanulok. Szerintem ez a pedagógus egyik legfontosabb dolga és legfőbb ismertetőjele. Az elmúlt években magyar—orosz szakos tanári diplomát szereztem, elvégeztem a marxista—Leninista egyetemet, jelenleg a budapesti tudományegyetem pedagógiai szaikát végzem, mint elsőéves hallgató. tanulás és továbbképzés azonban még nem minden. Ez csak az egyik követelmény. ( \ permanens mát, s hogy a megvalósítás eredményei — mint vizsgálatok bizonyították — megnyugtatóan jók. A Pest megyed Tanács Végrehajtó Bizottsága mindezt, Povázson Sándor egész tevékenységét jutalmazta az Arany János pedagógiai díjjal. Ö. L. Rádióműsorból - országos mozgalom Negyedik szezonját fejezte be a magyar rádió ifjúsági osztálya által rendezett Éneklő Ifjúság mozgalom, amely a kezdeti rádiósórozatból a négy év folyamán országos megmozdulássá szélesedett. Az 1970-ben indult sorozat első hároméves ciklusa tavaly zárult, s idén azok az együttesek kerültek a nagy díj ások közé, akik a második ciklusban, 1971 óta minden évben a maximumot teljesítették és továbbjutottak. A sorozat befejező aktusai még hátra vannak; a díjnyertes kórusok két gálaestje, a balatoni jutalomtáborozások és az Éneklő Ifjúság ’74 nagylemezének megjelenése, amely az év végére várható. Az úttörő korosztályú együttesek díszhangversenye június 13-án Veszprémben lesz, a KISZ-korúaké pedig június 25-én Keszthelyen. A rádió mindkét hangversenyt egyenes adásban közvetíti. A mozgalom további célja, hogy munkájába minél többen kapcsolódjanak be, s ennek elősegítésére szorosabb együttműködés alakul majd ki az Űttörőszövetséggel és a KISZ- szel. T K. A. A könyv ünnepe Pest megyében Új írás-est Túrán Valószínűleg megmarad sokáig a részvevők emlékezetében a túrái könyvhéti találkozó. A vendégek, Ágh István költő, Módos Péter író, Farkas László, az Üj Írás szerkesztője és Tóth Judit színművész- nő valószínűleg évek múltán is szívesen gondolnak erre a néhány, a könyv, az irodalom iránti érdeklődés jegyében eltelt órára. Csendben hallgatták a verseket, a koreai naplórészletet, a szerkesztő vallomását és a kötetlenebb formájú beszélgetésben okos, szenvedélyes, értő kérdéseket tettek fel a vendégeknek. Emlékezetes marad ez az est, mert van valami sajátos, szinte meg sem fogalmazható jellemvonása minden olyan találkozásnak, amelyre a részvevők csupán érdeklődésből mennek el. Esetenként még dacolva a körülményekkel is. Például a felhőszakadásnak is beillő záporral, mint amilyen megtisztelte Túrát is. A reális lehetőségek felmérése A bejáró fiatalok közművelődése — Azért sokakat mégis csak otthon marasztalt az idő — mondotta Szarvas László tanár, művelődésiház-igazgató. — Más hasonló alkalmakkor legalább százötvenen szoktak lenni. Álszerénységnek is tűnhetett volna ez a megjegyzés, a pártszékház nagyterme ugyanis most is szinte teljesen megtelt. A tavaszi könyvünnepek nélkülözhetetlen, immáron törvényszerű velejárója az ilyen író-olvasó találkozók, ahol nem csupán az alkotások, hanem az alkotók is emberközelbe kerülnek az olvasókkal. S hogy mennyire sikerült valóban emberközelbe kerülni, ez is sok mindentől függ. Döntően az írókon, előadókon múlik, s aki egy kicsit is ismerte — műveiken keresztül vagy személyesen — már Túra idei vendégeit, bizonyosra vehette, hogy megtalálja a „két oldal” a közös nyelvet. Jó volt egy olyan beszélgetés részvevőjének lenni, amelyen nem hangzott el egyetlen felesleges szó, egyetlen mellébeszélés, értékelni lehetett, a töprengő gondolatok megfogalmazását. Pedig a hallgatóknak is, íróknak is meg kellett küzdeniük azzal az egyáltalán nem kedvező körülménnyel, hogy az olvasók lenn, a széksorokban, az írók fenn, a dobogón, a hosszú asztal mögött foglaltak helyet. Hiába kereste volna bárki is Túrán az idealizált falusi író-olvasó találkozót. A székeken nem fejkendős, csizmás, írótnéző, csudaváró paraszt- nénikék és parasztbácsikák foglaltak helyet, és nem kerekre tágult szemű parasztgyerekek. És hiába kereste volna bárki is Túrán a manapság nem is olyan ritka író-olvasó találkozót: nem irodalmárkodó, vájtfülű helyi intelligencia tett fel éppenhogy kérdezzek valamit kérdéseket. Az iskola irodalmi színpadának tagjai gyönyörködtek önfeledten a költő játékos-kedves, modern dalaiban, pártcsúcstitkár, tanács vb-titkár, nyugdíjas tanár követte gondolatban az írót Korea útjain, Gödöllőre bejáró esztergályos fiatalember jött el Ladányi Mihály miatt, kíváncsi volt előadott verseire, és nem bánta meg, hogy más költők verseivel is megismerkedett, képesítés nélküli óvónő és főiskolás diák, idősebb irodai dolgozó és az utcán napraforgómagot ropogtató, hosszú hajú fiatalember volt jelen, nemcsak testben — lélekben is. A könyv megünneplése és a könyv szeretete Túrán hagyomány. Deregán Gábor Egy idő óta igencsak sok szó esik a legkülönbözőbb szintű és témájú megbeszéléseken az agglomeráció gondjairól, problémáiról. Pest megye negyvennégy községe tartozik ebbé az övezetbe, amelyben évente mintegy tízezerrel nő a lakosság száma, elsősorban a távoli megyékből bevándorlókkal. A gondok és problémák a legkülönfélébbek. A leggyakrabban most mégis az agglomerációban élő, bejáró munkások művelődéséről esik szó. Erről tanácskoztak — mint megírtuk — a közelmúltban három napon át Gyomron is az országos klubtalálkozó résztvevői. A különbség legfeljebb annyi volt a más, hasonló jellegű megbeszélésekhez képest, hogy Gyomron elsősorban a bejáró fiatalok gondjairól szóltak a referátumok s bontakozott ki a sokrétű, tapasztalatokban is gazdag vita. Elingázott órák — A pedagógusnak kifelé nyitott egyéniségnek kell lennie. Az igazi tanárt, tanítót nemcsak arról lehet felismerni. hogy holtig tanul, hanem arról is, hogy érzékeny a társadalom ügyei, problémái iránt. A Vöröskereszt például éppúgy érdekli, mint a köz- művelődés. Povázson Sándor ezt az alapelvet igyekszik saját életében is megvalósítani. Társadalmi tevékenysége rendkívül sokrétű, színes; ezzel is ecvéniségének pedagógus karakterét őrzi. Mindez, persze, nem valami önmagáért való dolog. A pedagógus: népnevelő. Povázson Sándor állandó továbbtanulásának is ez a végső célja. Most jelent meg például első könyve, a társszerzőkkel irt Honvédelmi nevelés. ————— és értékes [ Jelentős I munkát vég' zeit Povázson Sándor az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának végrehajtásában is. A határozat után kiadott új minisztériumi intézkedések előkészítésében aktív részt vállalt, nemkülönben a'végrehajtásban is: kollégái között vitatkozott, agi- t'' ’• az új rendelkezések érdekében. Határozott magatartásának jelentékeny szerepe volt abban, hogy a nagykátaá járás pedagógusai megértették az új törekvések célját és értelOrszágos klubtalálkozó volt, a beszámolókban éppen ezért gyakran kaptak helyet országos adatok. Például arra vonatkozóan, hogy a falvakban lakik a KlSZ-korú ifjúság ötvennégy százaléka, azaz egy- milllókétszázeaer fiatal, akik közül félmillióan utaznak naponta az iskolába vagy a munkahelyre. Számukra tehát' két lehetőség is kínálkozik a közművelődésre: a lakóhelyen vagy az iskolában, illetve a munkahelyen. Többségük azonban ma még sem az egyik, sem a másik helyen nem vesz részt aktívan a közművelődésben. Az indokok sokfélék. Például: az iskolában, a munkahelyen azért nem tudunk bekapcsolódni a közművelődésbe, mert indul a vonat, a busz, ha lekéssük, esetleg órákig várhatunk a következőre. A lakóhelyen: készülni kell a másnapi órákra, segíteni kell a Szüleimnek a házépítésben, kertművelésben és így tovább. De az okok között szerepel maga az utazás is: naponta három-négy ' órám vész kárba feleslegesen, ezért nincs szabad időm semmire. Nemegyszer elhangzik olyan indoklás is: munkahelyemen, a KISZ-szervezetben nem fogadják el teljes értékű KISZ- munkának a lakóhelyi tevékenységet. Világjelenség A felsorolt magyarázatok tényeken alapulnak. Az utazás kétségkívül időtrabló, méghozzá a művelődésre fordítható szabad órák jelentős részétől fosztja meg a bejáró fiatalokat. Ez nemcsak nálunk van így. A bejárás: világjelenség. A városok iparának szüksége van a munkaerőre, de a falun élő embereknek is szükségük van a munkaalkalomra. A mezőgazdaság a gyors gépesítés következményeként egyre kevesebb ember számára biztosít megélhetést. így van ez az iskolákkal is: nem épülhet minden településen középvagy magasabb műveltségi szintet biztosító iskola — aki az általános elvégzése után tovább akar tanulni és falun él, annak vállalnia kell a napi utazással járó hátrányokat. Tervben: vonatklub Könnyíteni persze, lehetne az utazás további korszerűsítésével, a jelenleginél kulturáltabbá tételével, s tapasztalhatók is már ilyen irányú törekvések. Borsod megyében például a Csavaripari Vállalat Onga községben levő gyáregysége táskamagnetofonokkal szerelte fel a Volán-buszokat: a menetidő alatt a gyár életéről szóló zenés műsorokat adnak a munkába, illetve a munkából hazautazóknak. Valami hasonlót terveznek a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának — és a dunaharaszti művelődési központ vezetői: vonatklubot szeretnének szervezni a Budapest—Ráckeve között közlekedő szerelvényen. A gyömrői tervek között egy állomáskönyvtár létesítése szerepel. A ceglédieket pedig o A KÖZÉPÜLETÉPÍTŐ VÁLLALAT augusztus 1-én 6 hónapos betanító tanfolyamot indít VASBETONSZERELŐ SZAKMÁBAN A tanfolyam idején 12 Ft-os órabért, a vidékieknek különélés! pótlékot, térítés ellenében munkásszállást, üzemi étkezést - ebédet és vacsorát — od a vállalat. Jelentkezni lehet: július 31-ig, a vállalat Munkaerőgazdálkodásánál Budapest V., Molnár u. 19. bejárók klubjának megalakítása foglalkoztatja: egy olyan klubra gondolnak, amelyben a vonatok és buszok indulásáig olvashatnak, tanulhatnak az utazó fiatalok. Az elképzelések helyesek, s valóra váltásuk azt a törekvést szolgálná: hogyan lehetne valamiképpen hasznossá tenni a várakozás, az utazás eddig tétlenül eltöltött óráit. Terület és munkahely kapcsolata A másik lehetőség, amiről a tanácskozás részvevői közül sokan beszélnek: kapcsolatot teremteni a területi és munkahelyi klubok, művelődési intézmények között. Hogy miként lehetséges ez, jó példa rá éppen a gyömrőiek kezdeményezése, akik tavaly együttműködési szerződést kötöttek a kőbányai Törekvés Művelődési Központtal, mivel Kőbányán sok száz Gyömrőről bejáró munkás dolgozik. A szerződésben kölcsönös látogatások, kulturális programok cseréje, szocialista brigádok budapesti, illetve gyömrői vetélkedője szerepel. Fontos pontja a szerződésnek az is, hogy a két intézmény vezetése részt vesz egymás intézményeinek közművelődés-módszertani tanácskozásain, valamint az, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást jelentősebb programjaikról, hogy azokra időben, a munkahelyen és a lakóterületen egyaránt felhívhassák a bejáró dolgozók figyelmét. A tapasztalatok alapján A munkahely és a lakóterület közötti! kapcsolat másik szép példája a Gagarin Hőerőműben valósult meg. A Hőerőmű KISZ-bizottsága kapcsolatot létesített vagy létesít ezután minden olyan községgel, ahonnan tíznél több fiatal jár az üzembe dolgozni. Ezeket a falusi KlSZ-szervezete- ket a KISZ-bizottság egy-egy tagja patronálja. A gyári KISZ-rendezvényekre rendszeresen meghívják a községi fiatalokat, de részt vesznek a jelentősebb községi rendezvényeken is. A gyömrői klubtalálkozó részvevői elsősorban saját tapasztalataik alapján mondtak véleményt arról, hogyan lehetne előbbrelépni az agglomerációs övezetekben a közművelődés kiszélesítésében. Ez jelentős, mert nem valamiféle általános igényekről, kívánalmakról cseréltek véleményt, hanem azt mondták el. ki mit tett eddig, s mit kíván tenni még ezután. Prukner Pál Fiatalok kérdésözönében Cegléden A ceglédi Fegyveres Erők Klubjába, az író—olvasó találkozóra egy kicsit ünnepelni is siettek az érdeklődők abból az alkalomból. hogy megjelent a vendég író, Zalka Miklós huszadik kötete. Délelőtt kedves köszöntés és műveiből alkalmi bemutató fogadta, délután várakozó szempárok kereszttüzében foglalhatott helyet az asztal mellett, szemben ifjú közönségével, állva kérdéseik özönét. Főként katonafiatalok, diákok ültek a széksorokon. Az író neve, írása nem volt ismeretlen egyikük előtt sem, hiszen gyakran és szívesen olvassák élettel vitázó, példákat állító munkáit. Sokak számára ismert művei a Különös ember, a Nehéz út, az Aknamező, a Mindenkibeé! a Rapszódia fehérben, a Levelek az életről, a Rizs és kaktusz, a legújabban megjelentek közül pedig a Csollima szárnyai, amely a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság életéről, munkájáról szól, valamint az És felnő az elefánt... című, amely a vietnami nép szabadságharcának állít emléket, a szemtanú hitelességével. Hősi helytállásról, hazaszeretetről szólnak regényei. Nem csoda hát. ha az író—olvasó találkozó időnként külpolitikai tájékoztatóhoz, a hazafias neveléshez hasonlított. Ahogyan a feltett kérdések megkövetelték. — Miért foglalkozik közel-keleti oroblémákkal ? Mikor járt Vietnamban és hogy talált ilyen kötetbe illő történetre? Mennyi őszinteség és mennyi „kiagyalás” lehet egy regényben? Hogy lehet az élet bonyolult dolgaiból a legkellőbbet kiválasztani és jel- lemelkéozelések- ből regénvhősöket formálni? Zalka Miklós örömmel válaszolt valamennyi kérdésre, s nem titkolta, hogy számára egy-egy ilyen találkozó nemcsak beszélgetést, gondolatcserét jelent, hanem valóságos „szellemi profit’.’, ez, ami sokat segít továb-; bi münkájához' olvasói és későbbi művei; szereplőinek megismeréséhez. — Kik a kedvenc írói, költői? — Zalka Miklós a kérdésre válaszul komolyan leszögezte : számára csak kedvenc regények, kedvelt versek vannak, külön választva alkotóik személyiségétől. A találkozó, mint ilyenkor lenni szokott, a megjelent kötetek dedikálásával ért véget, s az Ifjú közönség azt is megtudhatta, hogy az író maga is hivatásos katona: Zalka Miklós alezredes, a Zrínyi Katonai Könyvkiadó lektorátusának a vezetője. E. K. Faszobrdszok A Faszobrász Ktsz tíz kirendeltségében 120 faszobrász dolgozik. Az eddig készült alkotásaikhoz tartozik a Szovjet Kultúra Házának fadíszítése, valamint a Nemzeti Galéria kapujának elkészítése. Képünkön: Gudricza István barokk tükröt farag.
