Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-04 / 128. szám

Júliusban átadják Serényen dolgoznak Gödöllő új bútoráruházának építői. Sorra helyükre kerülnek az acélból készült tartóidomok. Koppány György felvétele Összefogásból: 2 millió forint A hat tantermes domonyi is­kola alapozási munkálatait a napokban fejezte be az aszódi nagyközségi közös tanács költ­ségvetési üzeme. Balatoni Dá­niel iskolaigazgató elmondta, hogy a mostani iskola már öreg épület, átalakításra, ja­vításra sem érdemes. Ezért a felújításra kapott 700 ezer fo­rintot több intézmény segítsé­gével 2 milló forintra egészí­tették ki, s ez az összeg már elegendőnek bizonyul egy új iskola építésének megkezdésé­re. Az épület befejezéséihez sok társadalmi munkára lesz szük­ség. A környék lakói eddig mintegy 500 nap társadalmi munkát ajánlottak fel, akadt olyan festő kisiparos, aki 1 he­ti munkát ígért. Sok segítségre számítanak az Ipari Műszer­gyártól is; a brigádok többek között elvégzik p szerelési munkákat. Az új iskolát még az idén szeretnék átadni a ta­nulóknak. . >/íí: ' í x': út . ' ' iiii ipp I. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM A 1974. JŰNITJS 4., KEDD Mi lesz a gödöllői parkok sorsa ? A lakosságért, a városért Rusztikus asztalok, padok A lakosság szolgálatában! Röviden így foglalható össze a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat kommunális osztá­lyának tevékenysége. Az osz­tály vezetője Jeney László, feladata a parképítés, a park- fenntartás, az útkarbantartás, a kertészet és a köztisztasági munkák irányítása; s hozzá tartozik még a virágüzletek ellátása és a strandfürdő fenn­tartása is. Májusban pedig egy úi szolgáltatást vezettek be, a takarítást — egyelőre 4 tagú brigáddal. Házfelügyelő nélkül — Hol kezdtek el dolgozni? — kérdeztem Jeney Lászlót friss vállalkozásukról. — Május másodikén a vá­rosi pártbizottságon. Irodá­kat, folyosókat takarítottunk; ajtókat, ablakokat mostunk. Most az Állami Biztosítónál dolgozik a brigád, felújítás után teszik rendbe a helyisé­geket A további megrendelő­ket még keressük, vállalatok­kal, intézményekkel tárgya­lunk: A Ganz Árammérő gyá­rától és a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézettől várunk megbízást. — Hol vállalnak takarítást? — Hivatalos intézménye­ken kívül a lakosságtól is fel­veszünk rendelést. Egyre több szövetkezeti és OTP-lakás épül, az új házakban már nincsenek házfelügyelők, és sok a vita a közös helyiségek takarításáróL Erre is vállal­kozunk. — Mennyiért? — Áraink egyelőre nem véglegesek, hiszen most in­dultunk, és még nem tudjuk pontosan, mire képes a bri­gád. Jeleíneg egy takarító órabére 12 forint. A nyolc­órás munkaidőben magáno­soknál az alapos nagytakarí­tást egy embernek 100 négy­zetméteres lakásterületen kell elvégeznie. Úgy an er nyi idő alatt 200 négyzetméternyi iro­dahelyiséget, közös helyisé­geknél 800—1000 négyzetmé­tert, ablaktisztításnál pedig 150—200 négyzetmétert álla­pítottunk meg. — Hogyan tudnak ösztönöz­ni a minőségi munkára? — Itt a műszaki átvevő a lakó, vagy az intézmények dolgozói. Ha reklamálnak, ki­javíttatjuk a hibát, de ezért már nem jár órabér. Nem érdemes túlteljesíteni a nor­mát sem. Plusz 50 százalékos teljesítménynél az órabér fe­lét, ezen felül pedig a negye­dét fizetjük. így aztán nem éri meg „összevágni” a mun­kát. Gépi kaszát — kölcsön A kommunális osztálynak nem csupán a „belső” tiszta­ságot kell szorgalmaznia, ha­mm a külsőt, a köztisztaságot is. A város háztartási és ut- cEszemetét rendszeresen hord­ják a vásártér melletti sze­méttelepre. A szemét össze­gyűjtése