Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

\ Nemcsak tanácstagok' XVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1974. JÚNIUS 26., SZERDA A PE5TME&YEI Hl R LA P A nyolc, szakfeladatot ellátó bizottság Gyakran kérik ki véleményüket, támaszkodnak javaslataikra Tavaly áprilisban, amikor a I választásokat követően az alakuló tanácsülésen először | találkoztak az új testület tag­jai, a következő négy évre szóló feladataik sorbavétele után megválasztották a taná­csi bizottságokat is. E bizott­ságok tevékenységéről és mű­ködéséről dr. Torma Máriá­val, a városi tanács vb-titká- rával beszélgettünk, aki kér­désünkre adott válaszában el­mondta, hogy az elmúlt év tavaszán összesen nyolc, szak- feladatokat ellátó bizottságot szerveztek. Közülük kettőnek, a szám- vizsgáló, valamint az ügy­rendi bizottságnak — a működése kötelezően elő­írt az ide vonatkozó rendeletek­ben, de a többi tevékenysége is nagyban segíti a tanácsi tes­tület munkáját. Három évvel ezelőtt, az új tanácstörvény életbelépése nem kis változást hozott, ezeknek a tanácsi bizottságok­nak a munkájában. Lehetővé vált ugyanis, ellentétben a ko­rábbi gyakorlattal, hogy e szakcsoportokban olyanok is serénykedjenek, akik nem ta­nácstagok. Mivel az egyes bi­zottságok különböző szakterü­letekkel foglalkoznak, így nem nélkülözhetik kellő felké­szültségű és alapos ismeretek­kel rendelkező szakemberek közreműködését. Az új bizott­ságokat már ennek figyelem- bevételével szervezték, vagyis gondoskodtak arról, hogy hoz­záértő, az adódó kérdésekben járatos emberek legyenek a tagjai. Munkájukat a tanács- törvény, valamint a városi ta­nács működési és szervezeti szabályzata határozza meg. Fő feladatuk az ellenőrző és koordináló tevékenység, de gyakran kérik vélemé­nyüket és javaslataikat is. A tanácsi testület munka- tervének elkészítése után a ta­nácsi bizottságok is elkészítik saját munkatervüket, úgy­hogy azok illeszkedjenek az előbbiekhez, az abban foglalt fontosabb tennivalókhoz. Arról pedig, hogy mit tettek az egyes tanácsi ciklusok alatt, rendszeresen beszámolnak. Tavaly év végén például az építési kommunális és város- fejlesztési, az idén tavasszal pedig a gyermek- és ifjúság- védelmi bizottság adott szá­mot munkájáról.. Az előbbi szakvéleményt adott egyebek között az építkezések tervezé­séhez, a városrendezési terv összeállításához és végrehajtá­sához, tevékenysége így első­sorban a városi tanács műsza­ki osztályának jelent igen nagy segítséget. A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság a gyámhatóság munkáját támo­gatja. Nagy szerepe van a pártfogóhálózat kiszélesítésé­ben, a kihelyezett állami gon­dozottak családi körülményei­nek ellenőrzésében. Munkájá­ban hozzáértő, nagy gyakor­lattal rendelkező pedagógusok vesznek részt. Államigazgatási területen munkálkodik az ügyrendi bi­zottság, egyike a két, kötele­zően előírt bizottságnak. Fel­adatai közé tartozik például, hogy megtárgyalja a tanács­rendeletek tervezetét, így pél­dául megvizsgálták a köztisz­taságról, a lakások használat­bavételéről, vagy a vásárok- piacok rendjéről szóló rende­leteket. Az új tanácstörvény adta lehetőségek nagyban ki­szélesítették a tanácsi bi­zottságok ellenőrzési te­vékenységét. Alapos, mindenre kiterjedő el­lenőrzést tartott például az egészségügy és szociális bi­zottság a szociális otthonban. Ott szerzett észrevételeik és javaslataik alapján tervezik annak rekonstrukcióját. A pénzügyi terv- és munka­ügyi osztály munkáját segíti a számvizsgáló bizottság. Figye­lemmel kíséri a város költség- vetési fejlesztési alapjának felhasználását, valamint köz­reműködik a következő évi feladatok, tervek összeállítá­sánál. Igen aktív az élelmi­szergazdasági és kereskedelmi bizottság, amelynek feladatai közé tartozik egyebek között az ipari és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tevékeny­ségének ellenőrzése, a keres­kedelemmel kapcsolatos kér­dések vizsgálata. Nemrégiben tárgyalta a végrehajtó bizottság a mű­velődésügyi osztály mun­káját. A reális értékeléshez sokban hozzájárult a művelődésügyi bizottság, amely mint neve is mutatja, művelődésá és kul­turális kérdésekkel foglalko­zik. Néhány hónapja albizott­sága is működik, sport- és testnevelési bizottság néven. Bár feladatait még nem kör­vonalazták pontosan, annyi azonban már biztos, hogy a sportolási lehetőségek fejlesz­tésével foglalkozik majd. K. A. KISZ-élet Játékos gazdasági felelősök Kétszázhatvanán vettek részt városunkban, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskolában megrendezett,- ötnapos KISZ-alapszervi gaz­dasági felelősök tanfolyamén — Pest megyéből. Játékos jel­legű: politikai, kulturális, sport, gazdasági és egyéb tesztkérdésekkel (oéldául ügyrendi dolgokkal) fűszere­zett kulturális vetélkedőre is sor került, melyet a Nagykő­rös—Százhalombatta csoport nyert meg. Az egyéni ver­senyben a DÉMÁSZ nagykő­rösi üzemigazgatóságának dolgozója: Faragó Edit holt­versenyben lett első. Három sportágban pedig villám tor­nát rendeztek. Kispályás lab­darúgásban a Nagykőrös— Százhalombatta vegyes csa­pat győzött, női kézilabdá­ban a körösiek a második he- lven végeztek, férfi-női aszta­liteniszben a hazaiak nem értek el helyezést. Járványok Sok gyermeket mentett meg A járványos betegségek ide­jén ma is félelem hatja át az embereket. Főleg akkor, ha tömeges megbetegedésnek ha­lálos áldozatai is vannak. Ilyenkor megbízható gyógy­szerekben és az orvosak szak­értelmében reménykednek. Ma már orvosok ezrei őr­ködnek az emberek egészsége fölött. Elképzelhető, hogy mi­lyen félelemben éltek az em­berek, amikor sem orvos, sem gyógyszer nem létezett. Kirá­lyi és megyei rendeletek igye­keztek a járványok terjedését megakadályozni, az emberek vándorlását meggátolni, ke­reskedőket. cigányokat, koldu­sokat tartózkodási helyükön marasztalni. Nem engedélyez­ték a vásárokat, búcsúkat a betegséggel fertőzött helyeken, és környékén, és megkövetel­ték a tisztálkodási rendsza­bály betartását. A veszedel­mes járványok idején a veszé­lyes helyeket felfegyverzett néppel őriztették. Az elfogott embereket a kijelölt gyűjtő­helyekre vitték és ott heteken át megfigyelés alatt tartották. A rendelkezéseket figyelmen kívül hagyó bírót megbotoz­ták. Azt a bírót, aki eltitkol­ta a járványban megbetege­detteket, vagy meghaltakat, és ezáltal a betegség tovaterjedé­sét elősegítette, felakasztották. A járványos helyeken a be­tegséget átvészelők szörnyű napokat éltek át. Naponta 10 —50 halottat sirattak a hozzá­tartozók, ha még életben vol­tak. Az elsőknek koporsót ké­szítettek. még harangoztak is, és a gyászszertartás sem ma­radt el. A betegség terjedé­sével már valamennyi aszta­los, ács. faragó és barkács koporsót készített, később nem győzték... A sírt akkor a ro­konok maguk ásták, és ők is temettek. A lelkész sem győz­te ilyenkor az imádságot. A felsőbb szervek elrendelték, hogy a járványban megbete­gedettet a temetőben felvert sátrak alá kell kivinni, s ha meshalt. tömegsírba temették — koporsó nélkül. Mésszel le kellett őket önteni, és elföl­delni egv ölnél nagyobb mély­ségbe. Sem harangozni, sem gyászszertartást tartani nem lehetett. Ilyen rendszabályokat maga után vonó járvány az 1739-es pestis volt. Akkor még a te­mető a Kecskeméti. Tanárki Béla, Kalocsa Balázs és a Fürj utcák' által határolt területen feküd*. Ide temették a jár­vány 2693 halottját. Oly se­kély mélységbe, hogy a me­gyei szervek elrendelték a hely bekerítését, és megtiltot­ták az ide való további teme­tést. még a legelő jószágot sem engedhették be 10 évig. A pestisjárvány idején Nagykőrösön nemhogy orvos, de még borbély sem lakott. 119 házból haltak ki az em­berek. A gyermekhalandóság álta­lános jelenségnek számított. A köznép beletörődött, és elke­rülhetetlen „istencsapásnak” tekintette. A családokban 8— 12 gyermek is született. Ha fe­le megmaradt, akkor is marad elég. vagy — mondták — majd születik helyette másik. A himlőjárvány nagy áldo­zatot követelt: a néhány hóna­pos csecsemőtől a 12 éves gyer­mekig puszított. A leányok kö­zül 115, a fiúgyermekek közül 112-en e járvány miatt vesz­tették életüket. A himlőjárvány pusztításá­nak Tanárki János orvos ve­tett véget. A városi tanács belátta, hogy egy népes város nem lehet képzett szakorvos nélkül. Addig csak Valdecz Mihály sebész végezte az or­vosi teendőket. Neki azonban nemcsak az emberek betegsé­PIACI SZEMLE Kelendő a karfiol, a kelkáposzta és a korai gyümölcs Az eső és a meleg nagy ha­tással volt a zöldtermékekre, bár az utóbbi napok szeszé­lyes időjárása befolyásolta a piaci felhozatalt. Mintegy 300 termelő jelent meg a keddi piacon. Kosa­raikban minden volt, amit a háziasszonyok kívánták. Já­nosi Gyulával, a piac főnöké­vel végigmentünk a stando­kon. Szétnéztünk a pavilonok­ban, az egyéni kereskedőknél és az őstermelőknél. Azt tapasztaltuk, hogy 10 állami pavilon — és a 160 egyéni bérlő diktálja az árakat. Ez sokszor jó hatással van az időnként megjelenő háztáji termelőkre, és az egyéni gaz­dálkodókra. Azt tapasztaltuk, hogy a paradicsom kilója a pavilonokban 35 forint, az egyénieknél 45 forint volt. Ez csali az előbbieknél fogyott. Az újkrumpli kilója 3,50-től 4,50-ig váltakozik. Egy fej fokhagyma 1,50-be kerül, de tapasztaltuk, hogy dél felé már 2,50-ért árulták. Annak ellenére, hogy Kőrös környékén igen elterjedt a fóliás gazdálkodás, sajnos, a piacon ez nem érezhető. He­gyespaprikát 1,20-ért, a ce- ceit pedig 2,40-ért veszteget­ték. (Hozzá kell fűznünk azt, hogy a termelők ezeket a szomszéd határból hozzák.) Kevés volt a piacon a gyü­mölcs. A meggyet 10 fo­rintért, a földiepret 22 fo­rintért, a cseresznyét pe­dig 16 forintért kínálták a vevőknek. Örvendetes volt, hogy az ubor­ka kilója már 16 forint, szem­géhez kellett értenie, hanem beteg háziállatok gyógyításá­ban is közre kellett működnie, mert ekkor még állatorvos sem működöt; a városban. A bel­gyógyász orvos állásra 1812 ta­vaszán meghívták Tanárki Já­nost, ő vállalta ezt a felada­tot és Nagykőrösre jött. Az el­ső nagyfontosságú intézkedése a himlőoltás bevezetése volt. Írásban kérte a tanácsot, hogy az anyákat kényszerítsék: gyermekeikkel előtte jelenje­nek meg, mert a járvány to­vaterjedését meg akarta gá­tolni, a gyermekeket tehén­himlővel beoltja. Kérte a ha­tóságot, hogy rendelje el, az újszülötteket ne csak a papnál jelentsék be, hanem nála, az orvosnál is, hogy himlő ellen beolthassa őket... Himlő okozta haláleset 1812 júniusában — ezt követően — már csak egy esetben történt. ' Aki elmegy eme tiszteletre méltó orvos református teme­tőbeli sírja előtt, aligha tudja róla. hogy ő mentette meg először a himlő pusztításától a nagykőrösi gyermekeket. Emellett évente 10—12 asz- szony halt meg szülésben, kik a tudatlan bábák áldozatai lettek legtöbbször. Ezért nagy gondot fordított a bábák ki- képeztetésére is. Komolyabb esetekben megkövetelte, hogy a szüléseknél segítségét igény­be vegyék. Tanárki János, mint a nagykőrösi anyák és gyermekek megmentője élt és dolgozott. Megérdemli, ho"v az utódok megbecsüljék emlé­két. Dr. Balanyi Béla ben az országos 26 forintos átlaggal. Sajnos, a leveszöld­ség továbbra is magas árakat képvisel. Egy csomó répa 2 forint, s egy csomó petrezse­lyemgyökér pedig 3 forintba kerül. Egy darab karalábéért 1 forintot kérnek. Sokan keresték a karfiolt, a karalábét, kelkáposztát és a korai gyümölcsöket, többek Napjainkban egyre nagyobb ütemben fejlődik a közúti köz­lekedés, és a növekvő életszín­vonalat is jelzi, hogy egyre több motorkerékpár és sze­mélygépkocsi fut az utakon. Nagykőrösön évente több szá­zan vesznek részt autó- és mo- törvezétő tanfolyamon, s szer­zik meg a gépjárművezetői jo­gosítványt. Gondot okoz azon­ban, hogy városunkban nincs rutinpálya, pedig a gyakorlati oktatásnak fő feladata a ve­poszta kilója 35 forint, a kar« fi olé 10 forint, a kelkáposz­táé pedig 15 forint. Rendkívül érdekes, hogy amikor most van a zöld­borsó ideje, alig találkoz­tunk a piacon ezzel a ter­mékkel. Lehet, hogy azért, mert az el­múlt napokban szeszélyes volt az időjárás — nem volt friss szedés —, de úgy gon­doljuk, ebből a termékből a körösi piacon több is lehetne, hiszen a körösi kertbarátok, a tsz-ek, jelentős területeket vetettek be ezzel a kedvelt növénnyel. Hiánycikk: a zöldbab és a ribizli is, ezenkívül igen ke­vés volt az olcsó újburgonya. Szatmári Tibor Mit látunk ma a moziban Két balláb az ezredben. Színes angol filmvígjáték. Kísérőműsor: Add tovább, szamár a végállomás. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÄNOMI ISKOLÁBAN A siker lovagjai. Szovjet film. Előadás kezdete: 7 órakor. zetési rutin elsajátítása, a for­galomban adódó vezetéstech­nikai és ügyességi feladatok elvégzése. A tanfolyamok hall­gatói munkájuk mellett tanul­nak, s a két szomszédvárosba, Kecskemétre és Ceglédre való utazás bizony nem kevés időt vesz igénybe. Indokolt lenné tehát, hogy Nagykőrösön is ru­tinpályát építsenek. A befek­tetés rövidesen meghozná gyü­mölcsét. sn— SPORT Továbbjutás: női tornában Az eredetitől eltérően egy­hetes eltolódással és Kis­kunfélegyháza helyett Kecs­keméten került sor a területi női egyesületi tornász-csapat­bajnokságra. Ifjúsági III. osztályban a Nk. Toldi ITSK gárdája (Kábái, Csányi, Ma­jor, Fehér, Biokor, Kása) má­sodik lett, s ez egyben azt Kézilabda-egyveleg Hazad pályán vívta utolsó tavaszi megyei bajnoki mér­kőzését a Nk. Toldi ITSK női kézilabdacsapata. A mérkő­zés után kis háziünnepség keretében Hegedűs Károly testnevelő tanár edző a távo­zó Egyed Piroskától (aki szak­munkástanuló volt itt három évig és most az NB I B-s Bp. Építők csapatához megy ját­szani) elköszönt, s neki, va­lamint a körösi középiskolák­ban szintén most végzett já­tékosoknak: Boda Juliannának és Hatvani Katalinnak az élel­miszeripari szakközépiskola nevében plakettet adott át. Utóbbi kettő továbbra is sze­repel a körösi csapatban. Biztos győzelem Nk. Kinizsi—Kossuth KFSE (Szentendre) 35:17 (13:11). Az őszről előrehozott Kinizsi- sporttelepi, megyei bajnoki férfi kézilabda-mérkőzésen a Kinizsi sokáig könnyedén, időnként könnyelműen vette főleg védekezését. Az iram las­sú volt. Szünet után a körö­siek felgyorsították a játék­ritmust. jó bejátszásokkal és időnként remek egyéni ala­kításokkal fokozták a különb­séget Megyei bajnoki ifjúsági mérkőzések Férfiak: Nk. Kinizsi ifi— is jelenti, hogy toldis csapat most jutott be először a vi­déki bajnoki (szeptemberben megrendezésre kerülő) dön­tőbe. Felnőtt III. osztályban a negyedikeseket már nem szerepeltető ITSK-sok tarta­lék nélkül (Bodó, Rigó, Ban­ka, Vajda, Tóth) az ötödik he­lyen végeztek. Nagymarosi Spartacus ifi 16:6 (5:1). A vendégek kés­ve és csak hat fővel érkez­tek. 2X13 perc alatt jól he­lyezett lövésekkel nyertek a kinizsisek. Nők: Szigetszentmiklósi TK ifi—Nk. Toldi ITSK ifi 11:7 (7:5). A kombinatív játékban jobb, múlt évi országos úttö­rő-olimpiai bajnok biztosan győzött otthonában az elbiza­kodott ITSK ellen. Nk. Tol­di ITSK ifi—Tápiószelei Ko­hász ifi 12:3 (8:2). Hazai pá­lyán lelkes ellenfelüket kol­lektívabb játékkal nagyobb arányban is legyőzhette vol­na a Toldi. N A Nk. Toldi ITSK női ké­zilabdacsapata több őszi mér­kőzését is lejátszotta már. A felnőttek 17 mérkőzésből 27 pontot (276—120-as gólkülönb­séggel), az ifjúságiak 30-at (190—57 gól) gyűjtöttek ta­vasszal. Mindkét csapat — bár a felnőttek csak több mérkőzéssel — listavezető a tavaszi idény végén. SZERDAI MŰSOR Kosárlabda. Kaposvár: az úttörő-olimpia országos dön­tője. Torna Kaposvár: az úttörő­olimpia országos döntője. között a ribizlit. A korai ka­Rutinpálya kellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom