Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
\ Nemcsak tanácstagok' XVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1974. JÚNIUS 26., SZERDA A PE5TME&YEI Hl R LA P A nyolc, szakfeladatot ellátó bizottság Gyakran kérik ki véleményüket, támaszkodnak javaslataikra Tavaly áprilisban, amikor a I választásokat követően az alakuló tanácsülésen először | találkoztak az új testület tagjai, a következő négy évre szóló feladataik sorbavétele után megválasztották a tanácsi bizottságokat is. E bizottságok tevékenységéről és működéséről dr. Torma Máriával, a városi tanács vb-titká- rával beszélgettünk, aki kérdésünkre adott válaszában elmondta, hogy az elmúlt év tavaszán összesen nyolc, szak- feladatokat ellátó bizottságot szerveztek. Közülük kettőnek, a szám- vizsgáló, valamint az ügyrendi bizottságnak — a működése kötelezően előírt az ide vonatkozó rendeletekben, de a többi tevékenysége is nagyban segíti a tanácsi testület munkáját. Három évvel ezelőtt, az új tanácstörvény életbelépése nem kis változást hozott, ezeknek a tanácsi bizottságoknak a munkájában. Lehetővé vált ugyanis, ellentétben a korábbi gyakorlattal, hogy e szakcsoportokban olyanok is serénykedjenek, akik nem tanácstagok. Mivel az egyes bizottságok különböző szakterületekkel foglalkoznak, így nem nélkülözhetik kellő felkészültségű és alapos ismeretekkel rendelkező szakemberek közreműködését. Az új bizottságokat már ennek figyelem- bevételével szervezték, vagyis gondoskodtak arról, hogy hozzáértő, az adódó kérdésekben járatos emberek legyenek a tagjai. Munkájukat a tanács- törvény, valamint a városi tanács működési és szervezeti szabályzata határozza meg. Fő feladatuk az ellenőrző és koordináló tevékenység, de gyakran kérik véleményüket és javaslataikat is. A tanácsi testület munka- tervének elkészítése után a tanácsi bizottságok is elkészítik saját munkatervüket, úgyhogy azok illeszkedjenek az előbbiekhez, az abban foglalt fontosabb tennivalókhoz. Arról pedig, hogy mit tettek az egyes tanácsi ciklusok alatt, rendszeresen beszámolnak. Tavaly év végén például az építési kommunális és város- fejlesztési, az idén tavasszal pedig a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság adott számot munkájáról.. Az előbbi szakvéleményt adott egyebek között az építkezések tervezéséhez, a városrendezési terv összeállításához és végrehajtásához, tevékenysége így elsősorban a városi tanács műszaki osztályának jelent igen nagy segítséget. A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság a gyámhatóság munkáját támogatja. Nagy szerepe van a pártfogóhálózat kiszélesítésében, a kihelyezett állami gondozottak családi körülményeinek ellenőrzésében. Munkájában hozzáértő, nagy gyakorlattal rendelkező pedagógusok vesznek részt. Államigazgatási területen munkálkodik az ügyrendi bizottság, egyike a két, kötelezően előírt bizottságnak. Feladatai közé tartozik például, hogy megtárgyalja a tanácsrendeletek tervezetét, így például megvizsgálták a köztisztaságról, a lakások használatbavételéről, vagy a vásárok- piacok rendjéről szóló rendeleteket. Az új tanácstörvény adta lehetőségek nagyban kiszélesítették a tanácsi bizottságok ellenőrzési tevékenységét. Alapos, mindenre kiterjedő ellenőrzést tartott például az egészségügy és szociális bizottság a szociális otthonban. Ott szerzett észrevételeik és javaslataik alapján tervezik annak rekonstrukcióját. A pénzügyi terv- és munkaügyi osztály munkáját segíti a számvizsgáló bizottság. Figyelemmel kíséri a város költség- vetési fejlesztési alapjának felhasználását, valamint közreműködik a következő évi feladatok, tervek összeállításánál. Igen aktív az élelmiszergazdasági és kereskedelmi bizottság, amelynek feladatai közé tartozik egyebek között az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek tevékenységének ellenőrzése, a kereskedelemmel kapcsolatos kérdések vizsgálata. Nemrégiben tárgyalta a végrehajtó bizottság a művelődésügyi osztály munkáját. A reális értékeléshez sokban hozzájárult a művelődésügyi bizottság, amely mint neve is mutatja, művelődésá és kulturális kérdésekkel foglalkozik. Néhány hónapja albizottsága is működik, sport- és testnevelési bizottság néven. Bár feladatait még nem körvonalazták pontosan, annyi azonban már biztos, hogy a sportolási lehetőségek fejlesztésével foglalkozik majd. K. A. KISZ-élet Játékos gazdasági felelősök Kétszázhatvanán vettek részt városunkban, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában megrendezett,- ötnapos KISZ-alapszervi gazdasági felelősök tanfolyamén — Pest megyéből. Játékos jellegű: politikai, kulturális, sport, gazdasági és egyéb tesztkérdésekkel (oéldául ügyrendi dolgokkal) fűszerezett kulturális vetélkedőre is sor került, melyet a Nagykőrös—Százhalombatta csoport nyert meg. Az egyéni versenyben a DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságának dolgozója: Faragó Edit holtversenyben lett első. Három sportágban pedig villám tornát rendeztek. Kispályás labdarúgásban a Nagykőrös— Százhalombatta vegyes csapat győzött, női kézilabdában a körösiek a második he- lven végeztek, férfi-női asztaliteniszben a hazaiak nem értek el helyezést. Járványok Sok gyermeket mentett meg A járványos betegségek idején ma is félelem hatja át az embereket. Főleg akkor, ha tömeges megbetegedésnek halálos áldozatai is vannak. Ilyenkor megbízható gyógyszerekben és az orvosak szakértelmében reménykednek. Ma már orvosok ezrei őrködnek az emberek egészsége fölött. Elképzelhető, hogy milyen félelemben éltek az emberek, amikor sem orvos, sem gyógyszer nem létezett. Királyi és megyei rendeletek igyekeztek a járványok terjedését megakadályozni, az emberek vándorlását meggátolni, kereskedőket. cigányokat, koldusokat tartózkodási helyükön marasztalni. Nem engedélyezték a vásárokat, búcsúkat a betegséggel fertőzött helyeken, és környékén, és megkövetelték a tisztálkodási rendszabály betartását. A veszedelmes járványok idején a veszélyes helyeket felfegyverzett néppel őriztették. Az elfogott embereket a kijelölt gyűjtőhelyekre vitték és ott heteken át megfigyelés alatt tartották. A rendelkezéseket figyelmen kívül hagyó bírót megbotozták. Azt a bírót, aki eltitkolta a járványban megbetegedetteket, vagy meghaltakat, és ezáltal a betegség tovaterjedését elősegítette, felakasztották. A járványos helyeken a betegséget átvészelők szörnyű napokat éltek át. Naponta 10 —50 halottat sirattak a hozzátartozók, ha még életben voltak. Az elsőknek koporsót készítettek. még harangoztak is, és a gyászszertartás sem maradt el. A betegség terjedésével már valamennyi asztalos, ács. faragó és barkács koporsót készített, később nem győzték... A sírt akkor a rokonok maguk ásták, és ők is temettek. A lelkész sem győzte ilyenkor az imádságot. A felsőbb szervek elrendelték, hogy a járványban megbetegedettet a temetőben felvert sátrak alá kell kivinni, s ha meshalt. tömegsírba temették — koporsó nélkül. Mésszel le kellett őket önteni, és elföldelni egv ölnél nagyobb mélységbe. Sem harangozni, sem gyászszertartást tartani nem lehetett. Ilyen rendszabályokat maga után vonó járvány az 1739-es pestis volt. Akkor még a temető a Kecskeméti. Tanárki Béla, Kalocsa Balázs és a Fürj utcák' által határolt területen feküd*. Ide temették a járvány 2693 halottját. Oly sekély mélységbe, hogy a megyei szervek elrendelték a hely bekerítését, és megtiltották az ide való további temetést. még a legelő jószágot sem engedhették be 10 évig. A pestisjárvány idején Nagykőrösön nemhogy orvos, de még borbély sem lakott. 119 házból haltak ki az emberek. A gyermekhalandóság általános jelenségnek számított. A köznép beletörődött, és elkerülhetetlen „istencsapásnak” tekintette. A családokban 8— 12 gyermek is született. Ha fele megmaradt, akkor is marad elég. vagy — mondták — majd születik helyette másik. A himlőjárvány nagy áldozatot követelt: a néhány hónapos csecsemőtől a 12 éves gyermekig puszított. A leányok közül 115, a fiúgyermekek közül 112-en e járvány miatt vesztették életüket. A himlőjárvány pusztításának Tanárki János orvos vetett véget. A városi tanács belátta, hogy egy népes város nem lehet képzett szakorvos nélkül. Addig csak Valdecz Mihály sebész végezte az orvosi teendőket. Neki azonban nemcsak az emberek betegséPIACI SZEMLE Kelendő a karfiol, a kelkáposzta és a korai gyümölcs Az eső és a meleg nagy hatással volt a zöldtermékekre, bár az utóbbi napok szeszélyes időjárása befolyásolta a piaci felhozatalt. Mintegy 300 termelő jelent meg a keddi piacon. Kosaraikban minden volt, amit a háziasszonyok kívánták. Jánosi Gyulával, a piac főnökével végigmentünk a standokon. Szétnéztünk a pavilonokban, az egyéni kereskedőknél és az őstermelőknél. Azt tapasztaltuk, hogy 10 állami pavilon — és a 160 egyéni bérlő diktálja az árakat. Ez sokszor jó hatással van az időnként megjelenő háztáji termelőkre, és az egyéni gazdálkodókra. Azt tapasztaltuk, hogy a paradicsom kilója a pavilonokban 35 forint, az egyénieknél 45 forint volt. Ez csali az előbbieknél fogyott. Az újkrumpli kilója 3,50-től 4,50-ig váltakozik. Egy fej fokhagyma 1,50-be kerül, de tapasztaltuk, hogy dél felé már 2,50-ért árulták. Annak ellenére, hogy Kőrös környékén igen elterjedt a fóliás gazdálkodás, sajnos, a piacon ez nem érezhető. Hegyespaprikát 1,20-ért, a ce- ceit pedig 2,40-ért vesztegették. (Hozzá kell fűznünk azt, hogy a termelők ezeket a szomszéd határból hozzák.) Kevés volt a piacon a gyümölcs. A meggyet 10 forintért, a földiepret 22 forintért, a cseresznyét pedig 16 forintért kínálták a vevőknek. Örvendetes volt, hogy az uborka kilója már 16 forint, szemgéhez kellett értenie, hanem beteg háziállatok gyógyításában is közre kellett működnie, mert ekkor még állatorvos sem működöt; a városban. A belgyógyász orvos állásra 1812 tavaszán meghívták Tanárki Jánost, ő vállalta ezt a feladatot és Nagykőrösre jött. Az első nagyfontosságú intézkedése a himlőoltás bevezetése volt. Írásban kérte a tanácsot, hogy az anyákat kényszerítsék: gyermekeikkel előtte jelenjenek meg, mert a járvány tovaterjedését meg akarta gátolni, a gyermekeket tehénhimlővel beoltja. Kérte a hatóságot, hogy rendelje el, az újszülötteket ne csak a papnál jelentsék be, hanem nála, az orvosnál is, hogy himlő ellen beolthassa őket... Himlő okozta haláleset 1812 júniusában — ezt követően — már csak egy esetben történt. ' Aki elmegy eme tiszteletre méltó orvos református temetőbeli sírja előtt, aligha tudja róla. hogy ő mentette meg először a himlő pusztításától a nagykőrösi gyermekeket. Emellett évente 10—12 asz- szony halt meg szülésben, kik a tudatlan bábák áldozatai lettek legtöbbször. Ezért nagy gondot fordított a bábák ki- képeztetésére is. Komolyabb esetekben megkövetelte, hogy a szüléseknél segítségét igénybe vegyék. Tanárki János, mint a nagykőrösi anyák és gyermekek megmentője élt és dolgozott. Megérdemli, ho"v az utódok megbecsüljék emlékét. Dr. Balanyi Béla ben az országos 26 forintos átlaggal. Sajnos, a leveszöldség továbbra is magas árakat képvisel. Egy csomó répa 2 forint, s egy csomó petrezselyemgyökér pedig 3 forintba kerül. Egy darab karalábéért 1 forintot kérnek. Sokan keresték a karfiolt, a karalábét, kelkáposztát és a korai gyümölcsöket, többek Napjainkban egyre nagyobb ütemben fejlődik a közúti közlekedés, és a növekvő életszínvonalat is jelzi, hogy egyre több motorkerékpár és személygépkocsi fut az utakon. Nagykőrösön évente több százan vesznek részt autó- és mo- törvezétő tanfolyamon, s szerzik meg a gépjárművezetői jogosítványt. Gondot okoz azonban, hogy városunkban nincs rutinpálya, pedig a gyakorlati oktatásnak fő feladata a veposzta kilója 35 forint, a kar« fi olé 10 forint, a kelkáposztáé pedig 15 forint. Rendkívül érdekes, hogy amikor most van a zöldborsó ideje, alig találkoztunk a piacon ezzel a termékkel. Lehet, hogy azért, mert az elmúlt napokban szeszélyes volt az időjárás — nem volt friss szedés —, de úgy gondoljuk, ebből a termékből a körösi piacon több is lehetne, hiszen a körösi kertbarátok, a tsz-ek, jelentős területeket vetettek be ezzel a kedvelt növénnyel. Hiánycikk: a zöldbab és a ribizli is, ezenkívül igen kevés volt az olcsó újburgonya. Szatmári Tibor Mit látunk ma a moziban Két balláb az ezredben. Színes angol filmvígjáték. Kísérőműsor: Add tovább, szamár a végállomás. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN A siker lovagjai. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. zetési rutin elsajátítása, a forgalomban adódó vezetéstechnikai és ügyességi feladatok elvégzése. A tanfolyamok hallgatói munkájuk mellett tanulnak, s a két szomszédvárosba, Kecskemétre és Ceglédre való utazás bizony nem kevés időt vesz igénybe. Indokolt lenné tehát, hogy Nagykőrösön is rutinpályát építsenek. A befektetés rövidesen meghozná gyümölcsét. sn— SPORT Továbbjutás: női tornában Az eredetitől eltérően egyhetes eltolódással és Kiskunfélegyháza helyett Kecskeméten került sor a területi női egyesületi tornász-csapatbajnokságra. Ifjúsági III. osztályban a Nk. Toldi ITSK gárdája (Kábái, Csányi, Major, Fehér, Biokor, Kása) második lett, s ez egyben azt Kézilabda-egyveleg Hazad pályán vívta utolsó tavaszi megyei bajnoki mérkőzését a Nk. Toldi ITSK női kézilabdacsapata. A mérkőzés után kis háziünnepség keretében Hegedűs Károly testnevelő tanár edző a távozó Egyed Piroskától (aki szakmunkástanuló volt itt három évig és most az NB I B-s Bp. Építők csapatához megy játszani) elköszönt, s neki, valamint a körösi középiskolákban szintén most végzett játékosoknak: Boda Juliannának és Hatvani Katalinnak az élelmiszeripari szakközépiskola nevében plakettet adott át. Utóbbi kettő továbbra is szerepel a körösi csapatban. Biztos győzelem Nk. Kinizsi—Kossuth KFSE (Szentendre) 35:17 (13:11). Az őszről előrehozott Kinizsi- sporttelepi, megyei bajnoki férfi kézilabda-mérkőzésen a Kinizsi sokáig könnyedén, időnként könnyelműen vette főleg védekezését. Az iram lassú volt. Szünet után a körösiek felgyorsították a játékritmust. jó bejátszásokkal és időnként remek egyéni alakításokkal fokozták a különbséget Megyei bajnoki ifjúsági mérkőzések Férfiak: Nk. Kinizsi ifi— is jelenti, hogy toldis csapat most jutott be először a vidéki bajnoki (szeptemberben megrendezésre kerülő) döntőbe. Felnőtt III. osztályban a negyedikeseket már nem szerepeltető ITSK-sok tartalék nélkül (Bodó, Rigó, Banka, Vajda, Tóth) az ötödik helyen végeztek. Nagymarosi Spartacus ifi 16:6 (5:1). A vendégek késve és csak hat fővel érkeztek. 2X13 perc alatt jól helyezett lövésekkel nyertek a kinizsisek. Nők: Szigetszentmiklósi TK ifi—Nk. Toldi ITSK ifi 11:7 (7:5). A kombinatív játékban jobb, múlt évi országos úttörő-olimpiai bajnok biztosan győzött otthonában az elbizakodott ITSK ellen. Nk. Toldi ITSK ifi—Tápiószelei Kohász ifi 12:3 (8:2). Hazai pályán lelkes ellenfelüket kollektívabb játékkal nagyobb arányban is legyőzhette volna a Toldi. N A Nk. Toldi ITSK női kézilabdacsapata több őszi mérkőzését is lejátszotta már. A felnőttek 17 mérkőzésből 27 pontot (276—120-as gólkülönbséggel), az ifjúságiak 30-at (190—57 gól) gyűjtöttek tavasszal. Mindkét csapat — bár a felnőttek csak több mérkőzéssel — listavezető a tavaszi idény végén. SZERDAI MŰSOR Kosárlabda. Kaposvár: az úttörő-olimpia országos döntője. Torna Kaposvár: az úttörőolimpia országos döntője. között a ribizlit. A korai kaRutinpálya kellene