megfelelő géoekné,- kü! nehéz munka. Két kocsit váltogatnak' usyanis körül­belül 20 méterenként meg kell állni, és a sok indítás-le­állás miatt erősen rongálódik a motor. Hatan, váltott mű­szakban dolgoznak a kocsi­kon. Nehéz fizikai munka. Egy kuka általában 80 kiló. Nem mindenhová lehet beállni a kocsival, ezért a munkások naponta 40—50 kilométert is gyalogolnak. Szűcs Gábor, a vállalat igazgatója elmondta, hogy talán rövidesen javul a helyzet. A napokban rendel­tek meg két korszerű szemét- szállító kocsit. Kevés városunk dicseked­het központjában mintegy 50 hektárnyi zöldövezettel. A nagy, összefüggő területek, az Alsópark és az Erz,sébet-park azonban sok gödöllői szív- fájdalmára elhanyagolt álla­potban vannak. Mi lesz vajon az évszázados fákkal, a kiszá­radó. halódó pázsittal, a sze­metes utakkal, a mocsaras Rá­kos-patakkal ? — A tanács, költségvetésé­ből nem tudja a nagy parko­kat fenntartani. A városnak több mint 1 millió négyzet- méter zöldterülete van. és csak a felének fenntartásá­ra jut pénz. Ezt a felerészben mi gondozzuk — mondta Je­ney László. — De a nagyobb területeken szinte hiábavaló a munkáink. Még a frissen ül­tetett füvet, virágot, facse­metét sem tudjuk megfelelően áoolni, mert nincs hozzá gé­pünk, öntözőberendezésünk. Például most jó lenne, ha kannánk valahonnan kölcsön egy gépi kaszát, mert már igen nagy a fű. Tó a Rákosból — Csak a vállalat foglalko­zik a nagy p.zrkokkal? — Segítenek a társadalmi munkások is. Az Alsóparkot például 10 övezetre osztottuk, melyeknek rendezését intéz­mények, üzemek vállalták. Ta­valy nyáron mái; el is kezd­ték; az Agrártudományi Egye­tem 39—40 ezer négyzetméter területet tisztított meg, az Erdőgazdaság pedig a kastély előtti tér kikéozését vállalta facsemetéket ültetett rusz­tikus asztalokat és padokat állított föl. A nagy parkok fenntartásá­ban a lakosság nem tud cso­dákat tenni, hiszen sok olyan parkosítási, rendezési munka van, amihez szakemberek, gének kellenek. Szakértelem szükséges a Rákos-patak ki­tisztításához, s a városgazdák számolnak azzal, hogy a víz­ügyi igazgatóság a rendezés­ben már Isaszegnél tart. Ha tiszta lesz a Rákos. vizének felhasználásával egv félhek- *áros tavat szeretnének ki- alakítani. A tervek már ké­szen vannak. A két park nerr.- -sak a szemnek szén. hanem szakmai szempontból is fieve- ’errre méltó. Az Erzséböt- ">arkban olyan növénvek is vannak, amelyek csak egy­ke* helyen teremnek az or­szágban. Az Alsnoarkban is vannak botanikai ritkaságok értékek mean-zése érde­keien is naivon fontos a hoz­A Városgazd4',''odáei Válla- !a*”ál elmondok hogy a ter­vek szerint mindkét parkot parkerdővé nyilvánítják, és az Állami Erdő- és Vadgazda­ság veszi át. Ezután lehet majd a gödöllői nagy parkok „másodvirágzásában” gyö­nyörködni. (Őrszigethy) Tejtermékek bemutatója A napokban kóstolóval egy­bekötött tejtermék-bemutatót rendezett a gödöllői GANZ Árammérőgyár kultúrtermé­ben a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat és a Vác és Vidéke Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat. A hazai tej­ipar új és hagyományos tej­készítményeit bemutató kiállí­táson a két réndező vállalat közel 400 gyári dolgozót látott vendégül. A gyár dolgozói kö­zül ugyanennyien hallgatták meg a korszerű táplálkozásról és a tejtermékek kedvező élet­tani hatásáról szóló ismeret- terjesztő előadást. Négy hónap alatt 6 ezer munkaórával 99 Majd a ff Ha olyan ember hall kiöre­gedett gépekről, lerobbant be­rendezésekről, aki valaha is dolgozott gyárban, az kapás­ból vágja rá a választ: ott a tmk, ott majd rendbe hozzák. Ez így is van rendjén, s ma már valamennyi gyár, vagy üzem saját részleggel rendel­kezik a gépek javítására, idő­szakos karbantartására. Elöregedés, zsúfoltság Az elavulás azonban nem­csak a termelő gépek réme. Kíméletlenül eljár az idő a karbantartó berendezések fö­lött is. Ilyenkor érkezik el a beruházás, az új gépek vásár­lásának ideje, sőt a kollektív segítségé is. Példa rá az ikladi eset. — A történet valamikor az ötvenes évek elején kezdődött, amikor takarékosságból, vagy ki tudja miért, használt gé­pekkel szerelték fel az Ipari Műszergyár akkor induló üze­mét — mondja Váry Zoltán, a tmk gyáregységvezetője. — Az elmúlt húsz év alatt — az utóbbi egy évet leszámítva — jóformán alig jutott pénz új gépek vásárlására; arra pedig, hogy az egész gépparkot lecse­réljük, gondolni sem mertünk. Egy vagyonba került volna. Mindez teljesen egyértelművé tette a gyári tmk feladatát: minden rendelkezésünkre álló eszközzel el kellett érnünk, hogy minél tovább tarthassuk használható állapotban a gé­peket. Munkánkhoz fejlesztési tervet készítettünk, s ebben a legsürgősebb teendők között Turaiak a lengyel tv üdülőjében Féláron külföldre Galga menti szervezés A túrái Galgamenti Közös Gazdaság évente összesen 130 tagot üdültet ingyenesen Debrecenben, a Nagyerdő szé­lén álló kényelmes termelő­szövetkezeti üdülőben. Ezen kívül minden esztendőben 2 —3 külföldi utat szerveznek; a jelentkezők költségeinek ál­talában 40—50 százalékát megtéríti a gazdaság. A ta­gok közül sokan jártak már Ausztriában. Olaszországban és Romániában is. A leg­újabb útra május 12-én in­dultak el harmincán: Sza­badiján és Újvidéken keresz­tül mentek Belgrádba. Közvéleménykutatás alap­ján döntötték el, hogy a leg­közelebbi külföldi utat újra Romániába szervezik. A vi­lággal való ismerkedésre, a pihenésre az idén új lehető­ség is nyílt: a debreceni üdü­lő szervezésében 30 túrái szö­vetkezeti tag tölt két hetet Zakopánéban, a lengyel tele­vízió ottani üdülőjében. E csereakció keretében a deb­receni üdülő pedig lengyel vendégeket fogad a nyáron. ANYAKÖNYVI HÍREK HÁZASSÁGOT KÖTÖTT: Kiss Mihály és Borsos Ilo­na; Nagy János és Tóth Ju­lianna Gyöngyi; Szabó István és Gróf Erzsébet; Berki Ti­bor és Bangó Mária; Oláh Gyula és Gáspár Piroska. , SZÜLETETT: Szabó Lajos és Bertalan Ibolya: Lajos Zoltán; Tóth Sándor Alajos és Tóth Julian­na: Éva; Vereb András és Haidó Zsófia Mária: Katalin Aranka; Farkas Mihály és Bangó Anna: Barbara; Far­kas Imre és Katona Klára: Karolina; Makádi István és Tóth Ilona: Judit; Cseterás Szabolcs Levente és Beleznay Katalin Éva: Tímea Mónika; Szokoly László és Éliás Mária Magdolna: Marianna; Pintér Zoltán István és Scheiber Ju­dit Erzsébet: Ágnes: Varga László és Simon Anna Má­ria: Ilona: Nagy József és Du­dás Lidia: Lidia; Bratek Já­nos és Cserkuti Piroska: Szil­via; Csömör László Mihály és Soós Margit: Anikó; Hor­váth Gyula és Juhász Elvira Ágnes: Attila; Ézsiás László és Kovács Erzsébet: Zsuzsan­na; Remenár József és Illés Katalin Erzsébet: Levente Jó­zsef; Korom József és Deb- rovszky Ilona: Ilona; Almá- si László és Szekeres Zsu­zsanna: Zsuzsanna; Bara Ist­ván és Baksa Eszter Anna: Krisztina: Kóróczki István és Szilágyi Ilona: Zsolt; Csor­dás László és Gróf Ilona: Eri­ka; Ábrahám István és Toldi Éva Erzsébet: István; Pe- csovszky Imre Sándor és Ben- se Erzsébet: Judit; Ötvös József és Szabó Erzsébet Jo­lán: Szabolcs József; Berkes János és Soós Margit: Melin­da. ELHUNYT: Gyulai Sándomé szül. Heltai Katalin: Körösi István; Búza János; Szabó Lajosné szül. De­ák Eszter. helyet kapott a területbővítés és a gépvásárlás is. Az elmúlt húsz év alatt ugyanis nemcsak a gyári gé­pek, hanem a tmk berende­zései is jócskán elavultak. Egykor tágas szerelőcsarno­kukban ma már egyetlen új gépet sem lehetne elhelyezni, akkora a zsúfoltság. A szűk munkahely, az elöregedett gé­pek következtéiben egy gépja­vítás átlagos átfutási ideje már hat hónap volt. Sürgős segítségre volt tehát szükség. Önkéntes felajánlásból — Fejlesztési tervünket a vállalat vezetői elé terjesztet­tük — mondja a gyáregység­vezető. — Néhány hét elmúl­tával 10 millió forintos keret; állt rendelkezésünkre a leg­szükségesebb gépek megvásár­lására, és egy új szerelőcsar­nok megépítésére. Csakhamar rájöttünk, hogy ebből a pénz­ből csupán a legszükségesebb gépekre futná, a tervezett sze­relőcsarnokra már nem. Taka­rékoskodni pedig csak úgy le­hetett a beruházásra szánt pénzzel, ha bizonyos munká­kat magunk végzünk el. Gyár­egységünk dolgozói ezt megér­tették. Önkéntes felajánlást tettek valamennyien. Vállalták, hogy 20 órai társadalmi mun kával járulnak hozzá egy tá­gas, 360 négyzetméter alapte­rületű szerelő-, és ke-bantartó csarnok felépítéséhez. Az épü­let május elején készült el. Négy hónap alatt, a terve­zett 8 ezer munkaórával szem­ben 6 ezer felhasználásával fe­jezték be a szerelőcsarnok építését. Egy kommunista szombatot — korábbi vállalá­saikon túl — a gyáregység párttagjai is felajánlottak. Négy hónap alatt 100 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek el és egy új, közel másfél millió forint értékű szerelőcsarnokkal gazdagítot­ták gyárukat a tmk dolgozói. A felajánlás során „tarsolyuk­ban maradt” 2 ezer társadalmi munkaórát pedig más üzemek bővítésére fordítják majd. Új szerelőcsarnok — Áll tellát a szerelőcsar­nok, amelyben az eddigi tízzel szemben 30 gépet lehet egy- idobén javítani, mondja Váry Zoltán. — Hamarosan megér­keznek az új berendezések is. Egy 2000-es egyetemes csúcs- köszörűt. két marógépet, fi­nomfúrót, különböző csúcsesz­tergákat és fúrógépeket, síkkö­szörűt és elektromos vizsgáló berendezéseket várunk az idei év végéig. Alaposan fel kell készülnünk, mert a gyár fej­lesztési terveiben szereplő 240 millió forintos beruházás a mi üzemünkre is fontos feladato­kat ró. Elsőként a mi dolgo­zóink találkoznak az üzemek­be kerülő új automatákkal és mi hívjuk fel a leendő gépke­zelők figyelmét a berendezé­sek hibaforrásaira, a mi dol­gozóink állítják he az új gépe­ket és végzik később a kar­bantartásukat is. Azt talán még tegyük hozzá: az új szerelőcsarnokban...! Berkó Pál Nem adott elsőbbséget Túra és Hatvan között Győ­ri János túrái lakos nem adott elsőbbséget a védett úton haladó vontatónak, s kerékpárjával nekiütközött. A baleset következtében Győri János kisebb sérüléseket szen­vedett. SPORT + SPORT -I- SPORT -I- SPORT Sikeres búcsúszereplés Vasárnap a járási összevont kézilabda-bajnokságban 11:9 arányban győzött a GEAC a Káka ellen. Ezen a mérkőzé­sen búcsúztattak két játékost, a gödöllői egyetemisták csa­patából Kellner Zsuzsát, aki most végez az egyetemen, va­lamint egy másik gödöllői kis­Koppiny György felvétele lányt, Huzián Katalint, aki Budapesten végezte az óvónő­képző iskolát, de mivel gö­döllői, a GEAC-ban játszott mostanáig. A mérkőzés végén a két búcsúzót hatalmas ba­bával lepték meg a játékos­társad. ELHUNYT DOBROVICZ JÓZSEF, a Gödöllői Férntö- megcikkipari Vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra, 1974. V. 29-én, életéneik 59. évében. Az elhunytat a válla­lat saját halottjának tekinti. Temetése e hó 5-én 16 órakor lesz a máriabesnyői temető­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom