Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

1974. JÜNIÜS 26., S2J3PDA \/{idillt Bizalmiak tanácskozása Kedd reggel a MOM Műve­lődési Központban 400 bizalmi és 150 szakszervezeti tisztség- viselő országos bizalmitanács­kozása kezdődött, amelyen ele­mezték az aktívahálózat mun­káját, a. szakszervezet tömeg­kapcsolatait és azokat a lehe­tőségeket vizsgálták, amelyek­kel erősíthetik a szakszerve­zeti demokratizmust. A ta­nácskozást Háner József, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Sury István, a va­sasszakszervezet titkára tar­tott beszámolót az eddigi fel­mérés eredményeiről és a fel­adatokról. A faház a legkedveltebb A Balaton partján a faház az egyik legkedveltebb nya­ralótípus. Az idegenforgalmi szervek többnyire kempingek­ben alakítanak ki faházakból üdülőnegyedeket. A különálló, egy-egy család elhelyezésére alkalmas vízparti faházakat már „jegyzik” a külföldi törzs­vendégek. Ez az érdeklődés késztette a balatoni idegenfor­galmi szerveket arra, hogy to­vább növeljék a faházak szá­mát. Az északi parton Tihany és Kilián-telep faháznegyedeit bővítették. A déli parton Ba- latonszemesen és Fonyód- Bélatelepen már az elmúlt években jól bevált faház­típusokból telepítettek újabba­kat. A luxus faházakat hűtő- szekrénnyel, tv-készülékkel és egyéb elektromos készülékek­kel is felszerelték. Modern gyár — korszerű szervezés A szentendrei két év értéke Az 1971. évi párt-, majd az azt követő kormányhatározat az iparvállalatok többségét szervezési terv készítésére kö­telezi a IV. ötéves terv hátra­levő éveire. Közéjük tartozik a Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára is, mert termelőerői, mennyisé­gük és értékük alapján, nép- gazdasági szinten is jelentő­sek. Az igények sürgetlek A gyár vezetői ütemezett programot készítettek. A prog­ram így indokolja meg a szer­vezés szükségességét: „... mert ez a két év bebizonyította, hogy a rendelkezésre álló igen fejlett gyártótechnikák nem üzemeltethetők hatékonyan a hagyományos termelés-szerve­zés módszereivel”. fi BVM szentendrei gyára némi túlzással szólva egy óriás-manufaktúra volt. Kor­szerűtlen munkahelyeken, korszerűtlen technológiával szinte egyedi gyártást folytat­tak ugyanazok a munkások, akik ma az iparág legmoder­nebb körülményei között, el­enyésző fizikai megterheléssel dolgoznak. A változást a Gaz­dasági Bizottság 1968. évi ha­tározata indította el, amely az ország közműhálózatának fej­lesztéséről intézkedik. Az új gyár — mert tulajdonképpen új gyár nőtt a régi helyén — felépítése, felszerelése a ter­vezett határidőre, két évvel ezelőtt befejeződött. A gyár három főtermék gyártására állt rá 400 millió forintot érő gazdasági beren­dezéseivel: a közműfejlesztés céljára kétfajta vasbetoncsö­vet, a közvetlen lakossági igé­nyek kielégítésére pedig mozaiklapot készítenek. Ahogy megindultak a gépek, kiderült, a fellelhető legfejlet­tebb technika, a modern, nagyteljesítményű gépsorok és a korszerű gyártmánystruk­Az általános iskola 8. osztályát elvégzett fiatalokat IPARI TANULÓNAK Al 1974/75-ÖS TANÉVRE FELVESZÜNK kőmüvesszakmába Szállásról, teljes ellátásról gondoskodunk. A tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjat és társadalmi ösztöndíjat is fizetünk. Jelentkezni lehet a „Prosperitás" KSz munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. 4 BKV METRÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁGA FELVESZ ÉRETTSÉGIZETT FIATALOMAT MOZGÓIÉPGSÓ-ÉS PERONZÁR-ÜGVEIETESNEK. ÁLLOMÁSPÉNZTÁROSNAK Bérezés- a kiképzési idő alatt is — a munkaköri besorolás szerint. Felveszünk továbbá MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉSI I'K< HMKUSOKAT Felvétel: a Budapest XIV., Hungária krt. 46. sz. alatti felvételi irodjn i (földszint 60.). túra önmagában édeskevés a hatékony és nyereséges terme­léshez. Ahogy Gál Sándor főmér­nök jellemezte az akkor ki­alakult helyzetet: — Csaknem 500 fős alkal­mazotti és munkásgárdánk érthető módon képtelen volt rövid időn belül alkalmaz­kodni az új technikához. A munkások többsége 8—10 éve dolgozott a gyárban, megszok­ták a „lapát-technológiát”, s a modern gépsorok dolgoztatá­sában semmilyen tapasztala­tuk nem volt. Felmerült tehát a korszerű technika és a kor­szerűtlen kiszolgálás konflik­tusa. Dolgozzon a gép A gyár termelő lehetőségei­nek ma is legfeljebb 65—70 százalékát használják ki. A dolgozók erről nem tehetnek, őket egyértelműen dicsérik a vezetők azért az akarásért, igyekezetért, amit az új tech­nológia elsajátítása érdekében kifejtettek. A rendkívül drága gépsorok azonban rendszere­sen csak két műszakban dol­goznak, sőt, vannak olyan gyártósorok, amelyek időnként csak egy műszakban. Oka: a munkaerőhiány. Ez jelenti ma a BVM szentendrei gyárában a második legfontosabb szer­vezési kérdést. Az új jelentkezők reményé­ben rendezték be minden igényt kielégítően a gyár munkásszállását, szervezték meg a kedvezményes étkezte­tést. A kérdés másik oldala a munkaerővel való takarékos­kodás. Ügy egyszerűsíteni a gyártás folyamatát, úgy át­szervezni az egyes gyártósoro­kat, hogy azzal más területre átcsoportosítható munkáskéz szabaduljon fel. A munkaerővel való takaré­koskodás látszik igazán jár­ható útnak, ennek azonban van egy feltétele: a jelenlegi gyártásszervezési célok meg­valósítása, a technológiai fe­gyelem fokozása, a szállítás korszerűsítésének és a terv­szerű megelőző karbantartás­nak a megszervezése. — A mai helyzet — mondja Gál Sándor főmérnök — aligha nevezhető egészséges­nek: 160 termelő munkás gé­peinek karbantartásával, javí­tásával 100 fős tmk foglalko­zik, kvalifikált szakmunkások: beállító lakatosok, villanysze­relők, műszerészek, esztergá­lyosok. Egyelőre nem csök­kenthetjük ezt a létszámot, ugyanis a gyártósorok rendkí­vül okos gépek, de kezelésük nagy szakmai tapasztalatot igényel, amivel még termelő­munkásaink jó része nem ren­delkezik. így viszonylag gya­kori a meghibásodás. Jelenleg a berendezések karbantartásá­nak évi költsége 20 millió fo­rint, és csak tűzoltómunkára elegendő. A tervszerű meg­előző karbantartás megszerve­zésével jelentős részt megspó­rolhatunk ebből a pénzből és sok képzett munkást átcsopor­tosíthatunk más területre. Ugyanakkor a gyártástechno­lógia egyre jobb elsajátítása is felszabadíthat néhány mun­káskezet. A gyár idei termelési terve: az 500—1200 milliméter át­mérőjű vasbetoncsőből 25 kilométer, a városi csatornahá­lózathoz felhasználható vas­betoncsőből 260 kilométer; és 250 ezer négyzetméter mozaiklap. Az igények azon­ban ennél jóval na­gyobbak. A termelés növelése azt jelentheti, hogy a plusz­igényeknek is fokozatosan ele­get tehetnek. Vagyis, a lakos­ság szempontjából: gyorsab­ban nő a vízvezetékkel, csa­tornahálózattal ellátható tele­pülések száma. Folyamatos ésszerűsítés A vállalati szervezési terv egyik pontja: — A szervezést soha nem tekintjük befejezettnek, nem megszervezünk és átszerve­zünk, hanem az adott terület szervezettségi fokát kívánjuk emelni. A Beton- és Vasbetonipari i Művek voltaképpen egy tröszt, amelynek nyolc gyára közül a szentendrei az egyik. A ve­zérigazgatóság az irányítás optimális decentralizálásának elvét követi, ami hétköznapi nyelvre lefordítva annyit je­lent, hogy a központi vezetés kötelező erővel, a népgazda­sági szabályozórendszeren be­lül. csak az elvi irányvonalat határozza meg, a gyakorlati végrehajtás, a termelés és az értékesítés a gyár hatásköré­be tartozik, a döntés jogával, de annak kockázatával együtt. A szentendreiek jól akarnak sáfárkodni ezzel a szabadság­gal. Azon túl, hogy a terme­lést és a hozzá szükséges fel­tételeket munkahelyi szintre lebontva előre megtervezik, szervezési programjuk az ed­digiek mellett a jövő felada­tait is egyértelműen meghatá­rozza. A jövő évre tervezik a „leglátványosabb” szervezési feladat megoldását: felkészül­nek a vezérigazgatóság kere­tén belül a termelés számító- gépes rendszerbe való bekap­csolására. Addig azonban szá­mos belső tartalék feltárására van még szükség. A jó szervezőmunka kézzel­fogható, pénzben kimutatható eredményt hoz, szinte hihetet­lenül rövid idő alatt. Az idén januárban az egy munkásra eső termelési érték 67 ezer forint volt a BVM szentend­rei gyárában, áprilisban már 81 ezer forint. Ezzel havi ösz- szes termelésük értéke 1 mil­lió forinttal nőtt.- S mindezt úgy érték el, hogy a tervet tizenegy munkással kevesebb teljesítette. Az eredmény tisz­tán a szervezésnek köszön­hető, mert lehetővé tette a gépek hatékonyabb kihaszná­lását. Amikor befejeztük beszélge­tésünket, Gál Sándor főmér­nök a budapesti Műszaki Egyetemre sietett, egy szerve­zés-módszertani tanfolyam előadására. Mónus Miklós Segítenek a gyerekek Az áprilisi csapadékszegény időjárás nagyon lerontotta a gyomirtó szerek hatásfokát a Zsámbéki-medemce Lenin Tsz- ének zsámbéki cukorrépaföldjein is. Most a község általános iskolájának 40—50 kisdiákja is beállt a gyomirtók közé. így együttes munkával talán sikerül megszabadítani a 90 hektár­nyi cukorrépást a gaztól. Gárdos Katalin felvétele Kémiai szerekkel csak előírás szerint A SZOT idevonatkozó ren­deleté alapján elkészült a me­zőgazdasági balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabá­lyok III. fejezete, amely a vegyszeres növényvédelemmel és a kémiai szerek kezelésével, felhasználásával, raktározásá­val stb. kapcsolatos kérdések­kel foglalkozik. Az óvórend­szabály előírásait minden vál­lalat és dolgozó köteles meg­tartani. Az ellen, aki az elő­írásokat a növényvédelmi muq&4h kozbt'n ngri} tartja meg, a cselekmény súlyától és jellegétől függően büntető, szabálysértési, illetőleg fegyel­mi eljárást kell indítani. Az óvórendszabály értelmezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a MÉM, a MEDOSZ, valamint — egészségügyi tekintetben — az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása irányadó. Az óvórendszabály füzet alakban jelent meg a Táncsics Szak- szervezeti Könyv- és Folyó­iratkiadó Vállalatnál. 'wr Laboratóriumi javaslat az alkalmasságra Mindenki a megfelelő helyre Vezetékek, tartályok, lepár- lőtornyok... Az olajváros építményei mind-mind a sza­badban. Nem csoda, ha a Du­nai Kőolajipari Vállalat há­romezerötszáz dolgozójának zöme munkaidejének nagy ré­sizét kint tölti a berendezések ellenőrzésével, karbantartá­sával. Az ember azt hinné, hogy az itteni feladatokat — ha nem is a szak-, de a se­gédmunkákat, bárki el tudja végíezni. Tudni talán tudná, kérdés, hogy képes-e minden­ki az időjárás szeszélyeihez igazodni? A kőolajfinomító ugyanis veszélyes üzem, elég, ha a környéken uralkodó északnyugati szélirány dél­keletire fordul, máris kettős éberséggel kell figyelni, nem szivárog-e valahol a gáz, amit a szél bevihet a város­ba? De, ha az őrködést vélet­lenül olyanokra bízzák, akik­nek a koncentrálóképességét a legkisebb időjárásváltozás is befolyásolja, bizony, nagy bajok származhatnak belőle. A DKV-nál azonban minden olyan, felvételre jelentkező dolgozót, aki valamilyen szem­pontból veszélyes helyre ke­rül, az üzempszichológiai la­boratórium is megvizsgálja. (Évente körülbelül 250 új dol­gozó vesz részt ilyen vizsgá­laton.) 1970-től — Csoportunk 1970-ben ala­kult — mondja dr. Ried Jó­zsef pszichológus, a laborató­rium vezetője. — Azóta vala­mennyi veszélyes munkakör­ben dolgozót megvizsgáltuk, és kialakítottuk ezeknek a munkaköröknek a követel­ményrendszerét, amelyet vagy elérnek az újonnan felvettek, vagy. ha nem — saját érde­kükben —, más, nekik megfe­lelőbb munkát javaslunk szá­mokra. A felvételkor három­négy órás vizsgálatot vég­zünk. amely két részre osz­lik: a tesztes és a műszeres vizsgátokra. Ezekkel meg­állapítjuk. milyen gyors az illető reagálóképessége, van-e döntési készsége, hajlamos-e a szabályok, utasítások meg­sértésére, mennyi ideig és mennyire képes koncentrál­ni; megvizsgáljuk az illető intelligenciaszintjét, logikai készségét, stb. Egy-egy szak­mának vannak speciális kö­vetelményei, például az esz­tergályosoknál a kétkéz-koor- dináció és a precizitás. Ha megfelel az új dolgozó az ál­tala választott munkakör kö­vetelményeinek, mi javasol­juk a közvetlen felettesének. Rejtett képességek — A vizsgálat során azon­ban nemegyszer rejtett képes­ségekre is fény derül. Ilyen­kor a javaslat mellett felhív­juk a vezető figyelmét, hogy az adott munkakör betöltésére alkalmas személy melyik más munkakört tudná még kivá­lóbban elvégezni. Lehet ugyan, hogy az általunk ja­vasolt munkakör éppen be van töltve, de a vezető a ja­vaslat alapján tudjg, hogy esetleges üresedés alkalmá­val kivel töltheti be legjob­ban a munkakört. Külön elő­nye az ilyen javaslatnak az. hogy csökkenti a fluktuációt. Ugyanis egy jobb képességű ember otthagyja azt a helyet, ahol képességeit nem tudja kibontakoztatni, mi viszont már a felvételkor megmond­juk a fejlődés lehetséges irá­nyát. Lehet például egy se­gédmunkásból kiváló tábla­kezelő. ha megfelelő az éber- ségi szintje és szívesen képzi magát. Az éberségi szint el­lenőrzésére a labor egyik munkatársa, dr. Perczel Ta­más szerkesztett egy készülé­ket. A berendezés a vezérlő­termek dolgozóinak munká­ját segíti. Normál üzemelés esetén ugyanis ezek a mun­kahelyek olyan ingerszegé­nyek. hogy még nappal is könnyen ellankad a figyelem. nem beszélve az éjszakai mű­szakról. Ilyenkor következ­hetnek be milliós nagvsás- rendű károk és súlyos bal­esetek. hiszen 100—150 mű­szert kell ellenőrizni. A ké­szülék azonban, amely orszá­gos jelentőségű újítás, há­romszorosan ébreszti a keze­lőket. Hideg front, meleg front A meteorológiai előrejelzé­seknek is nagy hasznát veszi a labor és rajta keresztül az egész vállalat. (Évente 150 ezer forintot fordítanak a há­rom hónapos, az egyhetes elő­rejelzésekre, a napi prognó­zisra és a rendkívüli időjárás­változásokról szóló jelenté­sekre.) Dr. Ried József ele­mezte az üzem területén tör­tént balesetek és az időjárási fronthatások közötti össze­függést és megállapította, hogy frontbetörés után csök­ken a koncentrálóképesség, lassulnak a reflexek, szapo­rodnak a balesetek. A hideg­front csak később érezteti ha­tását. A betörés előtt öt órá­val még elenyészően kevés, a csúcsidő után öt órával vi­szont még mindig elég sok baleset fordul elő. Meleg front esetében fordított a helyzet. A balesetek megelőzéséhez tud­ni kell. ki milyen időjárásra érzékeny, s az előrejelzés bir­tokában hathatósabb bizton­sági intézkedéseket lehet ten­ni. Az orvos-meteorológiai megállapítások • felhasználha­tók a munkaalkalmassági vizs­gálatoknál is. Kevesebb baleset A DKV üzempszichológiai laboratóriuma negyedik éve tevékenykedik. Azóta nagyon szép eredményeket ért el, sőt, azt is mondhatnánk, tárca­szintű laboratóriummá nőtte ki magát. Különösen elisme­résre méltók pályaalkalmas­sági vizsgálatai, hiszen ami­óta javaslatait szem előtt tart­va helyezik el a dolgozókat —• a gyors ütemű termelésnöve­kedés ellenére — csökkent a balesetek száma, halálos, sú­lyos. vagy tömeges szeren­csétlenség pedig egyáltalán nem fordult elő a vállalat­nál. Czibor Valéria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom